Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Bálványos Intézet konferenciáján a székelyföldi román politikusok szorgalmazták, hogy induljon tisztázó közvita az autonómia konkrét tartalmáról, egyebek mellett a Hargita, Kovászna és Maros megyében kisebbségben élő románság aggályairól.
Antal Árpád, a megyeszékhely polgármestere felkérte a román közösség képviselőit, támogassák a térség autonómiáját, a magyarok pedig garantálni fogják, hogy etnikai arányuknak megfelelően fognak vezető tisztségeket kapni. Ha Székelyföld területi autonómiát kapna, a többségében magyarlakta régióban élő románok identitását kulturális autonómia védené.
Magyar Nemzet
Izsák Balázs szerint olyasmi történt, ami a tíz évvel ezelőtti megalakulásunkkor elképzelhetetlen volt. Most egy asztalnál ültek a magyar és román közéleti személyiségek, miközben a tíz éve még tabunak bizonyuló témát boncolgattuk. Sok emberrel - köztük románokkal is – megértettük, hogy az autonómia nem jelent elszakadást, nem sérti az ország területi integritását.
Magyar Hírlap
Tóth Levente szerint ha nem Orbánra vagy Vonára akarok szavazni, akkor erre a marakodó, széthúzó, egymást bármikor hátba döfő, a helyzetet uralni képtelen, impotens ellenzékre kellene adnom a voksomat?
„Ezt kikérem magamnak. Ennél azért többet érdemlünk”. Kevés lesz arra játszani, hogy majd azt mondjuk a fülkében: bármi jobb Orbánnál. Bármi azért nem jobb. „Ha így marad, akkor inkább fát ültetek a kertben azon az áprilisi vasárnapon.
Abból legalább lehet valami. Ebből így nem”. A meggyőzendő szavazó a választások előtt alig fél évvel azt látja, hogyan marakodnak egymással a még el sem nyert hatalom pozícióiért az ellenzék vezérei. Ha valaki közülük meggyengülni látszik, máris hátrébb rugdosnák.
Most éppen Mesterházyról eszik le a húst a tegnap még neki tapsoló párttársai. Mi akar lenni Gyurcsány? A baloldal vezére. A farkasnak hús kell, karalábén nem él meg. Mi akar lenni Bajnai? Miniszterelnök. A miheztartás végett meg is üzente a frissen lepapírozott szövetségesének, hogy ő lesz az.
Mi akar lenni Mesterházy? Lassacskán leginkább az, amit hagynak neki. Orbán azt érezheti, amit 2010-ben: csak elszúrni tudja. Nem kell csinálnia semmit a győzelemért. Az ellenzék nem vele harcol, hanem önmagával. Ha csak ennyit tudnak, jobb, ha most nem győznek.
Népszabadság
Bárándy Gergely (MSZP) nem tud elképzelni olyan közös listát, amelyen Gyurcsány is szerepel. Ha az MSZP a megújulás jegyében nélkülöz a listáról olyan politikusokat, mint Szekeres Imre, Lendvai Ildikó, akkor miért kellene azon Gyurcsány Ferencnek szerepelnie
Magyar Nemzet
Kéri László szerint október 23-i rendezvényen a „hetek” azt bizonyították be, hogy nem Orbánt, hanem egymást akarják leváltani. Ha a magyar társadalom az ellenzékre szavaz, akkor hamar jön a csalódás, hogy megint nincs növekedés, megint nincsenek bérek.
Magyar Nemzet
Tibor, otrombán hazudsz – közölte Gréczy Zsolt DK-szóvivő, miután Szanyi Tibor a közrádióban azt mondta a bajai videó kapcsán, „az MSZP azt az egy felvételt kapta, amelyet a DK rendelt meg bizonyítékként”.
Magyar Hírlap
Állásfoglalást kér a kormány az Alkotmánybíróságtól többek között arról, hogy alkotmányellenessé nyilváníthatóak-e a devizahiteles szerződések, és van-e lehetőség utólagosan módosítani rajtuk.
Egyebek mellett az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezői kamatemelés és az árfolyamrés miatt, továbbá, mert a törlesztőrészletek nagyarányú növekedése a társadalom széles rétegei számára nehézséget okoz, ezért feltétlenül rendezni kell az ebből adódó problémákat – áll a dokumentumban.
Alkotmányba ütközik-e a bankok erőfölénnyel való visszaélése?
Az indítvány szerint „a helyzetet bonyolítja, hogy a devizahitelezés, illetve a devizahitel-szerződések bíróságok általi megítélése sem egységes” – azaz nincs jogegység –, ezért a kormány kérte az alaptörvény azon rendelkezésének értelmezését, amely szerint „Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.” És hogy ebből levezethető-e valamely tömegesen, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentős hátrányt okozó módon meghatározott szerződési feltételnek – illetve azt megerősítő bírósági döntésnek – az alaptörvény-ellenessége.
Egy 1991-es alkotmánybírósági határozat egyébként már megállapította, hogy kivételes esetekben az állam utólag is beleszólhat a szerződések tartalmába – főként a hosszú távú szerződések esetén, ha fennáll a veszélye, hogy előre nem látott változások következnek be, amelyek sértik valamelyik fél érdekeit.
Megkapta és a probléma társadalmi súlyának megfelelően kezeli a kormány indítványát – mondta Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára, de arra a kérdésre, hogy mikor várható döntés, nem tudott válaszolni. Mint mondta, a törvény ebben az ügytípusban nem szab határidőt, ám az Ab az indítványt a jelentőségéhez mérten kezeli.
MNO
A régi tiszántúli hímzések közé tartozó, a névadó város mellett néhány más helység párna-véghímzéseit is jellemző hímzéscsoport. „Szőrös párnavégeknek” is nevezik a hímzőfonálul szolgáló gyapjúszál után.
Hamis lapos öltéssel, kisebb számban szálán varrott öltéssel hímezték kendervászonra. Nagy, gazdag, nemegyszer buja hímzésmezőkkel tűnnek ki. Az árnyalásos varrás fokozza ezt a hatást. Gránátalma, tulipán és szerényebb rozetta motívumait hullámindák közé helyezik el a középmezőben és a peremeken egyaránt.
Másik gyakori szerkezeti sémája a szakaszos elrendezés, amelynél 3 rozetta körül, centrálisan helyezkednek el a stilizált virágmotívumok, tulipánok. Ismert az a mintaszerkezet is, amely egyetlen szerteágazó virágtővel borítja el a középmezőt.
Jellemzi még a hódmezővásárhelyi hímzéseket - a többi régi tiszántúli hímzéstől eltérően - széles peremdíszek a fődíszítmény, a középmező motívumait ismétlik vagy variálják. Fő színei a sárga-barna, a lila és kék árnyalatai, de van tiszta fekete és sötétbarna hódmezővásárhelyi hímzés is.
vilagbiztonsag.hu
"Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Mélyen bennem van, vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként."
Ábécé a nyelvről és lélekről - részlet
Kosztolányi Dezső (1885-1936) - költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró
II. János Pál pápa az mondta Pozsgay Imrének, amikor 1989 márciusában találkoztak a Vatikánban: a kommunizmus bukása nem igazolás a kapitalizmusra. Ő sem a szociális gazdaság, hanem az eltorzult viszonyok ellen beszélt.
Mert azt vallotta, hogy a tőkét társadalmi szolgálatra kell szorítani.
Magyar Nemzet
A Vatikánban bemutatták az Evangelii Gaudium (Az evangélium öröme) című apostoli buzdítást. Ferenc pápa ebben világossá teszi, hogy ama egyházának meg kell változnia. Egy nyitottabb, a mai világhoz alkalmazkodóbb, a társadalom peremén élőket segítő missziót szorgalmaz.
Ugyanakkor a világnak is változnia kell, mert napjainkban egy olyan gazdasági rend uralkodik, amely a pénz hatalmára épül és egyenlőtlenségeket teremt.
Népszabadság
Bírálta a globális gazdasági rendszert és a „pénz idealizálását” Ferenc pápa, és felszólította a világ vezetőit, hogy szálljanak szembe a szegénységgel és az egyre növekvő egyenlőtlenséggel. Ferenc pápa arra kérte a politikusokat, hogy biztosítsanak minden embernek „méltóságteljes munkát, oktatást, és egészségügyi ellátást”. Emellett „alázatosan könyörgött” a muzulmán országoknak, hogy biztosítsák a vallásszabadságot a keresztényeknek, „tekintettel arra a vallásszabadságra, amelyet az iszlám hívők élveznek a nyugati országokban”.
Magyar Hírlap
Orbán Viktor szerint az Európai Unió bővítése nélkül az európai gazdaság nem lesz versenyképes. A miniszterelnök ezért a további integráció és a szabadkereskedelmi megállapodások híve. A magyar kormányfő szerint a világban zajló, az európai gazdaságoknak kihívást jelentő változások miatt új együttműködési formákra és keretekre van szükség. Ezért – mint fogalmazott – a keleti partnerségi program, vagyis olyan országok bevonása az európai uniós együttműködési rendszerbe, amelyek nem tagjai a közösségnek, „nemcsak nekik érdekük, hanem nekünk, európaiaknak is”. „Világosan meg kell mondani a választóinknak, hogy Nyugat-Európában ugyan sokan ellenzik a további bővítést, de bővítés nélkül az európai gazdaság nem lesz versenyképes" Rossz hír A felvetésre, hogy Ukrajna azért is különösen jelentős Magyarország számára, mert Kárpátalján nagy számú magyar kisebbség él, Orbán Viktor így válaszolt: az Ukrajnában élő magyar kisebbségnek az lett volna jó, ha Ukrajna és az EU Vilniusban megállapodik. Az, hogy ez nem történt meg, rossz hír a kárpátaljai magyaroknak, de nem jelenti azt, hogy véglegesen lezárult az együttműködés lehetősége az unió és Kijev között, „csak időben hátrébb tolódott” – mondta. A lengyel–svéd kezdeményezésű keleti partnerségi program az unió 28 tagjára és hat szovjet utódállamra, Ukrajnára, Fehéroroszországra, Moldovára, valamint a három Kaukázuson túli köztársaságra, Grúziára, Azerbajdzsánra és Örményországra terjed ki. Nem tudták meggyőzni Ukrajnát – találkozó Vilniusban A találkozó két legfontosabb eleme az ukrán–EU társulási és szabadkereskedelmi szerződés aláírása volt. Fordulatot jelentett a csütörtök este, amikor a litván elnök azt közölte, az európai vezetők a csütörtök esti munkavacsora alatt sem tudták meggyőzni az ukrán elnököt, hogy írja alá a történelmi jelentőségű társulási szerződést az Európai Unióval. Úgy tűnik, hogy az érvek nem győzték meg Viktor Janukovicsot – mondta újságíróknak a vacsora után Dalia Grybauskaite litván elnök. Cameron panaszkodik és twitterezik Egy másik szálon haladva David Cameron brit miniszterelnök bírálta Andor Lászlót, amiért az sajnálatos túlreagálásnak tartja a EU-munkavállalók szociális ellátásának szigorítására bejelentett terveket. Cameron Twitter-üzenetet írt, valamint José Manuel Barroso európai bizottsági elnöknek panaszkodott az EU-csúcson.