Megerősíteni a polgári létformát
...a szocializmust nem sikerült összeházasítani a kapitalizmussal, sőt elég vicces módon ma a szocialisták a kapitalizmus legelkötelezettebb hívei. Az elmúlt negyed században sok magyar ember elképesztően nagy vagyonra tett szert, igaz, a világranglistán labdába sem rúgnak milliárdjaikkal, vagyis a magyar gazdagok is szegény gazdagok.
Az úgynevezett SI-faktor (sárga irigység) a társadalmi egyenlőtlenségből következik, a legtöbb ember valamiért irigyli a másikat, nemcsak a szegény a gazdagot, hanem megfordítva is: a nagy vagyon állítólag sok bajjal és veszéllyel jár, az „ebül szerzett jószág ebül vész el” mondás igazságán néhányan csak a börtönben tűnődnek el. Ezért fontos a középosztály, a polgárság és a polgári életforma erősítése, minél szélesebb ez a réteg, annál stabilabb a politika, a gazdaság, az egészségügy, az oktatás, a kultúra.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Balkáni játszma
Az Európai Unió nyugati felében csigalassúsággal ugyan, de kezdenek ráeszmélni a bukaresti folyamatok súlyosságára, a tiltakozások hangereje viszont még mindig távol áll attól, ami Magyarország esetében történt mondjuk a médiatörvény elfogadásakor. A román helyzet egyébként kitűnő alkalom arra, hogy bárki elmélyüljön a most Bukarestben történtek, illetve a magyar kormányt érő szitokáradat vélt vagy valós okainak összehasonlításában.
Ha Magyarországot korábban pellengérre állították, akkor Victor Ponta kabinetje milyen büntetést érdemel? Kizárást az unióból? Nem halljuk az idegességtől vöröslő nyugat-európai szocialisták és liberálisok üvöltő tiltakozását. Még vitázni sem szeretnének bukaresti elvtársaikról. Nem mellékes, hogy az MSZP azt a Victor Pontát védi európai parlamenti hallgatásával, aki első intézkedésével visszavonta a marosvásárhelyi orvosi egyetem önálló magyar karát létrehozó kormányhatározatot. Kettős mérce a javából, mondhatnánk, ha nem lenne ez a kifejezés is legalább annyira kiürítve, mint a diktátorozás.
Pataky István
Magyar Nemzet
Voronyezsi büfé
Rengeteg emlékszilánkot hoztam magammal Oroszországból. Ezek többsége riportfüzérként megírható, ám akad köztük sok olyan, amely nem illik bele egy cikkbe sem – lévén annyira egyedi. Ezek közé sorolható például az az élmény, amelyik Voronyezs főpályaudvarán történt. Már hazafelé készülve vizet akartunk vásárolni a peronon álló büfék egyikében, ám a boltocskát az orrunk előtt bezárták. Jobb híján egy másik árudát kerestünk föl, ahol meglepetésünkre magyarul válaszoltak nekünk. A házacskát kezelő hölgy két évtizede Kárpátaljáról került oda. Kérdésünkre elárulta, hogy két gyermeke van. S hozzátette nagy büszkén, a mi csengő idiómánkon: mindegyik beszél magyarul. Eszembe jutott itthon a sok „sztár” és sehonnai politikus, aki nemhogy egy mondatot, de gyakorta egy szót sem tud a száján tisztán kiejteni magyarul. Arra gondoltam, el lehetne küldeni őket a voronyezsi főpályaudvarra, leckét venni a büféstől.
Lázin Miklós András
Magyar Hírlap
A kulturális intézetek a magyarság kisugárzásai
A külföldi magyar kulturális intézetek nem kizárólag kultúrát közvetítenek, azok a "magyarság kisugárzásai", ezért fontos lenne az intézményrendszer megerősítése - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Balassi Intézetben, ahol kiállítás nyílt a magyar kulturális diplomácia történetéről.A tárlatot megnyitó Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter megnyitóbeszédében kiemelte, hogy a magyar diplomácia már azelőtt kihasználta az ország kulturális, tudományos presztízsét, mielőtt erre a politikatudomány megalkotta a tudományos szakkifejezést.
A politikus hangsúlyozta, hogy a "soft power" és a "public diplomacy" politikai terminusok abból a felismerésből születtek az 1980-es évek végén, hogy a hatalom nemcsak a katonai, gazdasági erőből, hanem az adott ország attraktivitásából is származhat. Mielőtt Joseph Nye ezeket a fogalmakat megalkotta volna, Magyarországon ezt már művelték a 19. század közepétől kiépülő magyar intézetek révén - jegyezte meg a tárcavezető, hozzátéve, ezen intézmények először szigetszerűen működtek, majd hálózattá fejlődtek.
A miniszter rámutatott arra, hogy az 1927-es törvénycikk így nem alkotott, hanem csupán elismert egy már létező struktúrát, ugyanakkor lendületet adott új intézetek létrehozásához.
Navracsics Tibor kiemelte, hogy Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter felismerésére és bátorítására fedezte fel az ország a szellemi életben rejlő "erőforrást", a kultúrából, a nyelvből, a tudományból és a közösségi létből fakadó erőt, amelynek jelentősége különösen fontos volt a trianoni trauma után.
"Úgy gondolta, hogy nem fegyverkezéssel, erővel, fenyegetéssel fogja bebizonyítani, hogy talpra tud állni a nemzet, hanem kultúrával, tudománnyal" - fogalmazott a politikus, majd méltatta a két világháború közti pezsgő szellemi életet.
MTI-fidesz.hu
Orbán Viktor a Magyar Rádióban
A 2013-as költségvetéssel két dolgot kell garantálni a gazdasági életnek: kiszámíthatóságot és rugalmasságot. Így a főszámok nem változnak, azokat tartani kell, de a büdzsé belső szerkezetében kellő és rugalmas tartalékalapot kell biztosítani. Összességében nincs olyan terület, amelyre ne jutna több pénz jövőre - mondta a miniszterelnök a Magyar Rádióban adott interjújában.Hozzátette: ami a munkahelyvédelmi terv időzítését illeti: először meg kellett várni, hogy Brüsszel június 22-én visszavonta a Magyarországra indokolatlanul kirótt büntetéseket. Az elmúlt két évben Magyarországnak más gazdaságpolitikájáért folyamatosan küzdenie kellett, folyamatosan fenyegettek bennünket, források elvonásával, azzal, hogy rossz hírünket keltették a nemzetközi pénzpiacokon, leminősítettek bennünket. Amíg nem sikerült megnyernünk ezt a csatát az EU-val, addig újabb csatát nem érdemes megnyitni. Ezt a csatát megnyertük, most pedig egy következő szakasz kezdődik.
A meghirdetett tízpontos akciótervtől, a szociális adócsökkentéstől elsősorban nem munkahely-növekedést, hanem a meglévő munkahelyek stabilizálását várjuk. Külön kiemelendő a képzettséget nem igénylő munkát végzők támogatása. A munkahelyvédelmi tervnek az is célja, hogy világossá tegye: ezek a munkavállalók fontosak, tiszteljük, megbecsüljük őket.
A hatmillió forintnál kevesebb éves árbevétellel rendelkező kisadózók január 1-jétől választhatják majd az átalányadózást.
Még sok vita lesz a tranzakciós illetéknek az MNB-re való kiterjesztéséről - amely a munkahelyvédelmi akcióterv egyik forrása -, de ebben a vitában a kormány nem fog részt venni, a jegybank ugyanis független, és a saját belátása szerint jár el. Hogy ide hárítja, oda hárítja, ráteszi a bankokra a terhet, maga akarja állni - ebben a vitában a kormány nem vehet részt. Pénzügyi tranzakciós illetéket mindenki fizet, és a jegybank sem lehet kivétel.
Ha a kiszámíthatatlan európai gazdaságpolitika miatt néhány dolog másképp alakul, és kicsit kell változtatnunk, a tartalék módosításával és felhasználásával reagálunk, ha nagyot kell reagálni, ha gyors és mély reakció kell, akkor összehívjuk a parlamentet, és megváltoztatjuk a törvényt.
Az MNB-törvény módosításának parlamenti elfogadása után bármikor „beeshetnek” az IMF képviselői a Magyarországgal való hivatalos tárgyalások megkezdésére. Az IMF-hitel értelme – a közvélekedéssel ellentétben – a pozíciójavítás, nem pedig a túlélés!
nemzetgazdasági miniszter asztalfiókjában jó néhány terv lapul még, a tárcavezetőnek van egy beruházásösztönző terve is, amelyre ősszel tér vissza a kormány.
Az esély
... Két éve az Orbán-kormány úgy kapta ölébe a „háromszáz évente felbukkanó”, kivételes lehetőséget, hogy országunk épp a periféria külső szélére volt taszítva. Az állam hitelekből finanszírozta önnön létét, a közszolgáltatásoktól kezdve a nyugdíjak kifizetésén át a beruházásokig, a polgárok ugyancsak kölcsönökből tartották fenn, vagy javították kicsit életminőségüket, a közösségi vagyonértékeket mind egy szálig privatizálták, és az érte kapott summát nyom nélkül felélték. Noha kormányaink jobbára a centrum igényei és javaslatai szerint rendezték életünket. A szakértők tanácsaihoz igazodtak. A közeledésből mégis távolodás lett. A gazdagodásból elszegényedés. Azóta eltelt két év......Az viszont mégsem vitatható el ettől az időszaktól, hogy immár nem önmagunk és az ország végletes eladósítására telepítjük hétköznapi létünk költségeit. És hogy a jövőben megint a saját lábunkon álljunk, Magyarország újratervezése folyik. Teljes gőzzel. Tény, hogy immár a centrum igényeivel és érdekeivel nem teljes összhangban, de a formál logika szerint talán épp ezért nagyobb eséllyel a sikerre.
Borókai Gábor
Heti Válasz
Az euró hosszú válsága
Mit tehetünk mi? A legfontosabb, hogy kiaknázzuk a gazdaságpolitika szabad alakításának lehetőségeit. Éljünk azzal az előnnyel, hogy nem vagyunk euróövezeti tagok! Saját receptünk szerint állítjuk be a fenntartható államháztartást, okos eszközökkel csökkentjük az államadósságot, jó adóreformot hajtunk végre, élünk az önálló monetáris politika eszközeivel, rugalmas munkaerőpiacot építünk, teljes keleti nyitást hajtunk végre, összekötjük egymással a térségi és nem eurós gazdaságokat. Az unión belül és kívül új gazdasági és pénzügyi szövetségeket hozunk létre. Gyorsan növeljük versenyképességünket, ezzel a fejlett uniós gazdaságok elsősorban a német, osztrák, észak-olasz skandináv térség - számára fejlesztési alternatívát adunk: hozzák közelre és ne távolra vigyék új beruházásaikat. Esélyünk az, hogy olyan fegyelmezettek leszünk az állami pénzügyek terén, mint az északiak, és olyan vonzóak a reálgazdaság terén, mint az ázsiaiak. Ehhez alacsony deficit és csökkenő államadósság, magas és növekvő foglalkoztatás vezet el. Megyünk előre.
Matolcsy György
Heti Válasz
Sarkosan fogalmazva
Az érdekvédelem az egyik legjobb üzletág, s minél távolabb vannak fizikai értelemben is az érdekvédők azoktól, akiket védelmeznek, annál nagyobbakat lehet teljesen komoly és aggodalmas képpel hazudozni, az Európai Unió alapelveire hivatkozva. Ezt a „technikát” nem sikerült eltanulnunk a baloldaltól, pontosabban a mi alapelveinkkel, erkölcsünkkel, becsületünkkel nem férnek össze ezek a módszerek, ezért is néznek minket könnyű prédának, hiszen még kitartóan és nagyokat hazudni sem tudunk, a gyűlöletkeltésben és a rémhírterjesztésben pedig hozzájuk képest akkor is kezdők lennénk, ha próbálkoznánk vele.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Most mengeléznek
Azt mondja Korózs Lajos, hogy a kormány amolyan Mengele-tervet hajt végre, amikor felülvizsgáltatja a rokkantakat: valóban azok-e, vagy egyesek csak füllentenek....Sosem voltam nagy véleménnyel Korózs honatyáról, most sem tervezem változtatni ezen. Egy megkeseredett ember, akinek most az a tiszte, rúgjon bele a kormányba, mint a rokkantak védőszentje. Mószerolásban mindig erős volt a tudományos baloldal. Bár az is lehet, Lajos meggyőződéssel hiszi, Magyarországon tényleg hatszor-nyolcszor annyi rokkant ember él, mint a környező országokban
...Ebben az esetben viszont ki kell mondanunk, Korózs Lajos nem rosszindulatú, mindössze buta. Esetleg mindkettő.
Pilhál György
Magyar Nemzet