Fricz Tamás a globális pénzügyi hatalomról
Fricz Tamás szerint a nemzetállami keretek között működő parlamentáris demokráciát kívülről próbálja bekebelezni a globális pénzügyi hatalom, amely egyre meghatározóbb befolyásra tesz szert a döntéshozatalban, s még a választások kimenetelére is hatással van. Kezében vannak a nemzetközi szervezetek, a propaganda- és marketingeszközök, valamint a kollaboráns politikai vezetők.
A hitelminősítők durván beavatkoznak az európai országok belügyeibe, s politikai eszközökkel tökretesznek országokat. Valakik valahol elhatározzák – akik a hitelminősítők mögött állnak pénzzel, tulajdonnal, döntési privilégiumokkal -, hogy Európát, mint még mindig veszélyes elemet kiiktatják a világgazdasági és pénzügyi versenyből.
Magyar Nemzet
A nyugatias demokrácia a világtörténelem legravaszabb diktatúrája
Bogár László szerint a civilizációt építő ember elmúlt tízezer évének döntő többségét nem demokratikus feltételek között élte le, és ehhez képest ma is megrendítő hatású kulturális teljesítményekre volt képes. A nyugatias berendezkedés demokráciája legfeljebb egy-két száz éves múlttal bír, és máris számos jelét adja a hanyatlás, felbomlás súlyos tüneteinek, míg például az ősi Egyiptom négyezer éven át volt képes fenntartani egy olyan ma is bámulatra méltó világot, amelynek teljesítményeit, nem hogy utánozni, de többnyire megérteni sem tudjuk. Az emberi egyenlőség kérdése kizárólag a nyugatias modernitás jellegzetessége és a francia forradalommal robbant be a közbeszédbe. Valóságos célja éppen az volt, hogy a „minden ember egyenlő” felkiáltással lehetővé tegye, hogy a korlátlanul manipulálható tömeg mögül gyakorolhassa hatalmát egy törpe kisebbség minden addiginál kegyetlenebb diktatúrája. Az egalitáriánus-demokracionista babona alapvető célja tehát az, hogy a hatalmi rendszer addigi átláthatóságát felszámolja. A klasszikus hatalomgyakorlási formákban ugyanis még átlátható hierarchia volt, és a döntést hozó uralkodó, illetve uralmi elit közvetlenül volt felelős tetteiért.
A demokrácia rendszere ezt az átláthatóságot számolta fel. A döntéseket formálisan egy olyan rendszerre bízta, ahol látszólag az egyenlő emberek gyülekezete dönt, de olyan egyenlő embereké, akik leginkább a teljes informálatlanságukban, következésképp korlátlan manipulálhatóságukban „egyenlők” és a fékek és ellensúlyok léte semmit sem változtat, mert az ezeket biztosítani hivatott intézmények ugyanúgy a manipulatív rendszer fenntartásában és üzemeltetésében érdekeltek, ugyanis a cinikus és gátlástalan uralmi elitek kezében vannak.
A nyugatias demokrácia tehát valójában kezdettől fogva, és nyilván ma is a világtörténelem legravaszabb diktatúrája. És egyben a legveszélyesebb is, mert a valóságos hatalom ezzel tökéletesen láthatatlanná, következésképp ellenőrizhetetlenné válik. Döntéseinek és tetteinek következményeiért semmilyen felelősséget nem kell vállalnia.
Ha a pusztító következmények már nagyon súlyosak, akkor legfeljebb beáldozza az épp akkor uralkodó elit bábfiguráit, s másokat, de mégis ugyanolyanokat hoz a helyükre. Ezt elnevezi demokratikus kormányváltásnak.
Egy darabig a meglévő garnitúrákat csereberélgeti, aztán mikor már mindegyik elhasználódott, akkor létrehoz egy újabb sorozatot, mindezt pedig rendszerváltásnak nevezi. A mai, egyre súlyosabb globális válság azt jelzi, hogy erre az ellenőrizhetetlen diktatórikus világerőre most kezdenek visszahullani planetáris diktatúrájának pusztító következményei.
Magyar Hírlap
Egy ellenzéki értelmiségi véleménye
Tamás Pál szerint a mai kormányzati kommunikáció professzionális. Az csak értelmiségi duma, hogy a választók millióit észérvekkel lehetne meggyőzni. A politika alapmítoszokról szól, s a hozzájuk társuló hitekről, amelyeket a választó befektet bizonyos politikusokba. Az Orbán-kormány sok olyan lépést megtett – a költségvetés lefaragása, az adók átalakítása – amire a Gyurcsány-kormány képtelen volt. Az ellenzék nehezen megy szembe Orbán mítoszaival, hiszen azok javarészt szép baloldali álmokra építenek. A diktatúra rémképe a baloldal mítoszának része, ám a lakosság többsége egyelőre nem hiszi el.
168 óra
Diadalmenet volt
Sokan keresik a magyarok kiugró teljesítményének az okát, pedig a dolog egyszerű: a magyar sokkal sikeresebb, ha valamiért kell küzdenie, mintha valami ellen. Akár azt is mondhatjuk: az igazi magyar olyan, hogy tud égni és lelkesedni.
Bencsik András
Demokrata
Esküdni a koronára
A Szent Koronára esküszöm…
Így kezdődik minden választott jobbikos képviselő hitvallása. Legyen a hivatala az Európai Parlamentben, a hazai országgyűlésben, vagy bármelyik önkormányzatban. „Csak és kizárólag nemzetemet és magyar hazámat fogom szolgálni. Ellenállok minden anyagi és hatalmi csábításnak, nem engedek semmilyen külső nyomásnak és fenyegetésnek, óvom és védem nemzetemet a hazugságtól, a nélkülözéstől és a szolgaságtól” – folytatódik aztán az eskü. Az elmúlt hetek botrányos, szappanoperába illő eseményei tették aktuálissá e sorok felidézését....Nehezen követhető, hogy az elmúlt években hány képviselőt zártak ki, vagy távozott saját elhatározásból a Jobbik soraiból; de hogy hányan is adták vissza mandátumokat, azt mi is könnyen megszámlálhatjuk. De bárhogy lapozgatunk is vissza, erőltetjük a szemünket a régi híreket olvasgatva, nem találunk egyetlen esetet sem.
Nagy Ervin
Magyar Hírlap
A bajnok magyar
Nekünk a gondviselés mindig ad hősöket. Akik a sorssal szemben megállnak. Nevezzük őket úgy, ahogy a régiek: vannak bajnokaink. Akik úgy tudnak nemzeti jelképek lenni, hogy önmagukat adják, úgy nézik a felfelé emelkedő zászlót, hogy egyek a magyarság legjobb önmagával.
Alexa Károly
Magyar Hírlap
George Pataki felveszi a magyar állampolgárságot
George Pataki, az amerikai New York állam korábbi kormányzója a közeljövőben felveszi a magyar állampolgárságot és szavaz a 2014-es magyar választáson.
A politikus, aki olasz és ír kötődésű is, mindig magyar származását tartotta a legfontosabbnak. New York állam volt kormányzóját jelenleg is sok szál köti Magyarországhoz, és ezt a kapcsolatot kívánja erősíteni azoknak az amerikai fiataloknak az esetében is, akik bár részben magyarok, ma még szinte semmit sem tudnak az országról.George Pataki 1995-től tizenkét évig, vagyis három cikluson át volt New York állam republikánus kormányzója, többször is felmerült, hogy indul az amerikai elnökválasztáson. A 67 éves politikus apai nagyapja, Pataki János 1908-ban vándorolt ki Amerikába.
George Pataki ötlete alapján a Balassi Intézet és a washingtoni Kossuth Alapítvány szervezésében olyan magyar származású fiatal amerikaiakat látnak vendégül Magyarországon, akik azért jöttek ide, mert magyar identitásukat is fel szeretnék építeni az amerikai mellett.
A volt kormányzó úgy nyilatkozott, szeretné, ha a következő amerikai-magyar generációk tagjai - akik talán már "azt is alig tudják, hogy magyarok" - megismernék az országot, hazatérve pedig nagykövetei lennének a magyar kultúrának Amerikában.
MTI
Román külügyminiszter: Magyarország rosszabbul bánik a román kisebbséggel, mint Románia a magyarral
Titus Corlatean román külügyminiszter szerint Magyarország rosszabbul bánik a román kisebbséggel, mint Románia a magyarral. A román közszolgálati televízió TVR International csatornáján közvetített interjúban a riporter kérdésére Titus Corlatean külügyminiszter kijelentette, hogy Magyarország másképpen viszonyul a román kisebbséghez, mint Románia a magyarhoz. "Másképpen, negatív értelemben" - pontosította szavait a miniszter. Megjegyezte, hogy már a kilencvenes évek óta megannyi problémát jeleztek Budapestnek, mint például a román kisebbség parlamenti képviseletének biztosítását, ami azóta sem oldódott meg. A miniszter példaként az anyanyelvi oktatással kapcsolatos gondokat, a magyarországi román nyelvű sajtó helyzetét, a valódi vallásszabadság és a román ortodox egyháznak nyújtott támogatás problémáit hozta fel. "Ha Andrei Saguna (erdélyi román ortodox püspök) gyulai szobrának a felállítása is ellenállást váltott, és vált ki Budapesten (...) beláthatják, hogy Magyarország távol áll az európai kisebbségvédelmi standardok betartásától, különösen a romániai gyakorlattól" - hangoztatta. Megemlítette, másfél évvel ezelőtt még a szenátus külügyi bizottsága elnökeként a gyulai Andrei Saguna-szobor ügyében erős szóváltásba keveredett a Jobbik egyik politikusával.
Répás: a magyarországi románságnak biztosítotthoz hasonló jogokat szeretne az erdélyi magyarság számára a kormány
A magyar kormány nagyon örülne annak, ha az erdélyi magyarságnak olyan széleskörű jogokat biztosítana Románia, mint Magyarország teszi az itteni románság számára - mondta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerdán, arra reagálva, hogy a román külügyminiszter szerint Magyarország rosszabbul bánik a román kisebbséggel, mint Románia a magyarral.
A nemzetpolitikai helyettes államtitkár kiemelte: mindenki számára ismert, hogy a magyarországi nemzetiségek kulturális autonómiával rendelkeznek. "Nagyon szeretnénk, ha ezzel a jogosítvánnyal, lehetőséggel rendelkeznének az erdélyi magyarok" - fogalmazott Répás Zsuzsanna. Rámutatott: a magyarországi románoknak lehetőségük van arra, hogy helyi, települési vagy országos önkormányzatokat hozzanak létre. A magyar kormány nagyon szeretné, ha az erdélyi magyarság létrehozhatna a kulturális autonómia szerveként helyi és országos önkormányzatot - fűzte hozzá, utalva arra, hogy jelenleg a magyar szervezetek a választásokon megméretve juttatnak be képviselőket a román parlamentbe.
A parlamenti képviseletre vonatkozó felvetésre kiemelte: régi kérése a magyarországi nemzetiségeknek, hogy a képviselve legyenek a budapesti parlamentben. Az új törvényi szabályozás ezt 2014-től lehetővé fogja tenni számukra - hangsúlyozta Répás Zsuzsanna.
MTI