EU-s kampánytéma lett hazánk
Azzal, hogy Orbánt harcra kényszerítették, hogy évtizedek óta a csatatéren kell élnie, mint makedóniai Nagy Sándornak - az unió először kénytelen igazából azzal szembesülni, hogy próbára teszik az intézményrendszerét. Ez az intézményrendszer pedig korrupt és pazarló. Hallatlan gőgjében igencsak fenn hordja az orrát, de nem fűlik a foga a valódi válságkezeléshez.
Csontos János
Magyar Nemzet
Orbán Viktor - azonnali kérdések, 2013. május 27.
Mindannyian nagy elismeréssel kell, hogy adózzunk a magyar emberek erőfeszítéseinek, amelyek lehetővé tették azt, hogy a kormány jó reményeink szerint még ebben az évben kihozza hazánkat a túlzottdeficit-eljárás alól.
Orbán Viktor miniszterelnök az azonnali kérdések órájában, 2013. május 27.
Az MSZP lényegében a nagytőke érdekeit szolgálja - ellenzéki lapszemle
Hegyi Gyula (régi kommunista! szerk.) szerint a jövő szempontjából érdemes elgondolkodni azon, mi lett volna, ha szocialista többségű kormány mérsékli központilag a rezsiköltségeket, növeli meg a bankszektor adóját, és az így befolyó pénzből segíti a leszakadó régiókat. Nem a lehetőség hiányzott, hanem az elszánás.
Annak belátása, hogy a demokratikus állam kiemelt kötelessége a kiszolgáltatott társadalmi rétegek érdekeinek képviselete a nagy hatalmú gazdasági és pénzügyi vállalkozásokkal szemben.
Az államnak a magántőkét szabályoznia kell. Hegyi még az MSZP-SZDSZ kormányzása idején az energiaszolgáltatók extraprofitjára és a növekvő háztartási rezsiköltségekre hivatkozva azt javasolta, hogy a kormány vizsgálja meg a közműszolgáltatók árképzési politikáját, és mérsékelje a további áremeléseket.
Felvetése még egy lenéző elutasítást sem váltott ki a „tulajdon szentségét” thatcheri elszántsággal hirdető vezetéstől. Többen feszegették a szocialista párton belül azt is, hogy Magyarországon a külföldi tulajdonban levő bankok aránytalanul kevés közterhet fizetnek, s a kormánynak joga és lehetősége lenne ezen változtatni.
Informális válasz erre érkezett, eszerint a külföldi bankok a legenyhébb állami beavatkozás esetén is totális csődbe dönthetik Magyarországot. Néhány évvel később a Fidesz közérzetjavító programjait jelentős mértékben a bankok megsarcolására és újabban a rezsiköltségek hatósági csökkentésére alapozta, ami láthatóan tartós népszerűséget hozott az Orbán-kormánynak. A tények mindenesetre azt mutatják, hogy egyik szektor sem halt volna bele. Aki 2010-ben elfordult a szocialistáktól, az döntően azért tette ezt, mert úgy látta, hogy az MSZP lényegében a nagytőke érdekeit szolgálja.
Népszabadság
Egyre nemzetibbé válik a Magyar Nemzeti Bank - rövid lapszemle
Matolcsy György szerint az új vezetés a jegybank eszköztárát a bebetonozott monopolpozíciók feltörésére, az ország pénzügyi működési költségeinek csökkentésére kívánja felhasználni. Nem mindenki örül a verseny erősítésének, de a pénzintézetek kétharmada melléjük állt. Az előző jegybanki vezetés nem elemezte a 2008 után kialakult pénzpiaci helyzetet, s nem támogatták a jegybankban a gondolati megújulást. Volt olyan kutatás, amelyet leállítottak, mert az eredmény ellentmondott az akkori iránynak.
Heti Válasz
A politikai zombit már unjuk, de el nem felejtjük, amit velünk tett
A többség megértette, hogy a beszéd nem az indulatossága vagy a káromlatai miatt megbocsáthatatlan, hanem mert a balatonőszödi kormányüdülőben összegyűlt díszes sereglet sem az előtte, sem az utána következő négy esztendőben nem csinált semmit. Semmi jót. Hét év sem volt elég hosszú idő ahhoz, hogy az emberek mindezt elfelejtsék és megbocsássák, noha magát az őszödi témát már unják.
Pilhál Tamás
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
Túlzottdemokrácia-eljárás
Az egész rasszista rágalomsorozat pusztán azért kell, hogy morális alátámasztásul szolgáljon a gazdasági-pénzügyi szankciókra. Ez a lélektani hadviselés egészült ki a legkülönbözőbb nemzetközi sóhivatalszerű bürokratakövületek minden hétre porciózott bombáival.
Megyeri Dávid
Magyar Nemzet
Nagytemplom, kis kórus
Niedermüller Péter DK-alelnök szózatában kijelentette: ők nem kérnek a rezsicsökkentésból. Az, hogy erről miért ott és akkor, közvetlenül a hálaadó istentisztelet után kellett hírt adniuk, nem derült ki.
Odabent egy megveszekedett szó sem esett rezsicsökkentésről - bejelentette viszont a kormányfő: 2O17-ig tízmilliárd forinttal támogatja az állam a nagy hírű református kollégiumot ás iskoláit.
Alelnök uram nemrégiben - szintén a rezsicsökkentés örvén – ezt írta a tüzes Galamus közösségi oldalon: „A Fidesz-kormányzat. . .kirekeszti a társadalomból a szegényeket, az elesetteket és a rászorulókat.” A rezsicsökkentés támogatását eddig aláíró legalább másfélmillió ember nyilván nem olvasta Niedermüller elemző eszmefuttatását; máskülönben valószínűleg ők is ott lettek volna a Nagytemplom előtti placcon táblástul, indulatostul.
Pilhál György
Magyar Nemzet
Orbán Viktor a debreceni Nagytemplomban rendezett hálaadó istentiszteleten
Az egyetemes reformáció elindulásának 500. évfordulójáig, 2017-ig a magyar kormány tízmilliárd forintot biztosít a Debreceni Református Kollégium és iskoláinak rendbehozatalára - mondta Orbán Viktor a debreceni Nagytemplomban rendezett hálaadó istentiszteleten tartott beszédében.
Ez a támogatás nem egyszerűen a múltunk megbecsülése, hanem a jövő reformátusságáról, a jövő magyarságáról szól - folytatta.
Három éve a magyarok világossá tették: összefogást, alapvető változást akarnak az élet egész területén, olyan új politikai, társadalmi, gazdasági rendszert, amely végre rendet teremt.
Az erősek összefognak, a gyengék széthullanak. Ezért tekintjük a választási eredményt társadalmi szerződésnek, amely megalapozta a nemzeti együttműködés rendszerét, mert az erősek összefognak, a gyengék széthullanak.
A nemzeti együttműködés rendszerének első számú szabálya: a győztesnek nem igaza van, hanem feladata. Nagyrabecsülésünket fejezzük ki a Magyarországi Református Egyháznak azért, amit a magyar református közösségért tett.
A kommunista diktatúra ellopta azt a perselyt, amelyet évszázadokon keresztül a magyarok adományoztak az egyházaknak. A kormány visszaadja az egyházaknak, a magyar népnek azt, amit elvettek tőlük. Az egyházak nem szoktak összepakolni, nem szokták itt hagyni az országot, nem szoktak itt hagyni bennünket.
A Magyarországi Református Egyház hiszi és vallja: Soli deo Gloria, egyedül Istené a dicsőség. A protestantizmus összefonódott a nemzet sorsával, a magyar protestantizmus legnagyobb emlékműve a magyar nyelv. A Debreceni Református Kollégium évszázadokon át prédikátorokat, tanítókat képzett, akik később az egész ország területén a gyülekezetek, az iskolák élére álltak.
A reformátusok jelmondata, miszerint az egyházat szüntelenül reformálni kell, érvényes az állam megújításában is. Európa mintha most elfeledkezett volna erről. Az internacionalista, szabadelvű szellemben vezetett Európa egyre mélyebben gázol a válság ingoványába.
Magyarország keresztény-keresztyén értékei adják azt az erőt, hogy úrrá legyen a válságon, amiben jelentős szerepe van a kormány és a történelmi egyházak együttműködésének.
Patrióta Európa Mozgalom
Vihogva dobálták meg a rendőröket
Husby utcáin világossá vált, amit sokan már évtizedek óta gyanítanak: ideje felébredni a svéd jóléti álomból. Egyesek több pénzt, mások több rendőrt küldenének a külvárosokba, az igazi nyertes azonban a szélsőjobb lehet.
A helyzet hasonló a 2011-es londoni eseményekhez: a rendőrség intézkedés közben lelő egy kisebbségi hátterű személyt (hogy jogosan vagy nem, azt egyelőre egyik esetben sem tudni), mire a külvárosi fiatalság utcai rombolásba kezd, és megtámad rendőrséget-tűzoltóságot – akit csak lehet.
Mindkét helyen a magas munkanélküliséget, a jóléti programokat ért megszorításokat és a reménytelen helyzetet okolták a zavargásokért. A hasonlóságok azonban innentől kezdve csak látszólagosak. Igaz ugyan, hogy az utóbbi években a svéd kormány is rálépett a fékre a segélyek és támogatások kiadásainak terén, ez azonban a világ legkiterjedtebb és legdrágább jóléti államában gyakorlatilag alig látszik meg.
A munkanélküli segélyből élőknek (akik mintegy 300 ezer forintnak megfelelő összegből gazdálkodhatnak) sem kell éhezniük, a külvárosokban pedig magasan képzett tanárok és szociális munkások tömegei és jól felszerelt iskolák, könyvtárak, sportpályák igyekeznek segíteni az integrációt. Néhány hónapja minden husbybeli diák saját táblagépet kapott az államtól ajándékba. Mi lehet akkor a probléma?
A többség a hibás?
Vannak, akik szerint a rasszista rendőrség és a nem eléggé befogadó svéd társadalom a hibás. A Megafonen nevű baloldali szervezet szerint például így írta le a kocsikat gyújtogató és a kiérkező tűzoltókat megdobáló fiatalokat: „kétszáz husbyi lakos mutatta ki elégedetlenségét a rendőrség rasszista viselkedésével szemben”.
A szintén balra húzó Expressen vezércikkében ugyan elítélte a vandálokat, ugyanakkor úgy fogalmazott, a zavargásokért nagy részben a szegregáció és az alacsony szintű iskolai oktatás tehető felelőssé. „Azok, akiket elhallgattattunk, csak így tudnak szóhoz jutni. Nincs hangjuk, senkit nem érdekel a véleményük – ezért fordulnak erőszakhoz” – írja a Svenska Dagbladet egyik publicistája is.
„Innen nincs kiút”
Hasonló véleményen van az egyik „zavargó” is. „Innen nincs kiút – magyarázta „Omar” egy újságírónak. – Hiába próbálkozik az ember, nem tud kitörni. Már nem tudunk hálásak lenni azért, amit kapunk. Munkára lenne szükség, de az nincs. Nincs veszítenivalónk sem, ezért hát törünk-zúzunk. Erre legalább odafigyelnek. Néha jól esik megmutatni a hatalomnak, hogy mi is itt vagyunk. Azoknak, akik állandóan zaklatnak minket és úgy kezelnek, mint az állatokat”.
Az 50-60 rendzavaró túlnyomó többsége második generációs bevándorló. Ők azok, akik már nem tapasztalták meg az „anyaország” nehéz körülményeit, így nem értik azt sem, mennyivel könnyebb az életük Svédországban. „Hálátlanok – írja róluk Alice Teodorescu az Aftonbladet véleményrovatában. – A jólét számukra már magától értetődő, alázat és megértés helyett csak egy dolog jár a fejükben: mindent, nekem, és ha lehet, azonnal. Pedig lenne miért hálásnak lenniük” – véli Teodorescu.
Még több sportpálya lenne a megoldás?
A kormányzat válasza is kiszámítható volt: még több anyagi erőforrás az, ami megoldja a külvárosok gondjait.
Fredrik Reinfeldt miniszterelnök csak két nappal a zavargások kitörése után állt a nyilvánosság elé, és akkor sem igazán eredeti gondolatokkal. „Vissza kell adnunk Husby-t a husbybelieknek, helyre kell állítanunk a rendet. A történtek arról árulkodnak, hogy még többet kell tennünk a külvárosokért” – fogalmazott a politikus.
Reinfeldt kijelentését gyakorlatilag minden oldalról kritizálták – még saját pártjából is. „Nem hihetjük komolyan, hogy egy újabb sportpálya megnyitása majd elhallgattatja a lázadozókat. A munkahelyek kérdésében kell megoldást találnunk”” – írta a husbyi Benjamin Dousa, a miniszterelnök párttársa a Svenska Dagbladet hasábjain.
Vége a toleranciának
Vannak olyanok is, akiknél azonban már elfogyott a közmondásos svéd tolerancia. Fredrik Kärrholm rendőr-publicista szerint szó sincs frusztrációról. „Vihogva hajigálták meg a rendőröket. Nekik ez nem politikai kérdés, hanem kiváló szórakozás” – írja Kärrholm.
A rendőr szerint nagyon egyszerű a kérdés: egyes fiatalok zavarognak, míg mások – akik ugyanolyan körülmények közt élnek – otthon csinálják a leckéjüket.
A megoldás sem bonyolult: a huligánokat meg kell nevelni, és ha erre a szülők nem képesek, akkor kénytelen lesz az állam magára vállalni a feladatot. „A rendet helyre kell állítani: itt az idő, hogy komolyan felelősségre vonjuk a vihogó kődobálókat” – véli Kärrholm.
Jöhet a szélsőjobb
„A felelősök megússzák egy figyelmeztetéssel, az ártatlan külvárosi gyerekeket pedig ezek után még nagyobb gyanakvással kezeli majd a társadalom nagy része. A károkat a szintén ártatlan helyi lakosok fogják megfizetni. Ki az egyedüli nyertes: a szélsőjobb” – állapítja meg az Expressen vezércikke.
Valóban úgy tűnik, hogy a bevándorló-ellenes Svéd Demokraták (Sverigedemokraterna) nevethetnek egyedül őszintén: a stockholmi események ugyanis bizonyítani látszanak, amit ők már évek óta szajkóznak: a „féktelen” bevándorlás szép lassan tönkreteszi a svéd társadalmat.
A Svéd Demokraták nem is késlekedtek learatni a babérokat. A pártvezér, Jimmie Akesson „Létfontosságú, hogy visszafogjuk a bevándorlást” címmel jelentetett meg cikket a SVD vitaoldalán. „ korábbi kormányzatok felelőtlen politikája mély sebeket szakított fel a svéd társadalom testén, melyeket a pénz már nem tud begyógyítani – a történelem során sosem költöttünk még ennyit a külvárosokra. Nincs más választásunk: szigorúan le kell csökkentenünk a bevándorlás mértékét. Egyedül így állíthatjuk vissza a svéd társadalom békéjét” – szögezi le Akesson.
Svenska Dagbladet (svd.se), Expressen (expressen.se), Aftonbladet (aftonbladet.se), Dagens Nyheter (dn.se), mno.hu
Az EP is beismerte: alapjogok sérülnek Szlovákiában
Az EP petíciós bizottsága napirenden tartja azt a petíciót, amely a szlovák állampolgársági törvény azon rendelkezését kifogásolja, amely szerint elveszíti a szlovák állampolgárságát az, aki felveszi egy másik országét. A bizottság tovább foglalkozik azzal beadvánnyal is, amely a Benes-dekrétumok sérthetetlenségét kimondó 2007-es szlovák parlamenti határozat miatt született – jelentette be a bizottság hétfői zárt ülését követően Hankiss Ágnes, a testület fideszes tagja.
A politikus úgy fogalmazott, hogy sikerült időt nyerni, a testület ugyanis úgy döntött, mindaddig napirenden tartja a kérdést, amíg a szlovák alkotmánybíróság nem dönt az ügyben. Azt ugyanis a szlovák alaptörvény is kimondja, hogy akarata ellenére senkit nem lehet megfosztani szlovák állampolgárságától.
Ez a „brutalitás” emberi alapjogokat sért
A szlovák fél a vitában azt hangsúlyozta, hogy az uniónak ebbe nincs beleszólása, az állampolgárság szabályozása tagállami hatáskör. Ezt Hankiss sem vitatta, de elmondta, hogy az a „brutalitás”, amellyel a törvényt az érintetteteken végrehajtják, az már nem tagállami hatáskör, ez ugyanis emberi alapjogokat sért, ami szerinte nagyon is uniós kompetencia.
A petíciót jegyző Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke úgy vélekedett, hogy a mai a felvidéki magyarság napja Brüsszelben, mert mind a Benes-dekrétumok sérthetetlenségét kimondó pozsonyi parlamenti határozat, mind az állampolgársági törvény ügyében beadott petíció napirenden maradt. Ez olyan siker, ami talán a szlovákokat is elgondolkodtatja – fogalmazott a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke.
Árt Szlovákia image-ének és gazdaságának
Gubík László, akit megfosztottak szlovák állampolgárságától, elmondta: 2011 nyarán vette fel a magyar állampolgárságot, és azóta jogi értelemben bevándorlóként él szülőföldjén. Úgy vélekedett, hogy a kérdés rendezése Szlovákia érdeke is. Szlovákiának ugyanis szerinte nem érdeke, hogy elveszítsen munkavállalókat, tehetséges fiatalokat, értelmiségieket, adófizetőket.
„Ez nem tesz jót sem Szlovákia image-ének, sem Szlovákia gazdaságának. Ez nem csak szlovák–magyar kérdés” – hangsúlyozta Gubík.
Tőkés László, egykori királyhágómelléki református püspök úgy vélekedett, hogy a szlovák törvény egyértelműen a magyarok ellen irányul. Elmondta, hogy az ülésen egyfajta egyensúlyozási törekvést vélt érzékelni. „Valahol érzékelik az Európai Parlamentben, hogy túlságosan messze mentek el a Magyarország elleni eljárásmódban” – hangsúlyozta az erdélyi magyar politikus, aki szerint például az Európai Bizottság alapjogi biztosa nem törődik a külhoni magyar kisebbségekkel, miközben a magyarországi kisebbségek miatt aggodalmát fejezi ki.
Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke is eljött a bizottsági ülésre Brüsszelbe, bár a zárt ülést végül nem követhette figyelemmel a teremben. A pártelnök úgy véli, a petíciós bizottság döntése a szlovák alkotmánybíróság döntését is felgyorsíthatja, sőt, akár annak kereteit is meghatározhatja.
„Szlovákiának döntenie kell, hogy ezt a kérdést megoldja az alkotmány értelmében civilizált módon, vagy ezt a vitát, veszekedést továbbra is folytatni akarja európai színtéren” – húzta alá a jelenleg parlamenten kívüli párt vezetője.
„Sikerült a teljes nemzetközi nyomás és az összeurópai pártpolitikai összefogás ellenére áterőltetni a bizottságon azt az álláspontot, hogy kérjük fel az Európai Parlament jogi bizottságát, hogy jogi aspektusokból vizsgálja meg az ügyet” – mondta el Bagó Zoltán, aki abszolút sikerként értékelte a bizottság döntését.
MTI