Heraklész-szobor újraszületése - Margit-híd - Budapest
Heraklész-szobor újraszületése - Margit-híd - Budapest
A Margit-hídon eredetileg 8 pillérszobor volt, ezeket Adolphe-Martial Thabard francia szobrászművész készítette 1876-ban.
A híd 2011-ben kezdődött rekonstrukciója után 2014-ben adták át Heraklész (Herkules) szobrát, mely a II. világháborúban megsemmisült.
A régi vitorláshajók fából faragott orrdíszét utánozza.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 20. 00:00
Küküllő menti népdalok - rövid VIDEÓ!
Küküllő menti népdalok - rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=2MyNjy1HLXA
fotó: Herczku
2016. April 19. 00:00
Wass Albert (1908-1998) - író, költő A hazai ellenzék figyelmébe!
A hazai ellenzék figyelmébe!
"Jajgatni és sopánkodni könnyű. De tettekre csak azok képesek, akiknek a lelkében van bátorság és erő."
Wass Albert (1908-1998) - író, költő
2016. April 19. 00:00
Ravasz László (1882-1975) - református püspök
Az örök elégedetlenkedők, az örök morgolódók - boldogtalanok
"Az életet egyetlenegy alapérzéssel lehet boldogan leélni - pedig éppen erre gondolnak legkevésbé az emberek - a hála érzésével."
Ravasz László (1882-1975) - református püspök
2016. April 19. 00:00
A gyökereinkre, a hagyományainkra, a szeretetre, a családra és szolidaritásra épülő európai társadalmunkat, a nemzeti összetartozásnak, más népek, és más kultúrák tiszteletének anyagából készített ernyő védheti meg csupán!
A gyökereinkre, a hagyományainkra, a szeretetre, a családra és a szolidaritásra épülő európai társadalmunkat, a nemzeti összetartozásnak, más népek, és más kultúrák tiszteletének anyagából készített ernyő védheti meg csupán!
fotó: C:\Users\user\Pictures\képp A gyökereinre, a hagyományainkra, a szeretre, a családra és szolidaritásra épülő európai társadalomunkat a nemzeti összetartozásra, más népek, és más kultúrák tiszteletének anyagából készített ernyő védheti meg.jpg
2016. April 19. 00:00
Bogdány Jakab (Eperjes, 1660 — London, 1724) festményeiből
Bogdány Jakab (Eperjes, 1660 — London, 1724) festményeiből
Csendélet és állatképfestő. Képzőművészeti tanulmányokat Bécsben folytatott, 1684-ben Amszterdamba, innen Londonba költözött.
Angliában Jean-Baptiste Monnoyer virágfestményeinek, Francis Barlow, és Marmaduke Cradock állatfestményeinek stílusából tanult, de kiérlelte ő a maga sajátos stílusát a világos színezéssel és a statikus szemlélettel.
Nagy sikereket aratott színpompás virág- és madaras csendéleteivel.
1694-től a londoni királyi udvarnak dolgozott - II. Mária királynő, Orániai Vilmos és Anna királynő lakosztályait (Hampton Court palota) díszítette festményeivel.
Bogdány Jakab 1700-ban már angol állampolgár is lett. Műveinek többsége angol és holland magángyűjteményekben, továbbá a stockholmi, kasseli, hágai, miskolci múzeumokban található.
Van néhány állatfestménye és csendélete a Magyar Nemzeti Galériában és a Magyar Nemzeti Múzeumban is, melyek főleg Nemes Marcell nagylelkű ajándékozásának is köszönhetőek.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 19. 00:00
Egyéb
,
Őshonos háziállataink - Nóniusz ló
Őshonos háziállataink - Nóniusz ló
A 19. század elején, a napóleoni háborúk idején az osztrákok egy francia ménesből több fiatal lovat zsákmányoltak, köztük egy Nonius nevű világospej, angol-norman mént is, melyet 1816-ban Mezőhegyesre osztottak be.
Ő lett Nonius Senior, a fajta "ősapja". 17 éven át állt tenyésztésben, ez idő alatt 368, vegyes fajtájú kancát fedezett, és született utána 79 mén és 122 kancacsikó. 15 törzsmén fia összesen 100 tenyészéven keresztül fedezett
Mezőhegyesen. A kancák között voltak arab telivérek és spanyol-nápolyi származásúak is. Nonius Senior nem volt feltűnően szép ló, de ezekkel a kancákkal sikerült olyan utódokat létrehozni, amelyek megfeleltek a tenyésztési célnak, amely egy erős testfelépítésű katonai hátas és hámos lófajta kialakítása volt.
A fajta az angol félvér jellegűek egyik legtömegesebbike. Két típusa alakult ki, a nagyobb testű, jórészt fekete mezőhegyesi, valamint a kisebb, szikárabb, többnyire pej színű hortobágyi. A sárga színű egyedeket nem törzskönyvezik.
Bottal mért marmagassága 155-165 cm. Munkakészsége páratlan. Nyugodt vérmérsékletű, tartós teljesítményre képes igásló és fogatló valamint nagyszerűen bevált az ugrósportban.
A hobbi lótartásban is bizonyított, mint mindenes. A fajtát jelenleg megpróbálják könnyedebbé és gyorsabbá tenni, angol telivérek tenyésztésbe állításával (cseppvérkeresztezés).
Ezek a nóniuszok már inkább megfelelnek a mai fogatsport követelményeinek. Nagyon jó ugróló. Előforduló színek: fekete, pej.
kattints képekre - érdemes!
2016. April 19. 00:00
Ez a te Magyarországod - Ne hagyd elveszni!
Ez a te Magyarországod - Ne hagyd elveszni!
Csak együtt menthetjük meg hazánkat – egységes akarattal, összefogással!
Mindannyiunknak el kell mennünk majd a kötelező betelepítés elleni népszavazásra!
fotó Tatár Bea
2016. April 18. 00:00
Királyi váróterem - Gödöllő - Északi-középhegység
Királyi váróterem - Gödöllő - Északi-középhegység
A Pest-Hatvan vasútvonalon 1867 tavaszán indult meg a közlekedés.
Ugyanebben az évben kapta meg a magyar államtól Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékul a gödöllői kastélyt és uradalmat, s ettől kezdve rendszeresen utazott vonattal Gödöllőre a királyi pár és kísérete.
Hogy a király Bécsből közvetlenül Gödöllőre mehessen vasúton, Kőbánya állomás közelében két vasúti vonal között egy összeköttetést alakítottak ki, amelyet máig királyvágánynak hívnak.
1867. április 2-án adták át a gödöllői földszintes állomásépületet, amelyet később többször átépítettek.
Kezdettől problémát jelentett a királyi fenségek várakozása a vasútállomáson. “A váróteremnek használt szobácska kicsi, fülledt levegőjű és piszkos volt.”
Ezért 1868-ban fából egy tiroli stílusú, ideiglenes udvari pavilont építettek.
Az 1870-es évektől egyre élénkebb lett a vasúti forgalom, a királyi család gödöllői tartózkodása divatos, felkapott nyaralóhellyé tette a települést.
Sok fővárosi polgár nyaralt Gödöllőn, és ők elsősorban vonattal utaztak, sőt az állomás környékén vásároltak vagy béreltek házat, ott alakult ki egy új nyaralónegyed. Gyakori volt, hogy a család tavasztól őszig a gödöllői nyaralóban tartózkodott, miközben a családfenntartó férj vonattal naponta bejárt a fővárosba dolgozni.
Tehát szükségessé vált a vasútállomás épületének fejlesztése. 1874-ben kétszintessé alakították az állomásépületet. A hivatali helyiségeken kívül első-, másod- és harmadosztályú várótermet, valamint vendéglőt alakítottak ki táncteremmel.
Az állomás épületében lakott az állomásfőnök, két forgalmi tiszt, két pénztárosnő, a vasúti vendéglős és a pályafelvigyázó. Ez az épület már alkalmas volt a köznép utazási igényeinek kiszolgálására.
1882-ben pedig új királyi várót építettek neoreneszánsz stílusban.
Budapesten a található még királyi váró - Keleti és a Nyugati pályaudvaron - de azok a vasútállomás épületének részét képezik,
Gödöllőn azonban külön épületet emeltek erre a célra.
fotók: Bagyinszki Zoltán
2016. April 18. 00:00
Teleki Pál (1879-1941)
Aktuálisabb mint valaha...
"A mi Szent István-i állameszménk a béke állandósulása, mert az együtt élő embercsoportok, nemzetek, nemzetiségek, foglalkozások, városok és falvak egyetértése és egymást megértése érvényesül benne.
Ez az állameszme a békén és a megértésen alapul.
Az ilyen állameszme az európai jövőnek egyedüli megmentője, szolgálója lehet, és mint ilyen, hozzá fog járulni ahhoz – ha Isten megsegít s botor fővel nem teszünk kárt önmagunkban –, hogy ilyen Európa épüljön fel a mi segítségünkkel is."
Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök, tiszteletbeli főcserkész
2016. April 17. 00:00