Deák-Ébner Lajos - (1850-1934) - festőművész képeiből

                          Tanulmányait Münchenben és Párizsban végezte. Itt ismerkedett meg a francia festészettel, aminek hatására Barbizonba költözött. Megismerkedett Paál Lászlóval és Munkácsy Mihállyal, akiknek stílusa meghatározó lett később művészetében. Festészetére jellemző a realisztikus ábrázolásmód, ami főleg a Szolnokon festett képein lelhető fel. A paraszti élet hiteles ábrázolója volt. 1890-ben Lotz Károllyal közösen megfestik a Tihanyi Apátság freskóit. 1895-1899 közt a Műcsarnok falképeit festi meg.

Magyar emlékek a nagyvilágban - Damjanich János mellszobra - Melbourne - Ausztrália

                                Damjanich János (1804-1849), a negyvennyolcas forradalom és szabadságharc kiemelkedő egyénisége, a 13 aradi vértanú egyike 1849. február 24-én csapatai élén Szolnoknál megakadályozta az osztrákok átkelését a Tiszántúlra. A II. hadtest parancsnokaként március 5-én fényes diadalt aratott, ezzel lehetővé tette a tavaszi hadjárat sikeres kibontakozását.Erre is emlékeztek az ausztráliai magyarok, midőn 2007. március 18-án a melbourne-i Magyar Központban felavatták a tábornok bronz mellszobrát, amelyet a Bolyai János Honvéd Alapítvány küldött ki az ötödik földrészre. Az ünnepség díszvendégei sorában helyet foglalt Fodor Lajos canberrai magyar nagykövet és Áder János, az Országgyűlés akkori alelnöke is. A szobor alkotója Berek Lajos ezredes, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem egyik intézetének igazgatója, szobrászművész, öntője pedig Varga Mihály karcagi öntőmester. (Az eredeti példány, amelyet 2005-ben avattak fel, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Cibakháza központjában, a Polgármesteri Hivatal előtti parkban áll.) Poroszlai Ákos ezredes, az alapítvány kuratóriumi elnöke avató beszédében hangsúlyozta: “Nagy megtiszteltetés számomra, hogy nemzeti ünnepünkön Önöknek ezt szobrot átadhatom, jelképesen mindazoknak, akik messze a szülőföldjüktől halálukig megőrizik magyarságukat és a magyar hősök dicsőségét."    

Magyar népi díszítések - Buzsáki hímzés - Dunántúl

                              Buzsákon három hímzésfajta ismert, a vézás, a boszorkányos, és a rátétes, más nevén „bécsis” hímzés. Az eredeti vézás hímzés vászonra készül, piros-fekete illetve piros-kék fonallal töltik ki az előzőleg grafitceruzával megrajzolt motívumokat. A községben több úgynevezett „rajzolóasszony” van, akik a hímző asszonyok részére megrendelésre előrajzolják a motívumokat. A vézás hímzés leggyakoribb motívumai a rózsa, a katykaringó, a hajó, a csibeláb, a lánc és a legyező. A boszorkányos hímzés eredete a régi úri hímzésre vezethető vissza. A kézimunkát előrajzolt minta szerint a rajzolás vonalán láncöltésekkel körbevarrják, utána töltik ki magát a mintát „boszorkányos” öltéssel. Valamikor fehér vászonra varrták a tulipán, rózsa, bimbó, nefelejcs, levél mintákkal.

Magyar népi díszítések - Szatmári hímzés - Alföld

Magyar népi díszítések - Sóvidéki varrottas - Székelyföld - Erdély

Áder János köztársasági elnök újévi köszöntője - 2014 - VIDEÓ!

                          kattints a VIDEÓRA! http://www.youtube.com/watch?v=2QVY5EHAc9I

Petőfi Sándor: A nemzetgyűléshez - VIDEÓ!

                                kattints a rövid VIDEÓRA! http://www.youtube.com/watch?v=CoXkiKEFVYE

Magyar népi díszítések - Matyó hímzés - Északi-középhegység

                                  A színpompás viseletéről, szabad rajzú hímzéseiről jellegzetes matyó népviselet a 19. században alakult ki - virágkora az 1860-70-es években kezdődött.Eleinte piros-kék vászonfonállal, később fényes selyemfonállal, többszínű (piros, kék, sárga, zöld, fekete, lila, és ezek más-más árnyalatai) hímzéssel díszítették a fekete klott, vagy fehér vászonból készülő lepedővégeket, a legénying ujját, és a surcnak nevezett női, illetve férfi kötény alját. Később a szűcshímzés színei, motívumai jelentek meg a matyó hímzésművészetben: a kezdetben szabályos cipés-madaras, virágos motívumokat felváltották a forma gazdag, pompás színekben tündöklő matyórózsás, nagy rózsás, cserfarózsás és szívrózsás motívumok. Napjainkban a vásznakat, párnákat, terítőket, és a különböző ruhaféléket leginkább rózsával, tulipánnal, csillagokkal, bimbókkal, levelekkel, tulipános levelekkel és bokormintákkal díszítik, de kedvelt minta a macskafark, valamint a kis kakast ábrázoló motívum is. A matyó hímzés jellegzetessége, hogy a középen lévő nagy rózsákat alul és felül kisebb motívumokkal egészítik ki. Minden színnek megvan a maga jelentése: a sárga a Napot, a fekete a Föld erejét, a piros az örömöt, a kék a bánatot, a zöld pedig a gyászt jelenti.

"Ne higgyetek, ne bízzatok a tanácsadóban"

                        Fodor Lajos írta - Halmiból - Partium “Ne higgyetek, ne bízzatok a tanácsadóban….De én az Úrra nézek , várom az én szabadításom Istenét” (Mikeás 7,5. 7) Karácsonykor vagy karácsony után után is jól fog a jó tanács. Mindenkor szükségünk van arra, hogy valaki útba igazítson bennünket, máskülönben eltévelyednénk vagy nem tudnánk, merre kell mennünk, hová tartunk. Bizonytalanok lennének lépéseink, ha lépcső következne, nem lépnénk fel reá, amennyiben gödör jönne, egyszerűen beleesnénk, mert elveszítettük tájékozódó képesséegünket.   Isten azonban figyelmeztet, tanácsot ad, azt mondja, ne higgyünk, ne bízzunk a földi tanácsadóban, mert félre vezetnek, az önmaguk érdeke szolgálatába állítanak, kihasználnak és azután félredobnak, cserben hagynak, mert nem látnak hasznot bennünk. Ki ne tapasztalta volna már ezt? Amikor a legjobban szükségem lett volna rá, ő éppen akkor állott félre, már meg sem ismert. Az Istenben bízó ember mást mond: “Én az Úrra nézek”. Tudja, hogy benne nem csalatkozik. Isten az embert megszégyenítően cselekedett: Elküldte erre a világra az ő egyszülött Fiát, hogy valaki hisz ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Ez valósult meg az első karácsonyban és teljesedik ki Jézus Krisztus minden születésnapján. Bizonyára az ünnepen a családi együttlétek kellemes hangulatban telnek vagy teltek el, békülések is történ(t)nek, de vajon elhangzik(ott)- e ez a mondat: “Mi valamennyien az Úrra nézünk és tudjuk, hogy megérkezett a szabadító”? Abban a Jézusban, aki az Úr Krisztus a Dávid városában. Ámen! refszatmar.eu   Áldott, boldog új esztendőt mindenkinek! Töhötöm    

Fricz Tamás: Mára Európában is mintaként szolgál a magyar modell

                                A politológus a Hír TV Péntek 8 című műsorában arról beszélt: a válság idején a kormány – látva a már meglévő nyugati példákat – egy saját utat választott, amit sikere miatt már külföldön is elfogadnak. „Az Orbán-kormány egy új társadalomszervezési modellt hozott létre, amelyik az első két évben komoly harcokat folytatott a fennmaradásáért, de az idei év végére olyan eredményeket tud felmutatni, hogy ez az új társadalomszervezési modell már  mintaként szolgál európai országok számára, európai országok vezetői számára. Sőt mondhatjuk úgy is picit, hogy a világon is felfigyeltek erre a magyar kísérletre, illetve modellre, amelyik egyre több eredményt mutat föl, és ahhoz, hogy igazán beérjen, bizony még négy évre biztosan szükség van” – fogalmazott a politológus. MNO