Magyarország fővárosai - Esztergom, Buda, Temesvár, Pest-Buda, Debrecen, Budapest

                          Egy ország jelenbeli fővárosával általában tisztában vannak az emberek, de mi a helyzet a múltbeli fővárosokkal? Gyakran meg sem fordult a fejünkben, hogy a mai fővárosunk azelőtt nem volt kiemelt helyzetű az országunk történelmében. Esztergom volt az első magyar főváros, ami már a 960-as években Géza magyar fejedelem (972-997) székhelyéül szolgált. A 970-es években a magyar fejedelmi hódítások e városból indultak ki, szerte a Kárpát-medencében. Esztergomban született 975 körül Géza fia és utóda Vajk, a későbbi I. István király (1000-1038). Istvánt 1000-ben Esztergom városában koronázták magyar királlyá, ezzel királyi fővárossá vált Esztergom. 1001-ben megalapították az esztergomi érsekséget, amivel a város vallási központ is lett. Esztergom évszázadokra a magyar Árpád-házi királyok székhelye volt, ahova külföldi uralkodók is ellátogattak. 1241-ben az előrenyomuló tatár seregek feldúlták az országot, és 1242 végén Esztergom 12.000-es lakossága is szinte teljesen elpusztult. IV. Béla (1235-1270) évek múlva tért vissza a városba és noha hozzálátott az újjáépítéshez, 1256-ban uralkodói székhelyét Budára helyezte át, s Esztergom megszűnt magyar főváros lenni. A tatár hadak 1241-1242-ben Óbudát is elpusztították és lakosságát lemészárolták. 1247-ben a király visszatért Óbudára, s Újbuda néven új város építésébe kezdett a Pest-hegyen (ma Várhegy), ami a budai vár alapja lett. IV. Béla 1256-ban királyi székhellyé tette Budát. 1301-ben kihalt az Árpád-ház és több trónkövetelő is felbukkant, a pápa Károly Róbertet preferálta. 1307-ben Károly Temesvárra látogatott, s elrendelte egy vár és királyi várkastély felépítését a városban. Stratégiai elhelyezkedése miatt 1316-bana királyi fővárossá tette Temesvárt, mivel a tartományurak (kiskirályok) egyre fenyegetőbbekké váltak Károly uralmára nézve. Temesvár politikai és kereskedelmi csomóponttá vált, de a tartományurak legyőzése, ill. pacifikálása után, 1325-ben a királyi székhelyet újra Budára helyezték. 1526-ban a mohácsi csata elvesztése után a török seregek betörtek Budára és felégették a várost, de még nem foglalták el, hanem kivonultak onnan. 1541-es visszatérésükkor azonban már elfoglalták a fővárost, és Buda a budai vilajet „fővárosává” vált. 1686-ig volt török kézen a város, de ekkor sem nyerte vissza fővárosi státuszát, amit 1536-ban veszített el. 1536-ban a magyar királyi székhelyéül Pozsony városát jelölték ki, ahol a Szent Koronát őrizték és a magyar királyokat megkoronázták. A török kiűzése és Buda visszafoglalása után (1686) is Pozsony maradt Magyarország fővárosa. Így Pozsony szolgált a reformkori országgyűlések színhelyéül is. 1825-1827-ben tartották az első reformországgyűlést, ahol gróf Széchenyi István birtokai egyéves jövedelmének kamatát ajánlotta fel egy akadémia létrehozására, amely a magyar nyelv érdekében tevékenykedik (Magyar Tudományos Akadémia). Az 1843-1844-es országgyűlésen a képviselők a magyar nyelv hivatalossá tételéről döntöttek, mely nyelv hivatalos lett a törvényhozásban, a közigazgatásban, és a tanításban. 1848. március 15-én Pesten forradalom tört ki a polgári átalakulást követelve. A reformkor nagy alakjainak távlati célja az volt, hogy Magyarország fővárosa „újra” Pest-Buda legyen, mely két város ekkoriban még nem egyesült hivatalosan. 1848 júliusában Pesten országgyűlést hívtak össze, amivel gyakorlatilag Pest-Buda vált az ország fővárosává. 1849. április 14-én az országgyűlés a debreceni Nagytemplomban ült össze, ahol elfogadták Magyarország függetlenségét az Osztrák Birodalomtól és a Habsburg-ház trónfosztását. Ideiglenesen ekkor Debrecen lett a főváros. 1849 májusában a magyar hadsereg visszafoglalta Pest-Budát az osztrákoktól, s bár később újra elfoglalták a császáriak, mégis megmaradt magyar fővárosnak. 1873. január 1-én Pest, Buda és Óbuda egyesüléséből jött létre a jelenlegi magyar főváros Budapest. 1944. december 21-én Debrecenben szovjet befolyással felállították az Ideiglenes Nemzetgyűlést, 22-én pedig megalakult az ideiglenes nemzeti kormány. Ezzel Debrecen másodjára is Magyarország fővárosa lett. A németek kiűzése után Budapest újra átvette az ország fővárosa címét, és azóta is az  ország első városa.                      

Magyarország fővárosai - Városi színház épülete - Kassa - Felvidék

                            1886-ban épült, mint városi színház, Fellner Ferdinánd és Helmer Henrik bécsi építészek tervei alapján. A színház jelenleg az opera- és a balett-társulat székhelye. A színház homlokzatán található Katona József és Liszt Ferenc szobra.

Magyarország fővárosai - Ganimédesz-szökőkút - Pozsony - Felvidék

                              A színház előtti térséget a Ganimédesz-szökőkút tölti ki. A kutat a Pozsonyi Első Takarékpénztár ajándékozta a városnak. Megrendelésére készítette 1888-ban a pozsonyi származású kiváló szobrász, Tilgner Viktor.

Magyarország fővárosai - Vigadó - Pozsony - Felvidék

                        Az 1911-1915-ös évek között a budapesti építészek tervei alapján épült Vigadó ma a Szlovák Filharmónia székhelye. Hangversenytermében kiváló hazai és külföldi zenei együttesek, szólisták és a komolyzene képviselői léptek fel. 

Magyarország fővárosai - Fő tér - Pozsony - Felvidék

                        Pozsony hosszú története során az események középpontjában volt a Fő tér, a volt piactér, passiójátékok színtere, a polgárok gyülekezési tere - köszöntöttek itt uralkodókat, de helyszíne volt a nyilvános kivégzéseknek és azokon az embereken végrehajtott egyéb testi fenyítéseknek is, akik megsértették a törvényt. Mindig nagy tömeget vonzott a Fő térre a pompás koronázási menet, amelynek élén Magyarország új királya haladt.

Magyarország fővárosai - Roland-szökőkút - Pozsony - Felvidék

                            A Fő téren található legendákkal körülszőtt Roland-szökőkutat I. Miksa magyar király anyagi hozzájárulásának köszönhetően építették fel. A hálás polgárok királyukat, mint páncélos lovagot ábrázoltatták.

Magyarország fővárosai - Régi Városháza - Pozsony - Felvidék

                        A régi Városháza több különböző stílusú épület komplexuma. Jelenleg a Városi Múzeum székhelye, ahol Pozsony gazdag és híres múltjának emlékei találhatók, az alagsorban eredeti börtöncellák és középkori kínzóeszközök kaptak helyet. A Városháza falán pedig az a kép látható, amelyet a legenda szerint maga az ördög festett.

Prímás-palota - Pozsony- Felvidék

                        Felvidék egyik legszebb klasszicista palotáját Batthyány József bíboros és esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása építtette. A palota Tükörtermében írták alá 1805-ben az austerlitzi csata után a pozsonyi békét. A palotában található az az értékes gobelinsorozat, mely Leandrosz és Heró szerencsétlen szerelmét meséli el, és amelyet ma pozsonyi falikárpitokként ismer a világ. A palota ma múzeumként látogatható.

A ferencesek Angyali üdvözlet temploma - Pozsony - Felvidék

                          A ferencesek Angyali üdvözlet templomát  IV. László magyar király építtette. III. András magyar király személyesen vett részt 1297. március 25-én a templom ünnepélyes felszentelésén. A templom gótikus stílusban épült, viszont homlokzatát később barokk stílusban átépítették.

Kandi-szobor - Pozsony - Felvidék

                          Kandi az utóbbi években a pozsonyi korzó érdekessége és elválaszthatatlan szimbóluma lett. Híre szinte az egész világon elterjedt. A Kandi egy egyszerű kis emberke, aki napjait kíváncsi nézelődéssel tölti, gyönyörködik a környezetben és a szép lányokban.