Fő, az egyenlő elbírálás elve...
Az Európai Parlamentben hétfőn felvetették, meg kellene beszélni már, mit történik Romániában. Mi van „a bukaresti balliberális kormány vitatott intézkedéseivel”? A finom strasbourgi megfogalmazás nem csak az új román kormány magyarellenes intézkedéseire vonatkozik. Szó van szép „demokrata” témákról is: az alkotmányos rendszert alapjaiban felforgató törvényekről, az „európai értékrendet” semmibe vevő, plágiumát szinte büszkén vállaló Victor Ponta kormányzási módszereiről. Ha mindez Magyarországgal kapcsolatban merülne fel, Cohn-Bendit és Lunacek már fasiszta diktatúrát üvöltene!
Máté T. Gyula
Magyar Hírlap
Határtalanul!
Az „egyéb” kormányzatokról jobb nem beszélni, a főhatalmú emeszpések ugyanúgy szorongtak, mint emeszempés atyáik, ha bármi határon túli dolog szóba került, és ezt az állapotot ügyesen kihasználták liberális szövetségeseik. És sikerült „lenyúlniuk” – megvenniük és manipulálniuk - az utódállamok sajtójának, könyvkiadásának, egyetemi oktatásának stb. nagy részét (és itt egy rendkívül nyomorúságos példatárnak kellene következni), de volt olyan vezető alakjuk is, aki attól sem tartózkodott, hogy másságát is latba vesse az „eszmei” hódítás érdekében.
Alexa Károly
Magyar Hírlap
Az ellenzék rossz üzenete
Megértem én, hogy az ellenzék számára bosszantó a helyzet, szeretnének valahogyan kibontakozni, de rossz üzenet a saját esetleges választóik számára, hogy ennyire nem érdekli őket a kormány erőfeszítése, hogy megvédje a munkahelyeket és nagy adókönnyítéseket hajtson végre ezzel kapcsolatban, mégpedig olyan nehéz körülmények között, amelyek a nálunk tízszer gazdagabb országokat is próbára teszik. A pályakezdő, munkanélküli fiatalok és a nyugdíj előtt álló idősek sorsa nem nagyon érdekli a „szociálisan érzékeny” balliberálisokat, a legkevésbé pedig a miniszterelnök kérése, hogy együtt vitassák meg felelősen, mi legyen Magyarország álláspontja a nemzeti szuverenitást (még jobban) korlátozó brüsszeli elképzelésekkel kapcsolatban.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Élet az uniós csúcsok után
A hajdani osztrák–magyar államban a közös pénzügyminiszter csak a közös ügyek (honvédelem és külügy) pénzügyeit intézte. A két funkcióhoz a két állam nemzeti jövedelme arányában járult hozzá. Egy ilyen típusú együttműködésben ugyanezekre a funkciókra és a hagyományos kohéziós célokra kellene közös költségvetést kialakítani. A költségvetési unió azonban nem erről szól. Ez a közös pénzügyminisztérium beleszólhatna a nemzeti költségvetésekbe azok elkészítésekor is, azaz a teljes pénzügyi szuverenitás feláldozása a cél. Ilyen mélységben még az Egyesült Államokban sem nyúl bele a szövetségi állam a tagállamok ügyeibe. Az effajta centralizmusra a romokban heverő bankok további mentése miatt van szükség. Erről szól a bankunió és az uniós szintű bankfelügyelet. Hol marad akkor az eddig sokat ismételt szubszidiaritási elv?
Az elővágás már megtörtént. A bankmentő alapot ravasz módon eurómentő alapnak nevezték el. A választópolgár aggódik az eurója miatt, a bankokért azonban kevésbé fáj a feje. De fájt eddig és ezek után is a csúcsok főszereplőinek, és kiváltképp azoknak, akik őket mozgatják. A bankmentő alapba az államok költségvetése tehet pénzt, vagy vállalhat garanciákat.
Ezek fedezetére helyet kell szorítani a nemzeti költségvetésekben, de úgy, hogy az államok deficitje se növekedjen. Ezt a célt szolgálná az EU-szintű költségvetési unió, valamint a pénzügyminisztérium. Ők mondanák meg, hogy hazánkban mennyi jut oktatásra, egészségügyre, tömegközlekedésre abból, ami marad az eurómentő-bankmentő csomagba történő befizetések után. A nemzeti parlamentek munka nélkül maradnának, csak az utólagos bólogatás lenne a dolguk. Az uniós kassza és az IMF-fel szembeni tartozások befizetése mindig elsőbbséget élvezne.
Boros Imre
Magyar Hírlap
Orbán válaszolt a kongresszusnak
Az Egyesült Államokból támogatott antiszemita provokációk megszüntetését kérte a washingtoni kongresszus tagjaitól Orbán Viktor. A kormányfő ezt az Egyesült Államok kongresszusának ötven tagjához címzett válaszában írta, miután az amerikai képviselők levélben fordultak hozzá, létfontosságúnak nevezve, hogy a magyar vezetők szót emeljenek az antiszemitizmussal és a fanatizmus minden formájával szemben. A levelet Joseph Crowley kongresszusi képviselőnek címezte a miniszterelnök, aki köszönetet mond az amerikai képviselők megkereséséért.
„A legjobbkor tették ezt, ugyanis éppen a segítségüket szerettem volna kérni egy olyan ügyben, amelyben a kormányközi kapcsolatokon és nagykövetségen keresztül nem sikerült célt érnem” – fogalmazott Orbán Viktor. A kormányfő kifejtette, hogy jelentős antiszemita támadások érik az általa vezetett politikai közösséget és személy szerint őt is.
„A szélsőséges erők zsidóbérencnek titulálnak bennünket” – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy ezek az erők a legnagyobb támogatást az Egyesült Államokból kapják. „Az antiszemitizmus magyarországi központja egy olyan hírportál, amely föllépéseink elől az Egyesült Államokba menekült, s onnan végzi gyalázatos tevékenységét.
Ha ez a probléma megoldódna, az antiszemitizmus magyarországi erői jelentősen meggyengülnének. Kérem önöket, hassanak oda, hogy megszűnhessenek Magyarországon az Egyesült Államokból támogatott antiszemita provokációk. Miután az Egyesült Államok kormánya visszautasította kérésünket, önökhöz fordulok segítségért” – zárul Orbán Viktor válaszlevele.
Az Egyesült Államok kongresszusának ötven tagja június 21-én levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, kérve, hogy a magyar vezetők emeljenek szót az antiszemitizmus és a fanatizmus minden formájával szemben.
Magyar Hírlap
Tűz- és munkavédelem
A munkahelyteremtő intézkedéscsomag lényege, hogy felezi vagy teljesen eltörli az új alkalmazottak utáni munkáltatói járulékokat, ha 25 év alattiaknak, tartósan munkanélkülieknek, nyugdíj előtt állóknak vagy gyesről/gyedről visszatérőknek nyújtanak foglalkoztatási lehetőséget. Mielőtt még bárki reklamálna, hogy miért pont ez a réteg, pillantson rá a statisztikákra. Ahhoz, hogy a magyar munkaerőpiacra érdemben hatni lehessen, valóban szükség van ilyen mértékű engedményekre, ellenkező esetben a vállalkozónak nem éri meg az új alkalmazott betanításával vesződni vagy részmunkaidős állást kialakítani.
Szabó Anna
Magyar Nemzet
A családbarát aluljáró
A kívánságokból két fontos javaslatot kellene sürgősen megvalósítani. Az egyik a részmunkaidős foglalkoztatás, amiről harminc éve csak beszélünk, a másik a családi óvodák és napközik alapításának egyszerűsítése. A harmadikat én ajánlom a családbarát munkacsoport figyelmébe. Ha a gigantikus álmok mellett elintéznék, hogy a budapesti aluljárókban gyermekkocsirámpákat fektessenek le, az csak egy kis lépés volna a családtámogatások útján, de hatalmas a gyermekkocsival kínlódó édesanyáknak.
Seszták Ágnes
Magyar Nemzet