Kedves Barátaink! Országunk helyzetét, „megtámadtatását”, annak következményeit mindannyian ismerjük. Az állam és szervei, a miniszterelnökkel az élen, teszik a dolgukat, a megfelelő nemzetközi fórumokon mindent elkövetnek, hogy érvényesítsék nemzetünk érdekeit. Az állami vezetőknek saját partnereikkel, más államok vezetőivel, az Európai Unió szervezeteivel kell megvívniuk mindennapos küzdelmeiket, velük kell tárgyalniuk, megegyezniük az adott kérdésekben. És ha kell, velük szemben kell megvédeniük saját érdekeinket, a magyar társadalom, a magyar nemzet érdekeit. Azonban mindezeket maradéktalanul nem lehet csupán állami eszközökkel elérni. A magyar társadalomra, a nemzetre is fontos szerep hárul ebben az érdekérvényesítő munkában. Feladatunk céljaiban azonos az állami feladatokkal, de merőben más jellegű. A társadalomnak, a nemzetnek civil szervezetein keresztül kell hangot adnia értékeink, érdekeink védelmében. Ily módon világossá téve mind a belföldi szereplők, mind más nemzetek számára céljainkat, akaratunkat. A határozott civil akaratnyilvánítás tehát legalább olyan fontos eleme nemzetstratégiánk érvényre juttatásának, elfogadtatásának, mint a jó állami érdekérvényesítési munka. (Ez volt a motivációja a Békemenet megszervezésének is.) És ezek azok a gondolatok, amelyek már a Békemenet megszervezése előtt előhívták a Patrióta Európa Mozgalom gondolatát. Egy olyan laza civil szerveződésre van szüksége nemzetünknek, amelyhez bárki könnyen csatlakozhat. Egy olyanra, amelyhez úgy lehet csatlakozni, és részt venni benne, hozzá tartozni, hogy nem kell elmenni sehová, sem tüntetésre, sem demonstrációkra utazni, stb. Alkalom adtán ki kell tűzni egy szimbólumot, egy kitűzőt, vagy lájkolni kell a facebookon, és az odatartozás élménye a lakóhelyen is megélhető. Fontos volt egy olyan mozgalom életre hívása, amelyben mindenki részt vehet és ezzel személyes ügyének érezheti mindazt, amit közügyünknek tekinthetünk. Ilyen ellenszélben nem lehet tartósan és sikeresen kormányozni úgy, hogy a polgárok csak nézői a velünk, velük történő dolgoknak. A Nemzeti Konzultáció fontos, de nem elegendő eszköz a döntések „társadalmasításához”. Meg kell mutatni magunknak, polgároknak, a külvilágnak (USA, EU), hogy nagyon erős önérzetünk, és tudatos politikánk van, hogy nem hagyjuk magunkat. Mindezt nagyon határozottan, de kimondottan elegáns módon kell tennünk. Ennek a szellemében hoztuk létre a Patrióta Európa Mozgalmat, amelynek mára négyszáz társadalmi szervezet a támogatója, résztvevője. A magyarok (kutatások szerint) egyre inkább EU ellenesek. Ebből következett, hogy egyrészt egy olyan mozgalomra van szükség, amely a hazafiságot, az antik- és keresztény kultúrában gyökerező európai identitásunkat, a családot, mint az európai társadalmak legfontosabb alkotóelemét, a fundamentumát, másrészt az EU által is hangoztatott értékeket összekapcsolja, és egyenrangúvá teszi. A felhívás egy olyan magyarországi mozgalmat indított útjára, amely számít más nemzetek szolidaritására a magyarokat ért sérelmek orvoslásában, amely egy jól előkészített és megszervezett civil diplomáciával akár európai méretűvé és jelentőségűvé is válhat közös nemzeti és európai értékeink és érdekeink védelmében. Egymondatos hitvallásunk: a pénzhatalom és a bürokraták Európája helyett, mi az értékek és a nemzetek Európájának létrejöttét kívánjuk elősegíteni! Lengyel civil szervezetek már az első nemzetközi sajtótájékoztatónkon részt vettek, és bejelentették csatlakozásukat a mozgalomhoz (Konrad Sutarski), és már a Patrióta Európa Mozgalom keretében részt vettek a március 15-i Békemenetünkön is. Most útjára indítjuk honlapunkat, illetve facebook oldalunkat, azzal a reménnyel, hogy általuk egyre többen és egyre erősebben tudjuk majd megfogni egymás kezét. Azzal az erős elhatározással tesszük mindezt, hogy idehaza is, és külhonban is „a magyar név megint szép lesz!” Kedves Barátaink! Minden, a mozgalom kiteljesítését és sikerét előmozdító gondolatot, munkát szívesen fogadunk! Barátsággal: Mészáros László alapító, szóvivő Budapest, 2012. április 12.
Barroso Elnök Úrnak
Rehn pénzügyi Biztos Úrnak
Hahn regionális politikáért felelős Biztos Úrnak
Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Biztos Urak!
Mi, a Civil Összefogás Fórum vezetősége és tagjai, akik társszervezői voltunk a január 21.-ei budapesti Békemenetnek - ahol a hivatalos adatok szerint mintegy 400 ezren demonstráltak az Orbán-kormány mellett -, megdöbbenve és értetlenül állunk az Európai Bizottság február 15-ei döntése előtt, mely szerint kilátásba helyezték a Kohéziós Alapból Magyarországnak 2013-ban járó támogatás felének felfüggesztését. Ez nem kisebb összeg, mint 495 millió euró, mai árfolyamon számolva mintegy 142 millárd forint, a magyar GDP 0,5 százaléka.
Tisztelt Uraim!
Mi, a Civil Összefogás Fórum vezetői, messzemenőkig nem értünk egyet az Önök érvelésével, megállapításaikat megalapozatlannak tartjuk, és felkérjük Önöket a tények tiszteletben tartására, valamint az egyenlő elbánás uniós elvének betartására.
Először is, Önök is jól tudják, hogy az előző, baloldali-balliberális kormányok folyamatos deficit-túllépései után az Orbán-kormány, hosszú évek után először, 2011-ben és 2012-ben is 3 százalék alatt tudta és tudja tartani a költségvetési hiányt. Igazságosnak tartják-e, hogy éppen azt a kormányt büntessék meg, amelyik az éveken át tartó felelőtlen gazdaságpolitika után végre felelősen, az uniós elvárásoknak és követelményeknek megfelelően végezte a dolgát? Igazságosnak tartják ezt, Uraim?
Tudjuk, Önök arra hivatkoznak, hogy egyszeri és nem strukturális intézkedésekkel teremtette meg a 3 százalék alatti hiány lehetőségét az Orbán-kormány. De Önök úgy tesznek, mintha az Orbán-kormány nem jelezte volna Önöknek többször is – ha jól tudjuk levélben és szóban egyaránt -, hogy ezzel tisztában van, s elkötelezett a továbbiakban a strukturális reformok mellett, sőt, folyik az átmeneti bank- és szektorális adók kivezetése is. Ha ennek ellenére szankciókat helyeznek kilátásba, akkor élnünk kell a gyanúperrel, hogy Önök rosszhiszeműen járnak el, miközben nem teszik ezt egyetlen másik uniós állammal sem, Görögországot már meg sem említve, ahová zsákszámra öntik a támogatásokat.
De ami még furcsább: a kilátásba helyezett büntetés másik érve, hogy 2013-ban vélhetően Magyarország nem tudja tartani a 3 százalékos hiányt, ami Önök szerint 3,25 százalékra fog emelkedni. Ennek a jóslatnak a hatására az Orbán-kormány még időben, a döntés előtt kormányhatározatban döntött további megszorításokról – a tömegközlekedés támogatásának csökkentése, gyógyszerkassza csökkentése, beruházások elhalasztása -, melynek hatására a 2013-as tervezett hiány 2,8 százalék lesz. Ezekről a Magyar Közlönyben is megjelent kormányhatározatokról tudomásunk szerint még a szerdai nap előtt értesítették Önöket. Kérdésünk az: miért nem vették ezt figyelembe a döntéskor? Reméljük, ennek nem az az oka, hogy Önök már előre és eleve eldöntötték, hogy megbüntetik Magyarországot, függetlenül attól, hogy mit és miért tesz. Ha ez így lenne – de reméljük hogy nincs így -, akkor sajnos méltatlanoknak kellene Önöket tartanunk azokra a pozíciókra, amiket betöltenek. Ám ezt feltételezni sem merjük! Bár tény, hogy Magyarország, valamint Írország, Portugália, Spanyolország, Olaszország és Görögország eladósodása az Önök „vigyázó szeme láttára” következett be. Éppen ezért felvethető, hogy a Bizottság e körbeni felelősségét a strassbourgi bíróság vizsgálja meg.
Mindezeken túl, a február 15-ei bizottsági döntés kapcsán fel kell hívnunk a figyelmüket arra, hogy ha március 12-én Magyarországtól valóban megvonná az Ecofin, azaz a pénzügyminiszterek tanácsa a kohéziós támogatás egy részét, az éppen a Bizottság által meghirdetett célokkal ellentétes gazdasági hatást váltani ki. Meg kell kérdeznünk: tisztában vannak azzal, Biztos Urak, hogy a kohéziós alapok megvonása elsősorban a magyar embereket sújtaná, akik már egyébként is óriási terheket cipelnek, megélhetési gondokkal küszködnek, s további megszorításokat aligha tudnának elviselni?
S hogyan őrizzék meg a magyar emberek a Nyugattal és az Unióval kapcsolatos, gyakran szinte romantikus és naiv tiszteletüket, ha a „vágyott” világból folyamatosan elutasítások, kritikák, támadások, majd fenyegetések és szankciók érik az országot?
Mi, a Civil Összefogás Fórumba tömörült több százezer polgár, továbbra is kiállunk az Orbán-kormány mellett, nem elfogultságból, nem azért, mert e kormány ne követett volna el hibákat az elmúlt szűk két évben. Hanem azért, mert hosszú évek korrupt és tehetségtelen kormányzása után ez a kormány valóban az állampolgárok érdekeit képviseli és úgy áll ki az ország érdekei mellett, ahogyan azt a többi uniós ország is teszi. Tudniuk kell Önöknek, hogy ha a következő időszakban is úgy érzi az általunk is képviselt állampolgárok többsége, hogy Magyarországnak nem megérdemelt döntéseket és bánásmódot kell elviselnie, akkor a civil erőben rejlő lehetőségekkel a hazai szint mellett akár európai uniós szinten is élni fogunk.
Végezetül: mi civilek nem értjük, hogy az Unió az összes erejét miért nem a pénzügyi és gazdasági válság leküzdésére fordítja, szembenézve azzal, hogy a nemzetközi pénzügyi körök, hitelminősítők és hedge foundok világa közvetlenül veszélyeztetik az eurót és az európai gazdaságot. Miért Magyarország a fontos, amikor immáron Európát kell megvédeni a soha nem látott globális pénzügyi és gazdasági, valamint hatalmi versenyben? Csak az energiáját fecsérli az Unió, amikor újra és újra Magyarországot bünteti vagy fenyegeti.
Ehelyett azt javasoljuk Önöknek, Elnök Úr és Biztos Urak, hogy együtt tegyünk meg mindent Európa, az Unió és az euró megvédéséért! Ebben Magyarország, az Orbán-kormány és a civilek is partnerek, ahogyan azt már a magyar EU-s elnökség alatt is bizonyította az ország.
Összegzésképp, amit követelünk, nagyon szerény és egyszerű követelés: tárgyilagosságot és igazságosságot Magyarországnak!
Tisztelettel, mint az európai, közösségi értékek iránt elkötelezett civilek, akik szívesen látjuk Önöket a „Patrióta Európa Mozgalom” tagjai között, amit Magyarországról indítottunk el.
Budapest, 2012. március 1.
A Civil Összefogás Fórum nevében:
Csizmadia László és Fricz Tamás szóvivők
Nyílt levél Orbán Viktorhoz
Az egyik legnagyobb példányszámú lengyel katolikus hetilap, a Niedziela internetes oldalán csatlakozhatnak az egyetértők a magyar miniszterelnökhöz címzett levélhez.
A levél kezdeményezője Jerzy Robert Nowak történész professzor, aki a hazafias jobboldal egyik ikonja, rendszeresen publikál jobboldali orgánumokban, de a Radio Maryja egyik vezető kommentátora is. Több magyar vonatkozású könyve jelent meg, elsősorban a rendszerváltozás előtt. Általában mély rokonszenvvel kíséri Magyarországot, az ottani eseményeket, tud is magyarul.
A "Magyarország ügye ma Európa ügye" című íráshoz az azzal egyetértők a lap internetes oldalán csatlakozhatnak aláírásukkal. A www.niedziela.pl weboldalon Orbán Viktor portréjával és magyar nemzeti színekkel külön lapot nyitottak erre a célra.
A csatlakozók száma gyorsan emelkedik. Mindjárt a második helyen Andrzej Nowak történész professzor szerepel, a krakkói Jagello Egyetem Történettudományi Intézetének helyettes vezetője, az egyik legjobb külpolitikai (keleti politikai) elemző az országban, az Arcana című igen rangos politikai-történelmi publicisztikai havilap főszerkesztője. De ott van az aláírók között számos egyetemi rektor és docens, tudományos kutatók sora, jó néhány jobboldali véleményformáló szerző, számos katolikus pap, katolikus oktatási intézmények vezetői - rangos értelmiségi társaság gyűlt össze.
A levél gyorsfordítása:
"Orbán Viktor Úrnak,
Magyarország miniszterelnökének
Mélyen Tisztelt Miniszterelnök Úr!
A magyarok számára drámai időkben, amikor szégyenletes külföldi hajtóvadászat folyik az Ön kormánya és hazája ellen, ezúton is ki szeretnénk fejezni mély azonosulásunkat az Ön reformintézkedéseivel, minden hazafias érzésű lengyel ember teljes szívből jövő szolidaritását. Csodáljuk az Ön kormányának bátorságát, amellyel a külföldi tőke igája és az Európai Unió nagy országainak dominanciája alól próbál kiszabadulni, kiállva a magyar vállalkozások és az összmagyar nemzeti érdekek mellett. Irigyeljük az őszinte hazaszeretetet és a vallásos értékek tiszteletét sugárzó új magyar alkotmányt. Ugyancsak csodálattal adózunk mindannak, amit Miniszterelnök Úr személyes szerepvállalásával tett a magyar patriotizmus újjáépítése és a magyar nemzeti méltóság újjáteremtése érdekében, s annak a rendíthetetlen elkötelezettségnek, amellyel Ön következetesen megvédi Hazáját különböző nemzetközi fórumokon. Az elmúlt két évtized szégyenletes lengyel mulasztásainak tükrében annál inkább lenyűgöz bennünket a lendület, amellyel az Ön kormánya hozzákezdett a kommunisták bűntetteinek elítéléséhez, és mai örököseik nemzetellenes viselkedésének leleplezéséhez. Az önök programja és tevékenysége valóságos és követendő útmutatást jelent Lengyelország számára is annak érdekében, hogy esélye legyen kijutni abból a mocsárból, amelybe a posztkommunista Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD), valamint az olyan liberális formációk, mint a Demokrata Unió (UD), a Szabadságunió (UD) és a Polgári Platform (PO) juttatták.
Itt és most nincs helyünk ara, hogy felsoroljuk az Ön kormányának mindazokat a sokrétű eredményeit, amelyeket elért a kommunizmus maradványainak felszámolásában és az idegen érdekeket szolgáló baloldali liberalizmus visszaszorításában. Legjobb publicistáink és megfigyelőink ugyancsak mély elismerésüket fejezik ki a magyarországi változások iránt, és csodálattal adóznak azért, amit az Ön kormánya alig másfél év leforgása alatt cselekedett, a nemzeti érdekek védelmétől kezdve, a keresztény értékek tiszteletén és a hazafiasság erősítésén át a családpolitikáig, a kommunizmus zárványainak felszámolásáig. Mindebből eredően elismerésünket kívánjuk kifejezni, s közvetíteni Önnek a hazafias gondolkodású lengyelek lelkesedését az Ön kormányának tevékenysége iránt, és személyesen Önnek is, mint egész Közép-Európa reformjainak utat mutató vezetőnek, egy nagy formátumú államférfinak, akikből talán egy, ha megjelenik évszázadonként. A mintegy kétszáz éve született lengyel nemzeti himnusz többek között azt mondja "Példát adott Bonaparte, miként győzhetünk". Most akár úgy is szólhatnánk, hogy "Példát adott Orbán Viktor, miként győzhetünk". A magyarországi változások sikere számunkra a remény és a lelkesedés forrásává vált.
Miniszterelnök Úr, az Ön személyében olyan embert látunk, aki egyesíti magában a magyar történelem legnemesebb hagyományait: II. Rákóczi Ferenc kuruc felkelőinek kockázatvállaló hősiességét, az 1848-49-es szabadságharc áldozatkész nemzeti fellángolását, ugyanakkor magévá téve a "legnagyobb magyar", gróf Széchenyi István realizmusát, józan és pozitív gondolkodását. Úgy ismerjük Önt, Miniszterelnök Úr, mint Lengyelország következetesen közeli barátját, melyet már korai munkájában is kifejezett, amikor a Szolidaritás mozgalmáról értekezett. Támogatásunk és együttérzésünk kifejezésekor ezért még fokozottabban ki kívánjuk emelni bátorságát és elszántságát a szükséges reformok megvalósításában, mindazt a számtalan fontos kapcsolatot figyelembe véve, amelyek közös történelmünk során egybefonták Magyarország és Lengyelország sorsát. Hivatkozni kívánunk azokra a történelmi pillanatokra is, amikor e nem mindennapian erős hagyományos kapcsolataink együttes fellépésre késztették nemzeteinket az idegen agresszió ellen. Jó emlékezetünkben őrizzük a II. Rákóczi Ferencnek és kurucainak nyújtott lengyel segítséget, azoknak a lengyel önkénteseknek az emlékét, akik 1848-49-ben a magyar szabadságharc oldalán fogtak fegyvert, köztük Bem József tábornokét, aki szoros barátságba került a legnagyobb magyar költők egyikével, Petőfi Sándorral. Nem felejtjük azt sem, hogy 1920-ban, a lengyel-bolsevik háborúban Magyarországról önkéntesek akartak jönni a megsegítésünkre, s bár a csehek ellenállása ezt meghiúsította, a sorsdöntő Varsói Csatára mégis megérkeztek a létfontosságú magyar lőszerszállítmányok, amelyek nélkül a lengyel győzelem nem lett volna lehetséges. Emlékszünk Teleki Pál miniszterelnök rendíthetetlen álláspontjára, amikor 1939 szeptemberében megtagadta a német csapatok felvonulását magyar területeken át Lengyelország felé, s arra, hogy a világháború alatt mintegy 140 ezer lengyel katonai és polgári menekült meleg vendégszeretetre talált Magyarországon. Emlékezünk arra is, hogy 1956. október 23-án a lengyelországi események kapcsán kifejezett magyar szolidaritás felvonulása jelentette a kezdetét a magyarországi szovjetellenes felkelésnek. A fülünkben cseng a budapesti Bem-szoborhoz áradó 300 ezres tömeg skandálása, mely szerint "Lengyelország utat mutat, kövessük a lengyel utat!" Napjaink Lengyelországában egyre többen formálják időszerűvé ezt a jelmondatot a következőképpen: "Magyarország utat mutat, kövessük a magyar utat!" Mindez csak tovább lelkesít bennünket arra, hogy az Ön kormányának hatalmas reformjait támogató hangok sorában különös erővel zendüljön fel a lengyel társadalom hazafias rétegeinek szava.
A magyar függetlenség nagy harcosa, Kossuth Lajos 1831. június 23-án a Zemplén-megyei közgyűlésen kijelentette: "Lengyelország ügye Európa ügye!" Aktualizálva a híres magyar szavait, mi most azt mondjuk: "Magyarország ügye Európa ügye!" A mai Magyarország a legbátrabban és messze hangzóan lép fel a kis és közepes európai nemzetek önrendelkezése védelmének ügyében a nagy államok, a multinacionális konszernek és pénzintézetek diktátumaival szemben. Európa minden nonkonformista, szabadságszerető társadalmi csoportjának megértését és szolidaritását kell, hogy kiváltsa ezzel. Ismételten hangsúlyozni kívánjuk csodálatunkat és elismerésünket mindazért, amit az Ön kormánya tesz annak érdekében, hogy megszabadítsa Hazáját az idegen függőségtől, és egyre növekvő felháborodással fogadjuk a külföldi pénzügyi körök, valamint a David Cohn-Bendit és Adam Michnik-féle baloldali és liberális formációk hajszáját Magyarország ellen. Hiszünk abban, hogy az Ön kormánya a magyar nemzet túlnyomó része odaadásának és bizalmának köszönhetően átvészel minden vihart. Ennek jelképes megnyilvánulása volt a hatalmas, félmilliós tüntetés 2012. január 21-én Budapesten, s az Országház előtt.
Szolidaritást vállalva az Ön kormányának és egész nemzetének erőfeszítéseivel kívánjuk, hogy Miniszterelnök Úr győzedelmesen kitartson mindvégig az aljasság és a tespedés elleni harcban.
Varsó, 2012. január 22.
Az eredeti, lengyel nyelvű írás itt olvasható el.A Civil Együttműködési Tanácskozás, azaz a Kárpát-medencei civil háló ma Európa talán legnagyobb civil szerveződése. Több mint 400 ernyőszervezetet egyesít és több százezer támogató csatlakozott hozzá. Nyolc közép-európai ország, valamint az egész világ diaszpórában élő magyarjainak véleményét közvetíti. Magyarország és a Kárpát-medence magyarjainak legfőbb üzenete most az, hogy tántoríthatatlanul hiszünk a nemzetek közös Európájának eszméjében, és az Európai Unióban látjuk jövőnk zálogát. 2012. január 21-én a magyar civil társadalom békemenete négyszázezres tömeggel demonstrálta nem szűnő bizalmát a nemzeti érdekeket szolgáló kormány iránt. A csendes felvonulás célja a gondolatébresztés volt. Nem szabad hagynunk, hogy az Unió vezető szerveit félrevezessék a 2010-ben megbukott pártok hataloméhes képviselői és támogatóik, akik nemzetközi szinten, igaztalanul vádaskodnak a saját hazájuk ellen. Mai kezdeményezésünk az összefogás és Európa iránti elkötelezettségünket bizonyítja. A Kárpát-medencében, szülőföldjükön élő honfitársaink az elmúlt közel száz évben fájó szívvel viselték elszakítottságukat saját nemzetüktől. Az Unió nagy ajándéka, hogy a határok szabadon átjárhatók, így mindennapossá vált az aktív nemzettársaink közötti személyes érintkezés. Közös hazánk, Európa is a civil polgárok eddig soha nem látott együttműködését igényli. Európai szinten is itt az összefogás ideje! A világ, és benne Európa jelenlegi társadalmi és gazdasági tartópillérei recsegnek-ropognak. Az Európai Unió megújításra szorul. Szerkezeti változások egész sorát kell megvalósítani a megmaradás érdekében. A legsúlyosabb gond az, hogy a spekulációs tőke az elmúlt néhány évben fokozatosan uralma alá vonta a demokratikus módon megválasztott hatalmi rendszereket és kormányokat. Ezzel szemben megújult erővel vissza kell állítani a hatalmat legitimáló nép – a választópolgárok – tekintélyét, és biztosítani kell a képviseleti demokrácia érvényesülését. Működésbe kell hozni a civil kontrollt, és a nemzetükért, valamint a közjóért szolgálatot vállaló kormányoknak a társadalommal közösen kell szilárd uralmi struktúrát kialakítaniuk. Biztosak vagyunk abban, hogy Európa polgárai hasonlóan gondolkodnak, és támogatják a munka alapú társadalmat. A magyarság tisztában van kis létszámával és Európán belüli súlyával. De ez nem zárja ki, hogy Európa jobb jövőjéért példát mutassunk a kormány és az emberek összefogásában, és mint a kovász a kenyérben, ezzel járuljunk hozzá Európa megújulásához. Támaszkodjunk az öreg kontinens kincseire, vegyük elő és poroljuk le a hagyományos értékeket. Kerüljön ismét méltó helyére a család, a nemzet, a hűség, a hit és a szeretet összetartó ereje. Így lehet munkánk gyümölcse a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság és a szabadság. A Patrióta Európa Mozgalmat e célok elérése érdekében indítottuk útjára. Felkérjük Magyarország és Európa nemzethű polgárait a csatlakozásra. Kérjük, a közös célért végzett cselekvő munka mellett szimpátiájukat fejezzék ki azzal is, hogy a mozgalom jelképét, a sokszínű, de mégis egységes virágcsokrot kitűzik a ruhájukra. Szabadítsuk meg Európát, közös hazánkat a nemzeti közösségeket igaztalanul érő nacionalizmus vádja alól. CET Elnökség
Nyilatkozat
Mi, patrióta európai polgárok Patrióta Európa Mozgalom néven új mozgalmat indítunk közös értékeink hirdetésére, védelmére.
nekünk, magyarországi demokratáknak az emberi jogok védelme, a társadalmi szolidaritás, a vállalkozás szabadsága és a gazdasági növekedés gyümölcseinek igazságos elosztásába vetett hit, valamint a tiszta természethez, a védett környezethez való jog éppen olyan alapértékünk, mint magyar kulturális hagyományainknak és kivételesen gazdag, gyönyörű anyanyelvünknek védelme, és fejlődésüknek harmonikus összekapcsolása.
Mindezek nélkül számunkra a demokrácia, a jogállamiság nem képzelhető el, s éppen olyan fontosak, mint hazaszeretetünk, vagy éppen antik, illetve keresztény hagyományainkon, kultúránkon alapuló európai identitásunk.
2010 tavaszán nemzetünk szabad választásokon kétharmados felhatalmazást adott a polgári patrióta politikai pártoknak, és e nagy közös akarattal megteremtette a feltételeit annak, hogy parlamentáris módon, polgári értékrenden alapuló forradalmi változások következhessenek hazánkban: a választópolgárok döntő többsége az új kormánytól elvárta, hogy az országot a velejéig korrupt, széteső félben levő posztkommunista fél-demokráciából valóban új alkotmányon és törvényeken alapuló polgári demokráciává alakítsa át.
Szinte reménytelen gazdasági, erkölcsi romlásba sodort nemzetünk ösztönös reakciója volt ez a kétharmados felhatalmazás, mellyel személy szerint Orbán Viktort és az általa vezetett polgári demokratikus politikai erőket hatalmazta fel a nemzet a hőn kívánt változások levezénylésére.
Mi, a mozgalom alapítói a két év előtti eltökéltségünkből egy jottányit sem engedünk, nem hagyjuk, hogy akár hazai, akár külhoni politikai-gazdasági-pénzügyi erők és kulturális holdudvaraik, valamint médiájuk hiányos tényismeretükből adódóan vagy szándékos hazugságokat hangoztatva, gyakran kettős mércét alkalmazva kioktassanak bennünket, és vádjaik következményeként egyre kilátástalanabb állapotba sodorják gazdaságunkat.
Töretlenül támogatjuk lehetetlen helyzetbe taszított országunk állami vezetőit, és nem hagyjuk, hogy álságos, sokszor hazug állításokkal vádolják őket s rajtuk keresztül azt a több milliónyi magyar választópolgárt, amely demokratikus úton juttatta őket a hatalomba.
Nem hagyjuk, hogy olyan vétségekkel, bűnökkel illessenek bennünket, amelyek ellen mindig is harcoltunk történelmünk során, és küzdünk ma is.
Méltatlannak tartjuk, hogy még nekünk, európai magyar patriótáknak kell magyarázkodnunk demokrata mivoltunkkal kapcsolatosan; nekünk, akiknek itt Európa közepén az 1100 éves államiságunk szinte a génjeinkbe véste a patriotizmus és az európai polgári értékrend minden ismérvét.
Útjára indítjuk hát a Patrióta Európa Mozgalmat.
Felhívjuk polgártársainkat, a civil szervezeteket, csatlakozzanak hozzánk! Fejezzük ki sok millióan, hogy nem engedjük megszentségteleníteni értékeinket, nem hagyjuk magunkat többé megalázni!
Tűzzünk a mellünkre egy szál virágot, vagy gyermekeink, unokáink által készített virágrajzot! Legyen a sokszínű virág a Patrióta Európa Mozgalom szimbóluma!
Budapest, 2012. február 12.
Mészáros László
ügyvezető elnök
Magyar Polgári Együttműködés Egyesület
Valamint a csatlakozott négyszáz civilszervezetet képviselő Civil Összefogás Fórum és a Civil Egyeztető Tanács elnökségei nevében
A mozgalom alapító felhívása 10 nyelven:
C:\Users\user\Pictures\képp Megbocsátani, vagy birkának lenni - nem ugyanaz!.jpg