Orbán Viktor: Magyarország a saját lábán áll
Magyarország elvégezte a házi feladatát, a saját lábán áll, nincs szüksége más országok pénzére, sem a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vagy az Európai Unió pénzügyi programjára - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő hétfőn Helsinkiben, miután hivatalos látogatása során tárgyalt Jyrki Katainen finn miniszterelnökkel.
Magyarország a saját lábán áll, és nem akar sem a finnek vagy éppen a németek segítségére szorulni. Ha támogatni szeretnék a magyarokat, ne segélyt adjanak, hanem inkább a finn cégek fektessenek be Magyarországon - mondta a sajtótájékoztatón vendéglátójának a magyar miniszterelnök.
Szólt a magyar gazdaság helyzetéről is, a csökkenő államadósságról, a tavalyi 1,9 százalékos költségvetésihiány-adatról, sikertörténetnek nevezve ez alapján Magyarországot, majd reményét fejezte ki, hogy kikerülünk a túlzottdeficit-eljárás alól.
Orbán Viktor újságírói felvetésre válaszolva hangsúlyozta: az Európai Bizottság mint intézmény sohasem mondta, hogy a magyar kormányzati politika antidemokratikus lenne, ilyet csak az Európai Parlament szocialista, liberális és zöldpárti képviselői állítottak.
MTI, fidesz.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Hideget, meleget
Különös, mekkora kétségbeeséssel képesek hírül adni a baloldali és liberális lapok, internetes portálok, hogy a lakásfenntartással kapcsolatos költségek milyen hatalmas, a jövedelemhez képest aránytalan kiadást jelentenek Magyarországon!
Hogy az elmúlt évtizedben folyamatosan nőtt e kiadások aránya, s ma már a háztartások kiadásainak több mint egyharmadát jelenti. Csak az nem érthető, hogy ha ez így van, akkor ugyanazon lapok, portálok, amelyek a tragikus adatokat vészjósló kérdőjelekkel és felkiáltójelekkel ismertetik, három cikkel odébb miért támadják azt a kormányt, amely a rezsicsökkentést tűzte ki célul, hogy ez a beteg adat kicsit javuljon?
Hol itt a logika?
Körmendy Zsuzsanna
Magyar Nemzet
Kósa Lajos Bajnai hazugságairól - Az Orbán-kormány kárenyhítésben részesítik a Hajdú-Bét kifosztott és tönkretett gazdáit
A Hajdú-Bét tulajdonosai 180 milliós kölcsönt és 300 millió forintos hitelt szavaztak meg a Wallisnak, és döntöttek a Hajdú-Bét ingatlanjainak eladásáról is. Ezeken a szerződéseken Bajnai Gordon aláírása szerepel.
Így az, hogy Bajnai mit sem tudott a Hajdú-Bét dolgairól, szemenszedett hazugság – fogalmazott tegnap parlamenti interpellációjában Kósa Lajos.
A Fidesz alelnöke Fazekas Sándortól a Hajdú-Bét károsultjainak kárpótlásáról érdeklődött. A miniszter szerint Bajnainak kormányfőként „erkölcsi kötelezettsége lett volna” a kárpótlás.
A kormány 200 milliós juttatásban részesíti a károsultakat – mondta Fazekas. Arról is írunk, hogy a Hajdú-Bét-ügyben a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Nyomozó Hivatala csődbűncselekmény és hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozott, ám az eljárást 2010-ben megszüntették.
mh.hu
Nem szégyelljük magunkat!
Ha elnézzük, hogy mely tagállamok mikor kerültek erre az úgynevezett szégyenpadra, láthatjuk, hogy az egész eljárási cirkusznak nem sok köze van a valós számokhoz. Mert hogyan lehetséges, hogy évekig csak Magyarországot térdepeltették kukoricán, miközben mások sem a háromszázalékos hiányt, sem az államadósságra vonatkozó 60 százalékot nem tartották?
Nem akarjuk az olaszokat bántani, de hát mégiscsak a kért szint dupláját hozták össze adósságból, mégsem hederített rájuk senki. Sőt, a görögök eszeveszett túlköltekezését és 130 százalékos eladósodottságát is 2009-ig (!) nézte tétlenül Brüsszel.
Hogy is van akkor ezekkel a századszázaléknyi különbségekkel, amit rajtunk oly szigorúan számon kérnek?
És milyen erkölcsi alapon eszkábálhat össze egy „szégyenpadot” az a bizottság, amely nemrég – alapjogok ide, alapértékek oda – elvette a ciprusiak bankokban tartott megtakarításait?
Szabó Anna
Magyar Nemzet
Orbán Viktor a Helsinki Egyetemen
A kormány azt akarja, hogy minél többen dolgozzanak, és minél többen keressenek, a munkanélküliséget ugyanis elfogadhatatlan.
Részlet Orbán Viktor beszédéből a Helsinki Egyetemen, 2013. május 13.
Ismét magyar fiatalokra támadtak Temerinben
A VajdaságMa szerint a „nemkívánatos incidens” vasárnap hajnalban történt a dél-bácskai városban. Hazafelé tartó két magyar fiatal szembetalálkozott egy háromtagú szerb társasággal, s egyikük – a sértett, a húszéves C. R. elmondása szerint – minden ok és magyarázat nélkül rátámadt az egyik magyar fiatalra, ütlegelni kezdte, sérüléseket okozva, s miután áldozata földre került, megpróbálta összerugdosni, de ebben a többiek megakadályozták. Miután a sértett feljelentést tett a rendőrségen, a támadót előállították.
Több hasonló eset is volt Temerinben az utóbbi időben
Az elmúlt hónapokban több, hasonló incidens történt Temerinben, de más vajdasági településeken is voltak ilyen esetek, ami miatt a magyar kormány tagjai többször aggodalmukat fejezték ki, és a diplomácia is több alkalommal felvetette a kérdést Szerbiának.
Március elején Martonyi János külügyminiszter közölte, hogy a kormány aggódik a Vajdaságban az elmúlt hónapokban történt magyarellenes erőszakos cselekmények miatt, ezek az incidensek súlyosan veszélyeztetik az ott élő magyar közösség biztonságát, és tartósan csökkenthetik a két ország közötti bizalmat.
Február 16-án Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Ivica Dacic szerb miniszterelnök, belügyminiszter megállapodott a leginkább érintett vajdasági települések közbiztonságának megerősítéséről és az események kivizsgálásának felgyorsításáról.
mno.hu
Fricz Tamás: Az egykori demokratikus ellenzék unalmas megnyilvánulása
A régi, SZDSZ-hez kötődő 12 közéleti szereplő ismét megszólalt, a Népszabadság szombati számában jelentettek meg újra egy közös nyilatkozatot Mi és ők – beleszóljon-e Európa a dolgainkba? címmel. Bevallom Önöknek, fárasztó, érdektelen és tartalmatlan megnyilvánulás ez. Fölösleges volt az erőlködés.
A nyilatkozat szerintem három megállapítást tartalmaz, irányítsuk figyelmünket ezekre.
1. Megítélésük szerint Európának, pontosabban az Európai Uniónak föderális szerkezetűvé kell válnia. Vagyis az unió tagállamainak le kell mondaniuk jó néhány fontos jogukról, azokat át kell adni uniós hatáskörbe. Ez mindenképpen a nemzeti szuverenitás csorbításával jár együtt.
Kérdésem: vajon mindenki egyetért ezzel az unió tagállamai közül? A válasz egyértelmű: van ország, amelyik igen, van, amelyik nem. A föderális szerkezet kialakításáról nagy vita folyik napjainkban is, a kérdés nincs eldöntve, tehát itt egyfajta „szentenciát” megfogalmazni teljességgel értelmetlen.
Nagyon szerényen szeretnék utalni Nagy-Britannia álláspontjára – akik még a kilépéstől sem állnak túl távol –, de ha megkérdezzük Franciaországot, Csehországot, akár Írországot vagy Görögországot, hogy Magyarország állampolgárairól már ne is beszéljünk, akkor világos, hogy a föderális Európa legfeljebb egy elképzelés, de nem konszenzusos álláspont.
Talán a holland és francia népszavazás egyértelmű végeredménye a föderális uniós alkotmánytervezet elutasításáról szintén világos állásfoglalás az állampolgárok álláspontjáról.
Ebből fakadóan a volt szabad demokrata guruk kiindulópontja maximum vitatéma s nem pedig egy létező „természeties” felfogás, mely minden vitán felül áll. Ellenkezőleg.
2. Vélhetően a fenti kiindulópontból következik az a világos álláspontjuk is, hogy minden, a nemzeti érdekeket védő politika nem más, mint nemzeti populizmus. A fogalom, a populizmus többször is előjön a nyilatkozatukban, mindig abban az összefüggésben, hogy a nemzeti szuverenitás védelme csak ezzel a szóval azonosítható.
Ez az álláspontjuk tarthatatlan (miként a többi is). Demszky, Haraszti, Konrád, Mécs, Radnóti és a többiek lényegében azt állítják, hogy ha a magyar kormány védi a magyar érdekeket, az populizmus.
A populizmus fogalma egyébként rendkívül áttetsző, valójában a politológiában is állandó vitatéma, de Demszkyéknél világosan látszik számukra a valódi értelme. Ez pedig nem más, mint ami már a rendszerváltás idején is volt: mucsaizmus. (Talán Tamás Gáspár Miklós is emlékszik erre a kifejezésre a régi „szép” időkből.) Már a kilencvenes évek elején is pontosan lehetett tudni például Magyar Bálintról, hogy a nemzetet mint olyant egy elavult, a történelem szemétdombjára való dolognak gondolta, s ennek a nézetének már akkoriban is hangot adott előadásaiban.
Ez a hozzáállás semmit sem változott a 12 aláíró személy mentalitásában az elmúlt 23 évben, valószínűleg inkább tovább erősödött. Vagyis az SZDSZ főgurujai számára a nemzet és a nemzeti szuverenitás nem más, mint szitokszó, populizmus, elavultság, provincialitás és mucsa.
Szeretném szelíden jelezni a hölgynek és az uraknak, hogy ez a szemléletmódjuk ostoba és főleg buta.
3. Rendkívül aranyos a guruk szocialistákkal szembeni támadása a nyilatkozatban, de következik a fentiekből.
Azzal vádolják a szocikat, hogy hibásan nem fogadják el a május 8-ai Tavares-féle jelentést, mert a szocialista párt így önkéntelenül is kiszolgál egy „populista indulati igényt” (értsd magyarul: a szocialisták a saját hazájuk védelmében lépnek fel kivételesen).
Az a gondjuk, hogy a szocik azzal érvelnek, hogy bár a Tavares-féle – egyébként bántóan elfogult és megalapozatlan – jelentés számukra érvényes lehet, mégis tiltakoznak az ellen, hogy a magyar állampolgárokat érje hátrány az Orbán-kormány vélelmezett jogállamellenes lépései miatt.
Vagyis: Radnótiéknak az a gondjuk, hogy a szocialisták egy rövid pillanatra mertek a hazájuk embereire is gondolni, nem csak saját érdekeikre.
Nekem meg az a gondom, hogy az ilyen emberek, mint Demszky meg a többiek, hogyan képzelhetik magukról még mindig, hogy bármilyen magyar ügyben is megszólalhatnak ennyire magyarellenes mentalitással.
Fricz Tamás
mno.hu
„A demokrácia kisajátítása zajlik” - L. Simon László szerint a Schiff-féle petíció abszurdum, egyben otrombaság
A demokrácia kisajátításaként értékeli L. Simon László, a kulturális bizottság fideszes elnöke, hogy Schiff András és több neves művésztársa nyílt levélben az Orbán-kormányt a Magyar Művészeti Akadémia törvényi szabályozásának visszavonására szólította fel. Miközben – tette hozzá – a törvényesen megválasztott parlament által megszavazott intézkedésről van szó. L. Simon döbbenetesnek tartja a Ludwig Múzeum vezetőváltása körüli felhajtást is.
Schiff András, továbbá tizenöt hazai és külföldi művész a minap petícióban szólította fel az Országgyűlést a Magyar Művészeti Akadémiát (MMA) érintő törvény megváltoztatására.
Legitim politikai testületek demokratikus körülmények között meghozott döntéseit, még ha azok akár nem is tökéletesek, önkényesnek beállítani, na ez az antidemokratikus hozzáállás – véli L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke. Elmondta, elkészült, s már a szakmai szervezeteknél van az a jogszabálytervezet, amely szerint nem lenne kötelező az intézményvezetőket pályázat útján kiválasztani.
A nyílt levél szerint az említett szabályokat „valamennyi demokratikus erő tiltakozása ellenére fogadták el”, ezért az aláírók követelik, vonják azokat vissza, „vessenek véget a művészet ideológiai erénycsőszei különleges felhatalmazásának”. Függetlenül attól, mi a véleményünk az MMA-ról, vagy annak elnökéről, itt újfent a demokrácia kisajátítása történik, akárcsak a rendszerváltozás után, amikor akcióba lépett a Demokratikus Charta. - mondja L. Simon
Vagyis az egyik politikai oldal most is a demokrácia letéteményesének állítja be magát, míg a másik felet a demokrácia és annak értékei felszámolójának. Ez abszurdum, egyben otrombaság. Tény, hogy a jelenlegi kormánynak, illetve az azt támogató pártszövetségnek kétharmados többsége van az Országgyűlésben. Csakhogy a 2010-es választójogi keretek valamennyi politikai erőnek ugyanazt a lehetőséget adták meg, a választók pedig így döntöttek. Azt mondani, hogy éppen a demokrácia sérül, mert a parlamenti többség elfogadott egy jogszabályt, teljes képtelenség, sőt hazugság.
– Ugyanezt mondta a napokban egy konferencián az MSZP-s Hiller István. A volt miniszter azt állította, a kultúra állami támogatásának nagyobb része felett az MMA diszponálhat. Ez tételesen nem igaz. Az idén a központi költségvetés erre a területre több mint száztízmilliárd forintot fordít, ebből kevesebb, mint két és fél milliárd a művészeti akadémia forrása. Az állam függetlenül működő mecénás szerveire, mint például a Nemzeti Kulturális Alapra vagy a filmalapra, nyilvánvalóan nincs befolyása az MMA-nak. De ami különösen irritál: megint egymásra csúszik a szakmai bírálat és a politikai ítéletalkotás. Arról lehetne érdemben vitatkozni, milyen művészeti irányzatokat, trendeket preferáljon egy kormány, ha egyáltalán kell ilyet tennie, ám legitim politikai testületek demokratikus körülmények között meghozott döntéseit, még ha azok akár nem is tökéletesek, önkényesnek beállítani, na ez az antidemokratikus hozzáállás. És nem árt tisztázni: az államfő vagy az Alkotmánybíróság meglátásai révén ez a kormány és a konzervatív többség már számos jogszabályt kijavított. A korrekció lehetősége mindig adott.
A petíció egyik aláírója nem más, mint a bécsi Burgtheater igazgatója.
Matthias Hartmann állami intézményt vezet. Nem tudom, mit szólnának a „sógorok”, ha mondjuk a magyar Nemzeti Színház vezetője írna alá osztrák állampolgárokkal közösen egy, az ottani kultúrpolitikát keményen kritizáló petíciót. Vagyis ez az ügy diplomáciailag is aggályos. Kőkemény politizálásról van szó, ráadásul egy másik ország belügyeibe való beavatkozás szándékával. Az is érdekes kérdés lehet például, hogy mondjuk az osztrák kulturális miniszter egyetért-e azzal, amit az intézmény vezetője állít rólunk - folytatta
Mh.hu
Brutális pofont kapott az MSZP
Elképesztően hatalmas vereséget szenvedett az MSZP a vasárnapi időközi választáson Komlón. A Baranya megyei város 1994–2006 között a szocialisták egyik legerősebb fellegvára volt, és egy évvel az általuk remélt kormányváltás előtt szinte kötelező lett volna a győzelem számukra.
Ismételten súlyos MSZP-vereséggel zárult a hétvégi időközi önkormányzati választás, mivel egy évvel az országgyűlési választások előtt nem sikerült a baloldali pártnak diadalmaskodnia a komlói időközi önkormányzati választáson. Ráadásul a szakonyfalui polgármester-választáson is a kormánypárti jelölt diadalmaskodott. Az ellenzéki kudarcsorozat jelentőségét abból a szempontból érdemes megközelíteni, hogy egy évvel a választások előtt a kormánypárttal szemben állók számára minden sikerre szükség lenne, de ezzel szemben január óta azt látjuk, hogy a Fidesz–KDNP győzelmet győzelemre halmoz.
A komlói időközi választás jelentősége abban állt, hogy az MSZP-nek lehetősége nyílt arra, hogy egy olyan körzetben szerezze meg a mandátumot, amelyben 1994–2006 között domináns pozícióban volt. Még 2010-ben is több mint 30 százalékot szerzett az országgyűlési választáson a listás szavazatokat tekintve a baranyai városban, amely az országos átlagához (19 százalék) képest több mint 10 százalék volt. Az előjelek és a három éve tartó jobbközép kormányzás alapján teljesen biztosnak tűnt, hogy a komlói körzetben a szocialisták fognak diadalmaskodni, ráadásul a Jobbikon kívül más ellenzéki jelölttel nem kellett szembenézniük.
Magas részvétel, nagy MSZP-bukta
Mindezzel szemben a komlói választás alaposan rácáfolt a várakozásokra. A kormánypártok a Fidesz–KDNP-vel szövetséges Lungo Drom jelöltjét indították, aki 59,64 százalékos eredménnyel óriási fölénnyel diadalmaskodott a korábbi évtizedekben baloldali dominanciát mutató választókerületben.
A szocialisták aspiránsa csupán 32,11 százalékot kapott, míg a Jobbik jelöltje éppen csak átlépte a parlamenti küszöböt 5,26 százalékkal. Minden ilyen időközi választást kapcsán a vesztes fél általában a részvételi arányba kapaszkodik, éppen ezért érdemes ezt is részletesen szemügyre venni.
A komlói időközi választás végeredménye, ismét egy súlyos MSZP-vereség
Máshol sem erős az ellenzék
Azzal, hogy a baloldali ellenzék egy olyan városban szenvedett vereséget, ahol egy évvel az általuk tervezett kormányváltás előtt kötelező lett volna a győzelem, minden bizonnyal változást hoz majd az erőviszonyokban. Világosan kiderült, hogy az MSZP nem képes megszólítani azokat a szavazókat, akik 2002-ben és 2006-ban is mellette álltak, míg a kormánypártok egy baloldali fellegvárban is képesek továbbra is a szavazók biztos többségét mozgósítani maguk mellett.
Berettyóújfaluban szintén önkormányzati képviselőt választottak, ahol csupán 19,6 százalék szavazott, de a voksoláson a Jobbikon kívül egyetlen parlamenti párt sem indult. A szélsőjobboldali alakulat csupán 15,26 százalékot ért el, míg a 2010-ben 22,5 százalékot szerzett. Az ellenzék tehát itt is meglehetősen csúfosan leszerepelt, így a Hajdú-Bihar megyei városban is megmaradt a kormánypártok stabil többsége a képviselő-testületben.
mno.hu
Hatalmas zavar a posztkommunista oldalon: mit lehetne tenniük, ha ennyire sikeres a kormány? - rövid lapszemle
Szigetvári Viktor, az Együtt 2014 tárelnöke szerint problémás, hogy Mesterházy Attila köreiben az Együtt 2014-et sokan „piócának”, „élősködőnek” tartják. A társelnök úgy érzi, hogy az MSZP nem Orbán Viktort, hanem Bajnai Gordont tekinti ellenfélnek.
Az MSZP úgy reagált, jó lenne tisztázni, hogy Bajnai vagy Szigetvári vezeti-e az Együtt 2014-et. Egyébként ha az ellenzéki szövetség felkérné rá, elvállalná a miniszterelnök-jelöltséget Bajnai Gordon.
Magyar Hírlap
Tóbiás József válaszul közölte: egy demokráciában azt nem szokták elvitatni, hogy egy szövetségben a legerősebb párt nevezi meg a miniszterelnök-jelöltet.
Magyar Nemzet
Tamás Pál szerint a szocialisták tudják, hogy ha Bajnainak lennének tömegei, azok elsősorban tőlük áramlanának át. Liberális értelmiségiek vannak, tömegek, már látjuk, most sincsenek.
És a jobboldali értelmiségi törzsválasztó nem átállítható, az alsó középosztálynak meg a volt miniszterelnök túl intellektuális, és persze túl sokat fényképezték korábban Gyurcsánnyal. Tehát úgy tűnik, hogy a szocialisták legfontosabb dolga a párt eddigi pozícióinak stabilizálása.
Hogy tőlük minél kevesebben lépjenek át majd az új formációhoz. A törzsválasztók jó része azonban ma az ellenzéki oldalon értelmiségi. S most súlyos reményhiánytól szenved. Őt nem a kampány érdekelné, hanem a remény. Azonnal. Az ellenzéki elitek ehhez egyezzenek meg most. Mindegy, hogy miben. Népfrontot egy órán belül.
Miközben ezen az oldalon tovább folyik a „most vagy ősszel” vita, megjelent a „rezsicsökkentés”, az első kormányajándék, amelyet hasonlók sora fog követni. S a közönség hálásan reagál.
Az alsó középosztálybeli tömegek visszaépítése itt és most azon az oldalon elkezdődött, szabad szemmel is látható módokon. Az ellenzéknek ilyenkor kevés eszköze van. Elmagyarázni, hogy milyen kártékonyak e friss lépések a hazai energiagazdaságra, persze lehet, de az alsó középosztálybeli világban, ahol az igazi játszma folyik, mindez csak újabb eleme lenne a politikai öngyilkosságnak.
Most kiemelkedő fontosságú lenne valamilyen megegyezéses üzenet az ellenzéki politikai elitekből. Sürgősen szimbolikus lépéseket lehetne tenni. Ajánlatra van szükség például arról, hogy milyen technikai segítséget kaphatnak az ellenzéki pártirodákban azok, akiknek vitáik vannak a víz- vagy villamos társaságokkal, akik nem értik az új biztosítói és bankajánlatokat.
Népszabadság