Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – A Jászkun avagy Török huszárezred századszászlaja 1770-ből
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – A Jászkun avagy Török huszárezred századszászlaja 1770-ből
A zászló egyik oldala kék, másik vörös színű, mindkét oldalán a Mária Terézia és fia, József társuralkodó egyesített névjele látható, fölöttük az osztrák főhercegi koronával.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – A Baranyai Huszárezred ezredzászlaja 1730 körül
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – A Baranyai Huszárezred ezredzászlaja 1730 körül
Jellegzetes huszárzászló a XVIII. századból. Előlapján a kétfejű sas mellén magyar királyi címerrel látható, hátlapján köpenyes Madonna-ábrázolás, Szűz Máriának ez az ábrázolása a XVII. és a XVIII. század elején nagyon népszerű volt, óvó-védő szerepet töltött be. Az agyonhímzett zászlólap jellemző a korra, nem különben az úgynevezett kopjacsúcs, amelynek nemcsak díszítő, hanem esetenként a zászlótartót védő szerepe is volt a harcokban. A zászlótartónak a korban, esküjéhez híven halálig védenie kellett a zászlót, és végszükségben a zászlócsúccsal is tudott védekezni.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Rákóczi korabeli kuruc lovassági zászló 1706-ból - előlap
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Rákóczi korabeli kuruc lovassági zászló 1706-ból - előlap
Fecskefarkú zászló, az előlapon a magyar királyság lombkoronás címere látható Pro Libertate felirattal - A szabadságért - a hátlapján Rákóczi fejedelmi címere és a kibocsátás éve.
A zászlólap a XVIII. század lovassági zászlóira jellemzően zöld, rajta a klasszikus lángnyelvdíszítés tulipán motívummá torzult. Tekintettel arra, hogy jelentését a kortársak szemében már elveszítette, egyszerű díszítő elemmé vált.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Rákóczi fejedelem zászlaja
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Rákóczi fejedelem zászlaja
A kortárs szóhasználatban „magyar módra vágott”, azaz vörös-fehér sávozott zászlón a fejedelem jelmondata olvasható: Iustam causam deus non derelinqvet - Az igaz ügyet nem hagyja el az Isten. A zászló másik oldalán a fejedelem nevének rövidítése látható. A zászló a Nemzeti Múzeumban őrzik.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Thököly Imre fejedelem zászlaja - előlapja
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Thököly Imre fejedelem zászlaja - előlapja
Thököly Imre fejedelem zászlajának vörös-kék színe a Thököly-család címerszíneit idézi, egyik oldalán Thököly Imre grófi címere látható, amelyet atyja I. Lipóttól kapott, ezért kétfejű sas látható a szívpajzsában, hátoldalán pedig a magyar királyság lombkoronával ékesített címere. A zászló csúcsa különösen érdekes, ezt a fajta csúcsot a XVII. században használták csak.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Thököly Imre fejedelem zászlaja - hátlapja
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Thököly Imre fejedelem zászlaja - hátlapja
Thököly Imre fejedelem zászlajának vörös-kék színe a Thököly-család címerszíneit idézi, egyik oldalán Thököly Imre grófi címere látható, amelyet atyja I. Lipóttól kapott, ezért kétfejű sas látható a szívpajzsában, hátoldalán pedig a magyar királyság lombkoronával ékesített címere. A zászló csúcsa különösen érdekes, ezt a fajta csúcsot a XVII. században használták csak.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Nyitra vármegyei nemesi felkelők zászlaja 1660-ból
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Nyitra vármegyei nemesi felkelők zászlaja 1660-ból
A XVI-XVII. század megszokott, fecskefarkú formájú zászlaja, zászlólapján a korra igen jellemző lángnyelves díszítő motívumokkal. Ez a lángnyelv Európában Krisztus vércseppjeit szimbolizálja, és elsőnek a johannita lovagok zászlaján jelent meg a XII században.
Vannak arra utaló jelek, hogy Kelet-Közép-Európában és hazánkban a lángnyelvek elterjedését segítette az, hogy ezt a motívumot keleten is előszeretettel alkalmazták. A zászló alapszíne a kor kedvelt vöröse.
A zászló előlapján Nyitra vármegye címere látható, amelyen Szt. László és a kun vitéz harca ábrázoltatik. A hagyomány szerint ennek a zászlónak az eredetije Buda 1686-os ostrománál részt vett a vár felszabadításában. A zászló rekonstrukciója kortárs rajz alapján készült.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Bocskai István szalontai hajdúinak hadnagyi zászlaja
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Bocskai István szalontai hajdúinak hadnagyi zászlaja
A zászló a hajdúkat jelképező oroszlán a császári erőket jelképező sast tépázza. Formája régies, valójában egy standard forma. A standard rangjelző zászlóként szerepel a XVII. században.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Bethlen Gábor erdélyi fejedelem zászlaja 1617-ből
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Bethlen Gábor erdélyi fejedelem zászlaja 1617-ből
A jellegzetesen erdélyi stílusú zászló, a szokásos lángnyelvekkel mindkét oldalon Bethlen Gábor címerét ábrázolja, körülötte az erdélyi nemzetek jelképelemeivel. A zászló eredetije a XIX. század végén a millenniumi kiállításon még ép volt, a II. világháborúban azonban elpusztult. Itt jegyezzük meg, hogy a zászlók méretének megváltozta, azaz növekedése a haditechnika változásának oka, mert a tüzérség és a füstös lőpor megjelenésével a zászlók csak akkor voltak láthatók a csatatéren, ha méretük a szokásosnál nagyobb volt.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – A szigetvári hős, Zrínyi Miklós zászlaja
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – A szigetvári hős, Zrínyi Miklós zászlaj
Zrínyi Miklós zászlajáról csak annyit tudunk, hogy nevezetes kirohanásakor a hadvezér olyan zászló alatt halt meg, amelynek egyik oldalán a császár, másikon az ország címere volt. A rekonstrukció a kor fecskefarkú zászlótípusát idézi, rajta a császári címerrel, előlapján a korabeli magyar királyság címerével. Zöld alapszíne a kor kedvelt, leginkább a huszárság zászlóira emlékeztet.