Matolcsy György: Olli Rehn mondjon le!
Kicsoda Olli Rehn?
Olli Rehn volt az egyik vezéralakja a hazánkat érintő brüsszeli támadásoknak. 2012-ben például Brüsszel nem volt hajlandó elfogadni azokat a magyar kormány által hozott intézkedéseket, amelyek a 3 százalékos hiánycél elérése érdekében születtek. Ennek eredményeképpen nyílt politikai harc bontakozott ki az Európai Bizottság baloldali többsége és a magyar kormány között.
Rehn arról is nevezetes, hogy 2012-ben képes volt megjósolni század százalékpontnyi biztonsággal, hogy két év múlva mekkora hiánnyal fog zárni az a magyar költségvetés, amely nemhogy nem volt kész, de még hozzá sem kezdtek a tervezéséhez.
Az uniós pénzügyi biztos 2013-ban azt javasolta, hogy bankcsőd esetén hozzá lehetne nyúlni a bankokban tartott nagybetétekhez is.
Matolcsy György egy csütörtöki budapesti konferencián lemondásra szólította fel Olli Rehn gazdasági EU-biztost.
„Felszólítom a négy nagy hitelminősítőt, kezdjék meg Magyarországgal a felminősítésről szóló tárgyalásokat” – mondta Matolcsy György a Napi.hu gazdasági hírportál fórumán, ahol Olli Rehnt felszólította lemondásra, mert szerinte hibázott, az EU rossz gazdaságpolitikát folytatott.
Megerősítette: az MNB monetáris politikájának egyetlen horgonya van, a középtávú 3 százalékos inflációs cél. Kijelentette, a monetáris politika reformját a gazdaságpolitika reformja tette lehetővé. Hozzátette: az MNB időben tartósan alacsony inflációval számol, van még valamelyes mozgástér a monetáris enyhítésre.
Matolcsy szerint az Európai Uniónak (EU) új, inflációs célt követő fiskális politikára van szüksége, hogy beinduljon a gazdasági növekedés, és az EU elkerülje a japán példát, a már másfél évtizede zajló deflációt. A jegybankelnök azt mondta: az EU elhibázott gazdaságpolitikát folytat; új, a magyar jegybankihoz hasonló, inflációs célt követő fiskális politikára van szüksége az EU-nak.
Matolcsy György kifejtette: napjainkban már látható, hogy az Európai Unió megindult a japán úton, hozzátéve, ma az EU legkockázatosabb forgatókönyve szerint megismétli a hosszú stagnálást, és bekövetkezik a Japánban érvényesülő defláció.
A magyar jegybankelnök elismerően szólt a Mario Draghi vezette Európai Központi Bankról, mert az megelőzte az eurózóna összeomlását, de hangsúlyozta: minthogy monetáris eszközökkel nem lehet növekedési pályára állítani a gazdaságot, a fiskális politika eszközeire van szükség az Európai Unióban.
MNO, Patrióta Európa Mozgalom
Mi legyünk egymás számára Isten szép, élő ajándéka
Arra biztatnám az olvasókat, a magyarokat, hogy ne az anyagi lim-lomok után rohangáljanak, hanem magukat adják férjüknek, feleségüknek, családjuknak az ünnepre! Azt kívánom valamennyiünknek, hogy mi legyünk egymás számára Isten szép, élő ajándéka.
Böjte Csaba
Magyar emlékek a nagyvilágban - Arany János - a "karlsbadi kúra" nagy élvezője és csodálója márványtáblája - Karlovy Vary - Csehország
Csehország legismertebb fürdőhelyén az elmúlt évszázadok során számos magyar keresett gyógyulást. Közülük talán a leghíresebb Arany János (1817-1882) volt, aki epebántalmait enyhítendő 1869-től hét esztendőn át a nyár egy részét itt töltötte. A legnagyobb magyar epikus költő – betegeskedése és leánya, Juliska 1865-ben bekövetkezett korai halála miatt – szinte felhagyni látszott irodalmi tevékenységével.
A “karlsbadi kúra" azonban nemcsak Arany testi bajaira hozott enyhülést, de újból kedve mutatkozott a poézis iránt is. Itt írta Mottó című kis költeményét, a Nőmhöz című verstöredéket, és görög drámákat is fordított Karlovy Varyban. A hely szelleme felbukkan a Toldi szerelmében, midőn IV. Károly cseh király (a fürdőhely névadója) vadásztársaival – köztük Toldi Miklóssal – szarvasüldözés közben felfedezi a gyógyító erejű forrást. A költemény erre vonatkozó strófájában a költő magát is megörökítette:
Ott, honnan a szarvas lezuhant a mélybe,
S hol a fürdő épült a forrás fölébe,
Ötszáz évvel utóbb - vagy igen, már többel,
Sokat ábrándozott egy beteg ősz ember;
Megáldotta vizét, nagy jótéteményért,
Ha nem új életért, új élet-reményért,
S ha valaha célhoz bir jutni ez ének:
Köszöni e forrás csuda hévvizének.
A Zámecky vrch utca 4. számú házán 1957 óta őrzi a sötétszürke márványtábla az egykor itt időző poéta, “Karlovy Vary nagy csodálója" emlékét. Arany 1870-től a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára volt, és mint rangos vendéget a városvezetés valamelyik előkelő hotelban szerette volna elhelyezni. Ám ő végig hű maradt az ódon házhoz és a megszokott, megszeretett környékhez.
magyaremlek.nolblog
Kövér László: El kell menni szavazni - vereség esetén „mindent elveszítünk”
Kövér László a kabinet eddigi munkáját jellemezve aláhúzta: a Fidesz-kormány mindenben jobban teljesít elődeinél. Egy 2010-ben a működőképesség határán álló országot emelt fel a mélyből, ennek érdekében számos intézkedést hozott az élet minden területén, s remélhetőleg nem követett el „katasztrofális” hibát – tette hozzá.
A külföldi támadások hátterét elemezve arról beszélt, bizonyos nemzetközi hálózatok cégeinek több ezer milliárdos veszteséget okozhatott, hogy őket is bevonták a magyar közteherviselésbe, ami sértette az érdekeiket. „A nemzetközi nagytőkét képviselő nemzetközi baloldal” – a hazai baloldal segítségére is sietve – emiatt lendült támadásba – mondta.
A jövő évi választások kilátásaival kapcsolatosan az Országgyűlés elnöke azt mondta: vereség esetén „mindent elveszítünk”. Ezért is fontos, hogy az emberek – ha már a politikusoknak nem hisznek – higgyenek a nemzeti érdekeket szem előtt tartó, az elmúlt évek eredményeit értékelő szomszédjuknak, s menjenek el szavazni.
MNO, MTI, Patrióta Európa Mozgalom
Rajtunk halad majd keresztül az új „Selyemút"
Kevesebb mint három óra alatt lehet majd eljutni Budapestről Belgrádba, ha kínai pénzből elkészül a modern, villamosított vasútvonal, amelyről Orbán Viktor miniszterelnök a Kelet-Közép-Európa–Kína csúcstalálkozón állapodott meg a szerb és a kínai kormányfővel. A gyorsvasútvonal fellendíti majd a két ország közötti turizmust, valódi hozadéka azonban ennél sokkal több: rajtunk halad majd keresztül a Selyemút, hazánk lehet a fő ütőér Európának mind a Kínával, mind a Törökországgal és a balkáni államokkal folytatott kereskedelemben.
Ez hatalmas gazdasági lehetőség és sürgető kényszer is egyszerre: a régió több országa is szeretne Európa kapujává válni.
Az elmúlt években megkezdődött egyfajta közeledés a két ország - Magyarország és Szerbia között. Szimbolikus lépések történtek mindkét fél részéről a háborúban egymásnak okozott sebek feldolgozására, utóbb pedig magyar kulturális intézet nyílik Belgrádban – a vasútvonal valódi hozadéka nem a turizmusban rejlik.
A trianoni békediktátum előtt itt kétvágányú vasúti pálya volt, csak az egyiket utána felszedették velünk – mondta el portálunknak Bíró Koppány Ajtony. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok főtitkára hozzátette: ez a vonal szenvedte meg a legjobban, hogy az utóbbi 20-30 évben az állam nem áldozott a vasút karbantartására, fejlesztésére. Ha viszont elkészül, 160 km/óra sebességgel robognak majd a személyvonatok, és 100-120 km/órával folyhat majd a teherfuvarozás
Nem is a vonatok sebessége, hanem a megbízhatóság a legfontosabb, az, hogy három óra alatt az áru biztonságosan megteheti az utat Belgrádból Budapestre. Kifejtette: Szerbiának és Magyarországnak közvetlen haszna is van az együttműködésből. A Balkán és Törökország felől az unióba áramló áruforgalom az utóbbi években megsokszorozódott, a Belgrád–Budapest vonalon sokkal rövidebb az út Európa belseje felé, mint kerülőúton Románia és Szlovákia irányából, vagy Szlovénia és Horvátország felől megközelítve Ausztriát
A belgrádi vonal felújításának négy győztese van: nyer vele Magyarország, nyer vele Szerbia, nyer vele Kína és nyer vele az Európai Unió is – fogalmazott Orbán Viktor.
Ha integrált fejlesztés megtörténik, reális cél, hogy rajtunk menjen keresztül az új „Selyemút" – fejtette ki a szakértő. Ez annál is fontosabb, mert ha mi nem lépjük meg a megfelelő fejlesztéseket, akkor a regionális vetélytársaink teszik meg.
Erősen építkezik a konkurencia is – figyelmeztetett Bíró –, a szlovén–szerb–horvát vonalon is komoly fejlesztések zajlanak, és éppen nemrég dőlt el, hogy Szlovákián keresztül a transzszibériai vasútvonal folytatásaként özönlik majd az orosz áru az EU-ba. Ha ezek az elszigetelt fejlesztések összeérnek, könnyen kimaradhatunk, ezért is kiemelten fontos, hogy a balkáni, török és kínai szállítmányozás Magyarországon fusson keresztül.
MNO, Patrióta Európa Mozgalom
Fidesz: 21 éves csúcson a foglalkoztatás
Újabb rekordot értünk el a foglalkoztatásban, 3 millió 992 ezren dolgoznak jelenleg Magyarországon. 21 éve nem dolgoztak annyian, mint most, egy év alatt 57 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma.
Tartós a pozitív trend, napról-napra egyre több ember találja meg helyét a munkaerőpiacon és csökken az álláskeresők számra. A munkanélküliség tovább süllyedt és hosszú évek után először idén nyáron 10% alá csökkent a munkanélküliség, jelenleg 434 ezer a munkanélküli van Magyarországon, a munkanélküliség 9,8%-os.
Magyarország tehát jó úton jár és a kormányváltáskor végrehajtott gazdaságpolitikai fordulat egymás után hozza az eredményeket.
Bizakodóak lehetünk, hiszen több új, a foglalkoztatást ösztönző program is indul és a gazdasági növekedés is várakozások feletti. Ma már reális cél, hogy jövőre elérjük azt, hogy 4 millió emelkedjen a foglalkoztatottak száma. Ez 2010 előtt nehezen elképzelhető volt.
Patrióta Európa Mozgalom
A kislétai videó egy újabb baloldali hamisítási botrány - rövid Fidesz vélemény az ügyről
Ahogy a bajai videó után is kellett egy kis idő, hogy kiderüljön az igazság, itt is kell, de most már egyre inkább úgy néz ki, hogy újabb baloldal kreálta hamisítási botránnyal állunk szemben.
Ugyanaz a forgatókönyv, mint Baján, teljesen egyértelmű: meg akarták vádolni a Fideszt, erre felbéreltek nehéz sorsú embereket, aztán megborult a terv.
A bajai videóról egyértelműen kiderült, hogy azt a baloldal pártjai rendelték, rendezték és készítették.
A baloldali pártok miért mindig a szegénysorban élő, sok esetben cigány embereket használják fel arra, hogy a politikai terepen némi előnyre tegyenek szert?
Patrióta Európa Mozgalom
Bayer Zsolt: A dolgok állása
Megjött a legújabb KSH-adatsor. Eszerint a rendszerváltás óta nem volt ilyen magas a foglalkoztatottak aránya, mint most. Ez praktikusan annyit jelent, hogy a dolgozók száma novemberben eléri, sőt némiképp meghaladja a négymillió főt.
A Klubrádió ezt a tényt azzal a szöveggel vezeti fel, miszerint „némileg árnyalja a képet, hogy a foglalkoztatás bővülésében nagy része van az állami szerepvállalásnak”. Aztán a megszólaltatott szakértő persze arra is felhívja a figyelmet, hogy a piaci szektorban is megállt a foglalkoztatás csökkenése, sőt egy hajszálnyi emelkedés is tapasztalható – de ez persze nem érdekes. A lényeg, hogyha már egyszer kénytelenek jó híreket bemondani, akkor „nagy része van az állami szerepvállalásnak”.
Van bizony!
Mert pontosan ez az állam feladata, különösen válságok idején, és különösen akkor, amikor olyan állapotú országot örököltek, mint ez a kormány. Már csak a liberális megmondóemberek szajkózzák a hülye és ezerszer megcáfolt mantrát a piac mindenhatóságáról és az állam szörnyűségéről.
És tele vannak ilyen örök és nem is vitatható „igazságokkal”, „törvényszerűségekkel”.
Húsz éve hallgatjuk például, hogy a jegybank dolga magas kamatokkal küzdeni az infláció ellen. Most folyamatosan vágja a kamatot a jegybank – a folyton kiröhögött, unortodox Matolcsy! –, és eközben negyven éve nem látott szinten van az infláció. Senki ne tévedjen: negyven éve nem volt olyan alacsony, mint most!
S ez még mindig nem minden.
E hónap 14-én a következő hatalmas méretű címmel jelent meg a Népszabadság:
„MAGYARORSZÁG LEMARAD A RÉGIÓBAN”
A cikkből pedig – egyebek mellett – megtudhattuk, hogy „Magyarország növekedése elmarad a régiós társak, Lengyelország, Csehország, Szlovákia gazdasági bővülésétől”.
Még ugyanazon a napon napvilágot látott a negyedéves növekedési adat, amely 1,7%-os gazdasági növekedést rögzített. A Népszabadság másnap ezt írta:
„AUDIN JÖTT A FORDULAT”
Mert hát azt mégsem írhatta, hogy kedves olvasóink, tegnap hülyeségeket beszéltünk és hazudoztunk. Inkább megjött Audin a fordulat – és azért kénytelen voltak közzétenni az EU-tagállamok növekedési adatait is. Eszerint: Románia az első 1,6-os negyedéves és 4,1-es éves adattal.
A lengyelek állnak előttünk, az ő vonatkozó számaik 0,6 illetve 1,7. És láss csodát! Harmadik helyen következik az unortodox Magyarország, 0.8-as illetve 1,7-es számokkal. Szlovákia három helyezéssel áll mögöttünk, míg Csehország kilenccel!
Akkor ki maradt le a régióban?
Hát semmiképpen sem mi. De ez nem számít. A lényeg, hogy egyik nap le lehessen írni, a másikon meg el lehessen dugdosni a valóságot. És közben folyamatosan, nagyképűen, megingathatatlanul tessenek hazudozni és megfellebbezhetetlen közgazdasági „igazságokat” szajkózni. S ha végképp nem lehet a valóságot hozzápasszítani a hülye elméletekhez és még hülyébb elvekhez, akkor is vannak ám ötletek!
Például amikor megjelent a negyven éve nem látott alacsonyságú inflációs adat, a Népszabadság ezt írta: A kormány kinyírta az inflációt. Jézusom! Értik ugye? Adva volt az a helyes, tündéri, cuki infláció, olyan volt, mint egy bébifóka, de a szemét kormány kinyírta. És még azt is hozzátették, hogy a krumpli ára a „sötét ló”, az még megdobhatja ám ezt az adatot.
Milyen keserves is lehet liberális-baloldali seggfejnek lenni mostanában. Állandóan meg kell magyarázni valahogyan, hogy ami jó, az igazából rossz. Azt is meg kell magyarázni, miért rossz, ha az emberek kevesebbet fizetnek az energiáért.
Aztán, ha végképp nincs több magyarázat, videókat kell gyártani.
A csúnya-csúnya Fideszről, amely szavazatokért fizet a cigányoknak, és bértüntetőket alkalmaz a drága, aranyos Bajnai Gordon ellen.
Ti még nem unjátok önmagatokat? Nem baj, gyerekek. Még egy darabig totyogjatok magatok körül, mint a fostos kiskacsa. Nyugi! Nem sokára vége lesz…
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Együttműködés felsőfokon - az iránytűt vesztett Nyugat-Európának csak a határtalan gőgje maradt változatlan
Kína vonatkozásában beérni látszik az idehaza sokszor túl hangos politikai retorika övezte keleti nyitás. Bukarestben a kelet-közép-európai országok és Peking csúcstalálkozóján megjelentek az első, nagy horderejű gazdasági jellegű megállapodások. Mostantól Budapesten szervezik tizenhat térségbeli állam turisztikai együttműködését Kínával, háromoldalú megegyezés született a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítéséről úgy, hogy annak megvalósítását a kínaiak által a közép-európai beruházások támogatása céljából létrehozott pénzügyi alapból fogják finanszírozni.
Növekedni fog az élelmiszerexport, s kínai beruházások előkészítését kezdték meg Budapesten. A Kínába irányuló magyar kivitel egyébként nyolc hónap alatt tizenhat százalékot növekedett, az elmúlt időszakban felgyorsultak a magyarországi cégek tárgyalásai a kínai partnerekkel, várhatóan több megállapodás is születik a közeljövőben. Vállalkozóink számára biztató a pekingi reformpolitika meghirdetése is, melynek részeként nagyobb teret adnak a magánszektornak, engedélyezik magánbankok alapítását, összességében szabadabbá válhat a gazdasági és pénzügyi rendszer.
De nem csak ezért volt sikeres a bukaresti csúcs. Unión belüli és kívüli kelet-közép-európai országok első alkalommal léptek egységesen nagyot a nemzetközi diplomáciában. Magyarország mellett Románia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Litvánia, Macedónia, Montenegró, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia tudott egy hangot képviselni a Kínával folytatott egyeztetésen.
Pekingből nézve ezek a többnyire kis államok egyenként törpéknek minősülnek, együtt viszont már komoly piacot jelentenek.
A kelet-közép-európaiak uniós tagsággal rendelkező része komoly súllyal jelenhet meg Brüsszelben is, ha nincsenek könnyedén kijátszható, nyilvános ellentétek köztük. Fontosak a bukarestihez hasonló közös fellépések akkor, amikor német, francia, brit, de akár holland vagy belga részről is megalázó kioktatások érkeznek Európa keleti, „posztkommunista perifériájára”.
Bár a nyugati sajtó igyekezett elhallgatni a kelet-közép-európaiak és Kína csúcstalálkozóját, azért egy ejnye-bejnyének szánt brüsszeli megnyilatkozás jelezte: igenis szálka az uniós megmondók szemében a keleti összefogás.
Bizonyos Karel De Gucht, aki most éppen kereskedelmi biztos az Európai Bizottságban, „felszólította” az EU-tagállamokat, hogy a Kínával fenntartott kétoldalú kapcsolataikban ne lépjék át az ázsiai nagyhatalom és az unió közötti együttműködés irányelvét.
Nem tartozik közvetlenül a témához, de a nagy tudású belga politikust odahaza adócsalással vádolja az adóhatóság, közel egymillió eurót követelnek rajta.
Amúgy abból a Belgiumból származik az intőkkel élő úr, amely etnikai problémái miatt a szétesés szélén áll, s két évvel ezelőtt világrekorder lett kormányozhatatlanságban, 353 napig képtelenek voltak egy épkézláb kabinet felállítására Brüsszelben, lekörözve ezzel a korábbi csúcstartókat, Irakot és Kambodzsát. Telibe talált a román külügyminiszter válasza, miszerint a belga biztost korábban nem zavarta, hogy nyugat-európai országok több milliárd eurós szerződéseket kötöttek az ázsiai nagyhatalommal.
De Gucht az unió hangjaként azokban is megerősíthette a kelet-közép-európai összefogás hatékonyságát, akik eddig kételkedtek benne.
Az iránytűt vesztett, egységes álláspontot kialakítani még a legegyszerűbb külpolitikai kérdésekben sem képes Nyugat-Európának csak a határtalan gőgje maradt változatlan.
Régiónk jó úton jár.
Pataky István
MNO
Szili Katalin: el kell kezdeni az új, immár nem „káderbaloldal” építését - rövid lapszemle
Nem lehet egyszerre azt mondani, hogy munkát, kenyeret adok, miközben olyanokkal szövetkezem, akik a bankok, multik adóztatása helyett alkukat kötnének velük, azaz újra neoliberális gazdaságpolitikát vezetnének be – vélekedik az MSZP és az Együtt-PM szövetségéről Szili Katalin. Az MSZP-SZDSZ koalíció egykori belső problémái a jelenlegi együttműködésben is megtalálhatók. Szili szerint 2014 után 2018 következik a politikai naptárban. El kell kezdeni az új, immár nem „káderbaloldal” építését.
Magyar Nemzet