Sarkosan fogalmazva
Könnyezem a meghatottságtól (vagy a nevetéstől), mennyire aggódnak értünk. A The Economist Betegség a Dunánál című cikkéből kiderül, nemcsak a gazdaságunk van bajban, a korrupció is intézményesült, aztán itt van a Horthy-kultusz és a „vicces” Nyirő-újratemetés. Vadai Ágnes szerint terjed a gyűlöletbeszéd és az idegenellenesség, a magyar fiatalok fele emigrálni akar, Magyarország gyorsan távolodik a „modernitástól”. Gondolom, a modernitás mindennek az ellenkezője, vagyis az MSZP–SZDSZ-kormányok idején minden tökéletes volt, nem véletlen, hogy már a román kormányfő is Mesterházy Attilát látná szívesen a magyar miniszterelnöki székben, ami román szempontból teljesen érthető.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
A vörös csillag fényei
Ma már a nyugati történészek előtt is világossá vált, hogy az a rémuralom, amelyet Lenin és Sztálin, valamint utódaik valósítottak meg a „vörös csillag” égisze alatt a kommunista Szovjetunió határain belül, bűnök és borzalmak egész sorával járt. Rekvirálásokkal, vagyonelkobzásokkal, valamint kitelepítésekkel, internálásokkal, kivégzésekkel, egész néptömegek éhhalálba kergetésével. Ugyancsak a „vörös csillag” volt a szimbóluma a Polpot vezette vörös khmereknek is, akik kiirtották rémuralmuk idején Kambodzsa lakosságának közel a felét, ilyen volt Mao Ce-tung Kínája, s ilyen ma az észak-koreai és a vietnami kommunista rezsim is.Ugyancsak a „vörös csillag” égisze alatt terrorizálta a magyar lakosságot az 1919-es Tanácsköztársaság több mint négyhavi uralma idején Moszkva szellemi irányítása mellett. Továbbá a „vörös csillag” égisze alatt foglalta el Sztálin a balti államokat, megtizedelve és elhurcolva az ottani lakosság egy jelentős részét, hogy Lengyelország leigázásáról már ne is beszéljünk, ami a Szovjetunió és Németország közös akciója volt. Ez a Szovjetunió volt az, amely a második világháború után megszállta a közép-európai államokat, és diktatórikus rendszereket vezetett be mindenütt.
Nem volt más a helyzet Magyarországon sem, ahol 1948-tól egészen az 1956-os októberi forradalomig egy rövid ideig tartó átmeneti enyhülést kivéve Rákosi Mátyás terrorisztikus diktatúrája érvényesült, amely a lényeget tekintve egészen 1963-ig fennállt, utóbb persze már Kádár vezetése alatt. Egyébként az 1956 előtti kemény diktatúra időszakának magyar címerét a többi hasonló sorsú „népi demokráciával” egyezően a „vörös csillag” uralta. De emlékezzünk csak, később sem tűnt el róla, csupán kisebb lett, s a tetejére szorult.
Prugberger Tamás
Magyar Hírlap
Tisztítótűz
A botrány jó esetben a demokratikus közélet tisztítótüze. Álságos a feltételezések szerint a bűnözői csoportokkal összefonódó, vesztegetési ügybe keveredett magas rangú rendőrtisztek lekapcsolása ürügyén arról beszélni, hogy most aztán végképp megrendült a testületbe vetett társadalmi bizalom. A jól értesültek által terjesztett, de soha alaposan ki nem vizsgált vádak, a mindent és mindenkit besározó híresztelések rágják ezt a bizalmat hosszú évek óta. Ideje volt, hogy végre úgy kerüljön egy vélelmezett bűncselekmény híre a nyilvánosság elé, hogy azt az erre hivatott belső védelmi szerv készítse elő a bizonyítékok hosszú és alapos gyűjtésével, beépüléssel. Nem tudjuk, a botrány végül meddig jut el, kit ér még el, de valami már biztosan megmozdult: lezárt aktákat porolnak le, felderítetlen ügyek megoldására nyílt esély. Azt is mondják, hogy ez az ügy csak egy a sok hasonló közül. Lehet. De a rendrakást valahol el kell kezdeni. Hatalmas lépés lesz a bizalom helyreállítása felé, ha a bűnüldözés, az igazságszolgáltatás a végére jár ennek a történetnek.
Szerető Szabolcs
Magyar Nemzet
Te is gondozó vagy?
„Az Úr… emlékezik rá, hogy porból lettünk.” (Zsoltárok 103:13-14)
Mivel manapság az emberek hosszabb ideig élnek, sokunk gondoskodik beteg és idős családtagjairól. De ki gondoskodik a gondozókról? Ki tölti be az ő szükségeiket? Ha te gondozó vagy, íme, néhány dolog, amit meg kell tanulnod megtenni magadért. Először is: kérj segítséget! John Donne írta: „Senki sem egy különálló sziget”. Először talán furcsa érzés, és nehezedre esik segítséget kérni, mégis tedd meg, és jobban fogod érezni magad! Kezdd azzal, hogy összeállítod azon területek listáját, ahol a szeretted segítségre szorul. Fogalmazz konkrétan: házimunkák, közlekedés, személyes pénzügyek, fürdetés, öltöztetés, egyebek. Ha nemet mondanak, ne vedd személyeskedésnek, fordulj máshoz, keresgélj másfelé! Vannak emberek körülötted, akik csak arra várnak, hogy megkérjék őket, emberek, akik örömüket lelik a szolgálatban.
Másodszor: maradj kapcsolatban! Ne te akard feltalálni a spanyolviaszt! Használd ki az egyház, a közösségi programok, támogató csoportok, nyugdíjas központok és az internet adta lehetőségeket! Vond be a családodat, a barátaidat és a szomszédaidat is! A Biblia azt mondja: Az egyedülálló ember legyőzhető… ha ketten vállvetve állnak, győzni tudnak. Három még jobb…(Prédikátor 4:12 NLT).
Harmadszor: ne feledd, te is csak ember vagy! Isten tudja ezt. Ne érezd tehát rosszul magad azért, mert rosszul érzed magad. Isten irgalmas… hiszen tudja hogyan formált, emlékszik rá, hogy porból lettünk (Zsoltárok 103:13-14). Ha más valaki szükségleteire összpontosítasz, és kizárod a saját szükségleteidet, az nemeslelkűnek tűnhet, de ugyanakkor bűntudathoz, haraghoz, depresszióhoz és kiégéshez vezet. Érzéseid befolyásolják fizikai állapotodat, ezért engedd meg magadnak, hogy érezd, megéld őket, nemcsak azért, mert ez egészségesen tart, hanem azért is, mert ez teszi lehetővé, hogy együtt tudj érezni másokkal, és továbbra is gondoskodni tudj róluk.
maiige.hu
Áldott napot mindenkinek!
Töhötöm
A románok más szemében a szálkát is meglelik, a sajátjukban a gerendát sem akarják észre venni
Bayer Zsolt szerint a háború poklában, Erdély elvesztésének árnyékában, kétségbeesésében néhány vállalhatatlan mondatot papírra vető Nyírő József nem követet el háborús bűnöket, ezért annak idején a Szövetséges Ellenőrző Bizottság megtagadta a kiadását Magyarországnak. Ha ők nem találták bűnösnek Nyírőt, akkor most hetvenhét évvel később nem kéne őt bűnösnek kikiáltani a kiskörúti kávéházakból.
Magyar Hírlap
Kövér László Mircea Eliade, Emil Cioran és Lucian Blaga román írók nevét is megemlítette, akiknek életművében szerinte úgyszintén fontos szétválasztani az írói és a politikai vonatkozásokat. Az emigránsként 1995-ben Párizsban elhunyt Emil Ciorant és az 1986-ban Chicagóban meghalt Mircea Eliadét valóságos mítosz övezi a kulturális és tudományos életben, politikai múltjukat azonban sokáig homály fedte. A harmincas években mindkét író kapcsolatba került a fasisztoid Vasgárdával, illetve annak "civil" szárnyával, a Mihály Arkangyal Légióval.
Bár a romániai és a nemzetközi vitákban rendszerint Ciorant és Eliadét emlegetik a mozgalom propagandistáiként, a két világháború közötti román értelmiség egy jelentős része szimpatizált a Gárdával. A Vasgárda vezetőjéről dicsőítő cikket író Cioran egy 1972-es interjújában azt mondta, pusztán sodródott az árral, nem volt meggyőződéses légionárius. A sajtóban megjelenő cikkek rendszerint azzal a végkövetkeztetéssel zárulnak, hogy írói, tudományos teljesítményük túl jelentős ahhoz, hogy csak politikai tevékenységük alapján ítéljék meg őket.
Eliade írásaival részt vett az 1937-es kampányban, a választásokon a Gárda 16 százalékot szerzett. Eugen Ionesco – aki a világháború idején maga is az Antonescu-rezsim diplomatája volt – a háború után úgy látta, hogy Eliade és professzora vonzereje, szakmai tekintélye győzte meg a fiatal tudósokat, írókat, hogy álljanak a Vasgárda mellé. „Mindannyian fasisztává váltak. Egy ostoba, rettenetes és reakciós Romániát teremtettek.”
hvg.hu
Az Európai Központi Bank egyre nyíltabban beleszól a nemzeti jegybankok működésébe
Az Európai Központi Bank egyre nyíltabban beleszól például a spanyol jegybank új elnökének megválasztásába. A múlt héten Luis Maria Linde, a jegybank korábbi vezetője volt a néppárti kormány választottja, mert az ellenzéki szocialisták is jóváhagyták a jelölését. Az EKB viszont José Manuel González-Páramót támogatja, aki ide távozásáig az EKB spanyol tagja volt.
Magyar Nemzet
Hónapok óta tudható, hogy a bizottság uniós jogra alapozott kifogásain túlmenően az EKB-nak és az IMF-nek további aggályai vannak, nevezetesen a magyar monetáris tanács feladatkörének és létszámának növelése, illetve a harmadik alelnök kinevezhetőségével kapcsolatosan is. E téren a bizottságnak nem volt eszköze eljárást indítani. A bizottság azért is „szállt ki”, mert nyilvánvaló: még ha ők zöld jelzést adtak is a hiteltárgyalásoknak, az EKB és az IMF nélkül azok nem indulnak meg.
Népszabadság
Pénzügyi kiszolgáltatottságunk miatt az uniós jog szempontjából elfogadható megoldásoktól zárnak el, hogy még kevésbé képviselhessük saját érdekeinket, s a pénzügyi kiszolgáltatottság elmélyüljön…(szerk. megjegyzése)
Nyelvi gyarmatosítás - Ne hagyjuk!
Rigó Mihály Nyelvi gyarmatosítás című esszéjében szóvá teszi, hogy „az angol műszaki szabványokat angora fordítás nélkül kötelezővé tették Magyarországon, meggyorsítva a nyelvcsere folyamatát”. És ezt az MTA szó nélkül tudomásul vette, holott éppen azért jött létre, hogy „hazánkban a tudományok és szépművészetek honi nyelven műveltessenek”. Czakó Gábor szerint kérdés, hogy ezután az egész magyar műszaki tudományosság – miként a reformkorig – idegen ajkú lesz? És utána a társtudományok, a cégtáblák, a versek, az óvodák? Pusztay János rámutat: a műszaki, természettudományi és orvostudományi területen az MTA nem tartja tudományosan értékelhetőnek (pl. pályázatok benyújtásakor) a magyar nyelvű publikációkat, csak az angol nyelvűeket. Ennek megfelelően nem alakul ki ezeknek a területeknek hosszú távon a szakszókincse. S egy nemzedék múlva a kutató magyar hallgatóság előtt kénytelen lesz a témájáról angolul beszélni.
Magyar Nemzet
A közösségi szokások jelöljék ki a határokat
A neoliberálisok hetvenes években kezdődő „nagy pillanata” mostanra fogyott k a szuflából, noha a gazdasági döntéshozók bordái közül még mindig ki lehet préselni egy-két szusszanást. Tragikus, hogy teli tüdővel ezt a fertőzött leheletet akkor fújták az arcunkba a küszöbről, amikor a kommunizmus oxigénszegény zárkájából igyekeztünk kifelé, a szabadba. Még fel sem ocsúdtunk, mire gomba módra kinövő jogvédő szervezetek egyre-másra olvasták fejünkre bűneinket.
S. Király Béla
Magyar Nemzet
Kiabáló spekulánsok
Az előzmények ismeretében meglehetősen visszatetsző, hogy egyes MSZP-s politikusok most éppen a családi gazdák megmentőjének akarják láttatni magukat. Azok, akik szemrebbenés nélkül visszavonatták a pályázatot, ha véletlenül egy helyi gazdaközösség, s nem kiszemelt embereik álltak nyerésre egy állami földértékesítési eljárásban. Azok, akik a nagyjából 500 ezer hektárnyi állami termőföld jelentős részére kötötték újra húsz évre a klientúrájukkal a haszonbérleti szerződéseket, mégpedig azok lejárata előtt három-négy évvel, pusztán azért, mert tudták: pocsék kormányzásuk miatt távol kerülnek a döntéshozástól. A most a gazdákért aggódóknak egy szavuk sem volt, amikor óriási területű állami erdők kerültek magánkézbe az elidegenítést megtiltó erdőtörvény életbelépése előtt egy nappal.
Dénes Zoltán
Magyar Nemzet