Együtt a megszorításokért!
Együtt a megszorításokért! - 6
VI. elem
Kedves Barátaink!
Íme, emlékezet frissítő anyagunk hatodik eleme.
Fontos folyamatosan emlékeznünk a Gyurcsány-Bajnai-Mesterházy időszak országromboló, nemzetáruló politikájára, hogy egy pillanatig se felejtsük el, hogy mi mindenre is képes ez a politikai alakulat!
Kérem osszuk meg ezt a képet is, hogy mások emlékeit is felfrissítsük, mit is tettek azok, akik 2014-ben újra ott akarják folytatni, ahol 2010-ben abbahagyni kényszerültek!
Barátsággal: Mészáros László
A düh csatornázói
Ha pedig jön az árvíz, mindenki biztos lehet benne, hogy az ellenzékiek homokzsákok helyett a mikrofont szorongatják majd.
Villányi Károly
Magyar Nemzet
Magyarország szégyene - az MSZP képviselője
Göncz Kinga sérelmezte hogy az alaptörvény a magyar nemzet méltóságának megsértését is szankcionálhatóvá teszi, mert annak fogalma nem eléggé körülhatárolt.
Egy filmtöredék: a németek hálája a magyarok 89-es segítségégért a Berlini-fal lebontásáért - avagy Bujtor István: “Hamis a baba” – 27 másodperces VIDEÓ!
kattints a 27 másodperces VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=7NvBKuAGa48
"Reding ellenőrizze a tényeket"
A Magyarországgal szemben kifejezetten ellenséges hangnemet használó Viviane Reding, aki egyébként a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztos számos alkalommal bizonyította már alkalmatlanságát. Az uniós biztos több társához hasonlóan életében még semmilyen választáson nem indult, így semmilyen demokratikus legitimációval nem rendelkezik, miközben folyamatosan a demokratikus jogok érvényesülését kéri számon. Navracsics Tibor hétfőn újabb levelet intézett az EU-biztoshoz.
A miniszter levelében kijelenti, hogy „nagy érdeklődéssel” olvasta a biztos asszony április 6-i interjúját a Népszavában. Navracsics Tibor szerint Viviane Reding „az elmúlt időszakban tett állításai igencsak bővelkedtek tárgyi tévedésekben”, melyek közül a miniszter háromra hívta fel a figyelmét: a Bora Bora-ügyre, a Tobin-ügyre, valamint a bírák nyugdíjazására. Navracsics – többek között – azt kifogásolta nyílt levelében, hogy még mindig nem kapott választ Redingtől a tavaly november 13-án és november 26-án keltezett, Tobin-üggyel kapcsolatos leveleire.
„Ön állításaiban ismételten utalt arra, hogy az Európai Bíróság döntése összefüggésbe hozta a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos vitatott szabályozásokat a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével. Ennek ellenére az Európai Bíróság döntése egyáltalán nem utal a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének állítólagos hiányára, ehelyett »életkor szerinti diszkriminációra« hivatkozik” – áll a közigazgatási és igazságügyi miniszter nyílt levelében, aki arra kérte az uniós biztost, hogy „ellenőrizze a tényeket”.
Redinget a tények nem zavarják
Személyes ellenszenv vezérli Magyarországgal szemben Viviane Redinget, az unió alapjogi biztosát, ezért marasztalta el az Orbán-kormányt az ír gázoló ügyében – mondta a Hír TV Rájátszás című műsorában március végén Navracsics. Reding nemrég az egyik vezető német lapnak azt nyilatkozta: mivel a magyar igazságszolgáltatás nem független, Francis Ciarán Tobint nem kell kiadni a magyar hatóságoknak. Az ír férfi 13 éve Leányfalun két kisgyermeket gázolt halálra. A Magyarországgal „hadilábon” álló luxemburgi politikus egyébként soha semmilyen választáson nem indult el korábban, miközben ő kéri számon a demokratikus alapjogokat a tagállamokon.
Van eszköze az Európai Uniónak a Tobin-ügyben, csak nem akar élni vele – mondta az elgázolt kisgyerekek édesapja a Lánchíd Rádió Reggeli hírjárat című műsorában március 23-án. Zoltai Bence szerint álságos, hogy Viviane Reding most a magyar igazságszolgáltatással szembeni aggályait hangoztatja, miközben az ügy sok évvel ezelőtt kezdődött.
Reding egyébként március végén még hatékonynak nevezte a magyar bírói szervek munkáját. Reding az Európai Bizottság testületében sajtótájékoztatón ismertette azt az igazságügyi eredménytáblázatot, amelyben az uniós testület az európai tagállamokat értékelte a polgári, a kereskedelmi és a közigazgatási jog területén. Magyarország az élmezőnyben végzett a peres ügyek intézésében. Reding ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az értékelésnél a 2010-es állapotokat vették figyelembe, ezért Magyarország esetében nem érthető, hogy a jó eredmények ellenére miért volt szükség az igazságszolgáltatás reformájára.
Reding, ha kell fenyeget is
Egyébként Reding kifejezett rosszindulatát Orbán Viktor miniszterelnök is érzékelte már, aki a márciusi EU-csúcs kapcsán annak a véleményének adott hangot, hogy a negyedik alkotmánymódosítás kapcsán a szavazás előtt hangzott el a felszólítás Brüsszelből, hogy állítsák le a szavazást, ami elfogadhatatlan. Az alapjogi biztos akkor egyébként azzal fenyegette meg Magyarországot, hogy uniós forrásokat vonnak el az alaptörvény negyedik módosítása miatt.
Reding eddigi tevékenysége teljes mértékben összhangban van azokkal a balliberális körökével, akik folyamatosan támadják Magyarországot, természetesen a tények világos ismerete nélkül. Ezekről a körökről Fricz Tamás a Lánchíd Rádiónak úgy vélekedett, az európai balliberális értelmiség elfogult és torz véleményt alkot Magyarországról.
Reding szívélyes a szocikkal
Redingnek egyébként az nem szúrt szemet, hogy Luxemburgban saját törvényjavaslata segítségével került nyolc évre az ombudsmani székbe egy szocialista politikus, aki mellesleg a velencei bizottságnak is tagja. Az EB és személy szerint Err honfitársa, Reding igazságügyi alelnök ebben az esetben nem aggódott annyira a függetlenség megsértése és politikusok „bebetonozása” miatt, mint a magyar médiatörvényt vagy az igazságszolgáltatás reformját érintő egyes kérdésekben.
A magyar szocialistákkal vélhetően sokkal jobb kapcsolatot ápol Reding, amit jól bizonyít, hogy 2011-ben Tabajdi Csaba delegációvezető személyesen adta át a velencei bizottság harmincoldalas jelentéstervezetét Redingnek. A hazai sajtóban egy nappal később „szivárogtak ki” az új alkotmánnyal kapcsolatos aggályok és indult meg az újabb lejárató kampány.
mno.hu
Bayer Zsolt: Bűn és bűnhődés
Kallidromosz útjai I.
„Hogy Székelyföld sötét, indulatos, szegény, tanácstalan és igazságtalan, az csak most vált egyértelművé… Miféle szerencsétlen nyomorult ember a csíki magyar? Nyomorultak között is a legnyomorultabb. Répáját félti, nem az életét… A legnagyobb szégyen azonban nem a csíki cigányügyekbe belebukott intézményeké, hanem az ott lakóké, és mindazoké, akik hallgatnak. Előbbiek csak mulasztottak. Utóbbiak cinkosai a bűntettnek, aktív vagy passzív elkövetők. Állatok. És az oly sokat fényesített Székelyföldből nem marad más, csak ez a kis múlékony bűz, ez a perzsszag, az erdő alján menekülők gyenge lábnyoma.”
Parászka Boróka sorai ezek. 2009. július 13-án jelentek meg a Manna.ro internetes felületen.
Parászka Boróka szerint a csíki székelyeké a legnagyobb szégyen, Parászka Boróka szerint a csíki székelyek nyomorult állatok.
S miért is írta mindezt Parászka Boróka? Ezért: „A Csíkszeredától hét kilométerre fekvő község székely polgárai számára akkor telt be a pohár, amikor a román hatóságok nemrégiben futni hagytak egy cigány férfit, aki súlyosan megsebesítette magyar falustársát. A kocsmai verekedés nyomán az áldozat több késszúrással kórházba került, ám az elkövetőt – a törvényszéki orvos jelentésének hiányára hivatkozva – a rendőrség nem vette őrizetbe.
Amikor a szentkirályi magyarok a napokban meglátták, hogy a késelő békésen sétál a faluban, több mint kétszázan megjelentek a harmincéves roma férfi házánál, és felgyújtották a szénatárolásra használt melléképületet. A történtek nyomán a 2400 lelkes faluba vezényelt több mint százötven rendőr és csendőr kimenekítette otthonából a roma családokat, majd előállították a késelőt, Gráncsa Gábort is, akit emberölési kísérlet alapos gyanújával 29 napos letartóztatásba helyezett a csíkszeredai bíróság.
A magyar lakosok elpanaszolták: elfogyott a türelmük, elegük van a folyamatos fenyegetettségből, a romák által elkövetett lopásokból, és felszólították a korábbi panaszaikhoz passzívan viszonyuló hatóságokat, hogy lépjenek fel határozottan a helyi cigányok ellen.”
A csíkszentkirályi székelyek nem bírták tovább az ellenük fenekedő terrort, és nem bírták tovább, hogy nincs kihez fordulniuk segítségért. Elűzték falujukból a késelő Gráncsa Gábort.
Ezért Parászka Boróka szerint a csíki székelyek nyomorult állatok.
Parászka Boróka a liberálisok dédelgetett kedvence. Az európai civilizáció és kultúra letéteményese. Liberális és baloldali szalonok kedvelt vendége, előkelő és „értékes” kitüntetések várományosa. Amikor nyomorult állatnak nevezte a csíki székelyeket, így, kollektíven, akkor nem harsogott riadót az európai trombitaszó. Nem rezzentek össze az újságok és újságírók, nem járta meg Európát és a közös európai intézményeket Parászka Boróka neve, nem ült össze az EU és az ENSZ, nem szólaltak fel a hülye bürokraták, nem kongattak vészharangot európai „értelmiségiek” – nem történt semmi.
A csíki magyarokat nyugodtan lehet állatoknak nevezni. Pedig a csíki magyarok az erdélyi magyarság és az összmagyarság „egy jelentős részét” képviselik. S a csíkszentkirályi magyarok cselekedete egy érvényes és érthető kiáltás volt, amelyet a végső kétségbeesés szült.
Parászka Boróka előtt viszont fényes jövő áll.
Pedig Parászka Boróka az erdélyi magyarság Ephialtésze. Naponta vezeti Hüdarnész csapatát a Kallidromoszon keresztül Leónidasz hátába. Lelke olyan, mint Quasimodo teste. Ez ma a siker és megbecsültség előfeltétele.
S hogy mindez a magam önfelmentése lenne? Bemutatása a százezer mércének, s annak, micsoda állapotban leledzik ma Európa? S hogy bátran lehet állatnak bélyegezni az életét s javait védő kiszolgáltatott és elhagyatott székely magyart, „magyar” magyart (lásd Kertész Ákos útját a Kallidromoszon), csak a gyilkos cigányt nem szabad állatnak nevezni.
S hogy ez a tudás az előrejutás záloga, ez a tudás biztosítja az „előkelő”, „európai” „értelmiségi” szalonokba a bejárást? Igen. S nekem éppen ezen az áron nem kell semmi. Leginkább
Európa mai előkelő értelmiségi szalonjai nem kellenek, mert oda csak Ephialtész lelkével lehet bekerülni…
S mégis, ott a tény: néhány évtized alatt eltűnt a megkínzott, feldarabolt, megcsonkított test, amelyet szimbolikusan megjelöltek az arcon vagy a vállon, elevenen vagy holtan kiállították, közszemlére tették. Eltűnt a test, mint a törvényes megtorlás fő céltáblája… A büntetés szertartása az árnyékba húzódik, hogy az eljárás vagy az adminisztráció új aktusává váljék – Michel Foucault írja ezt a Felügyelet és büntetés című művében az igazságszolgáltatás 18. században kezdődő reformjáról.
Igen. Az európai fejlődés elévülhetetlen érdeme, hogy kiiktatta életünkből a nyilvános kínhalált.
De sajnos az áldozatok teste itt maradt velünk.
És a túlélők lelkének kibeszéletlen, mert kibeszélhetetlen sebe, fájdalma.
Itt van velünk Bándy Kata fölsebzett, meggyalázott teste. És az emléke. S nincsen velünk az a gyermek, akit őneki kellett volna világra hoznia. Csak gyilkosa maradt velünk, őt fogjuk etetni, ameddig el nem pusztul.
S a közösség is velünk maradt, amelyikből a gyilkos jött közénk.
Itt van velünk Páva Zsolt gyönyörű lányának brutálisan összetört arca és teste. S reméljük, lelke nem kapott soha be nem gyógyuló sebet, s képes lesz még boldogságra, szerelemre, anyaságra, emberi életre.
„A büntetés lassan elvesztette színpadias jellegét. Ami látványos lehet benne, lassan negatív jelzést kap; mintha a büntető szertartás funkcióit fokozatosan kezdenék nem érteni, azzal gyanúsítják a rítust, amely a bűnt »megkoronázta«, hogy sanda rokonságot tart fenn vele: vadságban eléri, sőt meg is haladja, s a nézőket olyan durvasághoz szoktatja, amelytől pedig elfordítani szeretné; mivel bemutatja, milyen gyakori a bűn, a hóhért a bűnözőkhöz teszi hasonlatossá, a bírákat a gyilkosokhoz… A büntetés tehát afelé halad, hogy a büntetőeljárás legrejtettebb része legyen” – írja Foucault.
Ez így van, s ez méltányolható. Ám a mára véglegesen eltorzult és nyomorékká lett liberális felfogás magát a büntetést szégyelli, és minden igyekezetével azon van, hogy megmagyarázza a bűnt. És a megmagyarázás aktusával előbb érthetővé, megértendővé szelídítse, majd a többségi társadalom bűnévé stilizálja, ezzel megfosztva a bűnt bűn jellegétől.
Pokol Béla írja Európa végnapjai című kötetében, Thilo Sarrazin baloldali Ephialtészek általi meghurcoltatása kapcsán:
„Az évtizedekig tartó, agymosás jellegű sulykolások után az aggasztó demográfiai adatok nyilvános tárgyalása a német nép fokozatos csökkenéséről, elöregedéséről és perspektivikus eltűnéséről a baloldalon tabu volt, és az általuk dominált nyilvánosságban nem is kapott hangot. Mivel azonban a probléma már több évtizede létezik, és a nyilvánosság előtti elhallgatás ellenére lassanként ismertté vált, mindennek nyílt kimondása egy olyan ember által, akit nem lehetett rögtön újnácinak minősíteni, robbanásszerű hatást váltott ki. Emellett azonban további tabukat is megdöntött Sarrazin, és a hétköznapi tapasztalatok szerint már régen tömegesen észlelt, ám a médiában tiltott jelenségeket és gondokat is a legőszintébb hangon elemezte. Ezek közül a legfontosabb a több millió török vendégmunkás mai leszármazottainak és más muszlim rétegeknek a keresztény- és németellenes érzelmeket ápoló, párhuzamos társadalmainak felmutatása volt, amelyet a német nagyvárosokban már több éve ismerni lehetett, de a média tilalmai miatt ezt csak a rasszista vádat magukra vállalók merték eddig kimondani. Ezeket pedig mint újnácikat marginalizálták, és szellemileg elismert ember ilyet nem mert kockáztatni. Sarrazin pontos számadatokkal és a legnyíltabban tette ezt is, és olyan további tabukat is félresöpört, amelyek a munkanélküli segélyekből és családi pótlékból élő muszlimok össztársadalmi összeroppanást okozó életmódjának kritikáját, illetve a német társadalomba való beilleszkedésük tudatos elvetésének kimondását tiltották meg, de ugyanígy a bűnözés igen nagy részének a muszlim fiatalok általi elkövetésének kendőzetlen feltárását is. A kötelező balliberális hitek szerint a muszlimok beilleszkedésének nehézségeit a többségi társadalom rasszista hozzáállása okozza, a muszlimok tehát tulajdonképpen áldozatok, a bűnös a többségi társadalom.”
Pontosan így vagyunk mi bűnösök a beilleszkedni képtelen s beilleszkedni nem is akaró cigányok helyett.
Így leszünk mi bűnösök hamarosan a Páva Zsolt gyönyörű lányát megerőszakolni akaró, majd sikertelenségén felháborodó és a védtelen lányt brutálisan összeverő Nyerges Zoltán nevű helyett is. S helyes, ha ezt kimondjuk, helyes, ha ezt nyilvántartjuk, még akkor is, ha állatnak csak az önmagukat és javaikat védő csíki székely magyarok nevezhetők a liberális kánon szerint.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Balog Zoltán: örülök, hogy Bolgár Györgyék is visszaadták a Táncsics-díjat - Lendvay Ildikó nem érti
"Örömmel tölt el, hogy Németh Péter és Bolgár György példáját követve több, önmagát arra érdemtelennek tartó újságíró adta vissza Táncsics-díját" - válaszolta Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter Lendvai Ildikó írásbeli kérdésére.
Balog Zoltán korábban a parlamentben azt mondta a Szaniszló Ferenc díjazása elleni tiltakozásul díjukat visszaadó újságírókról: "egy rossz döntésnek, amit én hoztam, jó következményei lesznek, mert mégiscsak tisztul a Táncsics-díjnak a névsora".
Lendvai Ildikó MSZP-s képviselő ezért azt kérdezte a minisztertől, hogy mitől tisztult meg a Táncsics-díjban részesülők névsora azzal, hogy Bolgár György, Hardy Mihály, Horváth Zoltán, Márványi Péter, Nej György, Németh Péter, Rangos Katalin, Rédei Ferenc, Révész Sándor, Tamás Ervin, Tóh Ákos, Vince Mátyás, Zalai István visszaadta a díjat?
A miniszter válaszában örömét fejezi ki, hogy megszabadult ezektől a díjazottaktól, mert miközben Németh Péter, a Népszava főszerkesztője és Bolgár György, a Klubrádió riportere folyamatosan a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság illegitimításáról és a magyar sajtószabadság haláláról nyilatkozik, Bolgár Györgyöt pedig egyszer elmarasztalta az ORTT, a 2006-os eseményekről szóló elfogult tájékoztatása miatt. Lendvai Ildikó szerint ekkor arról volt szó, hogy a riporternek nem sikerült időben elhallgattatnia egy betelefonálót.
"Bolgár György egyébként Sánta Kutya díjjal is büszkélkedhet, melyet a civilekből álló, a Magyar Cenzúra Napjának ünnepélyét Szervező Bizottság adományoz azoknak, akik félrevezetik az országot" - írta Balog válaszában, amiről Lendvai megjegyzi, egy jobboldali civil körről van szó, amely ugyanezt a díjat adta például Glatz Ferencnek, mint "hazug, kommunista történésznek", Heller Ágnesnek, mint "az európai ugaron tolongó internacionalistának" és Jancsó Miklósnak is.
hvg.hu
Borzasztóan brutális támadások délvidéki magyarok ellen - nincs valódi szerb akarat a rasszizmus eme formájának a megfékezésére - rövid lapszemle
Végel László szerint míg a vajdasági magyar sajtó jelentései szerint szerb fiatalok verik a magyarokat, a többségi sajtó marginalizálja az etnikai jelleget, és az elhatalmasodó erőszakos cselekedetek közé sorolja. A társadalomnak nincs olyan ethosza, amely ezeknek az eseményeknek a szereplőit nyilvánosan, azaz hangosan elítélné, rendre utasítaná, esetleg erkölcsileg kiközösítené.
Eközben a szerb és a magyar állam politikusai igen jó viszonyra törekszenek. A nemzeti konfliktusoknak a szerb és a vajdasági magyar értelmiségiek között sincs nyoma. A politikai és a kulturális elit tehát konfliktusmentes, az utca népe azonban nyughatatlan.
Legutóbb a kormányfő és a belügyminiszter ígéretet tett, hogy legközelebb beveti a csendőrséget a bajok megelőzése érdekében. Sajnos, elmaradt a válasz arra a kérdésre, hogy az oktatásügyi miniszter mit szándékozik tenni. Az oktatási miniszter felelőssége nagyobb, mert a probléma valójában a nevelésben kezdődik.
Népszava
Sajtóközleményben üdvözli az Amnesty International, hogy a szerb miniszterelnök és a vajdasági autonóm tartományi hatóságok elkötelezettek a magyar kisebbség jogainak garantálására. Pásztor István, a vajdasági parlament elnöke találkozott Ivica Dacsics szerb miniszterelnökkel, és felszólították a rendőrséget, hogy tegyenek meg mindent a nemzetiségek közötti további erőszak megfékezésére.
Magyar Nemzet
Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere is a a "székely megyéket" magába foglaló régiót szorgalmaz - rövid lapszemle
Marosvásárhely központú, „főleg” Maros, Hargita és Kovászna megyét magába foglaló közigazgatási régió megalakítását javasolta Dorin Florea, Marosvásárhely ellenzéki polgármestere, aki több ízben állást foglalt a mellett, hogy Marosvásárhely régióközponttá váljék.
Legutóbb a március 10-i marosvásárhelyi demonstráció alkalmából a székelyföldi autonómia híveitől kért ehhez támogatást.
Magyar Nemzet
A magyar alaptörvény mintaszerű, modern európai alkotmány - rövid lapszemle
Hazánk és a magyar alaptörvény mellett állt ki Rupert Scholz volt német védelmi miniszter. A magyar alaptörvény mintaszerű, modern európai alkotmány: a demokrácia a jogállamiság és a szociális állam alapelveit rögzíti.
A magyar alkotmány körüli harcok a kommunista múlt és a modern kor küzdelmeként jellemezte.
Magyar Nemzet
Méltánytalanok és kettős mércét alkalmaznak azok a bírálatok, amelyek a magyar kormányt érik a demokrácia és az emberi jogok helyzetével kapcsolatban – foglalt állást Christopher H. Smith republikánus képviselő, az amerikai Helsinki Bizottság társelnöke.
Magyar Nemzet
Lovas István szerint a bécsi Presse egy megvilágosodott pillanatában azt írta, nincs erkölcsi alapja az álszenteskedő Bécsnek és Berlinnek bírálni a magyar alaptörvény módosítását, mert e két országban hasonló visszaélések történtek.
Christian Ortner szerint a bécsi nagykoalíció „a reggeli fogmosás gyakoriságával” emelt törvényeket alkotmányossági szintre, hogy elkerülje az alkotmánybíróság norma kontrollját, beleértve a bécsi taxirendeletet.
Magyar Nemzet