Húznak a vadlibák - avagy mitől erős egy igazi közösség - egy család, egy baráti kör, vagy akár a nemzet

 

Tény: A vadlibák csoportosan „V” alakban szállnak. Repülés közben mozgatják szárnyukat, s a levegő felhajtóereje fenntartja a következő libákat is.

Így lehetséges, hogy 70%-kal hosszabb távolságot tudnak megtenni, mintha csak egyetlen pár repülne.

 

Tanulság: Ha egymást segítve dolgozunk, s közösségi szellemben végezzük a munkánkat, sokkal gyorsabban érjük el a célt.

 

Tény: Ha egy vadliba kirepül a sorból, és egyedül próbál célhoz érni, azonnal lelassul, mert nem segíti őt többé a levegő emelő hatása, amelyet a többi vadliba szárnycsapásai biztosítanak számára.

Így gyorsan visszarepül a sorba, hogy repülése könnyebbé váljon a társai erőfeszítése által.

 

Tanulság: Ha annyi eszünk van mint egy vadlibának, akkor együtt dolgozunk a közösséggel a közös cél érdekében.

 

Tény: Amikor a vezető liba elfárad, egy másik veszi át a helyét az élen.

 

Tanulság: A közösségben el kell fogadnunk egymásrautaltságunkat, s a megfelelő pillanatban át kell tudni adnunk vagy átvennünk a feladatot, a munkát éppúgy, mint a vezetést.

 

Tény: Repülés közben a hátsó vadlibák hangosan gágognak, hogy az elsőket erőfeszítéseikben biztassák.

 

Tanulság: A közösség nem létezhet szolidaritás nélkül.

 

Tény: Ha egy vadliba megbetegszik, két társa leszáll vele, s addig együtt maradnak, míg meggyógyul, vagy elpusztul.

A libák ezután visszatérnek a saját közösségükhöz, vagy hármasban, vagy már csak kettesben. Olykor egy másik közösséggel repülnek, míg el nem érik a sajátjukat.

 

Tanulság: Ha annyi együttérzés lenne bennünk, mint a vadlibákban, átsegítenénk egymást a nehéz időkön, ahogyan ők teszik.

 

kattints a képekre - érdemes!

Arany János - Ágnes Asszony balladája - előadja a nagyszerű mester, Gáti József - rövid VIDEÓ!

 

kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!

http://www.youtube.com/watch?v=NpCocFf32Po

 

Ágnes asszony - ballada

 

Ágnes asszony a patakban

Fehér lepedőjét mossa;

Fehér leplét, véres leplét

A futó hab elkapdossa.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

Odagyűl az utcagyermek:

Ágnes asszony, mit mos kelmed?

„Csitt te, csitt te! csibém vére

Keveré el a gyolcs leplet.”

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

Összefutnak a szomszédnők:

Ágnes asszony, hol a férjed?

„Csillagom, hisz ottbenn alszik!

Ne menjünk be, mert fölébred.”

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

Jön a hajdu: Ágnes asszony,

A tömlöcbe gyere mostan.

„Jaj, galambom, hogy’ mehetnék,

Míg e foltot ki nem mostam!”

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

Mély a börtön: egy sugár-szál

Odaférni alig képes;

Egy sugár a börtön napja,

Éje pedig rémtül népes.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

Szegény Ágnes naphosszanta

Néz e kis világgal szembe,

Néz merően, - a sugárka

Mind beléfér egy fél szembe.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

Mert, alighogy félre fordul,

Rémek tánca van körűle;

Ha ez a kis fény nem volna,

Úgy gondolja: megőrűlne.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

Ím azonban, időtelve,

Börtönének zárja nyílik:

Ágnes a törvény előtt

Megáll szépen, ahogy illik.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

Öltözetjét rendbe hozza,

Kendőjére fordít gondot,

Szöghaját is megsimítja

Nehogy azt higgyék: megbomlott.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

Hogy belép, a zöld asztalnál

Tisztes őszek űlnek sorra;

Szánalommal néznek ő rá,

Egy se mérges, vagy mogorva.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

„Fiam, Ágnes, mit miveltél?

Szörnyü a bűn, terhes a vád;

Ki a tettet végrehajtá

Szeretőd ím maga vall rád.”

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

„Ő bitón fog veszni holnap,

Ő, ki férjedet megölte;

Holtig vízen és kenyéren

Raboskodva bünhödöl te.”

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

Körültekint Ágnes asszony,

Meggyőződni ép eszérül;

Hallja a hangot, érti a szót,

S míg azt érti: „meg nem őrül.”

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

De amit férjéről mondtak

A szó oly visszásan tetszik;

Az világos csak, hogy őt

Haza többé nem eresztik.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

Nosza sírni, kezd zokogni,

Sűrü záporkönnye folyván:

Liliomról pergő harmat,

Hulló vizgyöngy hattyu tollán.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

„Méltóságos nagy uraim!

Nézzen Istent kegyelmetek:

Sürgetős munkám van otthon,

Fogva én itt nem űlhetek.”

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

„Mocsok esett lepedőmön,

Ki kell a vérfoltot vennem!

Jaj, ha e szenny ott maradna,

Hová kéne akkor lennem!”

Oh! irgalom atyja ne hagyj el.

 

Összenéz a bölcs törvényszék

Hallatára ily panasznak.

Csendesség van. Hallgat a száj,

Csupán a szemek szavaznak.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

„Eredj haza, szegény asszony!

Mosd fehérre mocskos lepled;

Eredj haza, Isten adjon

Erőt ahhoz és kegyelmet.”

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

S Ágnes asszony a patakban

Lepedőjét újra mossa;

Fehér leplét, tiszta leplét

A futó hab elkapdossa.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el

 

Mert hiában tiszta a gyolcs,

Benne többé semmi vérjel:

Ágnes azt még egyre látja

S épen úgy, mint akkor éjjel.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

Virradattól késő estig

Áll a vízben, széke mellett:

Hab zilálja rezgő árnyát,

Haja fürtét kósza szellet.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

Holdvilágos éjjelenkint,

Mikor a víz fodra csillog,

Maradozó csattanással,

Fehér sulyka messze villog.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

És ez így megy évrül-évre,

Télen-nyáron, szünet nélkül;

Harmat-arca hő napon ég,

Gyönge térde fagyban kékül.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

Őszbe fordul a zilált haj,

Már nem holló, nem is ében;

Torz-alakú ránc verődik

Szanaszét a síma képen.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

S Ágnes asszony a patakban

Régi rongyát mossa, mossa -

Fehér leple foszlányait

A szilaj hab elkapdossa.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

1853

Néra-szurdok - Bánsági hegyvidék - Bánság

 

A Néra szurdok, a Néra folyó mentén mintegy 20 kilométeres szakaszon terül el.

 

A szoros két, a Néra folyó által mészkőben kialakított szurdok-szakaszt, illetve a kettőt elválasztó tágasabb térséget foglal magába.

 

A folyó partján jelzett turistaút vezet, amely helyenként követi a rómaiak által a sziklákba vésett járdákat.

 

kattints a képekre - érdemes!

Ezt jól véssük a fejükbe, és tartsuk mindig szemünk előtt!

 

“Hét dolog van, ami biztosan elpusztít minket:

a pénz munka nélkül,

a kéj lélek nélkül,

a tudás jellem nélkül,

a hit áldozat nélkül,

a politika elvek nélkül,

a tudomány emberiesség nélkül,

és az üzlet etika nélkül.”

Mahatma Gandhi (1869-1948) - jogász, politikus, India politikai és spirituális vezetője, az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakja

Kárpát-medence virágai - Rozmaring

 

A rozmaring fűszer- és gyógynövény. Dél-Európában honos, de nálunk is ősi fűszer. A kámforra emlékeztető keserű, aromás fűszert az örökzöld bokor leveleiből kapjuk.

 

Használjuk mártások, vadhúsok, pácok, szárnyas sültek, zsíros húsételek, gomba- és halételek fűszerezésére, valamint különleges növényi ecetek készítésére, továbbá zsályával és hagymával pácok, szószok, bárány- és birkahúsból készített ételek, vadhúsok (őz, szarvas, nyúlhúsok), ízesítésére, illatosítására.

 

Frissen vagy szárazon a fürdővízbe áztatva illatosít és frissít.

 

Forrázatát ideg- és gyomorerősítő, epehajtó, görcsoldó, de a kellemetlen klimaxos érzések megszüntetésére is használják.

 

Antioxidáns hatását egérkísérletek során sikerült bizonyítani.

 

Kísérletileg igazolt, hogy belélegzett illóolaja élénkítő hatású, kivonata jól hat cukorbetegség és magas vérzsírszint esetén.

 

kattints a képekre - érdemes!

Kárpát-medence madarai – Baglyok – Gatyáskuvik

 

Európában - a Kárpát-medencében, Skandináviában, Szibériában és Észak-Amerikában fészkel.

 

Erdőkben telepszik meg, ahol van megfelelő költőodú és apró rágcsáló.

 

Testhosszúsága 24-26 centiméter, szárnyfesztávolsága 54-62 centiméter, a testtömege pedig 100-190 gramm.

 

A tojó nagyobb. Csüdje tollas, hogy kis áldozatok ne tudják megharapni. Csőre horgas, színe piszkos fehér.

 

kattints a képekre - érdemes!

Kárpát-medence virágai – Tavaszi virágok – Aranyfa

 

"Ma aztán szinte sistergett, ahogy

száz bimbaja egyszerre kicsapott:

tűzkolibrik, fénytrillák, szikralepkék

ülték körül az ágait, belepték,

s mézükkel, selymeikkel úgy lobogtak,

lakk-tündöklésükben úgy szónokoltak,ű

hogy utcahosszat

visszakapta látó szemét

a gyászos tél után a nép:

eleinte még

csak a szomszédság, a Pasarét,

aztán az egész ámuló vidék

őt nézte, őt hallgatta, föld meg ég,

a forzícia arany énekét."

 

A forzicia éneke - részlet Szabó Lőrinc (1900-1957) - költő

 

Az aranyfának fénylő aranysárga virágai még lombfakadás előtt nyílnak, vidám tavaszi foltjai a természetnek. Latin nevéből forziciának is hívjuk.

 

Helytelenül aranyesőnek is nevezik. Persze az is lehetne, ha az aranyeső név nem lenne már foglalt a később virágzó, nagy sárga virágfürtöket nyitó pillangós virágú cserje számára.

 

kattints a képekre - érdemes!

Őshonos háziállataink - Sárga magyar tyúk és a fogolyszínű magyar tyúk

 

A magyar tyúk a Kárpát-medence különböző vidékein őshonos parlagi tyúkok tenyésztett változata, egyike törvényileg védett baromfifajtáinknak.

 

Sárga magyar tyúk:

A tenyésztők a 20. század elején az egyszínű sárga tyúkokat összegyűjtötték és szelektálták, sőt rokontenyésztést is folytattak.

 

A cél a tojástermelő-képesség javítása volt. Elsősorban a Dunántúlon, az Alföldön és a Duna-Tisza közén, Délvidéken és Erdélyben terjedt el. Előfordul világosabb és sötétebb árnyalatban is, de az élénksárga szín a kívánatos.

 

Génmegőrző állománya található Mosonmagyaróváron, Gödöllőn és Keszthelyen.

 

A sárga magyar tyúk tollazata élénksárga. A nyaktollak végei, a szárny evezőtollai és a faroktollak végei kismértékben barnásfeketék. A kakas tollazatának alapszíne valamivel sötétebb, a nyak- és nyeregtollak, valamint a szárny fedőtollai élénk vöröses-sárga színűek, az evezőtollak és a kormánytollak barnásfeketék, a sarlótollak zöldes árnyalatba hajló feketék.

 

Csőre és lába sárga, tojása világosbarna színű. A naposcsibék egyszínű világosbarnák.

 

A fogolyszínű magyar tyúk:

 

A tojó színe a fogolyéra hasonlító barna finom rajzolattal, a kakas nyak- és nyeregtollazata piros árnyalatú aranysárga, feje narancsvörös. Evezőtollaik sötétek.

 

Elsősorban a Dunántúlon és erdős területeken terjedt el, ahol rejtőzködést elősegítő színe megvédte a ragadozóktól. Kis állománya található Gödöllőn. 2004-ben külön elismert fajtává vált.

 

kattints a képekre - érdemes!