Rövid lapszemle a fővárosi színházak tájékáról
Tarlós István, miután a 15 fővárosi önkormányzati színház korábbi, nagyon egyszínű vezetői közül 13-at a helyén hagyott, egyet pedig a politikától teljesen független gazdasági ügy miatt kellett lecserélnie, az arány miatt erőltetettnek érzi az Új Színház témájának folytonos előhúzását.
Az Új Színház vezetése az utóbbi egy évben semmit sem tett, ami alátámasztaná a prekoncepciókat.
„Nekem nem az a sokszínűség, ha minden budapesti színházat liberális vezető irányít.
Még akkor se, ha egyébként tehetséges. Az Új Színházban az én motivációm az volt, hogy olyan fővárosi önkormányzati színház legyen, ahol klasszikus darabokat, klasszikus rendezésben mutatnak be”.
Népszava
Vidnyánszy Attila felkérte Asher Tamást, Székely Gábort és Zsámbéki Gábort, akiket az elmúlt évtizedek meghatározó rendezőinek tart, hogy rendezzenek a Nemzetiben. Mindhárman elutasították.
Magyar Hírlap
A művészetpiac eddigi kényurainak monopóliumát az MMA veszélyezteti - ezért a nagy ordítozás
Czakó Gábor felidézi Pablo Picasso nyilatkozatát a jugoszláviai Magyar Szó 1962. november 18-i számában: Abban a pillanatban, amint a művészet nem nélkülözhetetlen lelki táplálék, a művész tehetségét az új formákkal való kísérletezésnek szenteli, amely végső fokon nem egyéb, mint intellektuális csalás.
„A kubizmustól kezdve ezeket a kifinomult ízlésű urakat és műbírálókat én is kiszolgáltam különböző furcsaságokkal, amelyek éppen eszembe jutottak, és az igazság az, hogy minél kevésbé értettek, annál jobban el voltak tőlem ragadtatva.
"Minél jobban komédiáztam és játszadoztam a legkülönfélébb talányokkal, rébuszokkal és cikornyás arabeszkszerű motívumokkal, annál nagyobb volt a hírnevem és a dicsőségem”.
„De amikor egyedül maradok, nincs hozzá bátorságom, hogy magamat a régi és a szó igazi értelmében művésznek tekintsem. Én csak hivatásos komédiás vagyok, aki megértette korának szellemét és kiszolgálja minden szeszélyét.
Beismerésem keserű és fájdalmas ugyan, de úgy érzem, érdemes volt elmondani, mert mindenképpen őszinte”.
Czakó szerint a művészeti ipar minden ágára igazak Picasso megállapításai, és a korai avantgárdtól a kubizmuson át a posztmodernig, a „szó régi és igazi értelmében” egyik sem művészet.
Nem az az érdekes, hogy a piac éppen milyen izmust rendel a „művészektől”, hanem a művészet szellemvesztése, lényegének pusztulása.
Ha ezt felismerjük, akkor megértjük a Magyar Művészeti Akadémia körüli vitákat.
A művészetpiac eddigi kényurai úgy látják, hogy negyedszázados kultúrharc során megszerzett demokratikus monopóliumukat az MMA veszélyezteti.
Magyar Nemzet
A kommunisták és a nyilasok módszereire emlékeztet az, ahogy a hallgatók egy kis csoportja át akarja venni az irányítást a többség fölött - Rövid lapszemle
Az ország számos pontján tartott hahás megmozdulás látványos volt, de a HÖOK mögötti hallgatói tömeg nélkül inkább csak bosszantja, semmint idegesíti a kormányt.
Népszabadság
Fázsy Anikó, a Nagyvilág főszerkesztője szerint tudjuk, mit gondoljunk a diákok „spontán lázadásáról”. Mit erről az „új politikai kultúráról”, amelyen ott sötétlik a kormánybuktatásra készülő erők árnyéka. Képzett amerikai aktivisták a Civil Kollégium Alapítvány közvetítésével készítik fel a Haha tagjait az akciózásra, s tanítják ki őket, hogyan gyakoroljanak nyomást a kormányra.
Magyar Nemzet
Tolcsvai Nagy Gábor akadémikust a kommunisták és a nyilasok módszereire emlékezteti az, ahogy a hallgatók egy kis csoportja át akarja venni az irányítást a többség fölött.
Dezső Tamás dékán leszögezte: bármilyen célokért is küzdenek a fiatalok, az egyetemfoglalás elfogadhatatlan lépés, hiszen ezzel korlátozzák a többi egyetemi polgár jogait. Egy szurkolói csoport szószólója emelt hangon kérte számon a résztvevőkön,
Népszabadság
Turai Eszter Haha-aktivista szerint annyi negatív véleményt kaptak a módszereiket illetően, hogy a szervezők között is vita volt az akció folytatásáról. Már érzik, a diákoknak sem tetszenek a radikális módszereik.
Magyar Nemzet
Székely zászló leng a Parlamenten
Székely zászlót tűztek ki az Országház épületére. Az országgyűlés sajtóosztálya az Index kérdésére azt válaszolta: a zászló kitűzését a házelnök rendelte el, mivel éppen most zajlik a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) plenáris munkaülése.
Az ülésen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt mondta: alapvető emberi jog a nemzeti közösségek szimbólumainak használata. Semjén köszönetet mondott azoknak a magyarországi önkormányzatoknak, amelyek "erdélyi barátaink melletti szolidaritásuk jeleként" kiteszik a székely zászlót.
Semjén Zsolt a székely zászlók nyilvános használatával kapcsolatban Románia és Magyarország között az utóbbi hetekben kialakult helyzetre utalva azt mondta: nem szándékunk "bármiféle feszültség erősítése Romániával".
Tavaly év végén Kovászna és Hargita megye prefektusai arra kérték a helyi önkormányzatokat, hogy a román zászlón kívül más zászló ne legyen kint a polgármesteri hivatalok épületein. A hatóságok azóta bírósági ítéletekre hivatkozva el akarják távolíttatni a magyar és a székely zászlókat a közintézményekről, illetve jelentős pénzbüntetéseket helyeztek kilátásba.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára ezután azt mondta, hogy „zászlóháború dúl a Székelyföldön”, és azt kérte a román kormánytól, hogy szüntesse be a szimbolikus agressziót az erdélyi magyar közösség ellen. Viktor Ponta román miniszterelnök erre azt válaszolta: nem tűrnek el semmilyen leckét senkitől arról, hogyan alkalmazzák a törvényeket Romániában. Január 29-án egy román televíziós műsorban a műsorvezetők többek között rongynak nevezték a székely zászlót, és nevetségesnek az autonómiatörekvéseket.
index.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Vajdaság Szerbia egyenrangú partnere lenne
... a legújabb “erőszak offenzíva” alkalmából Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke levéllel fordult Ivica Dačić kormányfőhöz és belügyminiszterhez, amelyben “mélységes aggodalmának” adott hangot “amiatt, hogy a személyi és vagyoni biztonság intézményes mechanizmusai Vajdaság Autonóm Tartományban nem működnek”, emlékeztetve arra, hogy február első hetében egész sor olyan incidens történt, ami veszélybe sodorta Újvidék, Temerin, Becse és Szabadka lakosainak biztonságát. Valószínűleg leginkább az “etnikailag motivált” tömegverekedésre célozva,
Pásztor ebben a levélben azt mondta, hogy az incidensek veszélyeztetik Vajdaságban az egymás közötti bizalmat és a nemzetek közötti tiszteletet, amely “türelmesen és lassan épül, de gyorsan összeomolhat a nemzeti kisebbségek tagjainak fizikai veszélyeztetésével és identitásuk szimbólumainak megsemmisítésével, amit nem engedhetünk meg”.
A “SZERBIZÁCIÓ” HULLÁMA: Mi az, ami ebben az újabb hullámban “valami újat” jelent a vajdasági hatalom “szerbizációjában” és autonóm helyzete, valamint fővárosa, Újvidék helyzete körüli “csatározásban”? Hát az újdonság egyedül abban van, hogy itt-ott felbukkannak ezzel az offenzívával szembeni “ellenállás jelei” és olyan szervezetek jelennek meg, amelyek felveszik az “eldobott kesztyűt” – ami negyed évszázaddal ezelőtt, a famózus “joghurt forradalom” után szinte elképzelhetetlen volt.
Ebben az értelemben a legnagyobb figyelmet az a már említett tény keltette, hogy a kis Vajdasági Párt plakátok százait ragasztotta ki Újvidéken, amelyeken azt írta “Vajdaság Köztársaság”. Ez az “ellenállási akció” nagyobb figyelmet keltett minden eddigi autonomista határozatnál és kiáltványnál, mert arra az egykori emlékezetes parolára asszociál, miszerint “Koszovó Köztársaság”.
Igaz, ez az ellenállás is egy politikai dokumentumon alapszik, a Negyedik Vajdasági Konvenció határozatán. Ez egész sor kisebb politikai pártot és civil szervezetet tömörít, amelyek Vajdaság nagyobb fokú autonómiájáért szállnak síkra (Vajdasági Klub, Polgári Kezdeményezés, Vajdasági Párt és mások).
Ez a csoportosulás tavaly április 1-jén rukkolt elő az “Új vajdasági alkotmányos kezdeményezéssel”, amelynek keretében meghozta a “Vajdaság és Szerbia Szerbia Szövetségi Köztársaságban való demokratikus egyesülésének alapjairól szóló határozatot”.
Már a dokumentum elnevezéséből is kiviláglik az a szándék, hogy “új történelmi megállapodást” hozzanak tető alá Vajdaság és Szerbia között, amely révén Szerbia föderalizációja felé haladnának, amelyben Vajdaság Szerbia egyenrangú partnere lenne.
Érdekes megfigyelni, hogy e határozat összeállítói bejelentették, amennyiben a választások után egy évvel nem jön létre az említett megállapodás Szerbiával, kötelességüknek és joguknak tekintik, hogy megfontolják egy “széleskörű akció” elindítását, amely keretében “Vajdaság polgárai és polgárnői népszavazás keretében nyilatkoznának arról, milyen alkotmányos helyzetet akarnak Vajdaságnak és milyen államot fogadnak el”.
Dimitrije Boarov (Vreme)
VajdaságMa
Ennyi erővel a Kézimunkaszakkörösök Országos Leányegylete is tárgyalást követelhetne a minisztertől, különben patakvér fog folyni
Úgy tűnik, leginkább az zavarja HaHáékat, hogy nem tényezők. Nem az ő csapatuk a hallgatók hivatalos érdekképviselete, szóval miért állna bárki szóba velük az éjjeliőrt leszámítva? Ki hallott már olyat, hogy teszem azt a Kézimunkaszakkörösök Országos Leányegylete tárgyalást követel a minisztertől, különben patakvér fog folyni? A HaHa-lurkók úgy képzelik, a befőtt teszi el a nagymamát.
Akinek ezek után nem lenne elég a HaHa, annak ott van a rutinosabb Oha (Oktatói Hálózat), olyan nagyságokkal, mint az MSZP-s Braun Róbert, György Péter, Heller Ágnes vagy Vásárhelyi Mária.
Pilhál Tamás
Magyar Nemzet
A délibáb alatt
Folytatódik a zászlók, emlékek, jelképek küzdelme, messziről nézve olyan érthetetlen, mint számunkra a katolikus és protestáns írek örök harca, és bizony ez is Európa, még ha a szegényebb és elmaradottabb része is. Valahol a magasban ott lebeg a boldog, békés, gazdag egyesült Európa délibábja, a határokon átívelő mindenféle jóval, és bizonyára bennem van a hiba, hogy nem igazán tudok hinni abban, hogy az uniós csatlakozás után nyugodtan lehet majd magyarul beszélni az utcán – mondjuk Temerinben is.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Hitel a magyar sikernek
Ha csakugyan azt jelenti a „bóvliság”, ami most történt velünk, akkor legyen úgy, ahogy a minősítőink akarják: maradjunk a fekete bárányok között, mert láthatóan ez jelenti ma a siker útját. Ajánljon téged befektetésre a Moody’s – mostantól akár ezt is kívánhatnánk rosszakaróinknak. Csakhogy sokat nem érnénk el vele, mert esetünk inkább arra világít rá, hogy a nemrég még egyeduralkodó, országok sorsát is befolyásolni tudó óriások véleménye ma már senkit sem érdekel. Jól példázza ezt az is, hogy Csehország kötvényeihez képest nekünk most csak közel egy százalékkal nagyobb hozamot kell fizetnünk, miközben a besorolás szerint ég és föld köztünk a különbség...
Nánási Tamás
Magyar Nemzet
Orbán Viktor interjúja a Kossuth Rádióban
A napokban lezajlott dollárkötvény-kibocsátással eldőlt, hogy Magyarország az IMF nélkül is képes megállni a saját lábán - mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. A kötvénykibocsátás eredménye azt is bizonyítja: óriási bizalom van a magyar gazdaság iránt, amelyet kiszámíthatónak látnak a befektetők, hiszen öt és tíz évre vették meg a papírokat - folytatta.
Az az állampapír, amit hatszorosan jegyeznek túl, az semmiképpen nem minősül „bóvlinak”, mert bóvliért nem szoktak az emberek sorba állni.
Az adósság hullámzik, nem érdemes a havi adatokat nézni, az éves mutatót kell vizsgálni. Magyarország ahhoz az öt európai uniós országhoz tartozik, amely folyamatosan csökkenti az államadósságát. Ha az államadósság nincs csökkenő pályán, akkor nem lehet munkahelyeket létrehozni, nem lehet beindítani a növekedést.
Továbbra is óvjuk a magyarokat azoktól a szirénhangoktól, amelyek azt mondják, hogy az államadósság növelésének az árán kell a gazdaságot működtetni.
2013-ban az a kormány legfontosabb feladata, hogy ismét növekvő pályára állítsa a magyar gazdaságot.
Az európai válság elvitte azt a GDP-növekedést, amelyet 2011-ben sikerült elérnünk (a magyar gazdaság teljesítménye 2012-ben 1,7 százalékkal volt kisebb, mint az előző évben).
Ugyanakkor hat gazdasági mutatóból öt - az államadósság alakulása, a költségvetési hiány, a külkereskedelmi mérleg, a folyó fizetési mérleg és a foglalkoztatás - rendben van Magyarországon. A hatodik szám a növekedés, amelyet idén be kell indítani.
Az eddig példátlan eredményeket elérő Nemzetgazdasági Minisztériumtól és a tárca vezetőjétől ezért most azt várjuk, hogy kezdjen olyan programokat, amelyekkel segíteni lehet a gazdasági növekedést. Meg fogjuk indítani a hitelezést a magyar gazdaságban, mert ma a kis- és középvállalkozók nem vagy csak nagyon magas kamattal jutnak kölcsönhöz.
A Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás ügyében valóban vannak olyan elemei a magyar költségvetésnek - például az új autópályadíj-rendszer és a pénztárgépek összekötése az adóhivatallal -, amelyekről az EU azt gondolja, hogy nem bizonyítható a teljesülésük. Mi azt állítjuk, hogy természetesen működnek ezek. Bízunk magunkban, eddig is amit vállaltunk, mindig elvégeztük.
Jó esélyt látunk arra, hogy a nyáron megszűnjön a túlzottdeficit-eljárás.
A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklussal kapcsolatban Magyarország helyt állt, mivel az elmúlt két évben olyan változásokat hajtott végre, amelyek megalapozták az országgal szembeni bizalmat, és így sikerült az érdekérvényesítés Brüsszelben, márpedig csak az tud eredményt elérni, aki kiáll magáért.
Mióta Magyarország belépett az Európai Unióba, a magyar gazdák folyamatosan kevesebb támogatást kaptak, mint a régebbi tagállamokban élők, most azonban sikerült elérni, hogy 2014 és 2020 között Magyarország is megkapja azt, amit a nyugat-európaiak, vagyis nincs többé versenyhátrány.
Jelenleg is zajlik a közoktatás, valamint a szakképzés átszervezése, és folynak a tárgyalások a felsőoktatás átalakításáról is, egy ember pedig ennyi munkát nem tud ellátni, ezért indokolt volt Balog Zoltán javaslata, hogy külön államtitkár foglalkozzon a felsőoktatással.
Az ágazat átalakításának kérdése úgy hangzik: mit kell tennie a kormánynak azért, hogy Magyarország legtehetségesebb fiataljai korszerű, vonzó, a munkaerőpiac által is elismert tudásra, ezzel együtt egy teljesebb élet lehetőségére tegyenek szert. Az alaptörvény azt rögzíti majd, a magyar társadalomnak jogos igénye az, hogy ha felsőoktatási támogatást ad, akkor azért cserébe kapjon valamit.
Patrióta Európa Mozgalom
Orbán Viktor budapesti sajtótájékoztatója a hazai gazdák támogatásáról
A területalapú támogatások összege - amelyek úgynevezett direkt kifizetések, vagyis közvetlenül jutnak el a gazdákhoz - 2014 és 2020 között árfolyamtól függően 480-500 milliárd forinttal több lesz, mint az ezt megelőző hétéves ciklusban volt - mondta Orbán Viktor a sajtótájékoztatón.
Az EU-s tárgyalások eredménye nyomán a magyar gazdáknak nincs okuk arra, hogy hátrányosan megkülönböztetettnek képzeljék magukat, amit egyébként joggal gondoltak magukról a megelőző hét évben, mert az egy hektárra jutó támogatásuk kisebb volt, mint versenytársaiké - folytatta.
A kormány teljesítette azt a megbízást, amelyet a Magosztól kapott, vagyis hogy a magyar gazdák támogatása semmiképpen ne csökkenjen, sőt ha lehet, inkább emelkedjen. A csökkenés veszélye fennállt, hiszen az egész európai uniós büdzsén belül az agrárgazdaságnak juttatandó támogatások összegét és súlyát mérsékelni akarták, de sikeresen működött az ez ellen küzdő francia-lengyel-román-magyar tengely.
Sikerült felhozni Magyarországot a nyugatiakkal azonos szintre, megszűnt az eddigi pénzügyi hátrány, ezért innentől kezdve már a magyar gazdák tehetségén, az időjáráson, a jó agrárpolitikai kormányzáson és a jó agrárkamarai érdekképviseleten múlik az, hogy az európai versenyben hogyan állunk helyt.
Patrióta Európa Mozgalom