Ábrahám Jakab üzenetei – Grafikai kiállítás a Bernády Házban
Különleges műgonddal, kiemelkedő rajztehetséggel és -tudással megalkotott grafikai lapok – rajzok, metszetek – vonzzák az érdeklődőket a marosvásárhelyi Bernády Ház földszinti galériáiba. Ábrahám Jakab hozta el képeit ifjúkori tanulmányai színhelyére, amely mostanáig valahogy kimaradt egyéni megmérettetései útvonalából. Pedig Brassó, ahol a kolozsvári egyetemi diplomavizsga után letelepedett és alkotói munkásságát kiteljesítette, nincs is nagyon messze a Bolyaiak városától, na meg szíve, nosztalgiakeltő, gazdag emléktára is vezethette volna erre korábban is, mégsem jött össze eddig a bemutatkozás. Hatvanadik életéve viszont jubileumi ranggal is emeli vásárhelyi tárlatának ázsióját.
(e-nepujsag.ro)
A pénzhatalmasságok és a demokrácia
Újvári Miklós szerint van néhány kiemelt cég és cégcsoport, amely anélkül, hogy felfedné tulajdonosi hátterét, olyan mértékű állami megrendelést halmoz fel, hogy egy idő után megkerülhetetlenül nagyra nő. Nagyon kevés kivételtől eltekintve mindenki kiegyezésre törekszik az új rendszerrel. Elfogadja másodhegedűsi, beszállítói, alvállalkozói szerepét, megérti a játékszabályokat, és hónapok alatt képes megtalálni a helyét. Néhány, az északi kultúrkörbe tartozó európai állam kivételével a szép elveket és a gyakorlatot alig sikerült a miénknél jobban közelíteni egymáshoz. Görögországban két család, Olaszországban a szervezett bűnözésből kinőtt rendszer, Ausztriában a pártelitek, az Egyesült Államokban a pénzügyi elit tett szert demokratikus mértéket meghaladó túlhatalomra.
(VG 12. 03. 23.)
Szókimondó - Csodálkoztok?
Én nem. Azóta semmin sem csodálkozom, hogy az Európai Unió kóboronc képviselői kitagadták a kontinens múltjából a kereszténységet, az európaiság princípiumát. Mert Kartinthyt idézve: „Európa megdögleni óhajt.”
Eme szánalmas „emberi nemzés szégyenei”: a Cohn-Benditek, a Schulczok, a Kroesek, a Göncz Kingák meg a többi liberális meg zöld meg vörös katyvaszok rühellik Európa teremtő múltját. Amely Európa Konstantin közreműködésével született meg: 313-ban Liciniussal egyetemben egyenjogúsította a görög és a latin pogány vallásokkal, majd 324-től államvallássá törvényesítette a kereszténységet.
Azért tartják Nagy Konstantinnak, mert fölismerte: a haldokló birodalmat csak a keresztény szellemiség segedelmével galvanizálhatja életre. A keresztényüldözések után nem gyilkolászta bosszúból a pogány vallásokat, hagyta őket lucskos erkölcstelenségükben kimúlni. Amibe belepöcegödrözték a Római Birodalmat is, és amibe az is belepusztult. Nagy Konstantinnak köszönhetően a romjain megszületett az új, sikeres keresztény Európa.
A keresztény mozgalom dogmatizmusa egyrészt vallást megtartó erő volt, másfelől annak ellenére befogadó szellemiséget képviselt, hogy dogmái megkötötték bizonyos irányokban. De mindent átvett a múltból, ami életerős, értékközpontú volt, s hatalmas távlatokat nyitott. A görög és latin alapokra építkező keresztény Európa magába fogadta a távol-keleti, a kis-ázsiai és az afrikai kultúra eredményeit, megteremtette a korlátlan fejlődés lehetőségeit, és ami ámulattal tölt el, önnön korlátai ellenére.
Természettudományos törvényszerűség, hogy az egészséges törzsnek is kibuggyannak mérgező vadhajtásai. Az európai kultúrának ilyen szörnyellái a kommunizmus, a nácizmus és a neoliberalizmus; egymás ikertestvérei és következményei. Mondjuk ki kerek perec: azok a rágalomhajszák, amiket a baloldali EU-parlamenti képviselők űznek ellenünk, bizony-bizony náci-komcsi ötvözetek. Prekoncepciós „perek”, hazug és képmutató, demokratikusnak álcázott bikacsökös hacacárék, egyfelől azért, mert meg sem várták a magyar kormány válaszát az EU föltett kérdéseire, másfelől tipikusan náci-kommunista módon ítélkeztek, mivel meg sem hallgatták a „vádlottat”.
Csak elfogult, hamis tanúkra és valódi, hamisítatlan hazaárulókra, Szanyi-kórban gennyedő gyűlöletzacskókra figyeltek. Törvényt rikácsoltak, ámde a több mint kétezer éves római jogot csúfolják meg szakadatlan.
Egyértelmű: tojjantyúznak a bírók életkorára, a bankelnök fizetésére, még az esküjére is, a marginális, ma is működő Klubrádióra, legfőképpen a cigányok sanyarúságára. Annál inkább szorongatja a torkukat az új magyar alkotmány keresztény szellemiségével, nemzeti történelemre építkezésével.
A törvénybe foglalt keresztény jelképrendszer, az életigenlő családközpontúság, a gyermekcentrikusság, a rend áhítata, az egész világ magyarjaira kiterjedő nemzeti összetartozás-tudata. Attól kínlódnak az abortuszvallás papnői, a hol vörös, hol zöld hímkarikatúrák, hogy egy inkább közepes, mint kicsi ország a lelki egészségre, a normalitásra törekszik.
Nem bírják lenyelni, hogy a keresztény Isten nem a bosszúállás, hanem a szeretet és a természettörvények Istene. Ők nem tudják, de mi tudjuk, Európa történelme akkor bicsaklott tragédiákba, amikor megtagadta a keresztény erkölcsöt és értékrendet, mondjuk ki: nemritkán áruló keresztények közreműködésével. Ezenfelül az unió vezénylői nem ismerik föl nemcsak Európát, hanem a fehér embert is fenyegető halálveszélyt. És ahelyett, hogy erre összpontosítanának, a magyart nyüstölik, aki mindig csak a túlélésért volt renitens.
Istenem! Mekkora ökrök gyülekezete ez az EU. Rémület!
Szalay Károly
(Demokrata)
Az idén is két zarándokvonat megy a csíksomlyói búcsúra
A csíksomlyói búcsúra az idén is két zarándokvonat megy, a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz, ebben az évben a szerelvények május 25-én indulnak és 28-án érkeznek vissza - közölték a szervezők.
T. Hámori Ferenc, a zarándokút egyik szervezője, az Indóház Magazin főszerkesztője elmondta: ötödször közlekednek a zarándokok számára különvonatok az esemény idején, eltérő útvonalon. A Csíksomlyó Expressz május 25-én Szombathelyről indul, a Keleti pályaudvarra fut be, majd innen megy tovább a romániai Madéfalva célállomásra. A Székely Gyors a Keleti pályaudvarról indul május 25-én és biharkeresztesi kilépéssel jut el Madéfalvára. Mindkét zarándokvonat Székelyföldön gyorsvonatként közlekedik.
A szervező emlékeztetett arra, hogy 2008 májusában indult első útjára a Székely Gyors, de nem lett volna ez a különvonat, ha 2007-ben a Budakeszi Kultúra Alapítvány tagjai nem szorgalmazzák az időközben emlékhellyé nemesedett, a történelmi Magyarország határán álló 30-as számú MÁV-őrház felújítását Gyimesbükkön. Az észak-erdélyi útvonalon közlekedő Székely Gyorshoz 2010-ben csatlakozott a Lőkösházánál kilépő, Gyulafehérvár, Segesvár, Brassó útvonalon közlekedő Csíksomlyó Expressz - tette hozzá T. Hámori Ferenc.
Kővári Zsolt, a MÁV Start Zrt. vezérigazgatója elmondta: az idén mindkét járat szerelvényeit a vasúttársaságuk biztosítja, és több mint 1.500 utas utazását teszik lehetővé.
Rácz Imre, a MÁV Trakció Zrt. vezérigazgatója azt közölte: a Csíksomlyó Expressz vonatot társaságuk Aranycsapat mozdonya viszi. A tavaly novemberben átadott Aranycsapat mozdony az elmúlt félévben már hírnevet szerzett magának, folyamatosan kapnak megrendelést, hogy az különleges vonatot vigyen.
Mező Tibor, a zarándokút másik szervezője, a Kárpáteurópa Utazási Iroda ügyvezetője elmondta: mindkét zarándokvonat utasait több száz székely család látja vendégül a faluturizmus keretében.
Buzánszky Jenő, az Aranycsapat tagja, a Csíksomlyó Expressz csapatkapitánya hangsúlyozta: bízik abban, hogy minél többen elmennek az idén is a találkozóra, a zarándokúton Erdély turisztikai szépségeit is meg lehet ismerni.
(MTI)
Felavatták Tormay Cécile szobrát Budapesten
"Ideje végre, hogy lerántsuk a leplet történelmünk és irodalmunk kitakart mozaikjairól" - mondta Zorányi Gábor, a Nemzeti Értékvédő Egyesület elnöke a Szent Rókus Kórház előtti parkban tartott szoboravató ünnepségen. Hozzátette: "ideje, hogy teljességében láthassunk egy kort és ideje, hogy gazdagabbak legyünk általa".
Tájékoztatása szerint egyesületük csaknem két éve határozta el, hogy szobrot állítanak Tormay Cécile-nek. "Lassan olvadozott körülötte a jég a rendszerváltás óta, de végre elolvadt. Épp ma egy hete, hogy az írónő szépirodalmi munkásságáért Magyar Örökség Díjban részesült" - emlékeztetett.
Tormay Cécile szépírói munkássága 1899-ben az Apród-szerelem című novelláskötettel indult, és már első alkotásaiban felfedezhető volt írásművészetének talán legérdekesebb eleme, az atmoszféra-erő - ismertette az író munkásságát Takaró Mihály irodalomtörténész.
Mint mondta, Tormay írói pályája 1918-ig töretlen volt a korabeli magyar irodalomban, és rendkívüli volt nemzetközi elismertsége is. Novellái, regényei rendszeresen jelentek meg francia, olasz és német folyóiratokban, regényeit sorozatban adták ki a jelentős német, francia és olasz kiadók. Tormay rövidesen a kortárs világirodalom elismert tagja lett, az Emberek a kövek között, A régi ház, vagy a Viaszfigurák ennek a különleges és modern stílusnak az ékkövei. Műveit ekkor már angol, német, holland, olasz, finn, észt, dán, francia és norvég nyelven is olvashatta a közönség. Figyelmét a történelem és a politikai események néhány évre más irányba terelték, e korszak kiemelkedő alkotói termése a Bujdosó könyv - tájékoztatott az irodalomtörténész.
Tormay Cécile mellszobrát R. Törley Mária szobrászművész készítette.
(MTI)
Rubik-kockát formázó múzeum épülhet Budapesten
Az elmúlt 1100 év magyar szellemi teljesítményét bemutató, Rubik-kockát formázó múzeum épülhet a budapesti Rákóczi híd budai hídfőjénél 2017-re.
Ezt Fürjes Balázs budapesti nagyberuházásokért felelős kormánybiztos közölte a fővárosban; a bejelentést követően Orbán Viktor miniszterelnök és Rubik Ernő a programról szóló együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá.
A bejelentésen a kormányfő hangsúlyozta: a Rubik-kocka a magyar szellem szimbólumának is tekinthető, a kormány pedig abban bízik, hogy az új, a világhírű találmányt idéző, a magyar szellemi teljesítményeket bemutató központ a 21. századi magyar újjászületés szimbóluma lesz.
A magyarokban él egy elszigeteltség-érzés - fogalmazott beszédében Orbán Viktor -, amelynek leginkább a nyelvi elszigeteltség az oka. A magyarok ezért keresik azokat a lehetőségeket, amelyek alkalmával "torzítás nélkül" megoszthatják a világról vallott gondolataikat. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a világra szóló találmányok gazdáit Magyarországon különleges tisztelet övezi, mert egy-egy ilyen feltaláló "kiszabadít bennünket" a nyelvi elszigetelődésből - mondta.
Radnai Péter, a program kreatív főtanácsadója felidézte: 2009-ben civilként álmodta meg, milyen lenne, ha Budapest is rendelkezne egy olyan múzeummal, amely modern szimbóluma lenne a városnak, ahol a mai fiataloknak megmutatják, mi az, amire az ország büszke lehet. Mint hozzátette, Rubik Ernő után a kulturális és tudományos élet számos képviselőjével is megvitatta a tervet, többek között Finta József építésszel és Baán László múzeumigazgatóval, valamint az azóta főpolgármesterré választott Tarlós Istvánnal.
Fürjes Balázs budapesti nagyberuházásokért felelős kormánybiztos kiemelte: 2011 végén született
az a kormányzati szándék, hogy - amennyiben Rubik Ernő ezzel egyet ért - létrejöjjön egy nagy múzeum, amely izgalmasan, lebilincselően mutatja be 1100 év kiemelkedő magyar szellemi teljesítményét, valamint a kocka történetét.
Mindezt olyan épületben, amely a Rubik-kockát juttatja eszünkbe - jegyezte meg, hozzátéve: a legvalószínűbb helyszín a Rákóczi híd budai hídfőjénél található állami telek, de az épület elhelyezését még a szakmai szervezetek képviselőivel is megvitatják. Jövőre a kormány nemzetközi építészeti pályázatot ír ki, melynek zsűrijében Rubik Ernő is helyet kap, majd 2014 és 2017 között a tervek szerint lezajlik a beruházás.
(MTI)
A mezőgazdaság átalakításáról
Egri Sándor szolnoki őstermelő szerint a rendszerváltozás legnagyobb vesztese a magyar vidék mivel a szó szoros értelmében kihúzták lába alól a talajt, a vidéki társadalom jelentős része fölöslegessé vált. Minél többet kényszerül kiadni az önkormányzat és az állam szociális segélyre, munkanélküli-járadékra, közmunkások kényszerű foglalkoztatására, annál inkább felértékelődik az önfoglalkoztatás, azok munkája, akik ugyan nem exportárut állítanak elő, ám nem is kérnek segélyt a közösből. A tőkés nagyüzem kizárólagos célja a profit maximalizálása a lehető legcsekélyebb befektetéssel. A családi gazdaság célja a helyi foglalkoztatás. EU-ban az átlagos birtokméret 19 hektár. Az ésszerűen karbantartott vidék érték, aminek egy része nem piacosítható, mégis nélkülözhetetlen. A vidék „karbantartása”, a vidéki táj arculatának formálása, a biológiai sokféleség megőrzése – a monokultúrás nagyüzemi termelési móddal ellentétben – társadalmi igény, megmaradásunk, megújulásunk forrása. Az EU-ban régóta bevett gyakorlat a mezőgazdaság, ökoszociális pilléren nyugvó támogatása; ettől – is – olyan zöld, olyan szépen karbantartott az osztrák táj.
(Nb 12. 03. 24)
A budapesti hajléktalanokról
Tarlós István fontos ténynek nevezte, hogy tavaly október és idén március között egyetlen ember hűlt ki budapesti közterületen. Ez is sok, de abból indult ki, hogy az előző ciklusban évi 30-as átlag jött ki, akkor a két adatot össze se lehet hasonlítani. A fővárosban három helyszínen összesen ötszáz új férőhelyet nyitottak meg. Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke szerint messziről indultak az álláspontok, de széles körű együttműködés alakult ki a kérdésben. Az utcán élőket folyamatosan el tudták helyezni az üres férőhelyekre, jó együttműködés alakult ki a közterület-felügyelőkkel és a rendőrökkel. Jelenleg 400-500 körül van azon hajléktalanok a száma, akik a főváros cégeinél kaptak munkát. (NG 23)
(NG. 1203.23.)
Kolozsváron is nyíljon magyar kulturális intézet
Fontos, hogy Kolozsváron is nyíljon magyar kulturális intézet, és ezt a felvetést a román kulturális kormányzat is támogatja; erről L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának fideszes elnöke beszélt, miután csütörtökön Hatos Pállal, a Balassi Intézet főigazgatójával bukaresti hivatalában felkereste Kelemen Hunor román kulturális és örökségvédelmi minisztert.
"A kolozsvári magyar kulturális intézet nyitásának igénye a kolozsvári magyar értelmiségiekkel folytatott januári megbeszélésen vetődött fel, a már létező bukaresti és sepsiszentgyörgyi központ mellett. Támogatjuk az elképzelést és ismerve a nemzetpolitikai törekvéseket, valamint a jelenlegi jogszabályi környezetet, a kezdeményezés találkozik a kormány stratégiai irányaival" - mondta L. Simon László.
Hatos Pál szerint a kolozsvári magyar intézet létrehozásának fontos nemzetpolitikai vetülete van. "Kolozsvár kulturális értelemben Erdély és az erdélyi magyarság fővárosa, a magyar kultúra egyik bölcsője, ma is fontos egyetemi, múzeumi, művészeti központ, ahol Magyarország kulturálisan is jelen kíván lenni" - fogalmazott a főigazgató.
Kelemen Hunor, a bukaresti kormány kulturális és örökségvédelmi minisztere hangsúlyozta, hogy a kolozsvári magyar kulturális intézet létrehozásáról a két ország külügyminisztériumának kell megállapodnia, de ebben fontos véleményezési szerepe lesz a kulturális tárcának. Hozzátette: miniszterként támogatja a tervet.
(MTI)
Nyitrai: Az országot a tettre kész magyarok viszik előre
Bóly, Farkasd és Kunszentmiklós után ismét Bólyban ruházott be a 100%-os magyar, családi tulajdonban lévő építőipari nagyvállalat. A 1,5 milliárdos üzem 450 millió forintos uniós támogatással épült fel, 3500 m2-en. A gyáravatón a Miniszterelnökség képviseletében dr. Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos úgy fogalmazott, mindig különös büszkeség tölti el az embert, ha olyan helyre látogat, ahol a szavakon túl a tettek jelentik a mércét, ahol a szavakból előbb tervek, stratégia, majd tettek születnek.
“Ma a bólyi Mediterrán beruházása egy ilyen hely, büszke lehet rá minden magyar, nem csupán azok, akiknek munkalehetőség nyílik itt, vagy azok, akik tulajdonosként reális profitot várnak” - folytatta Nyitrai, majd elmondta: “a bólyi Mediterrán új gyárcsarnoka ma azt üzeni az országnak, minden magyarnak, hogy emeld fel a fejed, tervezd el a tetteidet, járd a magad útját, és fordulj arccal a jövő felé. A Mediterrán ma azt üzeni mindannyiunknak, hogy merj tervezni, merj beruházni, merj új és új munkahelyeket teremteni, és merj belevágni egy olyan vállalkozásba, amely tisztes haszonnal járhat - adott helyzetértkélést köszöntőjében a miniszterelnöki biztos.