Ennyit a Nyugat demokrácia iránti elkötelezettségéről, a nyugati média függetlenségéről - rövid lapszemle
Orbán Viktor szerint húsz évvel a rendszerváltás után el kellene jutnia Magyarországnak oda, hogy bűnözőkkel nem egyezkedünk, az ellenfeleinkkel szemben a bűnözőkkel nem fogunk össze.
Népszabadság
Orbán szerint ha az Európai Unió valamit vizsgálni szeretne, jobb lenne, ha inkább a Portik-Laborc-üggyel foglalkozna.
galamus.hu
José Manuel Barroso hivatala nem kíván foglalkozni ezzel. Nem érdekelte a Potrik-ügy a nagy nyugati hírügynökségeket sem, amelyek egyetlen szóval sem tudósítottak róla.
Az amerikai AP, a francia AFP és brit Reuters említésre méltónak sem tartotta azt, hogy az MSZP kormányzása idején a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója az ellenzéki pártok befeketítéséről beszélgetett a magyar alvilág egyik vezetőjével.
Magyar Nemzet
Fricz Tamás: Schmidt Mária fontos gondolata
Schmidt Mária történész szerint közös gondolkodással változhat az első világháborúról kialakult kép; a nyugat-európai szemszög helyett más, közép-európai nézőpontból kell közelíteni az akkori eseményekhez.
Schmidt Mária ezt a Világháború? Polgárháború? Testvérháború? című konferencián mondta, amelyet a XX. Század Intézet rendezett néhány nappal ezelőtt az első világháború kitörésének jövő évben esedékes századik évfordulójára készülve.
Ez elgondolkodtató mondat, amely túlmutat az első világégés megközelítésén és megítélésén. S bocsássák meg nekem, nem lévén történész, nem ragadnék le a konferencia témájánál, miközben világos, hogy a közép-európai megközelítés felvetése az első világháború megértése szempontjából is valóban elsődleges fontosságú.
Mégis, Schmidt Mária szempontja szerintem társadalomtudományi jelentőséggel bír.
Miért is? Azért, mert a kommunizmus-szocializmus negyven éve után – amely alatt minden történést a világban, Európában és Magyarországon csak és kizárólag a munkásosztály paradicsomba vonulása szempontjából kellett szemlélnünk, Marx, Engels és Lenin (pardon, Nádas György!) enigmatikus tanainak fényében –, 1989-től tudományos szempontból is átestünk annak a bizonyos lónak a másik oldalára.
1989–90-től – miként tévesen hirdette Francis Fukuyama amerikai–japán kutató és kormányzati alkalmazott – a történelemnek „vége lett”, s minden kérdésben az úgynevezett liberális demokrácia szempontjából kellett és kell nézni az összes eseményt, természetesen itt, Európában is.
Ezt sugallta felénk, sőt ezt erőltette ránk az Egyesült Államok társadalomtudományi ipara, a nemzetközi konferenciák, a nyugati média, ezt erőltették ránk az európai balliberális gondolkodók Habermastól át Giddensen keresztül mondjuk Heller Ágnesig, s ezt vették át Magyarországon a felkent, eleve fensőbbséggel rendelkező balliberális, SZDSZ-hez közel, sőt benne álló figurák Magyar Bálinttól Bauer Tamáson át egészen Eörsi Mátyásig.
Ami itt fontos, a liberális demokrácia, sőt kicsit később, a 2000-es évektől kezdve a neoliberalizmus Hayekkel, Milton Friedmannel és társaival konkrétan azt jelentette, hogy a tágabb értelemben vett Nyugat, azaz az euroatlanti világ, elsősorban persze az Egyesült Államok, másodsorban az angolszász, francia, német, holland, belga, észak-európai liberális gondolkodók fújták a passzátszelet minden jelentős fórumon.
Másképp: nekünk, a Szovjetunió uralmából kiszabadult szerencsétlen népeknek az volt a dolgunk, sőt mondhatnám kötelességünk, és 23 év után még mindig az, hogy a nyugati értelmiség és társadalomtudomány mantrái és dogmái szerint lássunk mindent, de – és ez itt a fő gond! – saját magunkat is.
A liberális-baloldali szemszögből nézzük a két világháborút, a kommunizmust, a szocializmust, Nyugat-Európa szerepét a második világháború után, „kelet-európai” (már a kategória sem jó, hisz itt közép-európaiságról van szó) elmaradottságunkat, „ismerjük el” a Nyugat jóságát és eszményesült segítőkészségét velünk szemben, legyünk hálásak nekik az idők végezetéig, csináljunk olyan társadalom-, gazdaság- és kultúrpolitikát, amelyet ők az egyetlen helyesnek és jónak tartanak.
Felejtsünk el olyan ostoba, avítt és mucsai dolgokat, mint nemzet, hazafiság, határon túlra rekedt honfitársak, felejtsük el a közép- és kelet-európaiságunk sajátos érzékenységeit, mert ezek rettentően provinciális és iszonyatosan „paraszt” dolgok, melyek nem érnek fel a nyugatiak fensőbbségéig.
Így tartanak bennünket, közép- és kelet-európaiakat sakkban. És ehhez adott a pénzük is: ösztöndíjat, jól fizető állásokat, elismeréseket csak az kaphat tőlük, akik úgy gondolkodnak, hogy csak és kizárólag nyugat-európai, nyugati, amerikai nézőpont létezik, minden más csupán bennszülött-mentalitás, melynek pusztulnia kell.
Miközben nekünk, közép-európaiaknak és kelet-európaiaknak megvan a saját történelmünk. S megvannak a saját szempontjaink, érdekeink, s nagyon jó, hogy erre végre ilyen egyértelműen rámutatott Schmidt Mária. Fájdalmakkal, szenvedéssel, de eredményekkel is, itt emberek élnek, és elvárják a Nagy Nyugat Nagy Embereitől, hogy ezt tartsák tiszteletben, s próbálják megérteni, de ha nem megy – mert ez nyugati ésszel láthatóan igen nagy akadályokba ütközik –, akkor legalább azt fogadják el, hogy nem vagyunk nálunk alábbvalók, mert emberek vagyunk mi is, s ha jól tudjuk, a Nyugat az emberi jogok egyenlőségének tanából indul ki.
Vagy mégsem?
Fricz Tamás
mno.hu
Az Európai Bizottság kényszerítette a kormányt arra, hogy olyan megoldásokat találjon, amelyekre korábban nem is gondolt - rövid lapszemle
Varga Mihály vállalja a jogfolytonosságot a bankadóval kapcsolatban is: A bankoknak is meg kell érteniük, hogy ha 2004 és 2008 között lényegében minden korlát nélkül, a gazdaság stabilitását kockára téve, devizaalapon túlhiteleztek, akkor szükség van ennek a visszavágására.
Azt pedig Varga vitatja, hogy a kormány egyoldalú lépéseket tett, hiszen az Európai Bizottság kényszerítette arra, hogy olyan megoldásokat találjon, amelyekre korábban nem is gondolt.
Varga Mihály azt is hozzáteszi: a világ is változik, az OECD ma már kifejezetten ajánlja a bankadó bevezetését a költségvetési problémák kezelésére.
hvg.hu
Hatalmas árat fizetett volna az ország, minden egyes család, ha Orbánék engednek az IMF kölcsönt ránk erőltetni szándékozóknak - rövidke lapszemle
Most már látszik, hogy a magyar infrastrukturális hálózat eladása lett volna az ára, ha hazánk felveszi a Nemzetközi Valutaalap hitelét. Görögország és Románia folyamatos nyomás alatt áll, hogy az IMF-kölcsönök fejében privatizálja a stratégiai szolgáltatásait. Az IMF a privatizálandó portfólióba előszeretettel válogatja be a biztos piaccal rendelkező közszolgáltató és közlekedési cégeket.
hetivalasz.hu
Az Európai Bizottság nem a népek, országok érdekeinek koordinátora, képviselője, hanem az erős államok és a nagy cégek bankok szószólója - rövid lapszemle
Csath Magdolna szerint az Európai Bizottságnak története során ekkora hatalma még soha nem volt. A bizottság az erős államok és a nagy cégek és bankok szószólója, szűk látókörű, csak a költségvetési hiány csökkentésére összpontosító előírásai mindenhol a munkanélküliség növekedésével járnak együtt.
Brit kutatók vizsgálata szerint a munkanélküliség sokkal inkább okoz elkeseredettséget, mint az infláció. Azoknak az embereknek, akik több éve nem találnak munkát nemcsak a tudása kopik el, hanem az egészségi állapota is megromlik. A ’30-as évek nagy válsága idején Keynes már világosan megmondta a kormányoknak minden erővel a munkanélküliség csökkentésén kell fáradozniuk, és akkor a költségvetési deficit is rendbe jön.
A lemaradó periféria országok miatt egész Európa versenyhelyzete is romlik. Zbigniew Brzezinski egy pozsonyi konferencián kijelentette: Európa legnagyobb problémája az, hogy az Európai Unió a bankok Európája, és nem az emberek érzelmi összetartozása. A jelenlegi politikai nézeteket a szűklátókörűség, a perspektívahiány jellemzi.
Magyar Nemzet
Ha rá bízod magad, az akadályok sem fognak meggátolni abban, hogy elérd, amit Isten rád bízott
Rácz Ervin írta Erdődről - Partium
Monda pedig néki az Úr: Eredj el, mert ő nékem választott edényem, hogy hordozza az én nevemet a pogányok és királyok, és Izráel fiai előtt. (ApCsel 9,15)
Pál apostol megtérésének a története a Biblia egyik alaptörténete. Nagyon sokan, nagyon sokféleképen magyarázzák, de jó ha tudjuk azt, hogy itt valójában rólunk van szó.
Nincs mit kertelni, Pál vallásos ember volt a damaszkuszi út előtt is, fanatikusan szerette Istent, az igazságot és a népét. Olyannyira, hogy bármit megtett érte. Azonban jó tudni azt, hogy aki az igazságért harcol, mártírrá válhat, és aki csak az általa vélt igazságért tusakodik, mártírrá tehet másokat. Husz János előreformátor máglyáját egy idős néni rakta meg, a szent együgyűséget ábrázolva és azt, hogy ő is meg volt győződve, jó és igazságos, amit tesz.
A damaszkuszi Ananiásnak azt mondja az Úr Pálról: választott edényem.
Egy eszköz, ami csak Isten kezében érheti el a célját, hivatását. Amíg saját akaratunkat szeretnénk ráerőszakolni Istenre, addig izzadtságszagú, erőltetett életünk lesz, de ha rá merjük bízni magunkat alkotónkra és az Ő akaratát keressük, biztos utunk lesz.
Pál megkapta az ígéretet, király előtt fogja hirdetni az igét és ezt akkor is tudta, amikor hajótörést szenvedett. Ha Rá bízod magad, az akadályok sem fognak meggátolni abban, hogy elérd, amit Isten rád bízott. Ámen!
refszatmar.eu
Áldott hetet mindenkinek!
Töhötöm
Afganisztánban a korrupció legnagyobb forrása az Egyesült Államok - rövid lapszemle
Sajtóértesülések szerint kofferekben és hátizsákokban vitte a kenőpénzt a CIA az afgán elnöki hivatalokba, hogy minél jobban érvényesíteni tudja az amerikai érdekeket az országban. A New York Times tényfeltáró cikke szerint a CIA összesen több tízmillió dollár kenőpénzt költött afgán politikusok és hadurak megvesztegetésére, és jelenleg is él ezzel a módszerrel. Egy amerikai tisztségviselő szerint Afganisztánban a korrupció legnagyobb forrása az Egyesült Államok volt. A pénz sokszor olyan hatalmasságokhoz került, akiknek érdekeltségeik voltak a drogkereskedelemben.
Magyar Hírlap
A globális pénztőke kezébe kaparintotta a véleményformálás csatornáit, az Európai Bizottság és az Európa Tanács vezető helyeit is - rövid lapszemle
Fricz Tamás szerint a neoliberális gondolkodásmód megteremtette uralkodásának gazdasági, pénzügyi és kommunikációs hátterét, sőt, mára ez az irányzat a Néppártot lassan begyűri maga alá. A reaganizmus és a thatcherizmus, azaz a gyenge államra és az erős piacra épülő elképzelés felülkerekedésével annyira megerősödött a globális pénzügyi tőke, hogy ma már az államot mint intézményt is kezdi maga alá gyűrni.
A globális pénztőke napjainkra kezébe kaparintotta a véleményformálás csatornáit, de az Európai Bizottság és az Európa Tanács vezető helyeit is.
A nyugati balliberális értelmiség, amely valamiféle enigmatikus fensőbbségnek hiszi magát, csak az általa képviselt eszméket fogadja el és ebből kiindulva ítél meg országokat. A centrumban lévőket is elérte a válság, de ők túlélésükhöz a végsőkig ki akarják zsigerelni a periférián lévőket.
Például úgy, hogy az IMF-es receptekkel a pénzügyi szféra a bankok felé löki az emberek pénzét.
Magyar Hírlap
A demokratikussá lett társadalmak csak kínlódnak a megfoghatatlan globális hatalmakkal való küzdelemben - rövid lapszemle
Kövér Tibor szerint miközben az álnaiv diplomaták még az államhatalmat korlátozó fékekkel és ellensúlyokkal bíbelődnek számos helyen, az országon kívüli hatalmak jelölnek miniszterelnököt, megbízottaik által országokat kormányoznak, és jóindulatukért feltételeket szabnak az önálló államszervezéshez.
Olyan erők teszik ezt, amelyeknek a demokrácia hagyományos értelmezése szempontjából semmiféle felhatalmazottságuk sincs a döntéshozatalra.
Döntéseket hoznak különféle globális pénzügyi szervezetek, multinacionális vállalatok a demokráciával kapcsolatos kételyeik legcsekélyebb jele nélkül.
A demokratikussá lett társadalmak csak kínlódnak a megfoghatatlan globális hatalmakkal való küzdelemben, amelyek az egyik országból kivonulnak, a másikba bevonulnak, és mozgásukkal jólétet vagy gazdasági bajokat teremtenek, függetlenül az aktuális kormányok jó vagy rossz szándékától.
Függetlenítve magukat a fékek és ellensúlyok hagyományos rendszerétől.
Magyar Hírlap
Ez a kettős mérce tipikus esete
Szinte hetente tapasztalhatjuk azt is, hogy a bizottságon kívül, az Európai Parlament, vagy éppen az ET alá tartozó velencei bizottság olyan részleteket kifogásol a magyar alaptörvény negyedik módosításában, amelyek más uniós tagállamok jogrendszerében háborítatlanul működnek.
Szilágyi Richárd
Magyar Nemzet