Ha messzire akarsz jutni a sakálhadon át, van egy jól bevált módszer. Dobj eléjük egy méretes cubákot, arra mind ráveti magát, és amíg marakodnak, te biztonságban átjutsz. A közép-amerikai indiánok például egy beteg marhát hajtottak a folyóba s megvárták, amíg a piranhák rátámadnak. Amikor már véresen forrt a víz a szerencsétlen állat körül, szép nyugodtan áthajtották a többi marhát a folyón. Valahogy így történt ez a regisztrációval.
A fene sem akarta igazán, bár szó ami szó, ha félreteszi az ember az álszent fontoskodást, hogy így az emberi jogok, meg úgy az Európai Unió, akkor azért fölvethető, hogy ugyan miért kellene szavazati jogot adni olyan nyomorult alakoknak, akiknek fogalmuk sincs a körülöttük lévő világról, akik gondolkodás nélkül egy sörért, vagy egy féldeci kevertért bárkinek eladnák szavazati jogukat.
De mindegy, ne menjünk bele, ez ilyen világ. Ha arról van szó, hogy ki vezethessen autót, senki sem háborog, hogy csak az, aki előbb érvényes vizsgát tesz. Ha arról van szó, hogy ki szavazhasson a Mol, az OTP vagy bármelyik részben vagy egészben állami nagyvállalat közgyűlésén, az emberjogisták valahogy nem sírnak fel amiatt, hogy akinek nincs részvénye, az nem szavazhat.
Az egész ország sorsába azonban emberjogistáink szerint bármelyik suttyó bele kell hogy szóljon. Miért? Azért. Mert ez így demokratikus. Rendben van. Regisztráció törölve. Az öntudatlan alkoholistákat és az agyi analfabétákat majd mentőautóval hurcolják szavazni az erre fölkent demokratikus ápolók. Remélhetőleg az ikszet is behúzzák majd helyettük a megfelelő helyre…
De azért mi ne kövessük el azt a hibát, hogy ne vegyük figyelembe a tényeket. Egy súlytalan és lényegtelen, őszintén szólva a jobboldalon is kétes támogatást élvező, bár értelmes és hasznos javaslatot meszelt el az önmaga fontosságától lassan megkukulni látszó Alkotmánybíróság. Nem nagy veszteség.
A mérleg másik serpenyőjében ott van ugyanis mindaz, amire a kormánybuktatásra éhes értelmiségiek elfelejtettek ugrani, miközben egymást félrelökdösve cibálták a regisztráció nyomorúságos teteméről még lerágható koncot: Mostantól alkotmányos a határon túli magyarok szavazati joga. A következő parlament létszáma már csak 200 fő lesz, igazságosan osztották el a választókerületeket, és mindezeken túl a választás csupán egyfordulós lesz, vagyis egyéniben a győztes – a legerősebb pártformáció jelöltje – mindent visz.
Ezekre elfelejtettek ráugrani a szélsőjobboldali és balliberális elemzők, pedig ezeken aztán lett volna rágni való bőven.
Az egyfordulós választás ugyanis a még mindig magabiztosan vezető jobbközép koalíció győzelmét ígéri. A választókörzetek átalakításával ledőlt az utolsó vörös bástya is, a határon túli magyarok pedig remélhetőleg nem felejtik el jövőre, hogy kik uszítottak ellenük s kik álltak ki mellettük. Biztos, ami biztos, nekik előzetesen regisztrálniuk kell, ami jó eséllyel szűri ki közülük a sajnos létező, morálisan sérült egyedeket.
Vagyis az ellenzék jól teszi, ha lecsillapodik és belátja, sok hűhó volt itt semmiért. Semmit sem tudtak megakadályozni abból, ami fontos. Minden úgy történt, ahogy a kétharmados fölhatalmazással megbízott többség ezt eltervezte. Ami pedig az Alkotmánybíróságot illeti, talán ideje volna az Országgyűlésnek megfontolnia egy mondat beiktatását az Alaptörvénybe: „Láthatatlan alkotmány pedig nincs”. A jogalkalmazás ugyanis nem népköltészet.
Bencsil András
Demokrata
Jó érzés tudni, mi várna Magyarországra, ha visszatérne a régi, szép 2010 előtti demokrácia. Ezt megtudhatjuk a Demokratikus Koalíció politikai programjából, amelynek főbb téziseit a Népszabadság ismertette Tandíj, ingatlanadó és megszűnő legfőbb ügyész című cikkében. Szabad, európai világ köszönt ránk.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap, Patrióta Európa Mozgalom
Ismét bebizonyosodott: Erdély nem kér a magyart a magyar ellen uszító politikusokból
Úgy tűnik, az MSZP és az RMDSZ azt hiszi, az ifjúság memóriája is olyan véges, mint a szavazóiké, s elég néhány év ahhoz, hogy elfelejtsék, milyen bűnöket követtek el nemzetünk ellen néhány évvel korábban. 2005-ben Eckstein-Kovács Péter próbálkozott Eörsi Mátyással Kolozsváron, most pedig, több év elteltével Markó Béla hívta az őt nemrég kitüntető elvtársát Mátyás király városába.
Az ifjúság azonban nem felejt, s nem dől be az immár nemzeti érzelemre hangolt kampányfogásoknak sem: az RMDSZ politikusai testükkel megvédve, rendőrök segítségével kísérték be a tüntetőkkel szóba állni gyávának bizonyuló Mesterházy Attilát az előadóterembe.
Az RMDSZ ugyanakkor leszerepelt a demokrácia és a szólásszabadság tiszteletben tartásából is: sajtóban és plakátokon meghirdetett eseményre a szervezők nem engedték be azokat az EMI-s fiatalokat és más, általuk nem ismert személyeket, akik véleményüket szerették volna kifejteni. Az RMDSZ Kolozs megyei elnöksége ujjal mutogatva jelezte, kik azok, akik bemehetnek, és kik azok, akik nem. Így nem szembenézésre és véleményütköztetésre, hanem odarendelt RMDSZ-es pártkatonák előtti összeborulásra került sor.
Azokat a fiatalokat, akiket nem szúrtak ki, és mégis bekerültek, nem hagyták szóhoz jutni a kérdések során, tehát az előadóteremben is tovább folyt az RMDSZ és az MSZP által diktált cenzúra.
Egyértelműnek tartjuk, hogy az MSZP „új politikáját" nem a megbánás vezérli, hanem az elszakított területeken lévő magyar állampolgárok szavazatának megszerzése, hiszen 2004 óta köze tíz év állt a rendelkezésükre bocsánatot kérni vagy politikájukon változtatni. Nem tették, és nem is fogják soha, mert képtelenek nemzetben gondolkodni. Az MSZP velünk kapcsolatos legőszintébb megnyilvánulása az volt, amikor a Kempinskiben Erdély elcsatolására koccintottak vezető román politikusokkal. Ne feledjük, akkor is ott volt az RMDSZ...
Szeretnénk tudatni Mesterházy Attilával és párttársaival, és mindenkivel, aki az egységes magyar nemzet ellen bűnt követ el, hogy ezután sem lesznek Erdélyben megtűrt személyek.
Kolozsvár, 2013. január 16.
Az elmúlt évszázadokban Európa e táján ritka vendég volt a béke és a függetlenség, de amikor a béke és a szabadság egy-két évtizednél tovább tartott, a magyarság látványosan emelkedni kezdett, a hősies védekezést és a még hősiesebb talpraállásokat követően a szorgalmas munka mindig meghozta gyümölcsét. Bencsik András Demokrata
Kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=wdBRPVi7uJQ
Kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=HIKt82ItXv8
Csonka Jánossal együtt fejlesztették ki az úgynevezett Bánki-Csonka motort, amely a Ganz-gyár nemzetközileg is versenyképes terméke volt. Csonkával együtt szabadalmaztatta a fúvókás benzinkarburátort (porlasztót) is, megelőzve ezzel a külföldön általánosan úttörőnek tartott Wilhelm Maybachot.
Ö fedezte fel az első nagynyomású robbanómotort, a saját korában méltán világhírű Bánki-motort. Mind a kompresszió-növelés, mind a vízbefecskendezés elsőként Bánki által tisztázott elvét később is alkalmazták, bár a Bánki-motor elterjedését a néhány évvel később megjelent Diesel-motor megakadályozta.
Az általa 1917-ben feltalált Bánki-turbina új utakat nyitott a törpe vízi erőművek fejlesztésében. 1918-ban nagyszabású tervet dolgozott ki a Vaskapu vízerejének hasznosítására.
Kriza Ákos Miskolc polgármestere sajtótájékoztatóján azt mondta: „megalázó és gusztustalan” az a módszer, ahogy a miskolci szocialisták saját városuk lakóit immáron évek óta félrevezetik. Kifejtette: a városvezetés sorozatosan kapja azt a vádat, hogy erdélyi származású magyarokat „hoznak helyzetbe Miskolcon, akiket egyébként a szocialisták következetesen románoknak neveznek.”
Kriza Ákos szavai szerint a miskolci önkormányzatnál és a város cégeinél több ezer ember dolgozik becsülettel, és vannak közöttük határon túlról érkezett magyarok, akik évek óta itt élnek és dolgoznak. „Semmivel sincsenek többen, mint bármely másik nagyvárosban.”
– Nem volt elég a 2004. december 5-i gyalázat, amit Ron Werberrel együtt eszeltek ki az egész magyar nemzet ellen, megint románoznak, mint annak idején? – tette fel a kérdést, arra kérve a szocialistákat, hogy hagyják abba Miskolcon a magyarok listázását.
A puli világszerte a legismertebb magyar terelőkutyafajta. Ősei a pásztoremberek nélkülözhetetlen segítői voltak. Akár egy marhát is adtak egy-egy híres terelő kölykéért. A külsejével nem törődtek. Mintegy 100 éve szervezetten tenyésztik.
A puli története messzire nyúlik vissza. Már a Kr. e. 4. évezredből maradt ránk olyan sumer szobor, amely egy pulihoz nagyon hasonlító kutyát ábrázol. Annyi bizonyos, hogy őseinkhez valamikor ázsiai vándorlásuk közben került, s együtt érkeztek a Kárpát-medencébe, ahol évszázadokig mint a pásztorok hű segítője szerzett magának hírnevet.
Visszatérő vád a magyarsággal szemben, hogy Kádár népeként készségesen meghajolt a kommunizmus előtt, magától megtörte gerincét. El szokták mondani: opportunista lett a lakosság, eladta a tartását egy Trabantért, hétvégi telekért, útlevélért. Tudjuk persze, ezek a becsmérlések éppen a kádárista nómenklatúra utódkövületeitől származnak és az a céljuk, hogy kisebbségi érzést, bűntudatot váltsanak ki utólag a polgárokból.
Megyeri Dávid
Magyar Nemzet