A kereszténység adja meg az európai identitást
Emléktáblát avattak Varga Béla balatonboglári plébános, a nemzetgyűlés volt elnöke tiszteletére Veszprémben.Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára avató beszédében felidézte a nemzetgyűlés egykori elnökének, a Független Kisgazdapárt országos alelnökének alakját, méltatta hazaszeretetét és hűségét hite iránt. Az államtitkár megemlékezett arról, hogy Varga Béla küzdött a náci és a kommunista diktatúra ellen is: segítette a német fogságból Magyarországra szökött francia hadifoglyokat, számos lengyelt és zsidót bújtatott. Ezzel megmutatta, hogy a keresztény ember nem lehet megalkuvó, beletörődő; a kereszténység bátorságot jelent, szembeszállást az akkori hatalommal - szögezte le. A plébános életének abból a szakaszából is hozott példát, amikor nemzetgyűlési képviselő lett, a kommunisták mégis semmibe vették országgyűlési képviselői státuszát, nyomoztak utána. "Ebből látszik, hogy a kommunisták sohasem fogják tiszteletben tartani egyszer sem a népakaratot, nem fogja érdekelni őket, hogy kinek van többsége, s kinek kisebbsége, nem fognak tisztelni egyetlen egy demokratikusan megválasztott állami vezetőt, képviselőt, köztársasági elnököt vagy bárki mást, nekik csak a saját céljaik a fontosak. Ha kell, ehhez igazítják az elveiket" - fogalmazott Rétvári Bence. Szólt arról, hogy a kommunizmus alatt egymillió embert vontak rendőrségi eljárás alá, 650 ezer ember ellen emeltek vádat, 390 ezer elmarasztaló ítélet született a bíróságokon. Varga Béla példamutató életútjának elemzésén át végül arra a következtetésre jutott: Európában a kulturális, nyelvi, történelmi, művészeti, hagyománybeli adottságok különbözőek, egyedül a kereszténység közös; a kereszténység adja meg az európai identitást. A keresztény értékrendű politizálás európai politizálást jelent - hangoztatta Rétvári Bence. MTI, fidesz.hu
2027. May 20. 00:00
Márton Áron hitvallása
124 éve született, és 40 éve hunyt el Márton Áron, az "emberkatedrális” - Erdély egykori püspöke
Illyés Gyula által "emberkatedrálisnak" emlegetett Márton Áron hitvallása:
„Bölcsőm közönséges deszkából volt összezárva, amilyen lesz a koporsóm is.
De fáját a csíki hegyekből vágták, ahol az őrt álló fenyőerdők koszorúja gyökerével sziklába kapaszkodik, s makacsul állja a viharok tépését; ahol az emberek századok óta küzdenek a mostoha életviszonyokkal, mert tudják, hogy a sötét borulat mögött ott van Isten, s beléje vetik bizalmukat.
Innen jöttem, s nem hoztam mást, csak a halálos szerelmet népem és az emberek iránt, s a katolikus hitet, melyet hitvalló és hitükből élő nemzedékek a Csíksomlyói Mária lábainál mélyítettek el, és örökítették át a századok során.”
részlet - kolozsvári plébánosi beiktatása alkalmával mondott beszédéből - 1938. szeptember 9.
Márton Áron (Csíkszentdomokos, 1896. augusztus 28. – Gyulafehérvár, 1980. szeptember 29.) - erdélyi katolikus püspök
kattints a képekre - érdemes!
2026. June 15. 00:00
Mi nem vagyunk itt idegenek, mi otthon érezzük itt magunkat, még akkor is, ha ez másoknak nem tetszik." Márton Áron
"Akármekkora áldozatot követel szent hitünk és faji jogaink bátor megvallása, vállalnunk kell azokat. Erre kötelez őseink becsülete, saját lelkiismeretünk és gyermekeink tiszta jövője. Félre a sötét gondolatokkal, félre a kétségbeeséssel! Nekünk helyt kell állnunk. Ezt a földet elhagyni nem szabad, mert ez a miénk. Őseink vére és könnye puhította a barázdákat itt; drága hamvaik porladnak Erdély szent röge alatt. Mi nem vagyunk itt idegenek, mi otthon érezzük itt magunkat, még akkor is, ha ez másoknak nem tetszik."
Márton Áron - erdélyi katolikus püspök - 1940
2026. June 08. 00:00
Jelképeink - Magyarország Alaptörvénye - amely a világ egyik legmodernebb és legátfogóbb alkotmánya - ami magyar, európai és keresztény
Jelképeink - Magyarország Alaptörvénye - amely a világ egyik legmodernebb és legátfogóbb alkotmánya - ami magyar, európai és keresztény
Szánjunk rá három percet, olvassuk el!
Ezt illik, minden magát magyarnak valló embernek ismernie.
Osszuk meg, hogy sokan megismerhessék!
A preambulum teljes szövege:
Isten, áldd meg a magyart!
MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.
Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.
Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira.
Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit.
Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.
Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. Kinyilvánítjuk, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők.
Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.
Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.
Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével.
Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.
Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.
Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.
Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.
Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.
Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.
Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.
Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.
Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.
Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.
Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.
Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének.
Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.
Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.
Alaptörvényünk jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.
Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.
kattints a képekre - érdemes!
2026. May 20. 00:00
