Ünnepelünk és nevelünk

                          Csomortán Melinda vezető óvónő írta Bácskossuthfalváról - Délvidék: Nehéz meghatározni a mai világban, hogy mi is az ünnep?! Csillogás-villogás, ajándékok halmaza?! Keresztyén életünkben is vannak ünnepeink, amelyeket többé-kevésbé meg is ünnepelünk: a karácsonyt, húsvétot, pünkösdöt, az újkenyeret, újbort, netán idetelepedésünket, keresztelést, konfirmálást, esküvőt…   De mi van a nemzeti ünnepeinkkel?! Kinek és hol is kellene ezeket megünnepelni?! A Magyar Kultúra Napját?! Március 15-ét?! Kire marad a feladat, hogy átadja a jövő nemzedékének azt a kultúrát, amelyet költőinktől, zeneszerzőinktől, őseinktől örököltünk és azokat az „értékeket”, amelyeket köszöntésünkre énekeltek és szavaltak a nemrégiben megszerzett „magyar állampolgárság”-i ünnepségeken. Ezeknek a gondolatsoroknak megválaszolásaként szolgáltunk a Bácskossuthfalvai „Napsugár” Református Óvoda gyerekeivel január 22-én az istentiszteleten. Ünneppé magasztalták ezt a napot, amikor 40 gyerek fennállva énekelte a Himnuszt, 14 iskolaelőkészítős szavalta el a Szózatot, a 233. dicséretet, Petőfi: „Távolból” című megzenésített versének négy versszakát és az „Erdő mellett estvéledtem” énekkel könnyekig meghatották a jelenlevőket. Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról…  (5Mózes6:7) Ahogy Berényi Györgyné fogalmazott: „Átléptük az árnyékunkat” és ettől lettünk „egyházunk veteményeskertje”, mert megtöltjük alkalomról-alkalomra templomunk padjait szülőkkel, nagyszülőkkel, keresztszülőkkel, szomszédokkal és neveljük Vajdaság jövő presbitereit, netán papjait és gondnokait. Szolgáltunk már Úrvacsora-osztás alatt énekelve is két alkalommal, tanévzáró és tanévnyitó alkalmakkor is.Megpróbáljuk példaadással vezetni ezeket a gyerekeket, amikor a mai társadalom: a) rossz helyre teszi a hangsúlyt, b) rossz környezetbe terel, c) téves elképzeléseket támogat, d) rossz példát ad, e) rossz kapcsolatokba sodor. Gyermekeink jelleme minden nap formálódik és pont ezért nagy a munkaköri feladata úgy szülőnek, mint pedagógusnak. De Isten igéje világosan kimondja, hogy: 1 – tanítsd őket (5Mózes 6:6-7), 2 – neveld őket (Példabeszédek 22:6), 3 – gondoskodj róluk (2Korinthus 12:14), 4 – buzdítsd őket (Efézus 6:4), 5 – fegyelmezd őket (1Timóth. 3:4), 6 – szeresd őket (Titusz 2:4). Ennél nagyobb felelősséged nincs! Mindezeket megtenni nem könnyű, mert: Sok baj éri az igazat, de valamennyiből kimenti az Úr. (Zsolt. 34:22)  Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik imádságukkal és támogatásukkal mellettünk vannak ebben az úttörői nehéz, de nemes feladatban. Mindezekért „Istené a dicsőség!”, mert Nincsen igaz ember egy sem  (Róma 3:10) és ahogy Kovács Erzsébet írja: Csak Téged kérdezni, Csak Te reád várni, A reményt megtartva, Szívünket átadva, Csak Téged szolgálni! Ezt tesszük mi is már 7 éve! Bácskossuthfalvi Református Egyházközség honlapja   Áldott hetet mindenkinek! Töhötöm

2013. July 07. 14:05

Ha úgy érzed, hogy „körülvettek” és „vádolnak”, tudd: van apelláta – Istennél

                        Király Lajos írta Batizról - Partium Mikor pedig az megjelent, körülállták a zsidók, kik alámentek Jeruzsálemből, sok és súlyos vádat hozván fel Pál ellen, melyeket nem bírtak bebizonyítani.  ApCsel 25,7   Pál immáron Festus elé kerül. A per menete ugyanaz, mint Félix előtt: súlyos vádak bizonyíték hiányában. Pál minden vádnak ellentmond és cáfolja, hogy a törvény, a templom, vagy a császár  ellen vétkezett volna. Az új helytartó nem akarja korán elrontani kapcsolatát a zsidó vezetőkkel, ezért tanácsolja a későbbiekben, hogy a per Jeruzsálemben folytatódjék. Úgy áll előttünk Pál, hogy közben Jézus passió-történetének néhány mozaikdarabkája jut eszünkbe: kihallgatás a főpap előtt hamis tanúk társaságában, Jézus Pilátus előtti hallgatása, Jézus csúfolása. Mindkét esetben közös vonás, hogy a hamis tanúk, a vádlók állnak „győztesként” a történet palettáján. Pál a későbbiekben, – Istenben bízva -, a császárra apellál, Jézus pedig magára a Szabadító Istenre. Mennyei Atyánk bármilyen élethelyzetből kiemel és kiszabadít. Ha úgy érzed, hogy „körülvettek” és „vádolnak”, tudd: van apelláta – Istennél. Ámen! refszatmar.eu   Áldott hetet mindenkinek Töhötöm    

2013. June 30. 15:48

Töhötöm postája - a Bibliából

                                          "Mint a város, amelynek csupa rés a kőfala, olyan az az ember, akinek nincs önuralma." Példabeszédek 25:28

2013. June 16. 00:00

Nincs helye öndicsőítésnek vagy önteltségnek

                          Erdei Árva István írta Szamoskóródról - Partium Ap Csel 18, 21  Hanem búcsút vőn tőlük, mondván: Mindenesetre Jeruzsálemben kell nékem a következő ünnepet töltenem; de ismét megjövök hozzátok, ha Isten akarja. És elhajózék Efézusból. Pál apostol missziói útjai nem csupán új gyülekezetek létrehozásáról szóltak, hanem ezen utak során több alkalommal gyülekezet látogatást is végzett.   Néha több időt is eltöltött egy gyülekezetben, máskor mindössze néhány órát. Ma arról olvashatunk, hogy Pál Korintusból Efézusba megy, ahol szombat lévén a zsinagógában tölti el azt az időt, amíg a hajóra vár. Közben arra kérik az efézusiak, hogy maradjon tovább náluk. Erre a marasztalásra adott választ olvashatjuk a 21. versben.   Ebből a válaszból kitűnik, hogy Pál céltudatos és felelős ember: Jeruzsálemben kell nékem a következő ünnepet töltenem. Nem engedi, hogy néhány marasztaló kedves szó gátat vessen annak a munkának, amelyet rábízott az Úr. Ebben a szolgálatban nincs helye öndicsőítésnek vagy önteltségnek. Azonban nem hagyja kétségben az efézusiakat afelől, hogy még szeretne visszatérni hozzájuk, ha Isten akarja. Erre az alázatra kéri Jakab apostol is a címzetteit, amikor így szól hozzájuk: ezt kellene mondanotok: Ha az Úr akarja és élünk, ím ezt, vagy amazt fogjuk cselekedni (Jak 4,15). Halljuk meg mi is Jakab intését és vegyünk példát Pál alázatáról. Ámen!   refszetmar.eu   Áldott hetet mindenkinek Töhötöm    

2013. June 02. 16:36

Mi a helyzet a te házad népével?

                            Király Lajos írta Batiz településről - Partium És szombatnapon kimenénk a városon kívül egy folyóvíz mellé, hol az imádkozás szokott lenni; és leülvén, beszélgeténk az egybegyűlt asszonyokkal. És egy Lidia nevű, Thiatira városbeli bíborárús asszony, ki féli vala az Istent, hallgata reánk. (ApCsel 16,13-14a) Európában az első keresztyén egy asszony, aki a bíborfestő iparáról híres Thiatira városának Lídia vidékén (innen van a Lídia tulajdonnév) élt.   Arról hallhatunk, hogy az evangélium hírvivői egy olyan folyóvíz mellé mentek imádkozni, ahol asszonyokkal beszélgettek. (Itt csak zárójelben jegyzem meg, hogy az első istentisztelet Európában tehát egy folyóparton történt, nem pedig templomban. Ma sem csak a templomban van helye Isten Igéjének. Sőt talán napjainkban fogalmazódik meg leghangsúlyosabban a parancs: állj elő az Igével alkalmas és alkalmatlan időben  . Nem lehet református egyházunk templomban várakozó, missziótól mentes intézmény). Bizonyára felemelő érzés lehetett több embernek hirdetni Isten Igéjét, de ennek ellenére csak egyetlen asszony, Lídia, fogadja be azt, és „féli az Istent”. Sokszor él bennünk a vágy, hogy tömegeket vigyünk Krisztushoz, hogy legyen „látványa” szolgálatunknak, fáradozásunknak. Azonban Isten nem számokkal mér, a mennyei matematika legkisebb közös többszöröse is más eredményt mutat az Ő olvasatában. Mindazáltal munkájuk mégsem hiábavaló. Jó lenne, ha mi is észrevennénk, – emberi szemmel -, apró eredményeket is, s nem sápítoznánk annyit a sokszor látszólagos eredménytelenség fölött. Jézus mondja a talentumokról szóló példázatban: a kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután. A luxuscikknek számító bíbor kereskedelme jövedelmező üzlet volt. Lídia bizonyára jómódú és független asszony volt. Megkeresztelkedik háza népével együtt (akik vele éltek), hiszen az ókori családok nem csak élet- és foglalkozási közösség, hanem vallási közösség is egyben. Nagyon fontos tényező a ház urának, vagy úrnőjének viszonyulása és magatartása. Lídia „háza” lesz az európai keresztyén misszió első támaszpontjává. Józsuéval együtt vallhatja: én és az én házam népe az Úrnak szolgálunk (Józs 24,15). A „keveset” az Isten máris megsokasítja: az egyszemélyes megtérés a házban lakó közösséget is átformálja. Jézus szerint „kovász” elvégzi feladatát (Mt 13, 33-35).   Mi a helyzet a te házad népével? refszatmar.eu   Áldott hetet mindenkinek! Töhötöm  

2013. May 26. 17:50

Kérd Istent, hogy ezen az ünnepen téged is újítson meg Szentlelke által!

                                  Nagy Róbert, írta Apáról - a Partiumi településről   „Barnabás azt akarta, hogy vigyék magukkal Jánost is, akit Márknak hívtak. Pál azonban úgy tartotta helyesnek, hogy ne vigyék magukkal azt, aki elvált tőlük Pamfiliánál, és nem ment velük együtt a munkába. Emiatt meghasonlás támadt köztük, és ezért különváltak egymástól: Barnabás magával vitte Márkot és elhajózott Ciprusba.” Ap. Csel.15, 37-39   Pünkösdkor, amikor a Szentlélek munkájának csodájáról, az első keresztyén gyülekezetek példaértékű vezetőiről és életéről szól az ige minden templomban, furcsa egy olyan élethelyzetről olvasni, amelyről az első olvasás után azt mondanánk, hogy na lám, még Pál és Barnabás is, meg a papok is veszekednek, hát mit várjunk a többiektől. Pünkösd alkalmával nem kiábrándítani akar bennünket ez a történet, hanem arra akar megtanítani, hogy mennyire komolyan kell venni az Isten szolgálatában a rendet, az intést, és arra, hogy konfliktus helyzeteket hogyan kezel egy hívő ember. Az igéből kiderül, hogy János Márk otthagyta Pált akkor, amikor erősítenie kellett volna. Pál ezért nem haragszik, csupán következetes, meg akarja tanítani János Márkot arra, hogy az Isten ügye nem kedv dolga, végzem, amikor jól esik, és abbahagyom, amikor meguntam. Így nem lehet és nem szabad Istent szolgálni! Jó lenne ezt nekünk is megtanulni. A szolgálatban nem én diktálok, hanem a Lélek. Pál és Barnabás nagyon jóba voltak, mégis meghasonlás támad köztük. Pál jó példa arra, hogy az Úr szolgálatában nem lehet más érdekeit is szem előtt tartani, csak az Isten országának ügyét. Jó látnunk, hogy a bibliai alakok sem tökéletesek, van külön elképzelésük és véleményük. Ez nem baj, a kérdés az, hogy a vitás kérdéseket tudjuk-e az Úr előtt rendezni, mert Isten csak egyet akar. Törekednünk kell erre, mert Isten csak oda ad áldást, ahol a felek ugyanazon véleményen vannak, amin az Úr. Ha a mai kapcsolatainkat nézzük, akkor ez a történet is pünkösdi csoda történet. Míg ma csak ellenségek vannak és nem ellenfelek, a Szentírásból kiderül, hogy János Márk nem haragudott meg Pálra az intésért, hisz tovább szolgálta Istent, halála előtt Pál hívatja is magához, mint hű szolgatársát, mert ahol a Szentlélek munkálkodik, legyőzi az emberit, a sértődést, a haragot és előjön az új ember, amelyik elfogadja a nevelő intést, és megújulva, Istenre figyelve végzi tovább a rábízott szolgálatot. Kérd Istent, hogy ezen az ünnepen téged is így újítson meg Szentlelke által! Ámen. refszatmar.eu   Áldott hetet mindenkinek! Töhötöm  

2013. May 20. 18:17

Aki már tanítvány, az mindenkinek hirdeti Megváltó Urát

                                            Varga Botond írta Szatmárnémetiből - Partium: … a tanítványokat először Antiókhiában nevezték kersztyéneknek. Csel 11,26 Nem egyszerűen csak egy történelmi tudósítás ez a vers, annál több: örömhír. Egy boldog beszámoló arról, hogy az üldözéseket Isten jósága miként fordítja jóra. Ahogyan József vallotta: ti gonoszt gondoltatok ellenem, de Isten azt jóra gondolta fordítani  (1Moz 50,20).   Hisz mivel indul a beszámoló?  Az István halála utáni üldöztetéssel. Ez egy fordulópont az ősgyülekezet életében. Akik eddig Jeruzsálemben hallgatták az igét, most elindulnak, és hirdetik szerte a vidéken, ahogyan Uruk parancsolta tanítványainak mennybemenetele előtt. Mégis, fájdalmas kezdet ez. Ám Isten sohasem hagyja letargiába süllyedni az övéit: újabb és újabb örömöket ad, ami erőt ad a továbbiakban. Azok közül, akik Jeruzsálemből elmenekülnek, némelyek a zsidókhoz, mások a pogány görögök közé mennek misszionálni. És az igehirdetés megtermi gyümölcsét: nagy sokaság csatlakozott az Úrhoz. És kell ennél több? Számít, az a sokaság milyen nyelvet beszél, milyen színű, ki volt azelőtt? Mit jelent tehát keresztyénnek lenni? Azt, hogy tanítvány vagyok, Krisztus tanítványa. És aki már tanítvány, az mindenkinek hirdeti Megváltó Urát. refszatmar.eu   Áldott hetet mindenkinek! Töhötöm  

2013. May 12. 18:31

Ha rá bízod magad, az akadályok sem fognak meggátolni abban, hogy elérd, amit Isten rád bízott

                                      Rácz Ervin írta Erdődről - Partium Monda pedig néki az Úr: Eredj el, mert ő nékem választott edényem, hogy hordozza az én nevemet a pogányok és királyok, és Izráel fiai előtt. (ApCsel 9,15) Pál apostol megtérésének a története a Biblia egyik alaptörténete. Nagyon sokan, nagyon sokféleképen magyarázzák, de jó ha tudjuk azt, hogy itt valójában rólunk van szó.   Nincs mit kertelni, Pál vallásos ember volt a damaszkuszi út előtt is, fanatikusan szerette Istent, az igazságot és a népét. Olyannyira, hogy bármit megtett érte. Azonban jó tudni azt, hogy aki az igazságért harcol, mártírrá válhat, és aki csak az általa vélt igazságért tusakodik, mártírrá tehet másokat. Husz János előreformátor máglyáját egy idős néni rakta meg, a szent együgyűséget ábrázolva és azt, hogy ő is meg volt győződve, jó és igazságos, amit tesz. A damaszkuszi Ananiásnak azt mondja az Úr Pálról: választott edényem. Egy eszköz, ami csak Isten kezében érheti el a célját, hivatását. Amíg saját akaratunkat szeretnénk ráerőszakolni Istenre, addig izzadtságszagú, erőltetett életünk lesz, de ha rá merjük bízni magunkat alkotónkra és az Ő akaratát keressük, biztos utunk lesz. Pál megkapta az ígéretet, király előtt fogja hirdetni az igét és ezt akkor is tudta, amikor hajótörést szenvedett. Ha Rá bízod magad, az akadályok sem fognak meggátolni abban, hogy elérd,  amit Isten rád bízott. Ámen! refszatmar.eu   Áldott hetet mindenkinek! Töhötöm    

2013. May 05. 19:01

Hogy lehetnek ilyen gonoszok az emberek?

                          Erdei-Árva István írta Szamoskóródról - Partium Ap Csel 7,57  Felkiáltván pedig nagy fenszóval, füleiket bédugák, és egyakarattal reá rohanának Egységben az erő – mondjuk ezt sokszor buzdító szándékkal, nemhiába hiszen valóban így van. Ahol az emberek tudnak összefogni, egységesen tenni egy közös célért, ott nagy valószínűséggel el is érik azt.   Azonban nem mindegy, hogy az a bizonyos cél építő vagy romboló szándékú. A pünkösdi történet azzal kezdődik, hogy a tanítványok „mindnyájan egy akarattal együtt valának  (Ap Csel2,1). A tanítványok esetében az egység, vagy másként mondva az egy akarat a Szentlélek kitöltetésének előzménye volt, István vértanú esetében viszont ez a megkövezés előzménye. Nem biztos, hogy minden összefogás egyben jó is, ezt bizonyítja Jézus szenvedéstörténetében is a sokaság: felkiálta az egész sokaság, mondván: Vidd el ezt, és bocsásd el nékünk Barabbást! (Lk 23,18). Gyermekkorom vallásórái közül ez az egyik legemlékezetesebb történet. Már akkor felmerült bennem a kérdés: hogy lehetnek ilyen gonoszok az emberek? Ma viszont kevesebb ítélettel és több fájdalommal kérdezem ugyanezt, hiszen nem kell hozzá más csak, hogy bedugjuk fülünket Isten előtt és máris a pusztító tömegben találjuk magunk. Kérjük Istent, hogy szabadítson meg minket az ilyen süketségtől és tévelygéstől, éppen ezért igyekezzünk megtartani Pál buzdítását: Szüntelen imádkozzatok!  Mindenben hálákat adjatok!  (1 Thesz 5,17-18). Ámen! refszatmar.eu Áldott hetet mindenkinek! Töhötöm    

2013. April 29. 13:25

A hely is meg fog mozdulni

                                      Rácz Ervin írta Erdődről - Partium: És minekutána könyörögtek, megmozdula a hely, a hol egybegyűltek; és betelének mindnyájan Szent Lélekkel, és az Isten beszédét bátorsággal szólják vala.  (Ap. Csel. 4,31) Sok imádsággal az a baj, hogy erőtelen, következmény nélküli, éppen ezért úgy érezzük, mintha porba hullt volna. Vajon nem azért van ez, mert úgy gondoljuk, hogy az ima egy automata, amit ha megnyomunk szükség idején, segíteni fog nekünk?   Lám az apostolok nemcsak baj esetén nyomták meg a vészcsengőt, hanem egyszerűen a kapcsolatot keresték Főnökükkel, aki nemcsak elküldte őket a szolgálatra, hanem erőt is adott annak elvégzésére. Megmozdult még a hely is. Nem biztos, hogy egy földrengésre kell nekünk ennél a versnél gondolni. Sokkal inkább üzeni ez azt, hogy a tenni tudó ember imádságát cselekedetek követik. Őrizkedjünk attól, hogy az összekulcsolt kéz csak látszatkeresztyénséghez vezessen! A környezetünkre lehetünk hatással imádságos életünkkel. Böjte Csaba szokta mondani azt, hogy kezdj el jót cselekedni és láthatod, sokan csatlakoznak hozzád. A hely is meg fog mozdulni. Beteltek Szentlélekkel. Itt most a telitettségre szeretném tenni a hangsúlyt. Az imádságos ember szívében az Úr teljes hatalmat igényel. Nem lehet félig-meddig, ímmel-ámmal, félgőzzel az Urat követni, mert aki félig az Úré, félig az Ördögé. Bátran szólták Isten Igéjét. Nem újdonság az, ha a Krisztus követő valamilyen közösségben elkezd beszélni a benne élő reménységről, kinevetik, hátrányt szenved, lenézik. Azt, aki Istennel kapcsolatban van, nem bátortalanítja el, hanem szívvel elhiszi, szájával megvallja, hogy Jézus Krisztus Úr. Ámen! refszatmar.eu   Áldott hetet mindenkinek! Töhötöm  

2013. April 21. 15:09
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

3. oldal/12