Holokauszt-ipar - hitványság - antiszemitizmus

Pilhál Tamás szerint zátonyra futott a jól szervezett pénzszerzési kísérlet, amellyel huszonöt amerikai és izraeli állampolgár 2010 márciusában 75 milliárd dolláros kártérítési pert indított magyar és nemzetközi bankok ellen, amiért azok – úgymond – bűnrészesek, sőt felbujtók voltak a holokausztban, és kifosztották a zsidó áldozatokat a második világháború idején. Az OTP elődjét 1949. május elsején, az MKB-t pedig 1950-ben alapították. Akkor a barna-helyett már vörös terror tombolt e tájékon.Akármi lesz is a vége: a bankoknak és a MÁV-nak már most több száz millió forintjába került a jogi védekezés. Az ügyvédek legalább jól jártak… Karsai László holokauszkutató szerint a per elindítói megpróbálták a vészkorszak azon túlélőit vagy azok leszármazottait fölkutatni, akik jó pénzért hajlandók voltak összevissza hazudozni, többek között azt, hogy őket a MÁV alkalmazottai kirabolták, vagy ismerősöket, rokonaikat meggyilkolták. Ezzel szemben a Karsai által elolvasott sok ezer visszaemlékezésben még csak utalás szintjén sem találkozott olyasmivel, hogy a magyar vasutasok kigúnyolták, megalázták volna a deportáltakat, ellopták bőröndjeiket. A kereset megdöbbentően súlyos, az egész kárigényt hiteltelenítő történelmi tévedéseket tartalmaz. Azt sem tudják, hogy a deportálásra használt vagonok többsége nem is a MÁV-é, hanem a német birodalmi vasúttársaságé volt. Az egész ügy tökéletesen alkalmas az antiszemitizmus szítására. Norman G. Finkelstein zsidó származású amerikai író ekképp jellemezte a fenti jelenséget. A Holokauszt-ipar című heves vitákat kiváltó könyve 2003-as magyar kiadásának előszavában: „A holokauszt-ipar arról szó, hogy nagyhatalmú zsidó szervezetek hogyan használják fel a náci holokausztot politikai és gazdasági céljaik érdekében. Ezek a szervezetek (és külföldi leányvállalataik) a náci népirtást bunkósbotként használják, amellyel elhallgattatják Izrael kegyetlen politikájának bírálóit, és pénzt zsarolnak a különböző európai országokból. Hitvány céljaik érdekében a zsidó szenvedés emléklét beszennyezték, és megmérgezték a zsidók és nem zsidók közötti viszonyt. Mindannyiunk – zsidók és nem zsidók – érdekében le kell őket lepleznünk, és el kell őket távolítani a közéletből.” Pilhál szerint a chicagói holokausztperek igazolják, hogy Finkelsteinnek igaza volt: egy szűk pénzügyi érdekcsoport átlátszó ürügyekkel anyagi és politikai hasznot akar húzni emberek milliónak az elpusztításából, hetven évvel a borzalmak után. Magyar Nemzet

Nagybankok vezetőinek mutyijai határozzák meg a világ pénzfolyamait

A mintegy tucatnyi nagybank vezetői ismeretlen helyen gyűlnek össze rendszeresen, hogy a kamatok szintjét meghatározzák. Az összesen 36 ezer milliárd dolláros hitelpiacon így mesterségesen és átláthatatlan módon alakíthatják a hitelek kamatait. A szupertitkos találkozókról jegyzőkönyvek sem készülnek, így nem tudni, valójában kik hozzák meg a pénzpiacokat meghatározó kamatlábakat érintő döntéseket. A Bloomberg hírügynökség szerint a Brit Bankárszövetség pénzpiaci bizottsága tagjainak kilétét homály fedi. A bankbotrányok miatt nyilvános konzultációt kezdeményez az Európai Parlament gazdasági és monetáris bizottsága. Magyar Nemzet

Merkel elképzeléseinek nem lehet alternatívája...

Gertrud Höhler, Helmut Kohl egykori tanácsadója szerint Angela Merkel hatalommániás, tönkretette az eurót, és autokrata rezsimet épített ki. Véleményét a német kancellárról egyre többen osztják pártján belül is. Az egyik kereszténydemokrata politikus, Josef Schlarmann például úgy gondolja, hogy nincsenek már viták a párton belül, mert Merkel elképzeléseinek nem lehet alternatívája. Aki pedig nem ért vele egyet kiközösítik. Magyar Nemzet És ezek bírálják – hatalommániával, a viták elfojtásával, autokrata rezsim építésével Orbánt és a Fideszt…(szerkesztő megjegyzése)

Orbán Viktor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanévnyitó ünnepségén

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapítása kiválóan példázza a kormányzat államépítési törekvéseit, amelyek alapelve az, hogy csak az erős államszervezettel rendelkező nemzetek lehetnek erős haza birtokosai - mondta a miniszterelnök az egyetemen tartott beszédében.Hozzátette: a XX. század közepére elbukott a nemzeti liberális állam- és nemzetépítési vállalkozás, amelynek helyébe szégyenteljes, embertelen, barbár kísérletek léptek. Világossá vált, hogy faji vagy osztályalapra nem lehet felépíteni egy civilizált, szabad és emberséges államrendet. Ugyanakkor a kommunizmus utáni húsz év államépítési kísérlete is - minden erőfeszítés ellenére - zavaros maradt, mert vergődött a posztkommunista indíttatású kísérletek és a polgári államépítés nekibuzdulásai között. Az eredmény egy zavaros és bizonytalan korszak lett: zavaros és bizonytalan államrend és politikai rendszer a maga kiszámíthatatlan jogrendjével, láthatatlan alkotmányával, az európai gazdasági válság teher- és szakítópróbáját kiállni képtelen Magyarországgal. Ez a magyarázat arra a nehezen érthető tényre, hogy 22 évnek kellett eltelnie a rendszerváltás óta ahhoz, hogy létrejöjjön a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ahol egységes rendszerben képzik a közszolgálat legfontosabb területeire a szakembereket. Sürgetőnek tartjuk, hogy a közigazgatásban dolgozóknak kiszámítható, rugalmas életpályamodellt teremtsünk, amely az érdem szerinti előrejutáson alapul. Azt akarjuk, hogy az új egyetem a hallgatói számára erős identitást, korszerű szaktudást és motivációt adjon, hogy a későbbiekben is majd magyar fiatalok ezrei döntsenek a haza szolgálata mellett. A hallgatók odaadása, szorgalma, tisztessége és tudása nélkül az új magyar államszervezet csupán egy üzemanyag nélküli gépezet, vérkeringés nélküli test. A kormány megfeszített tempójú, új alkotmányos és államrendet kialakító munkájának köszönhetően Magyarország ma jobban teljesít az európai válság kezelésében, mint Nyugat-Európa. Hezitálás és elodázás helyett megtaláltuk a saját kivezető utunkat: mi, magyarok együtt helyreállítottuk a közrendet, a válság előtti szintre szorítottuk vissza a munkanélküliséget, csökkentjük az államadósságot és a hiányt, elindítottuk a munkahelyvédelmi akcióinkat, és lehetségessé vált, hogy segély helyett ismét a munkából lehessen megélni. A kormány olyan alapokat akar lerakni, amelyek hosszú távra biztosítják a szabad élet és a tisztességes megélhetés feltételeit a kárpát-medencei magyarságnak. Az NKE leendő campusával nem pusztán egy oktatási intézmény létrehozásáról van szó, hanem a rendszerváltozás utáni időszak egyik legnagyobb városfejlesztési beruházásáról is, amely egyaránt hasznos az országnak, Budapestnek és Józsefvárosnak. A főváros utoljára 1998-2002 között kezdett hasonló vállalkozásba: akkor hoztuk létre például a Millenárist, a Nemzeti Színházat, és kezdtük építeni a Művészetek Palotáját. A felívelő évek után azonban a főváros olyan lett, mint egy elhanyagolt kert, ahol egymást érik a vakondtúrások, márpedig Magyarország megújulása aligha lehet sikeres a főváros megújulása nélkül. Ezért komoly és figyelemre méltó tény, hogy Magyarországnak immár ismét van elég ereje ahhoz, hogy folytassa Budapest fejlesztését. Józsefvárosban egy egész városrész fellendítésére vállalkozunk, a kerületben lévő, újjászülető Orczy park pedig a látogatók szélesebb köre előtt is megnyílik majd. patriotaeuropa.hu  

Orbán Viktor nyilatkozata az azeri átadási üggyel kapcsolatban

Magyarország eddig is a nemzetközi jogi eljárásrendet követte az azeri kiadatási ügyben, ezután is ezt teszi, és nem tulajdonít különösebb jelentőséget az ennek nyomán kialakult vitának: higgadtan és nyugodtan vesszük ezt tudomásul.Magyarország demokratikus európai állam. A nemzetközi jog szabályait nem titkos megállapodások szerint alakítják, hanem ahogyan azok írva vannak, nyilvánosan. Magyarország nem tervez további lépéseket, mert Magyarország képes arra, hogy minden kérdést a saját súlyának megfelelően kezeljen. Magyarország mindenkivel jó viszonyra törekszik, tiszteli a tőle különböző országokat, megadjuk a tiszteletet, éppen ezért mindig a nemzetközi jog szabályainak betartása mellett fogunk eljárni a jövőben is, ugyanezt fogjuk cselekedni a jövőben is hasonló esetek esetén. Tiszteljük az örményeket, és reméljük, hogy jó viszonyt ápolhatunk velük a következő évtizedekben is.  patriótaeurópa.hu

Szerepek

Az a baj, hogy kizárólag az örményeknek van most erkölcsi igazságuk. S ez sem önmagában baj – olyan iszonyatos volt az örmény történelem, hogy gyakorta volt kizárólag az övék az erkölcsi igazság –, a baj az, hogy a másik két szereplőnek nincsen erkölcsi igazsága. S a legnagyobb baj az, hogy most erős érveket s még erősebb érzelmi hátteret kaptak munícióul azok, akik ellenzik vagy éppen csak szkeptikusan szemlélik azt a bizonyos „keleti nyitást”. S hogy az erkölcsi igazságosztó szerepében tetszeleghetnek olyanok, akiknek erre nincs semmiféle erkölcsi alapjuk.Örményország most nem szerepet játszik a VILÁGPOLITIKA című, meglehetősen gusztustalan és soha véget nem érő darabban. Örményország mélyen, őszintén és teljesen jogosan fel van háborodva. Örményországot és az örmény nemzetet most megalázták, arcul köpték – és az örmények ezt nem érdemelték meg. A másik két fél szerepet játszik. Azerbajdzsán szerepe szerint azt játssza, hogy bármit megtehet. A Sztanyiszlavszkij-módszer lényege szerint egészen kiválóan alakítja ezt a szerepet, mert belülről hozza a figurát. Azerbajdzsán elhiszi önmagáról, hogy bármit megtehet. Pénze, befolyása, hatalma van hozzá. Így aztán látványosan és nyilvánosan szabadon engedhet egy gyilkost azok után, hogy mindennek ellenkezőjéről biztosította a magyar felet. El kell olvasni az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium magyar társszervéhez írott hivatalos levelét, ott áll benne feketén-fehéren: nem változtatják meg az ítéletet, és hazájában börtönbe zárják Ramil Sahib Safarovot. Írásba adták, lepecsételték, aláírták – aztán semmibe vették. Magyarország szerepe szerint a naivat játssza. Magyarország és a magyar kormány a strasbourgi egyezményre hivatkozik, és joggal hivatkozik erre, hiszen ez létezik, és ez jogalapot teremt arra, hogy kiadjunk Magyarországon elítélt rabokat a hazájuknak, ahol folytathatják büntetésük letöltését. Évente nagyjából tíz ilyen esetben hoz határozatot a magyar igazságügyi tárca. Vagyis látszólag most sem történt semmi különös, rutineljárásról van szó. És a magyar kormány joggal fog hivatkozni az azeriek imént emlegetett levelére is, hiszen a levél létezik, nem mi hamisítottuk, nem mi írtuk alá. Mindezeken túl pedig a magyar kormány – ha akar – joggal hivatkozhat Ali Mohamed al-Megrahi esetére is. Nevezett személy volt az a líbiai titkos ügynök, aki felrobbantotta társaival Lockerbie fölött az amerikai Pan Am légitársaság Londonból New Yorkba tartó Boeing 747-es repülőgépét. Az iszonyatos merényletnek 270 áldozata volt, köztük négy magyar. A tettest Anglia 2009. augusztus 20-án elengedte – illetve kiadta Líbiának. A hivatkozási alap az volt, hogy Megrahi súlyos rákbeteg, és legfeljebb három hónapja van hátra. Aztán kiderült, hogy Líbia finanszírozta azt a három orvosszakértőt, aki felállította ezt a diagnózist. Meghari – akit Kadhafi szintúgy hősként fogadott Tripoli repterén – három év múlva, idén május 20-án halt meg egy líbiai luxusvillában. És persze hamar kiderült más is. A Népszabadság korabeli beszámolóját idézzük: „(…)Gordon Brown szerdai kijelentését követően, mely szerint szó sem volt összeesküvésről, takargatásról, kétszínűségről, olajmegállapodásról vagy skót miniszterek befolyásolására tett kísérletekről, kijózanítóan hatott Jack Straw szombati beismerése. Az igazságügyi miniszter a kereskedelmet, különösen a BP-vel kötött megállapodást a 2007-es fogolytranszfer tárgyalások rendkívül fontos részének nevezte.” Merthogy a BP 550 millió font értékű gázfeltárási koncessziót kapott Líbiában, cserébe Meghari szabadságáért. Kicsit később pedig olyan „apróságok” is kiderültek, hogy a brit hírszerzés, az MI6 éveken át segítette Kadhafit, és líbiai ellenzékieket fogott el és adott ki a rezsimnek, annak tudatában, hogy odahaza kínzás és biztos halál vár rájuk. Például az MI6 információi alapján fogták el és szállították az AMERIKAIAK Líbiába Abdel-Hakim Belhadzsot. Az estről az MI6 egyik operatív tisztje levelet is írt Kadhafinak, amelyben emlékezteti a líbiai diktátort ezekre a „szívességekre”, majd szó szerint ezt írja: „Ez a legkevesebb, amit megtehetünk önnek és Líbiának, demonstrálandó azt a figyelemreméltó kapcsolatot, amelyet az évek során kiépítettünk.” Így néz hát ki közelebbről a világpolitika című darab. S hivatkozhatunk erre is, ha akarunk. De remélem, nem akarunk. A nagyhatalmak ocsmánysága nem mentség semmire. Tudják: szegény ember kincse az álom. A Magyarország nagyságú és befolyású országoké pedig a becsület. Ezért olyan sivár és szomorú ez a történet. S azért is, mert éppen Örményországgal szemben cselekedtünk így. Kár volt. Még ha nem is ezt akartuk, nem így akartuk, és ha nem tudtuk előre, hogy így lesz – akkor is kár volt. S kár az azerbajdzsáni kapcsolatokért is. Ugyanis szükségünk van, szükségünk lenne rájuk is. De most az is nehezebb lesz. Megette a fene… Bayer Zsolt

Őszibarack

[gallery]

Ugyanaz az íz

Konferenciát tartottak Márton Áronról Csíkszentdomokoson

Augusztus 23. és 25. között Csíkszentdomokoson, Márton Áron püspök szülőfalujában,  lezajlott az első, hagyományteremtőnek szánt Márton Áron-konferencia. A Márton Áron Egyesület Csíkszentdomokosért és a Márton Áron Társaság – a trianoni döntés utáni Erdély egyik legkarizmatikusabb, legfontosabb és legnagyobb tiszteletnek örvendő néhai püspöke hagyatékának kutatóit, történészeket, illetve a Márton Áront ismerő egyházi személyeket, teológusokat hívtak meg a jeles eseményre. Az előadásokat a Márton Áron Általános Iskola konferenciatermében , valamint a helyi Márton Áron Múzeumban  hallgathatták meg az érdeklődők. Lázár Csilla magyar–angol szakos tanár, az egyik főszervező elmondta, hogy a konferencia célja, egybehangzóan a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum egyik feladatával, hogy szorgalmazza a Márton Áron püspök alakjához kapcsolódó történeti kutatást, a Márton Áronnal foglalkozó szakemberek együttműködését, és a nagyközönséggel is megismertesse a jelenkori egyháztörténeti kutatás idevágó eredményeit. Márton Áron életének, egyházfői és közvélemény-formáló szerepének megismerése ugyanakkor nemcsak a jelenkori Erdély történelmének részletes megismerése szempontjából fontos, de a szentté avatási eljárás szempontjából is. Erre utal dr. Jakubinyi György érsek is a konferencia résztvevőihez címzett köszöntőjében: „Minél jobban megismerjük Isten Szolgája Márton Áron püspök erkölcsi, szellemi és nemzeti nagyságát, annál inkább előmozdítjuk boldoggá avatását is, amelyért minden erdélyi katolikus plébánián a szentmisék végén imádkoznak.” Elmondta azt is, hogy 2010-ben nyílt meg a Márton Áron Múzeum Domokoson,és a közel háromezer látogató zöme célirányosan kereste a múzeumot: hittan-, ministráns-, nyugdíjas- és diákcsoportok, hagyományőrző csoportok, a történelem iránt érdeklődő baráti társaságok a múzeum híre vonzza nagy számban Domokosra. A csíkszentdomokosi Márton Áron Iskola konferenciatermét mindkét napon megtöltő érdeklődők első ízben hallhatták  Denisa Bodeanu történészt, aki Márton Áron Securitate-dossziéinak tartalmát mutatta be, különös tekintettel a Megfigyelési iratok tartalmára, melyek 236 Márton Áronra vonatkozó kötete összesen mintegy 77.000 lapot tartalmaz. Ezt egészíti ki a Bűnvádi Iratok dossziéja, Márton Áron és társai perének anyagát tartalmazó iratcsomó. Ezekből kiderül, hogy az összes Securitate által megfigyelt romániai személy közül Márton Áronra vonatkozik a legnagyobb mennyiségű iratanyag a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) levéltárában. Jeles előadók jelenléte a konferencián tanúbizonyság arra, hogy Márton Áron püspököt kiemelt tisztelet övezi szakmai, történészi körökben is. Denisa Bodeanu mellett előadó volt még Nagy Mihály Zoltán történész. Előadást tartott Msgr. dr. Kovács Gergely, Márton Áron szentté avatási perének posztulátora is, valamint  Stefano Bottoni történész, aki a magyar nyelvterületen és az egyházi körökön kívül is sokat tesz azért, hogy Márton Áront ne csak mi, magyarok és katolikusok tiszteljük, de Európa más nyelvű és más vallású népei is.   Magyar Kurír, szekelyhon.ro, Patrióta Európa Mozgalom

Az igazság napja

Könnyen megeshet, hogy szombaton az utóbbi két évtized legfontosabb világi tömegrendezvényére került sor Erdélyben. Egyáltalán nem erőltetett a párhuzam az 1990 februárjában Marosvásárhelyen lezajlott könyves-gyertyás tüntetéssel, amikor legalább százezer ember vonult át a városon, hogy nemzeti identitása, nyelve és iskolái megtartása érdekében kiálljon. Lukács Csaba Magyar Nemzet