12 gyönyörű kastély - Csonka-Magyarország - Esterházy-kastély, Csákvár - Dunántúl
A csákvári Esterházy-kastély Fellner Jakab tervei szerint épült, klasszicista stílusban. A körülbelül 365 helyiséges kastélyban volt könyvtár, képtár, színházterem, kápolna vadászterem. Az épület 1954 óta TBC-kórház, majd a Fejér Megyei Szent György Kórház Csákvári Intézeteként működik.
12 gyönyörű kastély - Csonka-Magyarország - Grassalkovich-kastély - Gödöllő - Északi-köéphegység
A Grassalkovich-kastély Magyarország egyik legnagyobb barokk stílusú kastélya. A kastély megléte Grassalkovich Antalnak és Mária Teréziának köszönhető. A kastély építése 1740-ben kezdődött, később azonban, 1867-ben a magyar állam megvásárolta és királyi pihenő rezidenciává alakította.
A 12 szép kastély - Csonka-Magyarország - Puchner-kastély - Bikal - Dunántúl
A bikali kastély névadója, a Selmecbányáról származó Puchner Antal Szaniszló. A három falut magába foglaló bikali uradalmat az uralkodó 1841-ben adományozta Puchner Antalnak a császári tábornokként elért katonai sikerei elismeréseként. A báró ekkor látogatott először birtokára, ahol az 1840-es évek végén kastély építésébe kezdett. Az épület 1889-re nyerte el a ma is látható, romantikában gyökerező historizáló formáját.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Magyarország címere
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Magyarország címere
Magyarország címere Magyarország egyik állami jelképe. A jelenlegi címert 1990. július 3-án fogadta el az Országgyűlés
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – 1990-ben rendszeresített csapatzászló
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – 1990-ben rendszeresített csapatzászló
A rendszerváltás után a honvédség visszatért a régi jelképekhez. A zászló az 1949-es csapatzászló alapján készült, amely egyesítette az 1743-as és az 1848-as csapatzászló elemeit. Címerrésze a hatályos címernek a klasszikus 1848-as pajzstartókkal, azaz a tölgy- és babérkoszorúval való kiegészítése. A címert ebben a formában a Honvédelmi Minisztérium mint saját jelvényét, logóját használja.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Az 1949-ben rendszeresített (1949 mintájú) csapatzászló
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Az 1949-ben rendszeresített (1949 mintájú) csapatzászló
A második világháború utáni időszak első rendszeresített honvéd zászlaja, amely a 18. századi huszárzászlók és az 1849-es trónfosztás utáni zászlók hagyományait egyesíti. A címer a közvélekedésben 1848-49-hez kötött úgynevezett Kossuth-címer, azaz egy korona nélküli kiscímer.
Ez a csapatzászlótípus vélhetőleg a legrövidebb ideig volt használatban a magyar honvédségnél. 1949 márciusában rendszeresítették. 1949. augusztus 20-án azonban bejelentették az új, az utókor által Rákosi-címernek nevezett jelkép használatát, és a fenti csapatzászlócímer részét 1949 szeptemberétől az új címerrel takarták ki.
1950-ben a Magyar Néphadseregnél új csapatzászlót rendszeresítettek, ez a csapatzászló vörös alapon zöld-fehér farkasfog pártázattal készült, közepén a már említett úgynevezett Rákosi-címerrel.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – 1938-ban rendszeresített (1938. mintájú) magyar királyi honvéd lovassági zászló
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – 1938-ban rendszeresített (1938. mintájú) magyar királyi honvéd lovassági zászló
Másolat, hátlapján a magyar középcímer található, amely ebben az esetben igénycímer, amely a trianoni szerződés előtti országot és a határok visszaállításának óhaját jelképezi. A lángnyelv motívum az állandó császári-királyi hadsereg első, rendszeresített, 1743-as zászlajára utal vissza.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Az 1869-ben rendszeresített (1869. mintájú) magyar kir. honvéd zászlóalj zászlajának előlapja
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Az 1869-ben rendszeresített (1869. mintájú) magyar kir. honvéd zászlóalj zászlajának előlapja
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Az 1869-ben rendszeresített (1869. mintájú) magyar kir. honvéd zászlóalj zászlajának előlapja
A kiegyezés utáni magyar királyi honvédség klasszikus zászlaja, előlapján a magyar király középcímerével, hátoldalán I. Ferenc József névjelével. Ezt a zászlótípust az I. világháború után is több alakulat használta egészen 1938-ig.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Trónfosztás utáni 1849-es honvéd lovassági zászló - hátlapja
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Trónfosztás utáni 1849-es honvéd lovassági zászló - hátlapja
A honvéd zászlók jellegzetessége a körben futó, egyenlő szárú háromszögekből álló piros-zöld éksor, azaz farkasfogdíszítés. Előlapjukon mindig a magyar kiscímert ábrázolták, a trónfosztás után korona nélkül, hátoldalukon pedig a Magyarok Nagyasszonya látható.
Ennek a zászlónak az előlapján a korona nélküli kiscímeren a korona helyén az 1848-49-es szabadságharcra jellemző, hungarikumnak tekinthető kardos koszorú motívum található. Eredetije Nagyváradon készült, a Bem tábornok által vezetett hadtest egyik alakulatának volt a zászlaja.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Trónfosztás utáni 1849-es honvéd lovassági zászló - előlapja oldala
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Trónfosztás utáni 1849-es honvéd lovassági zászló - előlapja
A honvéd zászlók jellegzetessége a körben futó, egyenlő szárú háromszögekből álló piros-zöld éksor, azaz farkasfogdíszítés. Előlapjukon mindig a magyar kiscímert ábrázolták, a trónfosztás után korona nélkül, hátoldalukon pedig a Magyarok Nagyasszonya látható.
Ennek a zászlónak az előlapján a korona nélküli kiscímeren a korona helyén az 1848-49-es szabadságharcra jellemző, hungarikumnak tekinthető kardos koszorú motívum található. Eredetije Nagyváradon készült, a Bem tábornok által vezetett hadtest egyik alakulatának volt a zászlaja.