A tranzakciós illeték és az IMF
Boros Imre szerint a tranzakciós illetékről szóló törvény nem a jegybankot kívánja megadóztatni, hanem az ott magas kamat mellett betéteket elhelyező pénzintézeteket. Kéthetes kötvényekben jelenleg 4 ezer milliárd forint áll.
Magyar Nemzet
Az MNB esetleges kivétele a tranzakciós illeték hatálya alól 100-120 milliárd forinttól fosztaná meg a jövő évi költségvetést. Pótlására a leginkább kézenfekvő a bankközi műveletek megcsapolása lenne. Ez a kör az eredeti tervek szerint illetékköteles lett volna, ráadásul az unióban velünk párhuzamosan futó tervek is kiterjesztenék ezekre a műveletekre az adófizetést, ám az elfogadott törvényből ez végül kimaradt. Az új helyzetben azonban mérlegelés tárgya lehet, hogy ebben a körben is kivessenek egy mérsékelt illetéket. Ezt nagyon jól kell belőni, nehogy a megcélzott pénzügyi műveletek elhagyják az országot.
Népszabadság
Benedek Noémi szerint ezt a gumicsontot (az MNB tranzakciós illetékfizetése) elrágják még a nemzetközi szervezetek jövő márciusig, amíg lejár Simor András jegybankelnök mandátuma. Orbán valószínűleg nem szívesen kezdi el a tárgyalásokat, amíg nem az ő embere ül a Magyar Nemzeti Bank élén (is).
Népszava
Az IMF a tőke képviselőinek, és nem a nemzeteknek az érdekeit érvényesíti a legkegyetlenebb módon
Boros Imre szerint az IMF eladatja az állami cégeket, lebontatja a kereskedelem mennyiségi és minőségi korlátait, felszámoltat minden korlátozást a pénzügyi átutalások terén, felnyitja a „megsegített” ország piacát a nemzetközi tőke előtt, olyan pillanatban, amikor az országok vert helyzetben vannak, tőkejavaik olcsók és a munkabérek alacsonyak. Hazánk ilyen típusú „feltárása” a Bokros és Surányi által fémjelzett 1995-97 közötti korszakban teljesedett be. Ekkor vált a forint teljesen konvertibilissé, jutott áron alul külföldi kézre szinte a teljes magyar termelővagyon és szolgáltató infrastruktúra. Az IMF globális receptjei kiváló lehetőséget nyújtottak a befektető tőkének, de szinte minden esetben a korábbinál nagyobb szociális válságot okoztak.
Magyar Nemzet
Huth Gergely szerint a magyar kormány a gyurcsányi idők világrekorder, tíz százalék körüli államháztartási hiányát három százalék közelébe szorította. Ezzel európai mércével mérve hazánk a legfelelősebben gazdálkodó országok közé került. Milyen bizonyíték kell még arra, hogy Magyarország hitelképes, és miért hitelképesebb az IMF szemében egy vadkapitalista, elszegényített és az állami gondoskodástól megfosztott ország?
Magyar Hírlap
Titkos ügykezelés
Nincs különbség két totalitárius rendszer között olyan spekulációs alapon, hogy az "haladó" volt-e vagy sem, jót akart-e vagy sem, egy kiválasztott nép vagy egy kiválasztott élcsapat érdekében szórakozott-e emberek millióinak életével és halálával.
Csontos János
Magyar Nemzet
Jólét helyett extraprofit, manipulációk és gátlástalanság
Boros Imre szerint a neoliberális piaci mantra növekvő jólétet hirdetett, de mára pusztító, szűnni nem akaró válságot hozott a világgazdaságnak éppen abban a szegmensében, ahol a pénzügyi és piaci „szabadság” annyira kiteljesedett, az euroatlanti térségben. A tőke szabad mozgása következtében nem a jólét nőtt, hanem az alacsony munkabérek miatt a tőke megtérülése javult.
A magasabb bérszínvonalú országokból százezrével tűntek el munkahelyek. A liberalizált tőkemozgással együtt jár az is, hogy a fogadó országokban elhanyagoltak számos környezetvédelmi, munkavédelmi beruházást, ami szintén javította a tőke megtérülését, de többletköltséget okozott a fogadó országok költségvetéseinek.
Külön iparággá nőtt az offshore tevékenység. Nálunk a hivatalosan elszámolt tőkehozadékokon felül a nemzeti jövedelem tíz százaléka tűnt el évente. Az export mesterséges alul-, illetve az import felülárazásával viszik ki a megtermelt jövedelmet az adózás elől.
A pénzügyi szektorban ugyanez az indokolatlan kockázati felárakkal, valamint a forint és a vezető devizák árfolyam-manipulációival történik. Ilyen körülmények között már réges-rég dőreség piaci versenyről beszélni. Hisz az egyik fél leadózza, a másik pedig kimenekíti keresményét az adó elől. A gátlástalan pénzmenekítést kitűnően szemlélteti a tény, hogy a gyorsan emelkedő termelékenység mellett folyamatosan romlik a hazai kereskedelmi cserearány.
Magyar Hírlap
Nyolcvanmillió forint hátrányos helyzetű felsőoktatási hallgatók támogatására
Nyolcvanmillió forint áll rendelkezésre a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű felsőoktatási hallgatók támogatására - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága. Az államtitkárság kifejtette: az Útravaló ösztöndíjprogram átfogó céljai között szerepel a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítése, a fiatalok továbbtanulásának és diplomaszerzési esélyeinek javítása, a számukra elérhető ösztöndíjrendszer megújítása. Az ösztöndíjprogram keretében induló Út a felsőoktatásba alprogram célja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók felsőoktatási esélyegyenlőségének javítása, a felsőfokú végzettség megszerzésének elősegítése ösztöndíj- és önköltség-támogatás biztosításával. Az alprogram pályázati kiírása várhatóan még augusztusban megjelenik, és szeptembertől lehet pályázni. Kérelmet nyújthatnak be a Magyarország területén működő felsőoktatási intézményekbe alap-, mester- vagy osztatlan képzésre 2012-ben felvételt nyerő, magyar állampolgárságú hallgatók, ha az adott szintű végzettséggel még nem rendelkeznek, vagy azonos szintű más képzésben nem vesznek részt.
Kolozsváron hirdet ösztöndíjas mesterképzést erdélyi diákoknak a Budapesti Gazdasági Főiskola
Ösztöndíjas helyekkel várja a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) a kolozsvári Nemzetközi Tanulmányok mesterképzésre felvételiző erdélyi diákokat. A BGF-nek az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a pótfelvételi eljárás keretében 30 állami ösztöndíjas helyre jelentkezhetnek az erdélyi hallgatók augusztus 31-ig. A felvételi szeptember elején zajlik majd. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a BGF közötti oktatási-tudományos együttműködés eredményeként zajló Nemzetközi Tanulmányok levelező képzés 2011 februárja óta teszi lehetővé a külhoni fiatalok számára, hogy anyanyelvükön szerezzék meg a BGF munkaerőpiac által is elismert diplomáját. A felvett diákok a BGF hallgatóiként tanulnak a Sapientia EMTE kolozsvári karán.
Angol konzervatív filozófus: Orbán jól közelít az IMF-kérdéshez
Orbán Viktor valószínűleg jól közelíti meg az IMF-fel való tárgyalások kérdését, a nemzeti érdeket akarja az első helyre tenni, s amennyire tőle telik, biztos akar lenni abban, miszerint a hitel feltételei olyanok, hogy az ország képes legyen visszafizetni azt - mondta a Mos Maiorum nevű magyar blogoldalnak adott interjújában Roger Scruton angol konzervatív filozófus. Scruton úgy véli, minden olyan esetben csökken egy ország szuverenitása, amikor egy külföldi szervezettől kér segítséget: hiszen ezek után el kell számolnia egy nemzetközi szervezet felé saját költségvetésének felhasználásáról. Mint mondta, ennek példája látható Görögország esetében is. Mint mondta, Magyarország gazdaságilag bonyolult helyzetben van, akárcsak e térség összes országa, s rövid távú segítségre van szüksége, hogy elérje a hosszú távú stabilitást.
Egy kérdésre válaszolva elismerte, hogy mindennek politikai ára lesz. De - tette hozzá - épp azért kell valakinek okos politikusnak lennie, hogy úgy kapjon jutalmat, hogy közben ezért nem fizet túl nagy árat. Egyben hozzáfűzte: az IMF-ügynek nincs igazán köze Orbán politikájához, hiszen jelenleg rengeteg olyan ország van, amely az IMF-hez fordul, s Magyarország csak ezek egyike.
Az interjú készítője a "miniszterelnök manőverezésére" adott egyfajta reakcióként említette az Európában, s általánosabban véve az egész nyugati világban kialakult "magyarellenes érzületet". Scruton szerint Orbán szereti központosítani a hatalmat, de ez az ösztön teljesen emberi. S semmi mást nem tesz, mint amit e tekintetben Tony Blair tett Nagy-Britanniában, vagy Barack Obama az Egyesült Államokban.
Sarkosan fogalmazva
Még szerencse, hogy az SZDSZ és az MDF ötleteivel már nem kell számolni, ők voltak a politikai sasszézás valódi mesterei, mindent meg tudtak magyarázni, és persze mindennek az ellenkezőjét is, természetesen az ország érdekében.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Tabudöngetések félideje
Másrészt sem az EU, sem az EKB, sem más nemzetközi intézmény , de még az egyes nemzeti kormányok sem tudják vagy akarják ellenőrizni az elszabadult, tág értelemben vett piaci szereplőket. Ékes példái ennek a különböző hitelminősítő intézetek önkényes leminősítései vagy az Angliából kiindult, mára nemzetközivé vált bankbotrány, amely azt bizonyítja, hogy privát kézben lévő bankok károsíthatnak meg államokat (!) a bankközi kamatlábak manipulálásával.
Boros Bánk Levente
Magyar Nemzet
A Mátsik-ügy
Az új alaptörvény azonban radikálisan elhatárolódik mindkét XX. századi diktatúrától, és jogszabály mondja ki az emberiesség elleni bűnök elévülhetetlenségét. Mindenkinek – így az ügyészeknek és a bíróknak is – tudnia kell, hogy Magyarországon ma ez az alkotmányos rend. Mátsik Györgynek is ideje megtanulnia, ha már a lelkiismerete ötvennégy éve néma.
Szerető Szabolcs
Magyar Nemzet