Bayer Zsolt: Kultúrkampf 3. - Álláspont - (teljes cikk)

Ascher Tamást hallgatom a Klubrádióban. A műsorvezető, Szénási Sándor megágyaz a hangulatnak, amikor az „udvari kultúráról” kérdezi Aschert. Ascher válaszol: az udvari kultúra a giccs. És az áhítat, a szakralitás, eh, vacakság! – mondja. Majd így folytatja: nézzék meg a felújított Margit hidat, édeskés, giccses és túldíszített.   Nézem a felújított Margit hidat. Éppen, mióta felújították. A felújítás amúgy esetünkben azt jelenti, hogy visszaállították eredeti állapotában. Ascher szerint az áhítat és a szakralitás giccs, az eredeti Margit híd pedig édeskés és szintúgy giccses. Amiből következik, hogy éppen ilyen a Parlament, a vár, a Mátyás templom, a Halászbástya, a Bazilika, a kisföldalatti, a Hősök tere – mindaz, amiért a turisták idejönnek, s mindaz, ami nekünk tetszik. Édeskés és giccses és áhítatos és szakrális a múltunk, a történelmünk, az egész elcseszett életünk. Onnan nézvést, ahonnét Ascher nézi, nyilván az. Még csak a nézőpont legitimitását sem vonom kétségbe. Csak szeretném leszögezni, hogy mindez semmilyen konzekvenciával nem jár ránk nézve. Még egyszerűbben fogalmazva: a mi elcseszett vagy nem elcseszett életünk, múltunk, történelmünk, áhítatunk, szakralitásunk és Margit hidunk a miénk, és éppen Ascher ellenére az. Ettől szép ez az egész, ettől kultúrkampf a kultúrkampf. Olyan ez éppen, mint ahogy egy bizonyos Senko Karuza írja a Szigetlakók című remekművében. Ez a Senko Karuza nem egy posztmodern japán Nobel-prize várományos, hanem egy horvát halász Vir szigetéről. Sterilizálás című kis írásában, Horvátország EU-ba történő bebörtönzését foglalja össze: „(…) akik halálra dicsértek bennünket, és azt állították, hogy itt és csakis itt létezik az igazi földi Paradicsom, és be is bizonyították, hogy nem hazudtak, mert rendre visszatértek, bekvártélyozták magukat, végül mindent felvásároltak, gondolván, hogy ez itt másmilyen, mint az, ahonnan elmenekültek, egyszóval azok ott, tőlünk nyugatra most ünnepélyesen kijelentették, hogy semmirekellők vagyunk, mindent rosszul csinálunk, és ha olyan jól akarunk élni, ahogy ők, akkor mindent úgy kell csinálnunk, ahogy ők mondják. (…) A nagyapánknak (…) most el kell magyaráznunk, hogy nyugodtan elfelejtheti a szőlővesz­sző-parázson a szőlőben sütött húsos szalonna elfogyasztása után elszívott cigarettáit és lehajtott hosszúlépéseit, merthogy a hosszú élet titka egészen másfajta szokásokban rejlik, hogy milyenekben, azt még nem tudjuk, de egészen biztosan nem azokban, amelyeket életének eddigi kilencven évében kultivált. (…) Arról már nem is beszélek, mennyi fejfájást okoz nekünk a mi drágalátos csemeténk ott a puccos Zágrábban, aki ahelyett, hogy tanulna, csak még több pénzt kunyerál, merthogy aszondja, a barátaival valami Balira mennének a nyáron, mert ott minden annyira érintetlen; világos, szóval pont olyan, amilyen ez itt egykor volt.” No, hát innen fejthető fel, mennyire nem számít, mit gondol Ascher. S miközben ez nagyon számít, sokkal jobban nem számít, mit gondol egy bizonyos Konok Péter, aki imigyen ír a miniszterelnöknek: „Egyrészt ki a lófasz vagy te, hogy bárkinek is megszabd, hogy hol dolgozzon(…)?” A Magyar Narancs bloggere pedig így fogalmaz: „Mi a kurva anyátok nem volt eddig nemzeti a Nemzetiben?” Nos, ők azért lettek ennyire bátrak, mert amúgy nem számítanak. És életük legrettenetesebb felismerése, hogy akkor sem fognak számítani, ha –Isten ne adja! – bármikor ebben a mi elcseszett életünkben újra számítani fognak. Ezek fölött egyszerűen eljárt az idő. A sajnos már örökre elköltözött Molnár Tamás így írt őróluk: „Bekövetkezik tehát az anómia állapota, eltűnnek a közös értékek és normák, felbomlik a rend, mert minden ember autonóm, és rendelkezik a tökéletes méltóság összes attribútumával. Ez helyesnek tűnhet addig a pillanatig, amíg nem tapasztaljuk, mit jelent a gyakorlatban. Jobban bánnak a rossz tanulóval, mint a jóval, és végül ő lesz a minta. A bűnözőt gondoskodás veszi körül, az áldozat gyanússá válik, a nagy teljesítményeket nem méltányolják, a középszerűséget megjutalmazzák. Az erény és a bűn, a törvényes módhoz képest helyes vagy helytelen cselekedet fogalmai megszűnnek létezni, mert nincs mihez viszonyítani őket, nem hozhatók közös nevezőre. Ez az atomizáció logikus következménye a nominalista doktrínának, amely az egyéni ítéletek véletlenszerű találkozását feltételezi, amit ma úgy hívnak: konszenzus. El kell fogadni ezt a terminust, amikor a közjót nem ismerik el olyan realitásnak, amelyben az emberek egyet tudnak érteni. (…) A liberalizmus, amely úgy lépett színre az újkor hajnalán, mint amelyben minden eszme felvirágzik majd, hervadt rózsává vált, és kirekesztő rendszert képvisel.” Mindebből következően azt a végtelenül egyszerű, egyetlen releváns kérdést kell feltennünk, hogy kit érdekel ezek véleménye és élete? Senkit. Ők nincsenek. Valahol, az udvar végiben, a reterát mellett még káromkodnak, mert azt hiszik, hogy ez a szabadság és a bátorság, de valójában már nincsenek. Ami helyettük van, még nem körvonalazódott teljes egészében. De ha valaki elolvassa a REDNEWS portálon a legújabb TGM-interjút és a hozzá kapcsolódó kommenteket, az láthatja, hogy közeledik már az igazi, klasszikus kommunizmus is. Majd megmérkőzik a nácikkal. Mi pedig megyünk Vir szigetére Senko Karuza halászhoz. Bayer Zsolt Magyar Hírlap  

Megvan Magyarország hatodik Londoni bronzérme! - Hatos Gábor hivatalosan is bronzérmes!

Hatos Gábor birkózó bronzérme már megérkezett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság központjába, Lausanne-ba. A NOB tájékoztatása szerint Jacques Rogge elnök aláírását követően az érmet azonnal küldik a Magyar Olimpiai Bizottság számára - számolt be a mob.hu.   A Nemzetközi Birkózó Szövetség november közepén ítélte Hatos Gábornak ítélte a londoni olimpia bronzérmét, miután a NOB doppingvétség miatt diszkvalifikálta az üzbég Szoszlan Tyigijevet. Az érmet az üzbég visszaszolgáltatta a NOB-nak, amelyet a bronzmeccsen általa legyőzött Hatos Gábor kap meg a szabadfogású birkózók 74 kilogrammos kategóriájában. Borkai Zsolt MOB elnök és Szabó Bence főtitkár személyesen fogja átadni a medáliát a sportolónak, ünnepélyes keretek között. A Magyar Olimpiai Csapat ezzel 18 érmet nyert az olimpián. (8 arany, 4 ezüst, 6 bronz). Hatos a harmadik birkózó, aki dobogós helyen zárta a játékokat. Londonban a kötöttfogású Lőrincz Tamás (66 kg) második, Módos Péter (55 kg) harmadik lett. A brit fővárosban eredetileg nyolc arany-, négy ezüst- és öt bronzérmet gyűjtöttek a magyar versenyzők, Hatosé a hatodik bronz.

Az EU is elítéli Izrael magatartását, amely aláássa a közel-keleti megbékélési folyamatot

Az Európai Unió élesen ellenzi, rendkívül zavarónak tartja a további izraeli telepépítési terveket - hangoztatta  közleményében Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.   Ezek a tervek több ezer Jeruzsálem környéki lakás megépítésére irányulnak, és megvalósításuk esetén gyakorlatilag "kettévágnák" a palesztinok lakta területeket. Ashton szerint Izrael magatartása aláássa a közel-keleti megbékélési folyamatot. A telepek tervbe vett további bővítésével ugyanis meghiúsulna az egybefüggő területű, életképes palesztin állam megteremtésének lehetősége, valamint az, hogy Jeruzsálem mind Izraelnek, mind a palesztin államnak a fővárosa lehessen. Az unió határozottan az úgynevezett kétállami megoldást szorgalmazza az izraeli-palesztin konfliktusban. Ashton újólag felszólította az érintetteket, hogy tegyék lehetővé a visszatérést a békefolyamathoz. Előzőleg az ENSZ-ben is elítélték Izrael magatartását, és erre az álláspontra helyezkedtek a Biztonsági Tanács (BT) állandó tagjai is, az Egyesült Államok kivételével. Washington nyilvánosan ugyan nem csatlakozott az Izraelt elítélők táborához, ám a zárt ajtók mögött folytatott BT-konzultációk során "provokatívnak" minősítette Izrael magatartását. Az ENSZ Közgyűlése november 29-én úgy szavazott, hogy "nem tag megfigyelő állam" jogállást ad a Palesztin Hatóságnak. MTI

Szerető Szabolcs: Meguntuk, hazamehetnek - (Teljes cikk)

                            Egy forradalmi mozgalomnak nemcsak az a halála, ha leverik, hanem az is, ha a tiltakozást összehozó ok egyszer csak megszűnik. Normális esetben ilyenkor senki sem gyászol, ellenkezőleg, megünneplik a kivívott sikert. Most mégis mintha a győzelem elviselhetetlen terhét cipelnék az elmúlt hetekben országos ismertségre szert tevő diákvezetők, akiket a lendület csak sodort tovább a felsőoktatási keretszámokkal kapcsolatos kormányzati hátraarc után is.   A miniszterelnök és nyomában a kormány lényegi kérdésben írta át teljesen a korábbi terveit. Nem korrekció történt; új koncepció született. Aminek csak örülni lehet. Az a nyilvánosságot kapott, nem cáfolt javaslat ugyanis, amely drasztikusan csökkentette volna az államilag támogatott hallgatói létszámot, és lényegében az egész rendszert a diákságot — ha kedvező kamattal is, de — eladósító diákhitel 2-re építette volna, okkal keltett riadalmat. Félő volt, hogy éppen a tehetséges, szerényebb anyagi körülmények közül érkező fiatalok (illetve a családjuk) nem mernék az eladósodás kockázatát vállalni. Ez pedig a következményeket tekintve ellentétes lett volna azzal a politikával, amit a Fidesz régóta képviselt, s amit népszavazás vésett kőbe számára 2008-ban. Valójában az emiatt várható hitelvesztés volt az, ami változtatásra késztette a kormányt, kevéssé a múlt héttől utcára vonuló néhány ezer diák. Akik között mentek olyanok is, akik a hatalom erőszakos fellépését, a Gergényi-módszer alkalmazását igyekeztek kiprovokálni a hatalomtól, hiába. A kabinet tegnapi döntése végképp okafogyottá tette a tiltakozást, bár jó néhány kérdőjelet hagyott az új felsőoktatási rendszerrel kapcsolatban. A ponthatárok számításáról vagy a felsőoktatási intézmények finanszírozásáról lenne mit megbeszélni; csakhogy nehéz követni a diákszervezeteket, amelyek határozott fellépésükkel előbb tárgyalóasztalhoz ültették a kormányt, majd nekik nem akaródzik helyet foglalni ott. A keretszámok köddé válása után olyan vitás témák maradtak, amelyekben a kormány könnyen maga mellé állíthatja a társadalom többségét akár a hallgatók, akár a velük szövetségre lépett egyetemi vezetők ellenében. Az elmúlt időszak pazarlásoktól sem mentes gazdálkodásának szabhat korlátot a kancellár, akinek érkezése akkor is támogatható, ha a rektorok ezt az autonómia felszámolásaként láttatják. Ha pedig továbbra is tüntetni óhajtanak ellene a diákok, a hallgatói szerződésről, az úgynevezett röghöz kötésről érdemes lenne népszavazást tartani ezzel a kérdéssel: Akarja‑e, hogy Magyarország ellentételezés nélkül támogassa más országok szakember-utánpótlását? Valószínű, hogy a friss kormánydöntés a költségvetésre is hatással lesz, ám a felsőoktatás valóban az a terület, ahová válság idején is érdemes forrásokat bevonni. Még szerencse, hogy nincs szigorú IMF‑kontroll, hiszen a valutaalap alighanem megvétózna egy ilyen lépést. Mindezek ellenére az egyetemi hallgatóknak, a hozzájuk csapódó középiskolásoknak és másoknak alkotmányos joguk ezután is tüntetni, sztrájkot szervezni, vidám akciókkal múlatni az időt. Tiltakozni, a hatalommal pimaszkodni izgalmasabb, mint a tárgyalóasztalnál részletkérdésekkel pepecselni, előadásra járni vagy vizsgára készülni. De ennek már nincs köze a keretszámokhoz, s a résztvevők már nem jogaikért kiálló öntudatos ifjak, hanem egy politikai játszma dróton rángatott figurái. A diákmegmozdulások erejét a kormány keretszámokról hozott politikai döntéséig a mozgalmat övező társadalmi szimpátia adta. Az újabb és újabb tiltakozások ezt a bizalmat kezdik ki, az oktalanul hőzöngők ellen fordítják a közhangulatot. Ennek belátásához nem kell diploma.   Szerető Szabolcs Magyar Nemzet   Szerető Szabolcs

A Bajnai a kiszemelt helytartó

A régi SZDSZ-mintát követve megalakult az elitcsapat, amely ismét megvalósíthatja a kommunista demokratikus centralizmus bevált mechanizmusát: ténylegesen egy szűk közeg irányít, a szövetségesek csupán követik őket, a társadalom pedig tűr. Ez a csoport az elitista látszat elfedésére szövetségesek után nézett, és látszólag maga mellé emelte a fenti kalandorcsoportosulásokat, amelyek kapva kaptak az alkalmon, hogy fontos emberek végre politikai értelemben "emberszámba veszik" őket. Így jött létre az Együtt 2014, azaz a Bajnai-Kónya-Juhász-triumvirátus (a Lúdmilla, szerkesztő megjegyzése). Boros Bánk Levente Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom              

Illem és érdek

A jó modor gyakran a gyengeség jele sokak szemében, bizonytalannak, önbizalom-hiányosnak, kialakulatlan, infantilis személyiségnek mutatja az egyént, aki nem számíthat semmi jóra, s akitől nem is várható semmi jó egy liberális demokráciában. Van az illedelmességnek - régies kifejezéssel illedelemnek - valami dohos, tizenkilencedik századi illata, amitől sokan fintorognak, mondván: egy hierarchikus társadalomban még szükség lehetett rá, de ma, amikor mindenkinek érvényesülnie kell, már nincs helye. Nem tudom, hogy ez a többség véleménye lenne-e, csak az a biztos, hogy a hangosabbaké.   A másik oldal jóval csendesebb, ami nem meglepő, hiszen meggyőződését nem üvöltve, hanem udvarias szordínóval igyekszik a világ tudomására hozni. Ők abból a tudományosan nehezen bizonyítható, de a gyakorlatban már évezredek óta igazolt feltételezésből indulnak ki, hogy a lelki és szellemi értékeknek is van valóságos, materiális termékre koncentrálható hasznuk. Akár pénzben mérhető haszna is lehet annak, ha az emberi viszonyokat, az emberek közötti kapcsolatokat nem a nyers erő, az agresszív nyomulás dominálja, hanem olyan szabályok közé szorítják, amelyek olykor túlzónak tűnhetnek, de végeredményben mégiscsak esélyegyenlőséget biztosítanak a különböző adottságú személyiségek között. Ugró Miklós Magyar Nemzet

Orbán Viktor beszéde az Idősügyi Tanács ülésén

Január elsején lép életbe a tízszázalékos gáz-, villany- és távhőárcsökkentés, célunk, hogy a víz és a kommunális hulladék-elszállítás díja is reális szintre csökkenjen. A rezsidíjcsökkentést felügyelő kormányzati bizottság feladata kiszűrni azokat az esetleges trükköket, amelyekkel az erőpozícióban lévő energiaszolgáltatók le akarnák rontani a kormánydöntés súlyát - mondta Orbán Viktor a tanácskozáson   A lakosságnak fontos, nagy rezsiköltséget jelentő energiaszolgáltatást erőteljesebb állami kontroll alá vesszük, és száműzzük a területről az extraprofitokat - folytatta.   A nyugdíjasok szervezeteivel megállapodást kötöttünk, amely szerint kormányra kerülve a Fidesz megőrzi a nyugdíjak reálértékét. A kabinet ennek megfelelően nem volt hajlandó csökkenteni a nyugdíjak vásárlóértékét, és ez így lesz 2013-ban is. Ez közös sikere Magyarországnak. Nem arra várunk, hogy mások húzzák ki az országot a bajból. Nem a döglött hal stratégiáját választjuk, amelyik úszik a vízzel, hanem az élőét, amely szemben úszik az árral, és megpróbál eljutni oda, ahová úgy érzi, el kell jutnia. A kormány az elmúlt két és fél évben létrehozta azt az intézményrendszert, amellyel 2013-ban növekvő gazdasági teljesítményt tud elérni, vagyis a következő évben már a darázsnak repülnie kell. A kabinet lényegében túl van a szükséges átalakításokon, amelyeket ha nem vitt volna véghez, végünk lenne, Magyarország Görögország sorsára jutott volna. A kétharmadot nem lottón nyertük, az egy küldetés. Azért adott a Jóisten a választópolgárokkal közösen, rajtuk keresztül kétharmadot, hogy azt a dolgot, amelyet Magyarország önállóságának megmentése érdekében el kell végezni, elvégezzük. És azért adta nekünk, mert rólunk gondolta azt, hogy el tudjuk végezni. 2013 már a dolgok bejáratásáról fog szólni. Miniszterelnöki engedéllyel a nyugdíjkorhatár elérése után is maradhatnak a közszférában azok a munkavállalók, akiknek a szakmájában, mint például az orvosoknál, utánpótlásgondok vannak. A nyugdíj és a munkabér egyidejű folyósítását nekik is megtiltjuk, de a fizetésüket olyan szintre emeljük, hogy ne keressenek kevesebbet, mint amikor két forrásból volt jövedelmük, mert így fair. Patrióta Európa Mozgalom  

Mészáros László: Kész az új szoci logó

                                  Elkészült az egykori diktatúra állampártja utódpártjának, vagyis az MSZP-nek az új logója. Ez persze annyira új, mint a korábbiak voltak. 1989-ben a vörös szegfűt a vörös csillagból „varázsolták” papírhajtogatással. A mostani „új” pedig az előző, a vörös szegfű némi renoválásával „jött létre”. Mondhatná bárki, hogy nem is olyan lényeges kérdés az, hogy egy pártnak milyen a logója.Az MSZP esetében ez pedig kardinális kérdés, mert ahogyan az ordas eszméiktől, bolsevik típusú politizálásuktól, a kommunista személyi állományuktól nem képesek megválni, ugyanúgy a mai napig bizonyítha­tóan ott őrzi a vörös csillag „elemeit” a pártlogójuk. Ez az új is! Ki is dobnák, de nincs erejük hozzá, mert ők a mai napig lelkük legmélyén bolsevikok maradtak. A demokrácia az ő számukra olyan díszlet, amelyben nem is érzik jól magukat, mert idegen tőlük, ráadásul a hozzá tartozó jelmezek meg nem illenek rájuk, ugyanis nem olyan figurákra lettek szabva, mint ők – lötyög rajtuk. És ez úton-útfélen kiderül. Egy szó, mint száz, valóban nagyon nehéz lehet egy százszor lejáratott eszmében gyökerezett, diktatúrát működtető állampárt – amelynek kontóját politikai kivégzettek százai, egy ország, egy nemzet tönkretétele terheli – utódpártjának lenni; szépnek és jónak látszani. De akkor mi a megoldás Mester­házyék számára? Semmi esetre sem a cégér átfestése! Ha már a rendszerváltáskor nem tiltották be az MSZP-t – ami nagy hiba volt, pótolhatatlan hiátus (!) –, talán saját magát kellene végre megszüntetnie a bolsevik utódpártnak, nyugdíjba küldve az állampárt egykori működtetőit, a „nagy öreget” az összes „kis” bolsevikkal együtt, és létrehozni egy tisztességes baloldali, egy valódi szociáldemokrata pártot – nélkülük. Nagy szüksége lenne rá az országnak, a nemzetnek! Mészáros László a Patrióta Európa Mozgalom alapítója Magyar Hírlap

Orbán Viktor - járási vezetők kinevezésén

Az állam nem arctalan, lélektelen mechanizmus, nem csupán szabályok összessége. Az állam annak ellenére sem tekinthető puszta gépezetnek, hogy a pontos működéshez és elszámoltathatósághoz a napi rutin is hozzátartozik.

Az államnak a lényegét jelentő hagyományokat és eszméket kell képviselnie, miközben a közigazgatási ügyek lebonyolításában elsősorban egy jól működő gépezet hatékonyságával kell eljárnia. Részlet Orbán Viktor beszédéből, melyet a járási vezetők ünnepélyes kinevezésén mondott 2012. december 17.

Ritka pillanat: amikor egyik ádáz ellenfelünk objektívan és igazságosan viszonyul politikusaink gesztusaihoz

                                              Tamás Gáspár Miklós szerint nem tagadható, hogy Rogán Antal szép, bátor és igaz beszédet mondott a Kossuth téren – ezért a demokratikus közvélemény köszönettel tartozik neki. A Rogán-beszéd alkalmával újból fölharsanó, uniszónó Fidesz-ellenes kórus kellemetlen kérdéseket vet föl.   Mennyire volt jóhiszemű a szociálliberális balközépnek az az óhaja, hogy a konzervatív jobbközép és/vagy nemzeti jobboldal „határolódjék el” végre az újfasisztáktól, ha a világos elhatárolódó gesztusnak ez a fogadtatása? Azoknak az embereknek a jobboldalon, akik – mivel előre látták, hogy ez fog történni – óva intették a Fideszt az ilyen állásfoglalásoktól, igazuk lett. „A balközép jóhiszeműségét (megtörve a bizonyítékok súlya alatt) nekem is kétségbe kell vonnom”. Ha Mesterházy Attila csakugyan azt szerette volna, hogy a miniszterelnök szólaljon föl az Országgyűlésben, és ítélje el a Jobbik fajgyűlölő politikáját, akkor fölhívhatta volna Orbán Viktort és teljes diszkréciót ígérve javasolta volna neki ezt, nem pedig a tüntetésen szólította volna föl rá. Ismerve a politikai szokásokat és a miniszterelnök habitusát, nem lehetett valószínű, hogy engedelmesen végrehajtja az ellenzék ellenséges hangnemben megfogalmazott utasítását. Itt is kételkednünk kell a szónok jóhiszeműségében. Orbán miniszterelnök is kifogástalanul válaszolt Steiner Pál szocialista képviselő parlamenti kérdésére ugyanebben az ügyben, ezért neki is köszönet jár. HVG