Teleki Pál (1879-1941)
A megveszekedett liberális Nyugattal szemben, ma is ez a feladat, ez a zsinórmérték!
"Amint soha nem volt hódító és elnyomó a patriarchális formákban született Szent István-i gondolat - hanem tartalmilag mindenkor atyai gondoskodás jellemezte - úgy jellemezte mindig a kötelességérzet is.
Annak a kötelességnek az érzete, hogy Európa e részében, amelybe a sors Szent István népét állította, amelyet szervező szeme áttekintett, és ahol keresztény államot alkotott, békét és jólétet teremtsen, kölcsönös megbecsülést hozzon létre.
És ha részletformáiban századról-századra változik is a feladat, a lényeg, az akarat és a becsület ugyanaz marad."
Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök, tiszteletbeli főcserkész
2016. April 13. 00:00
Rakamazi hajfonatkorong pár - Turulmadaras régészeti lelet
Rakamazi hajfonatkorong pár - Turulmadaras régészeti lelet
A rakamazi hajfonatkorong párt egy helyi óvónő vitte be 1956 május elején a nyíregyházi múzeumba, hozzá pedig egyenest a túróci Tisza-parton való homokkitermelés közben lelt Árpád-kori sírleletekből került.
Magasan képzett szakmai és művészi adottságokkal rendelkező mester, vagy mesterek által készített ötvösmunkáról van szó.
A lányok egy, az asszonyok pedig két korongot viseltek a hajukban. Dienes István a „Honfoglaló magyarok” c. könyvében (Corvina, 1972) ezt írja: „A rakamazi korongpár tökéletes művészettel megkomponált ragadozó madara elkerülhetetlenül hozza emlékezetünkbe az altáji türkök sámánénekének fáradhatatlan égi madarát.
E csodálatos madárról – a Turulról – már Rasidu-d-Din feljegyzi, hogy egyetlen csapással kétszáz más madarat tud leteríteni. Ezért lett a félelmetes lény a hatalom jelképe a sztyeppei előkelők körében. Védencét e madár képes minden bajból kimenteni, s ártástól, rontástól megoltalmazni.
A rakamazi korong Turulja csőrében tarja az örökös jelképet, az életfa leveles ágát.”
A rakamazi turul azonban nem csupán a csőrében tart életfa-ágat, hanem a fejéből, azaz fülének meghosszabbításaként is palmettás ágak nőnek ki, ráadásul ugyanolyanok, mint a csőrében lévő.
Agyából tehát élet, gondolat sarjad, bemutatva, hogy itt egy magasrendű gondolatisággal rendelkező madarat látunk. Az életfa és a turul ilyen módon elválaszthatatlanul összefonódik egymással.
A kora középkorban az előkelő magyar asszonyok legszebb dísze volt a hajfonat végén csüngő díszes korongpár. Lehetséges, hogy éppen azért szerették asszonyaink a turulábrázolásokat, mert ezzel is szerették volna megjeleníteni leendő gyermekük esetleges kiválasztottságának reményét.
Mondhatni: a „szent megtermékenyülést” várták a madár közvetítésével, tehát Isten akaratából. A rakamazi turul karmaiban egy-egy fiókát tart, tehát két lelket szállít, két embernek visz tudást, két embergyermeknek ad kiválasztottságot.
Szinte kizárólag csak a nők viseltek állatábrázolásos ékszereket, ötvösmunkákat – a férfi entitáshoz a növényi ornamentika tartozott. A mai napig összesen egyetlen olyan tarsolylemezt ismerünk, amelyen állatábrázolás van.
Néhány férfi sírban is leltek hajfonatkorongot, de nem azért, mert ők azt viselték, hanem a feltételezések szerint gyászoló kedvesük tette melléjük, hiszen már nem várták az „áldott állapotot” – a szeretett férfi elvesztése után már nem volt kitől.
A turul tehát a lelket közvetíti, s ezzel lehet összefüggésben, ennek lehet továbbélése valamiképp a gyermeket hozó gólya is. Természetes, hogy nem az igazi gyermeket hozza, mármint nem testben.
Az új lelket hozza a madár, ahogy sok török népnél éppen a sasmadár.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 13. 00:00
Ligeti Antal (1823-1890) - festőművész munkáiból
Ligeti Antal (1823-1890) - festőművész munkáiból
Tanulmányait Szathmáry Papp Károlynál kezdte Kolozsváron. 1845-ben mestere tanácsára Itáliába utazott, ahol felkereste a legismertebb magyar tájképfestőt, idősebb Markó Károlyt.
1848-ban részt vett a szabadságharcban, majd a fegyverletételt követően Sopronban bujkált. Itt Hekler Antal néven festett arcképeket, mígnem mecénása, gróf Károlyi István segítségével lehetősége nyílt egy földközi-tengeri utazásra: bejárta Itáliát, Észak-Afrikát, Kis-Ázsiát, és a Szentföldön is hosszabb időt töltött.
Utazása során készített számos tájvázlata alapjául szolgált sok későbbi olajképének. 1861-ben felhagyott az utazásokkal, és a fővárosban telepedett le.
Akadémikus hangvételű tájképeivel rövidesen nagy sikereket aratott. Festményein – korábbi utazásainak színhelyei mellett – gyakran bukkannak fel hazai tájrészletek.
Aktívan részt vett a hazai művészeti élet szervezésében: 1868-ban a Nemzeti Múzeum képtárőre lett, és egyike volt a fiatal Munkácsy támogatóinak is.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 13. 00:00
Az Év Fája - 2014 - A gödöllői vadkörtefa matuzsálem
Az Év Fája - 2014 - A gödöllői vadkörtefa matuzsálem
2014-ben a Mesebeli vén vackorfa, avagy a gödöllői magányos óriás története címmel nevezett fa nyerte, amely a gödöllői Szent István Egyetem botanikus kertjében áll.
A magányos óriás túlélte a dicső szabadságharcot, átvészelte a huszadik század vérzivataros éveit. A helyi legenda szerint Grassalkovich Antal gróf ültette, aki egy szerencsés kimenetelű vadászat után a sebzett vadkan elől egy vadkörtefán talált menedékre.
Hálája jeléül elrendelte, hogy gödöllői birtokán 1000 vadkörtét ültessenek a jeles fa tiszteletére. A huszadik század hajnalán még hét idős példány alatt pihentették a pásztorok nyájaikat, de napjainkban már csak egy túlélője maradt a sokadalomnak…
A sikeres isaszegi csata után nem meglepő, hogy a természethez, a növényekhez gyermekkora óta vonzódó Kossuth Lajos nem a nyüzsgő gödöllői főhadiszálláson, a kastélyban, hanem az akkor már terebélyes vadkörtefa alatt fogalmazta meg a Függetlenségi Nyilatkozatot.
kattints a képekre!
2016. April 13. 00:00
Fátyol-vízesés - Szalajka-völgy - Szilvásvárad - Bükk-hegység - Északi-középhegység
Fátyol-vízesés - Szalajka-völgy - Szilvásvárad - Bükk-hegység - Északi-középhegység
A Fátyol-vízesés hazánk egyik leggyönyörűbb természeti csodája, egyúttal a Szalajka-völgy leghíresebb nevezetessége.
A gyönyörű környezet is pillanatok alatt elvarázsol, csak úgy, mint a helyi élővilág gazdagsága vagy a vízesés teraszai, melyeken fátyolszerűen leomolva csobog le a víz.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 13. 00:00
Csak ez lehet az igazi mérce a mai Magyarországon is Széchenyi
"Az ember csak annyit ér, amennyi hasznot hajt embertársának, hazájának, s ezáltal az egész emberiségnek…"
Széchenyi István - (1791-1860) politikus, író, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere
2016. April 13. 00:00
Őshonos háziállataink - Magyar kendermagos tyúk
Őshonos háziállataink - Magyar kendermagos tyúk
A magyar tyúk egyik változata a kendermagos. Kárpát-medence különböző magyar vidékein őshonos parlagi tyúkok tenyésztett változata, egyike a törvényileg védett baromfifajtáinknak.
Közép-Európa területére valószínűleg a kelták hozták be a házi tyúkot. A csekély számú lelet alapján feltételezik, hogy a honfoglaló magyarok valószínűleg Kelet-Európából hozták be magukkal a magyar parlagi csirke ősi változatát.
Ezek késői utódaiból alakultak ki a 19. század végén a ma védett csirkefajták. Kialakulásukban történelmünk folyamán szerepet játszott a tatárjárás idején hazánkba jutott nagy testű ázsiai fajta, majd a törökök által behozott balkáni, kis-ázsiai tyúkok.
Később a nyugatról betelepülő lakosság is hozta a saját, jól bevált fajtáit. Tenyésztése az 1890-es évek elején kezdődött Szolnokon a parlagi állomány kendermagos színű egyedeinek szelektálásával, nemesítésével.
Igen gyorsan kedvelt lett a tenyésztők között. Tollazata világos kékesszürke keskeny, fekete keresztsávokkal.
A kakasok színe világosabb. Az egész Kárpát-medencében elterjedt. Génmegőrző állománya van Hódmezővásárhelyen, Gödöllőn és Keszthelyen.
2016. April 13. 00:00
Fogarasi-havasok - A fellegszerű hegyek nyugati gerincén - HD minőségű rövid VIDEÓ!
Kattints a VIDEÓRA ÉS A KÉPEKRE - ÉRDEMES!
http://www.youtube.com/watch?v=MbBomLl2PY8
2016. April 13. 00:00
Szentmihályi Szabó Péter: Térdre, magyar! - rövid VIDEÓ!
Szentmihályi Szabó Péter: Térdre, magyar! - rövid VIDEÓ!
Elmondja: Csurka László
kattints a VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=SUS2qWVk-JQ
Megfojtanak, megfojtanak,
kígyóznak, mint a szennypatak,
sziszegve szólnak szép szavak:
hiszen szabad vagy, ó, szabad!
Te választottál engemet,
te bamba, arctalan tömeg,
elszívom lassan életed,
nem lesz házad, se gyermeked,
nem lesz hazád, nem lesz hited,
minden szavamat elhiszed,
mindenhol szózatom sziszeg.
Imádd a hűvös bankokat,
ott intézik a sorsodat,
ne vidd vásárra bőrödet,
kerüld a puskás őröket!
Szemétdomb város ez: tiéd,
tiéd az összegyűlt szemét!
Villánk s a svájci bankbetét
érted van, s téged véd, cseléd!
Ha már kihalt a nagy család,
ha már éhenhalt jó anyád,
ha nincs honod, se otthonod,
ha már szökésed fontolod,
sziszegve szól, ki jót akar:
Fuss, merre látsz, szegény magyar!
Ellopnak minden ünnepet,
ők adnak mindennek nevet,
egymást ezért kitüntetik,
hát áruló, ki tüntet itt,
ki másról másként szólni mer,
nem elvtárs és nem is haver,
akit riaszt a pénz szaga,
bizony, nem jó demokrata!
Hóhérodnál ne alkudozz,
kirablódnál ne tiltakozz,
majd eltakar a pesti kosz,
megszoktad már, megszökni rossz.
Nyugodj meg hát, Petőfi népe,
és térdre magyar, térdre, térdre!
2016. April 12. 00:00