A szocialisták belehajszolták a magyarokat a devizahitelekbe - a Fidesz álláspontjának rövid összefoglalója
A devizahitelesek problémáját a Gyurcsány-Bajnai-kormányok idézték elő, s a Fidesz mindent megtesz azért, hogy megoldást találjon gondjaikra. 2002-2010 között a devizahitelek összege a 140-szeresére emelkedett. A lakossági devizahitelek aránya 1200 milliárd forintról 6300 milliárd forintra emelkedett.
A baloldal megszüntette az adókedvezményt, csökkentette a kamattámogatást, szűkítette a hitelplafont, vagyis gyakorlatilag eltörölte a lakáshitelezési kedvezményeket, azzal belehajszolták a magyarokat a devizahitelekbe.
A kormány folyamatosan foglalkozik az üggyel, és már számos intézkedés, valamint jogszabály-módosítás történt, például a végtörlesztés, eszközkezelő, árfolyamgát stb.
Ezekkel a lépésekkel eddig 400 ezer családnak segítettek, de a probléma még adott, sokan vannak még bajban.
A kormány szerdán tárgyal a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előterjesztéséről, mely azt vizsgálja, hogy a szerződéskötéskor fennállt körülmények alapvető megváltozására hivatkozva, hogyan lehetne jogszabállyal átírni a bankokkal kötött szerződést.
Patrióta Európa Mozgalom
Bayer Zsolt: Adók
Apró kis hír járta be tegnap a nyilvánosság eldugott zugait. Eszerint az Európai Bizottság visszavonja a magyar telekomadóval szembeni keresetét, amely már a luxembourgi Európai Bíróság előtt hevert. Vajon mi történt az Európai Bizottsággal? Megvilágosodott? Jelenésük volt, és az Úr angyala megsúgta nekik, hogy kretének, s ráadásul gonoszak is
Nem, semmi ilyesmi nem történt. Annyi történt mindössze, hogy az Európai Bíróság Franciaországnak adott igazat egy ugyanilyen adóügyben.
Egészen pontosan az történt, hogy az Európai Bíróság kimondta: „nem ütközik az engedélyezési irányelvekbe a hírközlési szolgáltatókra kivetett franciaországi és máltai különadó”. Ezen bírósági ítéletből az Európai Bizottság levonta az egyetlen lehetséges következtetést, és visszavonta a magyar és a spanyol különadóra vonatkozó beadványát.
Ez, ugye, jó hír. Minekünk. És el is intézhetnénk a dolgot ennyivel, de azért van a történetnek néhány tanulsága.
Mindenekelőtt az, hogy az Európai Bíróság fenti ítéletét majdnem egy hónappal ezelőtt, június 27-én hozta. Ennek ellenére egy hónapig sikerült szinte titokban tartani az egészet – ami elsősorban a mi felelősségünk, mármint a „jobboldali” médiáé. Merthogy a baloldali és liberális média kussolt az egészről, az érthető. Ugyanis ők abban voltak érdekeltek, hogy az Európai Bíróság elkaszálja a magyar telekomadót.
Ez pedig azért van így, mert az ideiglenesen hazánkban állomásozó baloldali és liberális megmondóemberek, pártok és sajtótermékek soha, semmilyen körülmények között nem mennének szembe semmilyen multinacionális mogullal, tőkével, érdekkel, haszonnal.
Ezek számára az egész világ egy nagy, megváltoztathatatlan történelmi szükségszerűség, amivel nemhogy nem lehet, de nem is szabad küzdeni. Éppen ilyen történelmi szükségszerűség volt számukra a szovjet birodalomhoz tartozás, az itt állomásozó szovjet hadsereg, a kommunizmus, a határon túli magyarok kiszolgáltatottsága és jogfosztottsága.
Történelmi szükségszerűségnek fogták fel, hogy kussoljanak Erdélyről és az erdélyi magyarság helyzetéről, mert a szocialista internacionalizmus mégis csak fontosabb, mint kétmillió magyar jogfosztottsága.
Ennek jegyében nyalták Ceausescu talpát. Brezsnyev talpát. Ebből a megfontolásból ajnározták teljesen elvtelenül az arabokat és a PFSZ-t – de amikor Izrael lelőtte a Malév bejrúti gépét, azért a világért sem nyitották volna ki a pofájukat.
Aztán hétfőről keddre váltottak, és most Izraelt ajnározzák éppen olyan elvtelenül.
Ezek az egyedek most éppen ilyen szükségszerűségnek érzik, látják és láttatják a globalizációt és a multinacionális tőke mindenhatóságát és sérthetetlenségét.
Ezért kussoltak az Európai Bíróság döntéséről. De mindig lebuknak valahogyan. És egyre gyakrabban. Ahogy egyre tarthatatlanabbá válik ez a beteg világrend, úgy lesz egyre világosabb, hogy „a törvény szövedéke mindig fölfeslik valahol”.
Most is fölfeslett. És kiderült, hogy a magyar telekomadóhoz kísértetiesen hasonló adót vetett ki tehát Franciaország, Spanyolország és Málta. Nohát, nohát… Ehhez képest éppen három éve hallgatjuk, hogy az „orbáni unortodoxia” páratlan, egyedülálló ostobaság. Hogy nem vezet sehová. Hogy ez az egyenes út a végső összeomláshoz.
A fényességes Európai Bizottság is ezt ugatja szünet nélkül. Ezért akarnak szégyenpadra ültetni. A baloldali szocialisták, liberálisok, zöldek, kommunisták és egyéb elmebetegek soraiban ülő francia, spanyol és máltai képviselők nyilván számtalan alkalommal ítélték el a magyar különadókat együtt párt- meg elv- meg bűntársaikkal.
Mint most, a hülye Tavares hülye jelentésének megszavazásakor. Rémült, demokráciáért aggódó pofával ítélték el a magyar médiatörvény azon kitételét, amely szerint politikai hirdetést csak a közszolgálati televízióban lehet bemutatni. Csak egy francia néppárti képviselő asszonyban volt annyi becsület, hogy felálljon és közölje, Franciaországban pontosan ugyanezt mondja ki a törvény, mégsem hisztizik miatta senki.
Egyszóval Franciaország, Spanyolország és Málta hozzánk hasonló unortodox adóval sújtja a hírközlési multikat. Az Európai Bíróság pedig kimondta, hogy ezzel nincs semmi baj.
Változik a világ, elvtársak.
Elég volt abból, hogy a nyugati világ rohangál a munka után, miközben a nagytőke ázsiai gyerekmunkával termel magának extraprofitot, és úgy tesz, mintha szívességet tenne minekünk a puszta létezésével.
Elég volt a globalizációból, deregulációból, privatizációból. Elég volt a hazugságaitokból, a hülye, semmirevaló közgazdasági törvényeitekből.
Vége van, elvtársak! Mehettek a francba, hamarosan!
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Telekomadó ügyben meghátrált az Európai Bizottság
Visszavonja az Európai Bizottság azokat a kereseteket, amelyeket Magyarországgal, illetve Spanyolországgal szemben nyújtott be korábban az Európai Bírósághoz a távközlési szektorra kivetett különadókkal kapcsolatban – közölte kedden az uniós végrehajtó testület az MTI érdeklődésére.
A bizottság szóvivői irodája közölte: a visszavonásról szóló döntés július 18-án született meg, és az indokolta, hogy a luxembourgi székhelyű bíróság június 27-én az Európai Bizottság által Franciaországgal szemben indított, hasonló jellegű és jogalapú ügyben nem az uniós testületnek, hanem Párizsnak adott igazat.
Ismert, idén januárban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság a telefonhívásokra és szöveges üzenetekre kivetett adó miatt.
A bizottság úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldött a magyar kormánynak, amivel az uniós jog szerint elindult a kötelezettségszegési eljárás. Ezt most kénytelen volt visszavonni.
MTI, MNO, Patrióta Európa Mozgalom
A Fidesz reagálása az MSZP vádjaira, a takarékszövetkezetek kormányzati megerősítésével kapcsolatban - rövid összefoglaló
A magyar pénzügyi rendszer megerősödése egyedül a külföldi bankoknak és az őket szolgáló Gyurcsány-Bajnai-szövetségnek nem érdeke.
A takarékszövetkezetek integrációja a jelenleginél jóval biztonságosabb pénzügyi rendszert biztosít mind a betétesek, mind a tulajdonosok számára.
Az átalakítás csökkenti a kis takarékszövetkezetek sérülékenységét és ezáltal csökkenti az ügyfelek kockázatát is.
Patrióta Európa Mozgalom
Árpád-kori templomaink - Szent István-kápolna - Felső-Háromszék oltárhegyén - Perkő-tető - Kézdiszentlélek Székelyföld - Erdély
A 719 méter tengerszint feletti magasságú Perkő-tető a nyugatról a Bodoki-havasok és a Kászon-patak völgye, északról a Csíki-havasok és az Úz folyó völgye, keletről a Nemere-hegység és a Lassúág-patak völgye, délről a Háromszéki-medence által határolt Répát-hegység legdélibb nyúlványa, Felső-Háromszék oltárhegye.
A hegyről rálátás nyílik az egész Háromszéki-medencére, a Csíki- és a Bodoki-havasokra.
A hagyomány szerint a tetőn mondtak ítéletet Kézdiszék népe peres ügyeiben, innen eredhet a Perkő elnevezés. A tetőn álló 13. századi római katolikus Szent István-kápolna, mely a tatárjáráskor elpusztított Szentlélek várának helyén épült, a háromszékiek leghíresebb műemlék búcsújáró helye augusztus 20-án, Szent István király napján.
Patrióta Európa Mozgalom
Patrióta Európa Mozgalom: vissza a hagyományos értékekhez - indulásunk pillanatára, mozgalmunk célkitűzéseire, egy másfél évvel ezelőtti tudósítás felidézésével emlékeztetünk
Központosított, a pénzügyi körök irányította Európa helyett független nemzetek alkotta Európáért indított mozgalmat több magyar civil szervezet, Patrióta Európa Mozgalom névvel.
Valaha megszületett, majd formát öltött az európai országok szövetségének gondolata. Akkor még az a cél lebegett a közösséget formálók szeme előtt, hogy alkossák önálló, független nemzetek, megtartva sajátosságaikat, de összefogva közös ügyeinkért.
Ám valakik, valahol átalították a váltót, és az „Európa expressz” a jelek szerint nem éppen arra száguld, amerre gondoltuk. Legalábbis ez a véleménye azoknak a civil szervezeteknek, amelyek elérkezettnek látják az időt, hogy újra az eredeti irányba vezessék a vonatot. A pénzügyi körök központosított, bürokratikus Európája helyett a polgárok patrióta Európáját építve.
Nemzetközi sajtótájékoztatón jelentették be, hogy mozgalmat hirdetnek a hagyományos értékek megőrzéséért.
Semmit rólunk, nélkülünk – ez a nemrég megalakult civil mozgalom vezető elve. A pénzbirodalom világszerte gúzsba kötötte a kormányokat, s ez ellen a népnek, az európai civilségnek fel kell lépnie, fogalmazott a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában Csizmadia László, a Civil Együttműködési Tanácskozás elnöke, aki hozzátette, vissza kell állítani a választások között a civilek kontrollját.
Mészáros László, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület ügyvezető elnöke, a mozgalom egyik megalapítója olyan Európai Uniót támogat, amely közös értékeink mentén határozható meg, a hazaszeretet, a család, a keresztény hagyományaink, az emberi jogok védelme, a társadalmi szolidaritás, a vállalkozás valódi szabadsága, a gazdasági növekedés gyümölcsének igazságos elosztásába vetett hit, a tiszta természethez és a védett környezethez való jog mentén.
Európa megfeledkezett ezekről a közös értékeinkről, fogalmazott Mészáros László.
Magyarország törekvései, a nemzeti értékek fontossága, a brüsszeli központosítással kapcsolatos aggályok egybeesnek más nemzetek gondolkodásával, fogalmazott Konrad Sutarski Magyarországon élő lengyel író, aki hozzátette, rendkívül fontos a civil mozgalom egész Európa nemzeteire történő kiszélesítése, hogy az együttes erővel gyakorolhasson hatást a pénzügyi világhatalomra.
Kossuth Rádió, Vasárnapi újság | 2012. február 13
Kovács András: Ez véget vethet a bukaresti gyarmatosításnak - A Kárpát-medence tündérkertje, Erdély nem Bukarest gyarmata
A hétvégi erdélyi autonómiatüntetés abból a szempontból elérte a célját, hogy végre konkrétan, közérthetően megfogalmazta a mozgalom szándékait és jelmondatát – állapította meg a Mensura Transylvanica (MT) erdélyi politikaelemző intézet. Úgy látják, hogy egy esetleges polgári engedetlenségi mozgalom eredményesebb lehet, mivel így a világ is felfigyelhetne az erdélyi és partiumi helyzetre.
A szervezők szerint mintegy tízezren tüntettek Erdély és Partium 119 helyszínén július 20-án este a kormány régiósítási terve ellen, a történelmi régiók és az autonómia mellett az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezésére.
A szervezők valamennyi helyszínen felolvasták a tüntetés kiáltványát, amely a történelmi régiók visszaállításáért száll síkra. „A Kárpát-medence tündérkertje, Erdély nem Bukarest gyarmata” – áll a szövegben, amely arra figyelmeztet, a Bukarest által kikényszerített régiósításnak nemcsak a magyarok, hanem az erdélyi románok is vesztesei lesznek.
A Mensura Transylvanica politikaelemző központ szerint az, hogy a tízezer résztvevő sok vagy kevés, relatív. Ahhoz képest, hogy milyen fontos ügyről van szó, illetve ahhoz mérten, hogy senkinek sem kellett több száz kilométert utaznia, lehetne nagyobb is. Ahhoz képest viszont, hogy egy igazi nyári nap estéjén, július 20-án nyolc órától, a szabadságolások és a hétvégi grillezések, túrák időszakában hívták tüntetni az embereket, nem annyira rossz arány – tették hozzá. Az MT úgy látja, a megmozdulás részben újat is tudott mondani, hiszen a helyszíneken felolvasott kiáltvány meglehetősen világosan fogalmazza meg az erdélyi és partiumi magyar közösség autonómiát akaró részének álláspontját: Erdély nem gyarmat.
Románia gyarmatosítóként viselkedik
A politikaelemző központ szerint bár a jelszó a magyar kormány IMF-fel és EU-val szembeni „szabadságharcának” jelmondatát (Nem leszünk gyarmat!) idézi, ebben az esetben sokkal helyénvalóbb.
Akármilyen közhelyesen hangzik is, Románia amióta csak megszerezte Erdélyt, gyarmatosítóként viselkedik. Előbb csak a hivatalokat, majd a települések lakosságát töltötte fel a Kárpátokon túlról „importált” személyekkel, miközben a térségből befolyó adók jelentős részét Bukarest és a Kárpátokon túli megyék élik fel – olvasható a tanulmányban.
Ezért cserébe Bukarest időről időre abban a „kegyben” részesíti Erdélyt, hogy olyan közigazgatási reformokat kényszerít rá, amelyek sok esetben fittyet hánynak a történelmi, kulturális és földrajzi hagyományokra, tényekre.
Ilyen volt az 1968-as megyésítés – melynek során megszüntették a Magyar Autonóm Tartományt –, de még annál is károsabbnak ígérkezik a jelenlegi USL-kormány által tervezett régiósítás, amelyben a Székelyföld szétszabdalását s a székely és a partiumi magyarlakta megyék nagyobb, román tömbbe való beolvasztását tervezik – állapította meg az MT.
Központosítás zajlik
Ebben a helyzetben valóban indokolt a „Nem leszünk gyarmat!” jelszó alkalmazása, már csak azért is, mert a bukaresti hatalom a jelek szerint meglehetősen lekezelően bánik az itteniekkel – olvasható a tanulmányban. „Liviu Dragnea közigazgatásért felelős miniszterelnök-helyettes – miközben az EMNP-vel szemben az RMDSZ »higgadtságát« dicsérte, amivel bizonyára többet ártott a szövetségnek, mint amennyit használt – amolyan igazi, »felvilágosult« jakobinus gőggel próbálta meg úgy beállítani a helyzetet, mintha Bukarest csak jót akarna a székelyföldieknek, akiknek meg kell érteniük, hogy a legfontosabb közös érdekük a fejlődés.”
Az MT úgy látja, a helyiek tudják a lehető legjobban, hogy fejleszteni kell a régiót – csakhogy azt szeretnék, ha Bukarest nem önkényesen, a kormányhivatalok illetékeseinek irodájában kidolgozott, a valósággal köszönő viszonyban sem levő tervek alapján, hanem a helyiek kívánságait és igényeit figyelembe véve akarna fejleszteni.
A jelenlegi hatalom célja azonban a jelek szerint egyáltalán nem ez. A decentralizáció jelszavával csak a központosítást növelik, hiszen a tervezett régiókkal csak újabb bürokratikus szintet iktatnának be a megyék és a kormány közé.
A mostani tüntetés a politikaelemző központ szerint abból a szempontból elérte a célját, hogy végre konkrétan, közérthetően megfogalmazta a mozgalom szándékait és jelmondatát.
A kilátásba helyezett polgári engedetlenségi mozgalom már ütősebb lehet, amennyiben Bukarest az eddigi arroganciával viszonyul a célokhoz. Csak arra kell odafigyelni, hogy az akciót a lehető legszélesebb magyar összefogással valósítsák meg. Egy ilyen mozgalom ugyanis – amennyiben kellően széles és hatékony – immár a világ figyelmét is ráirányíthatja az erdélyi és partiumi magyarság jogköveteléseire – zárul az elemzés.
Kovács András
mno.hu
1200 településnek segít a kormány a nyári gyermek-étkeztetésben - rövid összefoglaló
A nyári szünidőben sok családnak jelent gondot, hogy a gyerekek étkeztetését megoldják. Ehhez nyújt segítséget a kormány. Az idei évben a kormány szociális gyermekétkeztetési programjában közel 1200 településen, összesen 110 ezer rászoruló gyermeknek biztosítanak naponta egyszer meleg ételt a nyári szünet ideje alatt.
Idén 2,4 milliárd forintot különített el a kabinet erre a célra. Összehasonlításként 2005-ben ez az összeg 300 millió forint volt és mintegy 70 ezer gyerek étkeztetését fedezte.
A szociális gyermekétkeztetés rendszere az elmúlt három évben két szempontból alakult át: egyrészt a kormányzati támogatást a leghátrányosabb helyzetű települések legrászorultabb családjai vehetik igénybe, másrészt ösztönözzük a hazai kistermelőktől származó élelmiszerek felhasználását is.
A nyári gyermekétkeztetés mellett európai szinten is mintaértékű az Erzsébet-program, amelyben az idén 73 ezer gyermek vesz részt. A rászorulók már egy-, kétezer forintból is teljes ellátású nyári táborban üdülhetnek egy héten át.
A kormány az idei évtől, felmenő rendszerben ingyenessé teszi a tankönyveket az általános iskola első nyolc osztályában.
Patrióta Európa Mozgalom
Nem azt mondták: szégyelld magad Gyuri! - avagy összezárt a maffiabaloldal - rövid összefoglaló a Fidesz véleményéről Szilvásy-ügyben
A Fidesz szerint, Szilvásy ügyében közös nevezőn a baloldal - a DK szerint koncepciós per zajlik.
Az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdőre vonását, bírák fenyegetését antidemokratikus maffiamódszernek tartjuk.
Ha bármelyik ország, bármelyik minisztere ilyen ügybe keveredik, akkor nem azt kell mondani: veled vagyunk Gyuri, hanem azt, hogy szégyelld magad Gyuri.
A baloldalnak egységesen el kellett volna határolódnia Szilvásy Györgytől és bocsánatot kérnie a magyar emberektől. Ezzel szemben a maffiabaloldal emberként összezárt Szilvásy mögött.
Patrióta Európa Mozgalom
Kiadta az ukázt a lengyel miniszter: Védjék meg a magyar partnereket
A lengyel külügyminiszter egyebek között azt kérte diplomatáitól, hogy „védjék meg a magyar partnereket az igazságtalan támadásoktól”. Radoslaw Sikorski erről hétfőn beszélt Varsóban, a lengyel nagykövetek éves értekezletén.
A nagyköveti értekezleten a miniszter felszólította a nagyköveteket, hogy tegyék ismertté a világban a lengyel történelmet, a Lengyelország átalakításában elért sikereket, és lépjenek fel a kereszténység védelmében. Sikorski kitért arra is, hogy a diplomaták szenteljenek nagy figyelmet a visegrádi csoport országainak, és „védjék meg magyar partnereiket az igazságtalan támadásoktól” – jelentette a PAP lengyel hírügynökség.
A nagyköveti értekezlet a 2013-as és 2014-es diplomáciai feladatokkal, az Európai Unió helyzetével és Közép-Európa kérdéseivel foglalkozik.
Ami az unió helyzetét illeti, Sikorski kijelentette: „nem kell szeretnünk a kontinenst, de bízni kell Európában”. Nem szabad megijedni azoktól az állításoktól, amelyek szerint Európa az összeomlás küszöbén áll – tette hozzá.
MTI, mno.hu