Példás ítélet spekulánsoknak
Téves gyorshírrel megvalósított tiltott piacbefolyásolás miatt tízmillió forint büntetésre ítélte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a világ egyik vezető hírügynökségét. Helyesen tette. A magyar alapkamatról szóló, a forintot átmenetileg bedöntő és spekulációra okot adó árhírt közlő Bloomberg a minap alázattal bocsánatot kért a Magyar Nemzeti Banktól.
Ez az elvárható minimum ebben az esetben. A hírügynökség tudósítója ugyanis kabátlopási ügybe keverte az alapkamatról döntő vezetést és a monetáris tanács összes tagját, akik a téves hír miatt még védekezni sem tudtak, olyan gyorsan futott szét a legolvasottabb gazdasági portálon a bombasztikus közlemény, mely szerint a jegybank öt százalékról egy százalékra csökkentette volna az alapkamatot.
Szabó Anna
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
Bayer Zsolt: Ülve vagy állva?
Nemrégen a svéd parlament egyik képviselője törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint ezentúl a férfiak legyenek arra kötelezve, hogy ülve pisiljenek. A képviselő hosszan érvelt javaslata mellett, mindenekelőtt azzal, hogy ez óriási lépés lenne a „szexizmus” elleni harcban. Továbbá jót tesz a prosztatának.
Tudom, önök most azt hiszik, hogy ez vicc. Nem, nem az. A törvényjavaslat ott fekszik a parlament előtt, és a Svéd Királyság szeretve tisztelt képviselői hosszan és érdemben vitáznak róla.
Mindenekelőtt szögezzük le, hogy ennek éppen Svédországban kellett megtörténnie.
Ugyanis ott eddig a következő dolgok estek meg: egy középiskolában „semleges nemű öltözőt” alakítottak ki, hogy akik nem érzik magukat fiúnak vagy lánynak, azok is tudjanak hol öltözni-vetkőzni. Azután ott van az Egalia nevű óvoda, ahol a gendersemlegesség jegyében úgy küzdenek a „hagyományos nemi sztereotípiák ellen”, hogy a gyerekeknek megtiltották a „fiús” és „lányos” játékok használatát, helyettük „semleges játékokat” hoztak forgalomba.
Majd átírták a svéd nyelvet: bevezették a „hen” megszólítást, ugyanis eddig a férfiakat a „han”, a nőket pedig „hon” szóval illették. Mostantól van viszont a semleges hen is, mert pechjükre a svéd nyelvben mindeddig nem szerepelt semleges nem.
S álljon itt egy idézet: „…egy svéd ruhacég megszüntette a külön fiú- és lányszekciót a boltjaiban, egy játékgyár pedig traktorozó lánnyal és rózsaszín babakocsit toló fiúval hirdeti magát.
A svéd szociáldemokrata politikusok kezdeményezték semleges nyilvános vécék felállítását, hogy az embereknek ne kelljen magukat férfiként vagy nőként definiálni.
A svéd névtár eközben már 170 semleges nevet tartalmaz. Nos, a semlegességpártiak ezzel sincsenek kibékülve, szerintük ugyanis a szabadság és egyenlőség nevében engedélyezni kellene, hogy bárki használhasson bármilyen nevet. Azaz: hívhassák a fiúkat is Lisának és a lányokat is Adolfnak. Mondjuk. A házasságot pedig mindenféle felállásban engedélyezni kellene.
Nos, az eddig elért „eredmények” után itt az új hadszíntér: pisiljenek ülve a férfiak.
Azért ez egészen új távlatokat nyit Európában. Gondoljunk csak bele, ha majd elfogadják ezt a törvényjavaslatot is – mert csak idő kérdése, és elfogadják, amilyen állapotba jutott ez a világ -, akkor azonnal lesznek lelkes követői az egész unióban, és hamarosan törvény fog bennünket, férfiakat kötelezni, hogy ülve vizeljünk.
Ám napnál világosabb, hogy közöttünk rengeteg renitens, az idők szavát megérteni képtelen, rasszista és idegengyűlölő alak van, s ezek továbbra is állva fognak hugyozni, mint a barbárok. Pontosan ezen veszélyes törvénysértők kiszűrésére kell majd felállítani az Ülve Vizelést Ellenőrző Panasztestületet (ÜLEP), amelynek jogában áll majd titokban megbújni az uniós polgárok klozettjében ellenőrzés céljából.
S ha egy barbár csak úgy állva könnyít magán odahaza, a gendersemleges ellenőr előugrik a vécékefe mögül, és elvezetteti a tettest, akit ezt követően a nyilvános megvetés és kiközösítés sújt majd minden esetben. S nemsokára hasonló sorsra jutnak azok is, akik kisautót vagy játék katonát vesznek a fiúknak, és babát a leányuknak. S egyre ferdébb szemmel fogják nézni azokat, akik fiúként a fiú-, lányként pedig a lányöltözőt választják. S rághatják szégyenükben ökleiket mindazok, akik ellenkező nemű partnert választanak maguknak.
Csodálatos jövőkép. Ezzé lett Európa, ezzé váltunk mi, büszke emberek. Mi, akik addig tudjuk babrálni a világ összes csodáját és az emberi elme minden nagyszerű eszméjét, ameddig rémség, iszonyat vagy közröhej lesz belőle. Homousion vagy homoiusion?
Nem tudhatjuk persze, hogy a távoli Svédországban a királytól az utolsó utcaseprőig mindenki teljesen hülye lett, vagy akad azért ott is normális ember még, férfi és nő, férfias és nőies vágyakkal és „nemi sztereotípiákkal”. De ez mindegy is.
Ugyanis az a lényeg, hogy Európában és az euroatlanti civilizációban különböző kretén kisebbségek és súlyosan beteg lelkű, torz idióták diktatúrája tombol, és a normális emberek egyszerűen félnek normálisak lenni, mert félik a normalitás következményeit. S az a rettenetes hírem van, hogy ez előbb-utóbb fenntarthatatlan lesz, az elfojtott harag és düh, a frusztráció, a kretének rémuralma valami elképzelhetetlen ellenreakciót fog kiváltani.
S nem azt fájlalom, hogy ezt a sok hülyét elkergetik végre az anyja keservébe, hanem azt, hogy az ellenreakció is ki fogja termelni a maga kreténjeit, és rettenetes áldozatok árán fog majd csak visszaállni a normális világ.
Addig is, csak a miheztartás végett: ha a vikingek ülve végezték volna kisdolgukat, most nem lenne svéd parlament, ahol ennyi barom vitázhatna ennyi baromságról. S azt se felejtsük el egyetlen pillanatra sem, hogy szerte Európában ezek akarnak kioktatni minket a „normális viselkedésről” meg a „demokráciáról”.
Le van az egész... Csak azért is: állva.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Volt NSZK-minisztertől kapott bókot a magyar alaptörvény
A magyar alaptörvény garantálja a stabil demokráciát, a tiszta jogállamot, példaértékű, ahogyan a polgári és emberi jogokat biztosítja - mondta Rupert Scholz német alkotmányjogász, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa az M1 Az Este című műsorában hétfőn.
A politikus, aki 1988-1989-ben az NSZK védelmi minisztere volt, kifejtette: a magyar alkotmány részben a német alaptörvényhez igazodik, mindenekelőtt azonban az Európai Unió alapjogi chartájához.
Olyan alkotmány, amely az egykori keleti blokk államaiban példaértékű – vélekedett, hozzátéve: ezt „nyilvánvalóan egyesek nem látják, nem akarják látni, vagy elhallgatják”.
A bizottság, az EP és az ET több bírálata „abszolút alaptalan” – mondta. Hangsúlyozta: az alaptörvény teljes mértékben megfelel minden európai alkotmányos értéknek, és ez érvényes a negyedik alkotmánymódosításra is.
Úgy látja, helyes, hogy az alaptörvény preambuluma tartalmazza Magyarország hitvallását történelméről, nemzeti identitásáról és Európáról. Rupert Scholz szerint a német alkotmány szövege ugyan sokkal lényegretörőbb, de az, ami a magyar alkotmány preambulumában áll, „egyáltalán nem támadható”.
Az Alkotmánybíróságnak kimagasló pozíciót biztosítottak az alaptörvényben, kevés olyan alkotmány van a világon, amely „ilyen erős, világos hitvallást” tartalmazna a testületről – közölte.
Brüsszelben, Strasbourgban nem voltak igazságosak az alaptörvény kapcsán
Hangsúlyozta: a negyedik alkotmánymódosítás szerint az Alkotmánybíróság ellenőrzi a törvényhozást, hogy a jogszabályok összeegyeztethetők-e az alkotmánnyal, a törvényhozás vizsgálatában a testület teljes mértékben illetékes, ebben nem történt korlátozás.
Ugyanakkor azt is kimondja, az Alkotmánybíróság nem illetékes abban, hogy az alkotmánymódosítást ellenőrizze, azt, hogy összeegyeztethető-e az alkotmánnyal – tette hozzá, megjegyezve, „ez magától értetődő, ez a világ minden alkotmánybíróságára érvényes”.
„Brüsszelben, Strasbourgban és a sajtóban nem voltak igazságosak”.
Rupert Scholz elmondta: Magyarország „különleges fejlődésen megy keresztül”, az alkotmányban ezért egy sor átmeneti rendelkezést hoztak. Az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy ezek közül többnek be kellene kerülnie az alaptörvénybe, és ezt tette a törvényhozó most, a negyedik alkotmánymódosításnál – tette hozzá a német politikus. Meglátása szerint ez nem lett volna szükséges, de a parlament eleget tett az Alkotmánybíróság döntésének.
MTI, mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Május
Május
"Szirom borzong a fán, lehull;
fehérlő illatokkal alkonyul.
A hegyről hűvös éj csorog,
lépkednek benne lombos fasorok.
Megbú a fázós kis meleg,
vadgesztenyék gyertyái fénylenek."
Naptár - részlet című verséből
Radnóti Mikós (1909-1944) - költő
Jót tenni jó
Jót tenni jó.
Az Isten teremtette embernek szerintem ez a hivatása.
Böjte Csaba
Vajúdtak a hegyek, és egeret szültek - ellenzéki lapok az MSZP-E-2014 összefogásról - rövid lapszemle
A Népszava főszerkesztője, Németh Péter szerint nem fogadta kitörő öröm Bajnai Gordont az MSZP választmányi ülésén. Sőt: kifejezetten kemény kritikát kapott.
A politikai kulisszákban jártas elemzők pontosan tudták, hogy az összefogás váratlan nehézségekbe ütközik. És ez a nehézség elsősorban abból adódott, hogy Bajnai vagy tanácsadói alapvetően az MSZP-vel szemben akarták meghatározni az új formációt.
A szocialisták választmánya tudomásul vette azt a négy pontot, amely az együttműködés lényegi alapjait teremtette meg, ugyanakkor egyértelművé tette azt is: az MSZP az ellenzék vezető ereje ragaszkodik a baloldali értékekhez.
Népszava
Bajnai Gordon és az MSZP választmány találkozóján egy 4+1 pontos megállapodást mutattak be, amely szerint közös jelölteket állítanak a 2014-es választásokon, a hátralévő egy évben az MSZP és az E14-el egyeztetve állít jelölteket és kampányol, nem egymás rovására építik a szervezeteiket, politikai akcióik nem gyengíthetik az összefogásban érintett partnereket. Bajnai javaslatára utolsó pontként „forródrót” kialakításáról döntöttek.
Még az egyébként sem erős belső ellenzékét is meggyőzte Mesterházy Attila, hogy pozíciója kikezdhetetlen, triumfált Bajnai Gordon felett – értékelik MSZP-s választmányi tagok a történteket.
A szocialisták egyik névtelenséget kérő vezetője szerint „ha ez egy miniszterelnök-jelölő pártkongresszus lett volna, akkor Attila simán legyőzte volna Bajnait”.
Megdöbbentő volt látni, hogy Bajnai egyedül és totálisan felkészületlenül érkezett, az emberei voltaképpen cserbenhagyták azzal, hogy bedobták egy lehetetlen helyzetbe. A Bajnai-stáb most már csak azért „futtatná” a volt miniszterelnököt az MSZP elnökével szemben, hogy végül „kettős leléptetéssel” egy „kompromisszumos” jelölt indítására bírja a szocialistákat.
Az E-2014-ben azonban ezt az interpretációt határozottan visszautasítják. Szerintük azért akarják előrehozni az MSZP-ben az együttműködési megállapodást, mert jelenleg valóban kikezdhetetlen Mesterházy pozíciója.
Bajnai stábjában úgy értékelik, a kormányváltó szövetséget nem dominálhatja az MSZP – részint azért, mert egyedül nem képes se kormányt váltani, se kormányozni, részint pedig azért, mert egy ilyen összetételű koalíció épp a bizonytalanokat taszítaná.
Ám az E-2014-nek éppen a bizonytalanok megszólításában nem sikerült eredményt elérnie októberi zászlóbontása óta.
hvg.hu
MSZP-s, és ellenzéki lap vélemények a Laborc ügyről - rövid lapszemle
Súlyos szakmai hibának tartják az MSZP-ben, hogy Laborc Sándor személyesen találkozott Portik Tamással. Egy MSZP-s képviselő szerint ebből Laborc nem tudja magát kimagyarázni, ebben a kommunikációs helyzetben védhetetlen.
A pártban csak azon lepődtek meg, hogy a Fidesz nem csapta ki hamarabb a kezében lévő ütőkártyát, több mint fél évet vártak vele.
hvg.hu
Németh Péter Népszava-főszerkesztő szerint ha úgy van, ahogy a Fidesz mondja, akkor Laborc Sándor védhetetlen. Ráadásul nehéz helyzetbe hozza akkori miniszterét és miniszterelnökét; azok ugyanis hiába magyarázkodnak, azt nem tudják lemosni magukról, hogy rossz embert választottak egy kiemelkedően fontos posztra.
Ha egy Laborc-féle gyöngyszem kerül elő, ostoba lenne bármely politikai formáció, ha nem használná ki.
Népszava
Ennyit a Nyugat demokrácia iránti elkötelezettségéről, a nyugati média függetlenségéről - rövid lapszemle
Orbán Viktor szerint húsz évvel a rendszerváltás után el kellene jutnia Magyarországnak oda, hogy bűnözőkkel nem egyezkedünk, az ellenfeleinkkel szemben a bűnözőkkel nem fogunk össze.
Népszabadság
Orbán szerint ha az Európai Unió valamit vizsgálni szeretne, jobb lenne, ha inkább a Portik-Laborc-üggyel foglalkozna.
galamus.hu
José Manuel Barroso hivatala nem kíván foglalkozni ezzel. Nem érdekelte a Potrik-ügy a nagy nyugati hírügynökségeket sem, amelyek egyetlen szóval sem tudósítottak róla.
Az amerikai AP, a francia AFP és brit Reuters említésre méltónak sem tartotta azt, hogy az MSZP kormányzása idején a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója az ellenzéki pártok befeketítéséről beszélgetett a magyar alvilág egyik vezetőjével.
Magyar Nemzet
Fricz Tamás: Schmidt Mária fontos gondolata
Schmidt Mária történész szerint közös gondolkodással változhat az első világháborúról kialakult kép; a nyugat-európai szemszög helyett más, közép-európai nézőpontból kell közelíteni az akkori eseményekhez.
Schmidt Mária ezt a Világháború? Polgárháború? Testvérháború? című konferencián mondta, amelyet a XX. Század Intézet rendezett néhány nappal ezelőtt az első világháború kitörésének jövő évben esedékes századik évfordulójára készülve.
Ez elgondolkodtató mondat, amely túlmutat az első világégés megközelítésén és megítélésén. S bocsássák meg nekem, nem lévén történész, nem ragadnék le a konferencia témájánál, miközben világos, hogy a közép-európai megközelítés felvetése az első világháború megértése szempontjából is valóban elsődleges fontosságú.
Mégis, Schmidt Mária szempontja szerintem társadalomtudományi jelentőséggel bír.
Miért is? Azért, mert a kommunizmus-szocializmus negyven éve után – amely alatt minden történést a világban, Európában és Magyarországon csak és kizárólag a munkásosztály paradicsomba vonulása szempontjából kellett szemlélnünk, Marx, Engels és Lenin (pardon, Nádas György!) enigmatikus tanainak fényében –, 1989-től tudományos szempontból is átestünk annak a bizonyos lónak a másik oldalára.
1989–90-től – miként tévesen hirdette Francis Fukuyama amerikai–japán kutató és kormányzati alkalmazott – a történelemnek „vége lett”, s minden kérdésben az úgynevezett liberális demokrácia szempontjából kellett és kell nézni az összes eseményt, természetesen itt, Európában is.
Ezt sugallta felénk, sőt ezt erőltette ránk az Egyesült Államok társadalomtudományi ipara, a nemzetközi konferenciák, a nyugati média, ezt erőltették ránk az európai balliberális gondolkodók Habermastól át Giddensen keresztül mondjuk Heller Ágnesig, s ezt vették át Magyarországon a felkent, eleve fensőbbséggel rendelkező balliberális, SZDSZ-hez közel, sőt benne álló figurák Magyar Bálinttól Bauer Tamáson át egészen Eörsi Mátyásig.
Ami itt fontos, a liberális demokrácia, sőt kicsit később, a 2000-es évektől kezdve a neoliberalizmus Hayekkel, Milton Friedmannel és társaival konkrétan azt jelentette, hogy a tágabb értelemben vett Nyugat, azaz az euroatlanti világ, elsősorban persze az Egyesült Államok, másodsorban az angolszász, francia, német, holland, belga, észak-európai liberális gondolkodók fújták a passzátszelet minden jelentős fórumon.
Másképp: nekünk, a Szovjetunió uralmából kiszabadult szerencsétlen népeknek az volt a dolgunk, sőt mondhatnám kötelességünk, és 23 év után még mindig az, hogy a nyugati értelmiség és társadalomtudomány mantrái és dogmái szerint lássunk mindent, de – és ez itt a fő gond! – saját magunkat is.
A liberális-baloldali szemszögből nézzük a két világháborút, a kommunizmust, a szocializmust, Nyugat-Európa szerepét a második világháború után, „kelet-európai” (már a kategória sem jó, hisz itt közép-európaiságról van szó) elmaradottságunkat, „ismerjük el” a Nyugat jóságát és eszményesült segítőkészségét velünk szemben, legyünk hálásak nekik az idők végezetéig, csináljunk olyan társadalom-, gazdaság- és kultúrpolitikát, amelyet ők az egyetlen helyesnek és jónak tartanak.
Felejtsünk el olyan ostoba, avítt és mucsai dolgokat, mint nemzet, hazafiság, határon túlra rekedt honfitársak, felejtsük el a közép- és kelet-európaiságunk sajátos érzékenységeit, mert ezek rettentően provinciális és iszonyatosan „paraszt” dolgok, melyek nem érnek fel a nyugatiak fensőbbségéig.
Így tartanak bennünket, közép- és kelet-európaiakat sakkban. És ehhez adott a pénzük is: ösztöndíjat, jól fizető állásokat, elismeréseket csak az kaphat tőlük, akik úgy gondolkodnak, hogy csak és kizárólag nyugat-európai, nyugati, amerikai nézőpont létezik, minden más csupán bennszülött-mentalitás, melynek pusztulnia kell.
Miközben nekünk, közép-európaiaknak és kelet-európaiaknak megvan a saját történelmünk. S megvannak a saját szempontjaink, érdekeink, s nagyon jó, hogy erre végre ilyen egyértelműen rámutatott Schmidt Mária. Fájdalmakkal, szenvedéssel, de eredményekkel is, itt emberek élnek, és elvárják a Nagy Nyugat Nagy Embereitől, hogy ezt tartsák tiszteletben, s próbálják megérteni, de ha nem megy – mert ez nyugati ésszel láthatóan igen nagy akadályokba ütközik –, akkor legalább azt fogadják el, hogy nem vagyunk nálunk alábbvalók, mert emberek vagyunk mi is, s ha jól tudjuk, a Nyugat az emberi jogok egyenlőségének tanából indul ki.
Vagy mégsem?
Fricz Tamás
mno.hu
Az Európai Bizottság kényszerítette a kormányt arra, hogy olyan megoldásokat találjon, amelyekre korábban nem is gondolt - rövid lapszemle
Varga Mihály vállalja a jogfolytonosságot a bankadóval kapcsolatban is: A bankoknak is meg kell érteniük, hogy ha 2004 és 2008 között lényegében minden korlát nélkül, a gazdaság stabilitását kockára téve, devizaalapon túlhiteleztek, akkor szükség van ennek a visszavágására.
Azt pedig Varga vitatja, hogy a kormány egyoldalú lépéseket tett, hiszen az Európai Bizottság kényszerítette arra, hogy olyan megoldásokat találjon, amelyekre korábban nem is gondolt.
Varga Mihály azt is hozzáteszi: a világ is változik, az OECD ma már kifejezetten ajánlja a bankadó bevezetését a költségvetési problémák kezelésére.
hvg.hu