Királyi váróterem - Gödöllő - Északi-középhegység
Királyi váróterem - Gödöllő - Északi-középhegység
A Pest-Hatvan vasútvonalon 1867 tavaszán indult meg a közlekedés.
Ugyanebben az évben kapta meg a magyar államtól Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékul a gödöllői kastélyt és uradalmat, s ettől kezdve rendszeresen utazott vonattal Gödöllőre a királyi pár és kísérete.
Hogy a király Bécsből közvetlenül Gödöllőre mehessen vasúton, Kőbánya állomás közelében két vasúti vonal között egy összeköttetést alakítottak ki, amelyet máig királyvágánynak hívnak.
1867. április 2-án adták át a gödöllői földszintes állomásépületet, amelyet később többször átépítettek.
Kezdettől problémát jelentett a királyi fenségek várakozása a vasútállomáson. “A váróteremnek használt szobácska kicsi, fülledt levegőjű és piszkos volt.”
Ezért 1868-ban fából egy tiroli stílusú, ideiglenes udvari pavilont építettek.
Az 1870-es évektől egyre élénkebb lett a vasúti forgalom, a királyi család gödöllői tartózkodása divatos, felkapott nyaralóhellyé tette a települést.
Sok fővárosi polgár nyaralt Gödöllőn, és ők elsősorban vonattal utaztak, sőt az állomás környékén vásároltak vagy béreltek házat, ott alakult ki egy új nyaralónegyed. Gyakori volt, hogy a család tavasztól őszig a gödöllői nyaralóban tartózkodott, miközben a családfenntartó férj vonattal naponta bejárt a fővárosba dolgozni.
Tehát szükségessé vált a vasútállomás épületének fejlesztése. 1874-ben kétszintessé alakították az állomásépületet. A hivatali helyiségeken kívül első-, másod- és harmadosztályú várótermet, valamint vendéglőt alakítottak ki táncteremmel.
Az állomás épületében lakott az állomásfőnök, két forgalmi tiszt, két pénztárosnő, a vasúti vendéglős és a pályafelvigyázó. Ez az épület már alkalmas volt a köznép utazási igényeinek kiszolgálására.
1882-ben pedig új királyi várót építettek neoreneszánsz stílusban.
Budapesten a található még királyi váró - Keleti és a Nyugati pályaudvaron - de azok a vasútállomás épületének részét képezik,
Gödöllőn azonban külön épületet emeltek erre a célra.
fotók: Bagyinszki Zoltán
2016. April 18. 00:00
Teleki Pál (1879-1941)
Aktuálisabb mint valaha...
"A mi Szent István-i állameszménk a béke állandósulása, mert az együtt élő embercsoportok, nemzetek, nemzetiségek, foglalkozások, városok és falvak egyetértése és egymást megértése érvényesül benne.
Ez az állameszme a békén és a megértésen alapul.
Az ilyen állameszme az európai jövőnek egyedüli megmentője, szolgálója lehet, és mint ilyen, hozzá fog járulni ahhoz – ha Isten megsegít s botor fővel nem teszünk kárt önmagunkban –, hogy ilyen Európa épüljön fel a mi segítségünkkel is."
Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök, tiszteletbeli főcserkész
2016. April 17. 00:00
Pál Ferenc, közismert nevén: Pálferi (1966) - római katolikus pap, mentálhigiénés szakember
"A legvarázslatosabb pillanatok közé tartoznak azok, amikor szavak nélkül is megértjük egymást..."
Pál Ferenc, közismert nevén: Pálferi (1966) - római katolikus pap, mentálhigiénés szakember
forrás: Magyarország képalbum
fotó Pál Ferenc (kisfiú, kislány)
2016. April 16. 00:00
Még mai a is nemzeti ügyünk, e feladat elvégzése (Teleki Pál)
Még mai a is nemzeti ügyünk, e feladat elvégzése
"Minthogy a mi nemzeti felfogásunk a mi jellegünkhöz tartozik - s ha megváltozik, karakterünk is megváltozik és megszűnik a magyarság.
És minthogy ezt az európai népek nehezen fogják fel és nehezen értik meg: ma erős, sokkal erőteljesebb, meggyőzőbb munkát kell végeznünk ennek megértetésére.
Ha nem végezzük ezt el, az a nemzeti megsemmisülésünkhöz vezet, éppen ezért ez nagy nemzeti feladat."
Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, tiszteletbeli főcserkész
2016. April 16. 00:00
A csonka-ország legvastagabb törzsű fája - Gemenci ártéri erdő - Pörböly - Dunántúl
A csonka-ország legvastagabb törzsű fája - Gemenci ártéri erdő - Pörböly - Dunántúl
Egy túrázó fotós fedezte fel Magyarország legvastagabb fáját. Barátaival együtt lemérte a terebélyes fát, majd Prof. Dr. Pósfai György biológus-kutató rögzítette a hiteles adatokat.
A csomoros fekete nyár 12 méter kerületű, és 100 méter magas. Átmérője több mint 3,5 méter. Gemenc pörbölyi erdőtömbjében, a Móric-Duna partján található a különleges fa.
Ez a fekete nyár négy sarjból nőtt össze, de egy gyökérzete van. A fekete nyár eredetileg csupán Közép- és Dél-Európa nagy folyói mentén honos, de sokfelé ültetik, parkfának is beválik.
Egyébként "csak" 20–30, ritkán 40 méter magasra növő, tekintélyes méretű, szélesen felálló koronájú lombhullató fa. Különösen idős korában többtörzsűvé válik.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 16. 00:00
Kodály Zoltán mondta
"Kultúra annyi, mint tanulás; megszerezni, színvonalon tartani nehéz, elveszteni könnyű."
Kodály Zoltán (1882-1967) - háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató
2016. April 15. 00:00
Bohacsek Ede (1889, Karánsebes - Bánság - 1915, Budapest) festőművész képeiből
Bohacsek Ede (1889, Karánsebes - Bánság - 1915, Budapest) festőművész képeiből
Tanulmányait Budapesten végezte, s bár ösztönös alkotó volt, mégsem sorolható a naiv művészek közé.
Főkép törökbálinti tájképein érvényesítette nagy tehetségét, amelynek kifejlesztésében megakadályozta a halál.
Nagyon fiatalon, 28 évesen halt meg.
Érdekesen stilizált szentképeket is festett. 1917-ben Kassákék rendezték meg emlékkiállítását.
Életműve néhány olajképből és rajzokból áll csupán. Nagyobb részük tájkép.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 14. 00:00
Egyéb
,
Cserna-völgye - Bánság
Cserna-völgye - Bánság
A Cserna a Duna bal oldali mellékfolyója Bánságban Krassó-Szörény és Mehedinți megyében.
Neve a „fekete” jelentésű szláv szóból való. Maga a Cserna egy vízkeletből, a Godján-hegység egyik szurdokának fejénél tör elő. Nem sokkal lejjebb az Iván-völgyi-csúcs víztározója gyűjti össze a hegység déli oldalának patakjait, melyek egyike 2070 méteres magasságban ered.
Dél-délnyugati irányban, főként mészkőből álló, látványos képződményekben bővelkedő hegyek között, gyakran igen mély völgyben halad. Vízhozamának 54%-a felszín alatti vizekből származik.
Egy körülbelül 25 kilométeres szakaszon természetes határt alkot Mehedinți és Krassó-Szörény megye között, ez a szakasz 1920 előtt még a Magyar Királyság határa volt.
A Herkulesfürdő fölött épített, 87 hektáros Prisaca víztározó energiáját a város fölött öt kilométerrel egy vízerőmű hasznosítja.
Középső szakaszán partvidékének nagy része a Domogled–Cserna-völgy Nemzeti Parkhoz tartozik. Legfontosabb mellékvize a jobb oldali Belareka, amellyel Csernabesenyőnél egyesül.
Alsó szakasza mentén a rómaiak vízvezetéket építettek, amelyet 1739-ben helyreállítottak. Orsova fölött ömlik a Duna egy hosszan kinyúló öblébe.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 14. 00:00
Kápolna a Bogát-hegyen (721 méter) - Csíkrákos - Székelyföld - Erdély
Kápolna a Bogát-hegyen (721 méter) - Csíkrákos - Székelyföld - Erdély
A Bogát-hegyen áll az 1725-ben épült kápolna, melyet a csíkszépvízi örmény katolikus püspök szentelt Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére.
Története szerint helyén bronzkori település volt. Később, a népvándorlás korában a kitünő megfigyelőponton vár állott, majd a letelepülő rákosiak itt építették fel templomukat, melynek pusztulása után az új templom Göröcsfalván kapott helyet.
A templom helyén kápolna épült, melyet 1574-ben Zabya Péter bővített. Ennek pusztulása után 1725-ben épült a mai kápolna.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 14. 00:00
Újvidék, Pétervárad, Karlóca, Maradék - Délvidék - HD minőségű rövid VIDEÓ!
Újvidék, Pétervárad, Karlóca, Maradék - Délvidék - HD minőségű rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
http://www.youtube.com/watch?v=dREro_8T078
fotón: Karlóca tornyai - Délvidék
2016. April 14. 00:00