Hajdú-Bét-ügy: Bajnai egyre idegesebb
„A kormány, ahogy vállalta, nem hagyja cserben a gazdákat” – mondta sajtótájékoztatóján Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője azzal kapcsolatban, hogy elkészült a vidékfejlesztési miniszter rendelete a Hajdú-Bét- és a Novofarm-ügyben érintett gazdák kártalanítására. A szóvivő hangsúlyozta: bár nem ennek a kormánynak a felelőssége, hogy kártalanítsa az érintetteket, egy évtized óta mégis ez az első kabinet, amely kötelességének érzi, hogy tegyen valamit a károsultakért.
Selmeczi hozzátette: sokan érezhetik azt, hogy a kártalanítással nem kerül pont az ügy végére, „erkölcsileg még nyitott a gazdák kisemmizése”. Kifogásolta, hogy az érintettek még számos súlyos kérdésre nem kaptak választ, egyebek közt arra: akinek nagyon sok pénze és hatalma van, az bármit megtehet, akkor is, ha tetteinek következménye emberéletekben és otthonokban mérhető?
Választ várt arra is: miért hallgattatták el Karsai Józsefet, aki a gazdák érdekében kívánt fellépni, és miért tagadja az általa elmondottakat Bajnai Gordon?
Mi lehet a Hajdú-Bét-ügy zárt aktáiban? – kérdezte. Szerinte Bajnai Gordon egyre idegesebb, és perrel fenyegetőzik, amikor nem ezt teszi, akkor pedig a károsultakon viccelődik.
Selmeczi cinikusnak tartotta a korábbi miniszterelnök azon kijelentését is, hogy ha a Hajdú-Bét károsultjait kártalanítja az állam, akkor ezt a Malév dolgozóival is meg kellene tennie. „Ez felháborító akkor, amikor a parlament jelentéséből kiolvasható: a Gyurcsány–Bajnai-kormány és holdudvara ásta meg a légitársaság sírját, tudatosan vitték csődbe és okoztak kárt az államnak.” A szóvivő azt üzente Bajnainak: az emberek már eddig is túl nagy számlát fizettek a Gyurcsány–Bajnai-kormányok által okozott károkért.
Ónodiné Demeter Éva, a károsult gazdák és családok képviselője köszönetét fejezte ki a tárca közreműködéséért abban, hogy a tíz éve tartó kálváriájuk végére pont került a jogszabály elkészültével – tartalmazza a VM tájékoztatása.
MTI, mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Orbán: Kihúztuk az országot a gödörből
Ha egy ország nehéz helyzetben van, akkor is meg kell őriznie méltóságát, az elmúlt három évben kihúztuk az országot a gödörből, amelyet ellenfeleink sem tagadnak – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök a Századvég által rendezett, Fókuszban a nemzeti érdek – A magyar modell az átalakuló Európában elnevezésű konferencián.
Az egykori spanyol kormányfő, José María Aznar jelenlétét többnek nevezte egy egyszerű látogatásnál Orbán Viktor miniszterelnök a Századvég által rendezett, Fókuszban a nemzeti érdek – A magyar modell az átalakuló Európában elnevezésű konferencián. A kormányfő először méltatta Spanyolország egykori.
Orbán elmondta, a kilencvenes években tanultak Aznar példájából, aki egyesíteni tudta hazájában a jobboldali erőket. A miniszterelnök arra is emlékeztette a jelenlévőket, hogy Aznar volt az egyik olyan miniszterelnök Európában, aki ragaszkodott ahhoz, hogy a kereszténység szerepeljen az európai alkotmányban, miközben sokan „sumákoltak ebben a kérdésben”.
A magyarokat sajátos észjárás jellemzi, a magyarok találták fel a golyóstollat, a presszókávét, a számítógépet, mindez sokat elárul a felfogásunkról. Van-e egyáltalán nemzeti érdek? Sokan felteszik ezt a kérdést – vezette fel előadását Orbán. Egy, a maga műfajában egyedülálló dologgal találkoztam: a Nézőpont Intézet egy jelentésében számszerűsíteni próbálta a politikát.
Három év alatt programunk 69 százalékát teljesítettük. A közrend tekintetében 86, a demokratikus normák tekintetében 76 százalékát elvégeztük a vállaltaknak, az egészségügyi, szociális biztonságra vonatkozó vállalások 67-68, a gazdaság célkitűzései 66 százalékban teljesültek. A számok a valóságról keveset mondanak, az az izgalmas, hogy összeállnak-e ezek az intézkedések egy egésszé – magyarázta Orbán.
Az irigység kultúrája
A kommunizmus az emberben lévő rossz tulajdonságokra alapozott, kiépítette az irigység kultúráját, és megvalósította a nemzeti kisszerűség politikáját, a „nekünk úgysem sikerülhet” mentalitást honosította meg. Ez a gondolkodásmód túlélte a rendszerváltást, valamint a kilencvenes éveket, és még tovább is élt volna, ha nem veszik el a fedezet a kilencvenes évek végén, és ez a pénzügyi fedezet volt – hangsúlyozta a kormányfő.
Ebbe bukott bele a Kádár-rendszer, és így bukott meg 2010-ben a szocialista kormány is. Jött a hitel és az összeomlás – fűzte hozzá a miniszterelnök.
„Ebből jön ki a magyar jövő”
Ne vállalkozz semmire, alkalmazkodj – mondják az ellenfeleink, addig mi azt mondjuk: állj ki, vállalkozz, kezedben a jövő. Ebből jön ki a magyar modell – emelte ki a kormányfő. „Kivittük Magyarországot a gödörből”, három izgalmas és sűrű év van mögöttünk.
Kivittük Magyarországot abból a gödörből, melybe a szocialisták lökték az országot – fűzte hozzá. Egyik riválisunk azt mondja, hogy vannak eredményeink, de ezek csak átmenetiek. Az, hogy ez átmeneti-e, majd kiderül 2014-ben. Kihúztuk az országot a bajból, s van benne perspektíva, és ezt már az ellenfeleink sem tagadják.
Orbán: Ez egy igazi politikai újítás volt
A kormányprogram kapcsán a legnagyobb meglepetés Orbán szerint az volt, hogy egy pártszövetség, amely kétharmados győzelmet aratott a választáson, nem azt kezdte el magyarázni, hogy mást talált, mint amire számított. A választási programot beletette a kormányprogramba. Ez egy igazi politikai újítás volt, amire büszkének kell lenni.
A magyarok a választáskor kinyilvánították, hogy alapvető változást akarnak, és arra adtak felhatalmazást, hogy a kormány új politikai, gazdasági és társadalmi rendszert építsen.
A kormány öt nagy nemzeti ügyet határozott meg, melyek közül az első, hogy talpra állítják a gazdaságot. 2010-ben nem a saját lábán állt az ország, a kormány álláspontja azonban az volt, hogy szégyen más pénzén élni, az az ország, amelyik nem a saját pénzéből él, annak nem lehet önbecsülése, ezért a kormány mindent megtesz, hogy az ország saját erőből tartsa fenn magát.
A kabinet lezárta az együttműködést az IMF-fel, rendbehozta a költségvetést, az ország a piacokról finanszírozza magát.
„A munka és a biztonság összefügg”
A második vállalás a szociális biztonság megteremtése volt. Orbán szerint a magyarok megtanulták, hogy az eladósodás vége, hogy megszűnik a szociális biztonság, ez történt 2008-ban. Éppen ezért a kormány 2010 után befagyasztotta a rezsiköltségeket, és idén január elsejével elkezdődött a rezsicsökkentés.
Emellett megőrizték a nyugdíjak reálértékét, gyerek utáni adókedvezményt biztosítottak. Orbán azt mondta: azt nem állíthatja egyelőre, hogy Magyarország egy jóléti állam, de van egy alapvető biztonság, amelyet a munkával lehet biztosítani, ha azt nem utasítják el.
A szociális biztonság és a munka összefügg, éppen ezért a kormányfő szerint az embereket akkor kell megadóztatni, amikor költenek, nem akkor, amikor keresnek. Ezért van hazánkban az egyik legmagasabb forgalmiadó-kulcs, és az egyik legalacsonyabb jövedelemadó-kulcs. Orbán kijelentette: azt szeretné, ha ez a jövedelemadó idővel egy számjegyűvé válhatna.
Ez volt a harmadik vállalás
Az egészségügy megmentése volt a kormány harmadik vállalása. Elmondta, hogy belátták: a kórházrendszer önkormányzati fenntartás alatt nem volt menthető, ezért az államhoz vonták őket. „Messze nem tökéletes így sem, de gazdaságilag racionálisan és kiszámíthatóan működik a rendszer” – fogalmazott a miniszterelnök. Egy komoly vállalásunk van még – mondta Orbán –, ez pedig a háziorvosok helyzetének javítása.
A közrendről úgy beszélt, hogy érdemes megnézni a 2010 előtti állapotokat. „Egyenruhás szervezetek masíroztak rendőri fellépés nélkül, romákat és roma gyerekeket lőttek hátba, 20 ezer forint alatt szabad rablást biztosítottak a tolvajoknak, ideológiailag megvédve őket” – sorolta. Három év alatt azonban ennek nincs nyoma.
A demokratikus normák visszaállítása kapcsán megjegyezte Orbán, hogy vicces az, amikor baloldaliak beszélnek arról, hogy sérül a jogállam. Szerinte ehhez elég felidézni az őszödi beszéd önkéntes beismerését, amelyből kiderül, hogy a szocialista demokráciafelfogás az volt, hogy verd át a hazádat.
Orbán: Modellértékű elemek vannak
Mi a a nemzetek Európáját akarjuk. „Olyan föderáció, amiben feloldódnak a nemzetek, ott Magyarországnak nincs helye, de mi nem akarunk kilépni az EU-ból” – mondta.
Orbán két dolgot hangsúlyozott ki. Az első, miszerint a jobbközépnek nem kell megijedni attól a teológiai megalapozottságú igazságtól, hogy Isten olyan világot teremtett, amelyben csak rajtunk múlik, hogy sikeresek leszünk-e. A második: vannak törvények, parancsolatok. És van néhány törvény, melyeket ha nem tartunk tiszteletben, akkor rámegy az életünk, a családunk, a hazánk – fejezte be előadását a miniszterelnök.
MTI, mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Sorosnak köszönhetjük, hogy Magyarország fasizálódásáról írnak
A Soros-hálózatnak tudja be Roger Scruton, hogy Magyarország fasizálódásáról olvasni világszerte. Az angol filozófus erről a Heti Válasznak beszélt.
Roger Scruton az 1980-as évek közepén érkezett először Magyarországra, és ismerkedett meg a mára nagyon eltérő utakat bejárt ellenzéki körökkel, hogy a jogállamiság kialakításában segédkezzen. Úgy tartja, ma elsősorban a „Soros-hálózatnak” köszönhető az ország nemzetközi rossz híre. Scruton szerint „Soros a személyében is be van oltva a nacionalizmus ellen, az általa kiépített hálózat viszont nagyon is politikussá lett.”
Scruton úgy véli, a rengeteg kritika között lehet jogos bírálat is, a mértéktelenség viszont szembeötlő. „Olyan képet festettek fel egyesek, például Haraszti Miklós, hogy itt már bakancsok csattognak az utcákon, hogy félni kell. Az efféle mítoszok terjesztése gyalázatos.
Azzal semmi gond nincs, ha valaki közli a külföldi médiával: nézzék, én a magyar ellenzék embere vagyok, így és így látom a mostani kormányt. Amikor viszont azzal vádolják saját országukat, hogy fasisztává vált, miközben nem vált azzá, az szégyenletes.”
Scruton szerint nem a hazai jobboldal üldözési mániája nyilvánul meg a Magyarország elleni összeesküvés emlegetésében. „Angliából nézve úgy látom, létezik ilyen összeesküvés. Van néhány ember, aki a nemzetközi médiában folyamatosan fasizálódó diktatúrának állítja be az országot. A baloldali elfogultság persze általában is jellemzi az egyetemeket, különösen a drága amerikaiakat.
Ezek ösztöndíjakat adnak a Haraszti és Kis János köreiből kikerülőknek, akik gyakran rendkívül intelligens és érdekes emberek. Ám kikerültek a magyar parlamentből is, s a nyugati világban meglévő privilégiumaikat arra használják, hogy országon kívüli ellenzék legyenek. Szerintem ez illegitim hatalomgyakorlás.”
Magyarország egy pillanatra sem kerül le a napirendről
Alig egy nappal azután, hogy az Európai Bizottság a hazánkkal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolta, egy másik európai intézmény, az Európa Tanács bürója máris napirendjére veszi a Magyarország elleni monitoring eljárás megindításának ügyét.
Az ET szakbizottságához hasonlóan ennek a grémiumnak is arról kell állást foglalnia, hogy javasolja-e a parlamenti közgyűlésnek a Magyarország elleni megfigyelési eljárás elindítását. A döntés valójában csak formaság, hiszen amint azt korábban a Magyar Nemzet elsőként megírta, a monitoring bizottság döntése után már eldőlt, hogy hazánk ügyét mindenképpen az ET közgyűlése elé viszik.
Heti Válasz, Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
A kényelmes napokról nekünk le kell mondanunk
A vállainkra nehezedő szerep nagy és felelősségteljes, de úgy becsülnek meg, s az idők mérlegén annyit nyomunk, amennyi értéket önmagunkban, magatartásunkban, feladataink teljesítésében felmutatunk.
A saját sorsunkat magunk kovácsoljuk, az élettől annyi kegyre számíthatunk, amennyit tőle makacs kitartással, megbonthatatlan összefogással, céltudatos és szívós munkával kikényszerítünk.
A kényelmes napokról nekünk le kell mondanunk: harcok idején, történelmi fordulóban, eszmék és népek elkeseredett mérkőzésekor születtünk, de a nagy időkhöz nagy nemzedék kell, s megéri, hogy a szerepet vállaljuk, összefogjunk, mint még soha, s a nyomasztó jelenben is tántoríthatatlan bizalommal dolgozzunk és mindent megtegyünk a szent célért, azokért, akik utánunk következnek.
Templom és iskola - 1939
Márton Áron (1896-1980) - az erdélyi katolikus egyház püspöke
Az emberek csak azt látják, hogy a baloldalon hatalmi játszadozás folyik - rövid ellenzéki lapszemle
Schiffer János (Demszky volt helyettese) szerint az ellenzéknek ma is ugyanakkora a támogatottsága – hiába a pártok szaporodó száma –, mint korábban volt. Növekszik a választani nem tudók, nem akarók száma, mert nem jön az üzenet, amire reagálhatnának.
Helyette az ellenzéki oldalon taktikáznak, és nem értik meg, hogy világos és érthető stratégiára van szükség.
Nem értik, hogy az emberek csak azt látják, hogy hatalmi játszadozás folyik, amiből már nagyon elegük van. Ne várja senki azt, hogy majd az idő szorításában kényszeredetten létrejövő megállapodás hatására felsorakoznak mögé az emberek. Kevés lesz számukra csupán a hatalom érdekében létrejövő aláírás, több kell nekik – hiteles emberek hiteles üzenettel.
Népszabadság
A számok és az idő is az Orbán-kormánynak dolgozik - rövid ellenzéki lapszemle
Németország magára maradt a megszorítások politikájához történő ragaszkodással. Az Európai Bizottság engedékenyebbnek mutatkozik a növekedésösztönzéssel kapcsolatban, amennyiben az ideiglenesen nagyobb költségvetési hiányt eredményező gazdaságpolitika együtt jár a versenyképességet javító reformok véghezvitelével. Nagy Gergő szerint az EB-nek egyre kevesebb muníciója marad hazánkkal szemben. Szemöldökráncolások lehetnek, de a számok és az idő is az Orbán-kormánynak dolgozik.
hvg.hu
Fent és lent
Az unió vezetése vasmarokkal szorította hazánk kormányát, nehogy egy forinttal Is többet költsön az emberek jólétére. Így aztán nem maradt más lehetőség, mint nagyon-nagyon sikeres gazdasági stratégiát készíteni, és megvalósítani. Ami aztán szükségképpen - amint az első Orbán-kormány idején is történt - elindítja az életszínvonal emelkedését.
Bencsik András
Demokrata
Orbán Viktornak a Hankook vezetőjével közös sajtótájékoztatója - az ország helyzetének értékelése
Szerda délután európai elismerést kapott a magyar gazdaságpolitika. Az Európai Bizottság bejelentette hogy mely tagállamok esetében javasolja a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését - mondta Orbán Viktor.
Az elmúlt időben csupa jó hír érkezett a magyar gazdaságból: a munkanélküliség csökken, a foglalkoztatás nő, és végre elismerést kapott az a gazdaságpolitika is, amelynek filozófiája szerint az ember nem más pénzén él, hanem a sajátján, és egy gazdaság nem más lábán áll, hanem a sajátján - folytatta.
Az oly nagyon hiányolt befektetések is az összes elemzőt meglepő mértékben nőttek.
Emellett a gazdasági növekedésről - ugyan még szerény, de végre - szintén pozitív adatok érkeztek, így talán valóban nem túlzás abban reménykedni, hogy az elmúlt három évben elvégzett munka meghozza a kézzel fogható eredményeket.
A Hankooknak világos, hosszú távú elképzelései vannak, a magyar kormánynak pedig világos víziója az ország jövőjéről, és ennek a kettőnek a tartalma egybeesik.
A Hankook gumiabroncsait olyan gépek állítják elő, amelyeket nem lehet egyik napról a másikra összepakolni és elvinni máshová. Aki egyszer egy ilyen terméket gyártó gépsort valahol elhelyez - mondjuk, Rácalmáson, Dunaújváros szélén -, az hosszú ideig ott fog maradni, és amikor arról gondolkodik, hol fejlesszen, akkor ott fog fejleszteni, ahol az előző gépsora is van. A Hankook magyarországi jelenléte hosszú távú.
A Hankook a földrajzi fekvés, a képzett magyar munkavállalók és a kormányzattal való együttműködés lehetősége miatt döntött Magyarország mellett.
A mostani bejelentés is bizonyíték arra, hogy működik a kormány újraiparosítási programja, ahogyan arra is, hogy Magyarországban sokkal nagyobb lehetőség van a világgazdaság szempontjából, mint amit eddig sikerült kihasználnia. Ezért szövetségeseket kell találni, hogy a bennünk rejlő potenciált másokkal együttműködve minél inkább kamatoztathassuk.
Örülünk, hogy Dél-Korea magyarországi gazdasági, ipari jelenléte egyre növekszik.
Patrióta Európa Mozgalom
Ígérnek, ígérgetnek
A rezsicsökkentésre egyértelműen nemet mondó Bajnai programjából annyit mindenesetre ki lehet hámozni, hogy „a kiszámíthatóság miatt” korlátot szabnának a nemzetközi vállalatokat sújtó különadóknak, de hogy az államkasszából így kieső évi több száz milliárd forintot honnan pótolnák, arról nagy a hallgatás.
A szép szóvirágok, ígérgetések és közhelyek útvesztőjében csak sok bogarászás után lehet megtalálni az egyik ilyen lehetséges forráslelőhelyet. Ez a tőke megadóztatása lenne, ami ugyan jól hangzik, de a valóságban a Bajnai által 2009-ben már bevezetett, majd az Alkotmánybíróság által megsemmisített vagyonadóról szól.
Akiket az Együtt 2014 számára alapvető fontosságú kollektív emlékezetkiesés még nem ért el, azok tudják, hogy Bajnaiék törvénye szerint még a nyugdíjasoknak is minden évben meg kellett volna fizetniük saját lakásuk értékének bizonyos százalékát.
Hogy ebből miként lesz „baloldali értékekkel” telített, milliárdosok által vezetett „szocialista” összefogás, az már legyen az ő gondjuk.
Szabó Anna
Magyar Nemzet
A titok
Írhatnék most rondákat, teletömhetném mondataimat malíciával, vitriollal és patkányméreggel. Szidhatnám Pozsonyt, Ivan Gasparovicot, Robert Ficót, Viviane Redinget, Eduard Benest, Victor Bostinarut, Victor Pontát, az egész kis- és nagy-, régi és új antantot, a gyávának, sőt meghunyászkodónak bizonyuló nemzetközi újságíró-szervezeteket.
Írhatnám, hogy ugye megmondtuk. Káromkodhatnék nagyokat, fenyegetőzhetnék és óriási elbizakodottságba fordulhatnék.
Nem teszem. Én már legalábbis nem. Nekem más terveim vannak, és remélem, nem leszek egyedül.
Hadd lepődjenek meg egy kicsit odaát. Hiszen amíg arra számítanak minden kisebbségben vagy tömbben élő magyartól a fölöttük hatalmaskodó nemzetek, hogy félelemben élnek, addig bizony le is nyeletnek velük megannyi nacionalista intézkedést, sunyi sarokba szorítást.
Kedves Robert, kedves Ivan, kedves Victorok! Elárulom a titkomat: nem félek többé. Tegnap sem féltem. Nem bizony! Sem tőletek, sem senki mástól. Senkitől. Semmitől.
A félelem kicsinál, felteker, földhöz vág. Ti pedig éppen ezt szerettétek volna. Hogy féljek én, a sarki hentes, de még Totó kutya is. Ezúttal nem hatalmaskodtatok a magyar nemzeten. Mert nem féltünk. Én mégsem tudok úgy örülni, ahogy ti tettétek volna.
Azt ugyan nem tudtátok megakadályozni, hogy az Európai Parlament petíciós bizottsága ne foglalkozzon a különböző uniós polgárok által benyújtott, így a Hans Seidl Alida és Juhász Imre-féle, a Benes-dekrétumok vonatkozásában jegyzett petícióval vagy a Lomnici Zoltán és a Gubík László fogalmazta, az állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok szlovák állampolgári jogai mellett kiálló beadvánnyal, de azt együtt sikeresen elértétek, hogy az ülést tegnap a nyilvánosság, vagyis a sajtó, valamint az érintettek botrányos kizárásával folytassák le.
Ti féltetek? Ugyan, mitől?
Miért kellett a zárt ülésre vonatkozó határozatot egy korábbi, a napirendekről egyeztető ülésen a román szocialista képviselőnek, Victor Bostinarunak benyújtania? Hiszen a petíciók Szlovákiáról szóltak! Ja? Hogy abban a szűk körben nincsen szlovák képviselő, össze kellett hát rántani még egy rövid időre a „kisantantot”.
Lelketek rajta, kedves barátaim.
Mivel pedig nem féltünk, nem tudtátok elérni, hogy a nemzetek Európája parlamentjének petíciós bizottsága tegnap elkaszálja mindkét petíciót. Így talán nincs, ami tovább buzdítson arra, hogy kitaláljátok, miként fojtogassátok tovább az öletekbe hullott magyarokat.
Tényleg nem volt lelkiismeret-furdalása senkinek amiatt, hogy a 21. században emberek egyik napról a másikra hontalanná válhatnak? A szlovák állampolgárságától megfosztott Tamás Anikó halála mégis kinek a lelkén szárad?
Nem szívesen teszem, mégis felidézem a körülményeket: Tamás Anikó – az édesanyjával, az idén százegy éves Tamás Ilonka nénivel együtt – még tavalyelőtt vette fel a magyar állampolgárságot. A 67 éves korában, tavaly augusztusban váratlanul meghalt nő azon felvidéki magyarok egyike volt, akit emiatt a hatályos szlovák jog alapján fosztottak meg szlovák állampolgárságától. Tamás Anikó tavaly január elsején szívinfarktust kapott, nem sokkal azt követően, hogy személyes okmányainak leadása céljából beidézték a rendőrségre. Még lábadozott, amikor a kórházban közölték vele, hogy az egészségbiztosító – állampolgársága elvesztése miatt – nem hajlandó fizetni a kezelés számláját. Már-már csodának számított, hogy végül ezt sikerült elkerülni, de csak arra volt elég, hogy Tamás Anikó nyárig még kihúzza.
Bizonyára sokan, akik csak a halála előtt figyeltek fel II. János Pál karizmatikus személyiségére, a katolikus egyházfő utolsó szavainak tulajdoníthatják, amikor híveitől a krisztusi gondolattal búcsúzott: „Ne féljetek!” Pedig Karol Józef Wojtyla első ünnepélyes pápai miséjén (1978. október 22-én) is e szavakkal kezdte homíliáját. Sőt, ezt később (1979. június 2-án) is megismételte Varsóban, kétmillió híve előtt. Sokak szerint ez volt a kommunizmus bukásának kezdete.
Ezért hát, kedves Robert, kedves Ivan, kedves Victorok! Félre ne értsetek. Nem a káröröm, nem a gőg íratta velem e mondatokat. Csak éppen én nem félek már, s ugyanakkor biztos voltam abban is: nem vagyok egyedül, aki alkalmazza, alkalmazta e titkot. Még azelőtt, hogy ti éppen ünnepelni készültetek.
Tényleg.
Erre most mit léptek?
Kristály Lehel
Magyar Hírlap