José Manuel Barroso
Az Európai Bizottság elnöke
Martin Schulz
Az Európai Parlament elnöke
részére
Tisztelt Elnök Urak!
Tisztelt Európai Parlament!
Magyarország és a Kárpát-medence két legnagyobb civil szervezete, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) felhívására a magyar nemzetet képviselő közel 5000, magát értelmiséginek valló ember csatlakozott szellemi honvédő mozgalmunkhoz. Az ő nevükben szólítjuk meg Önöket.
Magyarország, mint az Európai Unió elkötelezett tagja állampolgáraiként kérjük, hogy hagyjanak fel a hazánk ellen irányuló módszeres, láthatóan a globális pénzügyi tőke nyomására indított, a baloldali frakciók szervezésében megvalósult folyamatos támadásokkal.
Tiltakozunk népünk megbélyegzése ellen, és visszautasítunk minden olyan állítást, amely a magyarokat antiszemitának, rasszistának és fasisztának nevezi. (Magyarországon békében és barátságban élünk együtt Európa arányaiban legnagyobb zsidó közösségével.)
A magyar demokrácia a választópolgárok akaratából, a 2/3-os többséggel megválasztott politikai erők kormányzásával, az itt élő, és a magyar viszonyokat jól ismerő emberek civil kontrollja alatt működik.
Kérdezzük, hogy egyes EP képviselők milyen erkölcsi és jogi alapon bírálják és értékelik elégtelennek a magyar demokráciát, miközben egy definiálatlan, soha meg nem szavazott „európai értékrendre” hivatkoznak?
Európa minden polgárának – és leginkább vezető pozícióban lévő politikusainak - tudomásul kell vennie, hogy a szabad, demokratikus választások eredményét és következményeit, úgy a saját, mint a tagállami más országokban tiszteletben kell tartani (még akkor is, ha „előre” nem lehet tudni, mi lesz az eredményük.)
Az egy év múlva esedékes Európai Parlamenti választások nem indokolhatják, hogy az előkampány részeként, mintegy tesztelve az erőviszonyokat, a Magyarországon zajló erőfeszítéseket bárki pártpolitikai és ideológiai csatározásokra használja fel.
Súlyos demokrácia-deficitről árulkodik az a tény, hogy az Európa Tanács 91 tagú monitoring bizottsága annak ellenére szavazta meg Magyarország megfigyelésének szükségességét, hogy a két jelentés-készítőből az egyik a végső szavazás előtt lemondott, döntését azzal indokolva, hogy az előkészítő javaslat egyoldalúan elfogult. A döntés komolyságát az is megkérdőjelezi, hogy a szavazásról a bizottság tagjainak közel 2/3-a hiányzott. A 17 igen és 16 nem szavazat újraszámlálására irányuló javaslatot pedig az elnök elutasította.
Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az uniós szerződések őre nem az Európai Parlament, hanem az Európai Bizottság, az alkotmányozás pedig kizárólagos tagállami hatáskör.
Különösen káros hatásúnak ítéljük a napokban nyilvánosságra hozott, a Magyar Alkotmányt bíráló „Tavares-jelentés-t”. Ne feledjük, hogy a jelentés fő raportőrének karrierje a kommunista pártból indult, és tartalma jól tükrözi, hogy a ma zöldpártiként működő képviselő az EP szocialista-liberális szárnyának politikai megrendelését hajtotta végre.
Engedjék meg, hogy néhány példával érzékeltessük a jelentés felületességét és belső ellentmondásait:
A jelentés-tervezet valótlanul tartalmazza, hogy a magyar alkotmányozás egy hónapos időtartamot vett igénybe, miközben csak maga a parlamenti vita két és fél hónapig tartott, az alkotmány előkészítő eseti bizottság munkája pedig hét hónapot vett igénybe.
Civil közösségek százai nyújtották be javaslataikat az Alaptörvényhez. Ténykérdés, hogy a mai Magyar Alkotmány hosszabb idő alatt született meg, mint a hatályos Francia Alkotmány vagy Német Alaptörvény.
Azt, hogy a jelentéstevő a szocialista-liberális politikai kampánycélokat kívánta kiszolgálni, jól bizonyítja, hogy nem végzett összehasonlítást, nem tett említést arról, hogy az Európai Unió több tagállamában egyáltalán nem is létezik Alkotmánybíróság, hogy több tagállamban a törvényhozás dönt az egyházi státusz megadásáról (pl. Belgium egyházügyi szabályozása).
Tavares úr nincs tekintettel arra sem, hogy a magyar média törvényt mind az Európai Bizottság, mind az Európa Tanács vizsgálta, és a Magyar Parlament a megállapításoknak megfelelően már módosította és hatályba léptette a jogszabályt.
A példák sorát oldalakon át folytathatnánk. Szakértőink szerint a jelentés oly mértékben elfogult, hogy korrekt szakmai vitára alkalmatlan. Valójában egy jogi köntösbe bújtatott politikai vádirat.
Világos számunkra, hogy ennek az előre megtervezett politikai partitúrának az előkészítésében oroszlán szerepet vállalt a magyar szocialista-liberális politikai csoportosulás a Magyar Szocialista Párt vezetésével.
Nem véletlen, hogy éppen a jelentés nyilvánosságra kerülésének napján tartotta kihelyezett ülését Brüsszelben az MSZP elnöksége, akik nem átallották Brüsszelből azt az álságos üzenetet küldeni Magyarországnak, hogy „a Tavares-jelentést ebben a formában nem tudjuk elfogadni”.
Tisztelt Elnök Urak!
Tisztelt Európai Parlament!
Javasoljuk, hogy az Európai Unió térjen vissza a megalapításakor elfogadott, Schumann és Adenauer nevével fémjelzett eredeti eszmékhez és valódi értékekhez.
Az ő általuk akkor meghatározott jövő egész Európa mai útja is, és benne a magyaroké, akik egy nemzettestet alkotnak, amely magában foglalja a cigányokat, a keresztényeket, a zsidókat, a nemzeti kisebbségeket, minden jóhiszemű, józanul gondolkodó, egymással közösséget érző, vállaló embert, akik békében akarnak élni, és akik kitaszítják maguk közül az ellentétek haszonélvezőit és zsoldosaikat: a felbujtókat, a lázadást szítókat, a pénzimádókat.
Bízunk benne, hogy egyenlő elbírálást kérő levelünk végre megértésre talál. Ugyanakkor, ha továbbra sem hallatszik el a hangunk az Európai Unió vezetéséig, személyes jelenlétünkkel is demonstrálni fogjuk a fent leírtakat.
Gyűjtjük tehát az útravalót, mert lehetséges, hogy szükség lesz egy Magyarországról induló és Brüsszelbe tartó Békemenetre, ahová magunkkal hívjuk, és szolidaritásra szólítjuk fel a velünk egy véleményen lévő többi nemzetet és minden jó szándékú közösséget, akinek jövőképe velünk együtt a mellérendelt, minden szempontból egyenrangú és nemzeti szuverenitásukat őrző nemzetek Európája.
A közel 5000 magyar szellemi honvédő megbízásából
A mozgalom létrehívója, Dr. Csizmadia László, valamint
a CÖF és a CET vezetősége
És most itt van Bajnai Gordon, akinek már nemcsak az Együtt 2014 nevű politikai szervezetét építették fel nagy műgonddal külföldi és hazai támogatói, de a csendes szavú tőkésből politikust faragtak, hogy milyet, az majd elválik a közelgő választásokon. (Gyurcsány és Mesterházy szemmel láthatóan megrendült, ők tudják, miért, de mindketten azt hitték, hogy a balliberális oldal favoritjai lesznek. Ennek az egyik zálogát éppen Bajnai libaügyében látták, mondván, hogy egy ilyen figurát aligha fogad el a magyar választóközönség, a vidéki meg aztán semmiképpen sem.) Természetesen beindult a Bajnai-féle kampány, persze ügyetlenül.
Egyrészt olyan hülyeségek tömkelegével, mint a rezsicsökkentés heves kritizálása, másrészt üres, rég lejáratott uniós lózungokkal, harmadrészt pedig eleve értelmetlennek tűnő akciókkal. Nehéz megfejteni ugyanis, hogy Bajnai mit keresett a minap Pozsonyban, nem sokkal utána pedig Dunaszerdahelyen, ebben a főként magyarok lakta felvidéki városban.
Egyrészt a stábnak tudnia kellene, hogy a 2004-es népszavazás baloldali ellenkampánya után nem sok babér teremhet Bajnainak sem a határainkon túli magyar közösségekben.
Mesterházyék például hatalmasat buktak erdélyi turnéjukon, bocsánatkérés ide vagy oda. Pechükre működik az az intézmény, a határainkon túli magyar kettős állampolgárok szavazati joga, amelynek a veszélyét már Horn Gyula is felismerte még miniszterelnöksége előtt.
Sinkovics Ferenc
Magyar Hírlap
Az Európai Parlament jobboldalán az az egységes vélemény, hogy a Tavares-jelentés fő célja a magyar ügy napirenden tartása. A 2014-es tavaszi választásokig erre a forgatókönyvre számíthatunk: a liberálisok, szocialisták, zöldek és kommunisták összenőtt koalíciója nem akar majd lényegesen engedni a jelenleg 32 oldalas jelentés ultimátumszerű követeléseiből.
Ezzel akarja ugyanis bebizonyítani, lám, a magyar kormány továbbra sem hajlandó betartani a demokrácia szabályait és az alapvető jogokat, míg rendre visszaveri majd azokat a módosítási javaslatokat, amelyek netán megpróbálnák tárgyszerűvé tenni ezt az egykori KGST-szagú diktátumot. A folyamatban a magát baloldalnak csúfoló, hazai neoliberális oldal szerepe különösen figyelemreméltó.
Az a kéjes öröm, ahogyan e tábor politikusai és véleményformálói a saját hazájuk elleni támadásokat fogadják és szítják – így Göncz Kinga szocialista európai parlamenti képviselő, volt külügyminiszter EP-felszólalásai vagy a klubrádiós értelmiség gúnyos és diadalmámoros tapsvihara – valamilyen perverz és bizarr panoptikumban lenne mutogatásra érdemes.
De ilyen panoptikum nincs, mert annyira egyedi jelenségről, hungarikumról van szó, hogy a tárlat kívülállóknak élvezhetetlenül szegényesnek tűnne. És ostobának.
Lovas István
Magyar Nemzet
Hiába elkoptatott kifejezés, a család igenis a társadalom alapegysége, építőköve, a rosszul működő vagy éppen működésképtelen családoktól válik a társadalom azzá, ami: borúlátó, frusztrált, depressziós nyomorultak gyülekezetévé. Ezért lenne fontos, hogy valóban komolyan vegyük a családdá válás ünnepét – a megromlott házasságokon segíteni sem lehetetlen ugyan, de mennyivel könnyebb lenne támaszt nyújtani a kezdeteknél. Hogy a szülőszobán valóban családok jöjjenek a világra.
Korompay Csilla
Magyar Hírlap
Kettős mércét alkalmaz a kisebbségvédelemben az Európai Bizottság Tőkés László EP-képviselő szerint. A politikus közleményben számolt be Viviane Reding alapjogi biztossal folytatott levélváltásáról.
Tőkés László 2013. április 4-én levélben hívta fel Viviane Reding figyelmét arra, hogy a román közéletben "újból eluralkodott a magyarellenes gyűlöletkeltés".
Az EP-képviselő szerint Victor Ponta miniszterelnök balliberális kormányának hatalomra jutása nyomán az erdélyi magyar közösség ismét a harcias román nacionalizmus céltáblájává vált, a hatóságok adminisztratív intézkedéseknek álcázott jogtiprásokkal zaklatják a kisebbségi magyarság tagjait és intézményeit.
"Napjaink Romániájában magyar zászlót égetnek, magyar politikusok kapnak halálos fenyegetéseket, demonstrálók követelik, hogy a magyarok tűnjenek el az országból, magyarokat bántalmaznak nemzeti hovatartozásuk miatt" - áll a levélben.
A biztos április 25-én kelt válaszlevelében elismerte, hogy az unió Alapjogi Chartája tiltja az etnikai és nyelvi alapon való hátrányos megkülönböztetést, de hivatkozási alapként csak akkor kérhető jogilag számon, ha egy adott jogsértés az uniós irányelvek tagországi végrehajtására, azok belső jogrendbe való átültetésére vonatkozik, így "nincs mód arra, hogy minden, állítólagosan előforduló jogsérelem esetében eljárjunk" - idézte Reding levelét az erdélyi EP-képviselő sajtóirodája.
Tőkés László szerint a válasz "arra a kettős mércére világít rá, amelyet Magyarország és más tagállamok viszonylatában alkalmaz az Európai Bizottság".
"Joggal vetődik fel tehát a kérdés: Szlovákia vagy Románia durva jogsértéseket elszenvedő kisebbségi magyarsága nem ér annyit, és nem érdemli meg ugyanazt az elbírálást, mint Kis-Magyarország Reding asszony által - is - buzgón védelmezett kisebbségei?" - zárul Tőkés László EP-képviselő közleménye.
MTI, Patrióta Európa Mozgalom, echotv.hu
Az unió visszaél hatalmával Magyarországgal szemben a költségvetési deficitet illetően – mondta el Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője sajtótájékoztatóján. A kormánypárti politikus szólt arról is, hogy Fidesz elnöksége arra kéri a kormányt, ne engedjen a rezsicsökkentésből, ne növelje a kis- és középvállalkozások adóterheit.
A Fidesz elnökségi ülésén, melyen részt vett Orbán Viktor és Semjén Zsolt is, megállapították, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány költségvetési deficitre, illetve hazánk más gazdasági mutatóira vonatkozó előrejelzései még soha nem álltak ilyen közel egymáshoz – mondta el Rogán Antal sajtótájékoztatóján.
Az unió ugyanakkor visszaél hatalmával hazánkkal szemben – tette hozzá. „Ezt azzal lehet például alátámasztani, hogy az uniós tagállamok közül Magyarországon a hetedik legalacsonyabb a költségvetési deficit, Máltánál is jóval alacsonyabbat produkáltunk, melyet korábban kiengedtek az eljárás alól.
Bármely szomszédos uniós tagállamnál jobbat tudtunk felmutatni, de a spanyollal, a portugállal, az írrel szemben is jobb a hazai deficitszám” – hangsúlyozta a frakcióvezető, hozzátéve, Magyarországgal szemben mégis további követeléseket támasztanak.
Rogán: Ezért támadják Magyarországot
A politikus szerint Magyarországot azért támadják, mert rezsit csökkent, bankok érdekeit sérti a bankadóval, nagy cégekét a különadókkal.
„A rezsicsökkentés a legújabb, legfájóbb érdeksérelem Brüsszelben, így immár nem túlzottdeficit-eljárás, hanem rezsieljárás folyik Magyarország ellen.”
A támadásnak Rogán szerint egyértelműen politikai okai vannak, a brüsszeli bürokráciában ugyanis értő fülekre találnak a nagyvállalati érdekek. A rezsicsökkentés a nagyvállalatok csökkenő profitjából valósul meg – így a frakcióvezető –, és mivel Brüsszelben jelen vannak az említett multinacionális vállalatok korábbi vezetői, érvényesülni tud a lobbi hazánk ellen.
Rogán úgy látja, Brüsszelben a megszorítások útját járják. „Mi azt gondoljuk, hogy ez az út nem sikeres, azokban az országokban (Görögország, Portugália), ahol a megszorítások domináltak, nem tudták megzabolázni a költségvetési hiányt. Éppen ezért kénytelenek türelmi időt kérni” – tette hozzá. A politikus kiemelte: Magyarország különösebb társadalmi megrázkódtatások nélkül valósította meg a költségvetési hiány leszorítását.
Ne engedjenek a nyomásnak
A Fidesz elnöksége arra kérte a kormányt, hogy ne engedjen a nyomásnak, ne vessen véget a rezsicsökkentésnek, ne növelje a magánszemélyek és a kis- és középvállalkozások adóterheit, ne adóztassa meg a nyugdíjakat a brüsszeli követelések hatására – közölte Rogán.
„Nem akarunk hallani a családtámogatások csökkentéséről, a gyermekek utáni adókedvezmények felülvizsgálatáról, és a munkahelyvédelmi akciótervet is folytatjuk.” Ezek nem képezhetik alku tárgyát – tette hozzá.
A Fidesz mandátumot adott a kormánynak ennek a politikának a folytatására a Brüsszellel való tárgyalások során – zárta szavait a kormánypárt frakcióvezetője.
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Történelminek nevezte Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és frakcióvezetője tegnap Brüsszelben pártja elnökségének a belga fővárosban tartott ülését azért, mert ilyenre eddig még nem került sor, mondta újságíróknak. A pártvezér elmondta, amit Orbán Viktor miniszterelnök képvisel, az nem az európai út. Hozzátette, a kedden az Európai Parlament szabadságjogi bizottságában nyilvánosságra hozott Tavares-jelentés nem Magyarországról, a magyar népről, hanem az Orbán-rendszerről szól. Leszögezte azt is, Orbán eldöntötte, Magyarországot kivezeti az Európai Unióból, de ha a szocialisták hatalomra kerülnek, atomjaira zúzzák a mai rendszert. Ugyanakkor azt is mondta, hogy a Tavares-jelentést jelenlegi formájában nem szavaznák meg, mert az szankciókat tartalmaz Magyarország ellen és ők ezt nem kívánják támogatni. Lapunk megkérdezte, miután kedden kijelentette, Orbán Viktor a pokolba jut, szerinte a dantei bugyrok melyikébe kerül Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök. Mesterházy Attila azt felelte, politikai értelemben gondolta a pokolra jutást, és miután okozott annyi kárt Magyarországnak, könnyen lehet, hogy Orbán a pokolra kerül. Hogy a volt két miniszterelnöknek hol látja megérdemelt helyét, nem felelt. Megkérdeztük azt is, hogy miután Bajnai Gordon a pozsonyi Új Szónak kedden azt mondta, szívesen lenne az ellenzéki összefogás miniszterelnöke, vajon ezt ő is elvállalná, ha felkérnék. Erre azt felelte: „Erre a kérdésre akkor fogunk válaszolni, amikor lesz ilyen kérdés”. Megkérdeztük azt is, miért van az, hogy a nyilvánosság úgy látja, Göncz Kinga szocialista európai parlamenti képviselő, volt külügyminiszternek az emberi jogok megsértésével szemben mutatott érzékenységét csak a határokon túl élő magyar kisebbségek emberi jogainak durva megsértése nem ingerli tiltakozásra. Mesterházy erre azt felelte, azért, mert ez a nyilvánosság csak a Magyar Nemzetet olvassa, és különben is a munkamegosztás eredményeként az ilyen témákban Tabajdi Csaba képviselőtársa az illetékes. Lovas István, Brüsszel mno.hu
A baloldal valószínűleg módfelett csodálkozik a számára megmagyarázhatatlan tényen, hogy a magyar választók nagy többsége nemcsak kitart a Fidesz mellett, hanem még nő is a kormánypártiak tábora.
Ilyesmi a parlamenti választás előtt egy évvel nem fordult elő 1990 óta. Ráadásul még mindig gazdasági válság sújtja egész Európát, a nálunk jóval gazdagabb államok vezetői alatt is inog a szék.
A külföldi elemzők is tanácstalanok, lassan gúnyolódni is elfelejtenek, mert ez a Magyarország ugyan „unortodox”, de kétségkívül jobban működik, mint ahogyan a receptkönyvben vagy felhasználási útmutatóban le van írva.
Ilyen nagy dolog az, amit kormányképességnek neveznek!
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Az ellenzék és a közműcégek kritikái ellenére a rezsicsökkentést továbbra is az emberek döntő többsége, 85 százaléka támogatja – derült ki abból az áprilisi közvélemény-kutatásból, amelyet a Századvég végzett. Az intézet januári felméréséhez képest ez egy százalékpontos emelkedést jelent.
... A lakosság jelentős része (82 százaléka) a bírálatok ellenére is ugyanannyira vagy jobban támogatja a rezsicsökkentést, mint előtte, és csupán az emberek 11 százaléka támogatja kevésbé az intézkedéseket a kritikák hatására.
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
Önmagukat szakértőnek, demokratának nevezve gyűlölködnek és ígérgetnek. De vajon számolnak-e az ellenhatással? Ugyanis minden politikai cselekvés hatását ellenhatás követi. A gyűlöletkampány egybekovácsolja azokat, akiket bántanak, illetve azokat is, akik a sértettekkel szimpatizálnak. Lásd békemenet! Bumeráng, amely végül a balliberális oldalt csapta fejbe.
Nagy Ervin
Magyar Hírlap, Patrióta Európa Mozgalom