Szabadságot - autonómiát Székelyföldnek - és minden olyan régiónak, ahol az ott élő magyarok azt igénylik!

Március 29-én lehet ismét békemenet

                Március 29-én ismét kiállhatnak a nemzet érdekei, az ország szuverenitása és a jó kormányzás mellett az újabb békemenet résztvevői – mondta Csizmadia László. Sokan támogatták eddig is az alapítványt, „az Összefogásnak elkeresztelt baloldali összetákolmány pedig még jobban aktivizálta a nemzeti kormány mellett kiállókat, rengeteg javaslatot kapunk, s ezrével érkeznek a támogatások is” - jelentette ki az elnök. „Nagy a tét, az ország sorsa, és Isten mentse meg a nemzetet Gyurcsányék visszatérésétől.” – Közpénzből támogatott álcivil szervezetnek bélyegezte a CÖF-öt a Demokratikus Koalíció szóvivője. Mit szól ehhez? – Azt, hogy Gréczy Zsolt a Fővárosi Törvényszéken megtalálhatja az elszámolásunkat, támogatóink listáját, s abban nem fog közpénzre lelni. Rengeteg ember támogatja a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványt (CÖKA), javarészt azok, akik az első békemeneten is részt vettek, s kiálltak a nemzeti értékek és a nemzeti kormány mellett. Az Összefogásnak elkeresztelt baloldali összetákolmány még jobban aktivizálta a nemzeti kormány mellett kiállókat, rengeteg javaslatot kapunk, ezrével érkeznek a támogatások egy újabb békemenet megszervezéséhez. Nagy a tét, az ország sorsa, Isten mentse meg ezt a nemzetet Gyurcsányék visszatérésétől. Arról pedig, ki az álcivil és ki a valódi civil, mindent elmond, hogy a Haza és Haladás Közalapítvány elnöke 2011-ben 14 millió forintot kapott az alapítványától, én pedig soha egyetlen fillért sem. – A baloldali sajtó arról ír, a CÖF az államot „eladósító” paksi bővítés és az orosz politika mellett akar demonstrálni. Eldőlt már, hogy mikor? – Úgy tűnik, hogy március 29-én lesz az újabb békemenet, az emberek ismételt kiállása a nemzet érdekei, az ország szuverenitása és a jó kormányzás mellett. A paksi beruházás úgy valósulhat meg, hogy szemben az IMF ötéves hitelével az orosz fél harmincéves törlesztési lehetőséget biztosít. A működő beruházás nagy biztonsággal önmaga kitermeli a felvett hitelt és kamatait. Tízezer új munkahelyet teremt, egy százalékkal megemeli a GDP-t, és a beruházás negyven százaléka magyar vállalkozók közreműködésével valósul meg. A paksi bővítés a fenti tények miatt a kormány felelős gazdasági döntése, annak semmilyen politikai tartalma nincs, ezt minden józanul gondolkodó ember beláthatja.  Magyar Hírlap, Patrióta Európa Mozgalom

Gyurcsány nem rossz politikus, hanem katasztrofális - bővebb lapszemle

                          Több napos tárgyalás után közös lista és jelöltek állításában állapodtak meg a baloldali és liberális ellenzéki pártok. Mesterházy Attila előzőleg utalt rá, ha változtatnak, elemezni kell azt is, hogy a DK és az Együtt immár hasonló támogatottsággal rendelkezik.  Vagyis ha nyitnak, annak Filippov Gábor szerint az Együtt issza meg a levét. 168 óra Így is lett: Gyurcsány bevételével alig csökken az MSZP egyéni jelöltjeinek száma, az Együtté viszont jóval kevesebb lett. A közös listán Mesterházyt Bajnai, Gyurcsány, Fodor Gábor és Szabó Tímea követi. Népszabadság   Bayer Zsolt szerint a tartótisztek leszóltak. Közölték, hogy elég volt a szórakozásból. Tessék összeállni. Hát összeálltak. Néhány pillanatig úgy tűnt, Mesterházy komolyan gondolja a baloldal megújítását. De nem volt hozzá elég bátorsága, sem ereje. Ráfért volna erre a hazai baloldalra valami megújulás. Jávor Benedekékről pedig legalább minden tudható most már. Nekik nem most szóltak le a tartótisztek. Őket eleve azok küldték. Csak a többieknek szóltak most. Mesterházy nem tudta semlegesíteni őket. Azt már most felejtsük el, hogy Gyurcsány többet visz, mint hoz nekik. Hoz nekik. Mert ezek ilyenek. Úgyhogy kétszer annyit kell dolgoznunk a győzelemért. Magyar Hírlap   „Gyurcsány Ferenc újratöltve”. Hont András szerint ezt volt képes a haladó értelmiség három és fél év alatt előállítani, ami nem csoda, ha azt vesszük, hogy az ország egyáltalán nem érdekli őket. Kiröhögött, megszégyenített, agyonalázott csapaton ne változtass - most már biztos, hogy ez a mottó vezette a baloldali szellemi elitet, amikor hosszas zsarolások, hisztik, intrikák és petíciózások után elérte, hogy a Lehető Legszélesebb Ellenzéki Összefogás jegyében újra összeálljon a 2009-es MSZP. Jelenleg ugyanis az van, hogy az MSZP megegyezett egy volt MSZP-miniszterelnök vezette formációval, hogy tárgyalásokba kezdenek egy másik volt MSZP-miniszterelnök pártjával. Itt csak és kizárólag egy értelmiségi-érzelmi körnek nyújtott elégtételről van szó, arról hogy a baloldali pártok úgy döntöttek: az ő kedvükben óhajtanak járni, mint ahogy ebben az országban 1991 óta ez rendre történik. Ez az a társulat elgondolkodni sem volt hajlandó, hogy miért született meg a kétharmad, hogy két évtized alatt mi vezetett a 89-es rendszer összeomlásához. Három és fél év alatt odáig jutottak, hogy jöjjön újra Feri. Ha már egyszer a magyar nép kihajította a kukába az MSZP-t Gyurcsányostul, akkor az a megoldás, hogy az MSZP próbálkozzon ismét Gyurcsányostul. Ez a garnitúra, amelyik nemhogy az elbitangolt jobboldaliakat nem képes megérteni és megnyerni, de azokat sem, akiknek soha semmi közük nem volt a jobboldalhoz, ám a kiszuperált reformértelmiség ámokfutását is dermedten nézik. Gyurcsány ugyanis nem rossz politikus. Hanem katasztrofális. Van hozzá tehetsége, hogy minden helyzetben és minden körülmények közt visszaszteppelje magát a színpadra, majd tönkretegye, amihez akárcsak az ujjbegyének legkülső hámrétegével is hozzáér. Gyurcsány mozgósít, csak éppen nem az ellenzéki oldalon, hanem a kormánypárti körökben és a bizonytalanok közt. Amennyiben a progresszív értelmiség komolyan venné a jogállam, képviseleti demokrácia stb. helyreállításáról szőtt eszmefuttatásait, akkor mindegy lenne számára, hogy a sors és a nép hálátlan-e Gyurcsánnyal avagy sem, s csak azzal foglalkozna, hogy a legnagyobb esélyt teremtse meg a rendszervisszaváltáshoz. Ám ez a csoport nem jogállamot, demokráciát, miegymást akar, hanem gyógyírt sebeire és támogatást az NKA-tól senki által nem olvasott folyóirataira. Azért viselkedik így, mert nem is célja szembenézni az ország bajaival, kormányozni nem akar, vagy már nem hisz benne, hogy kormányozhat. Az összefogósdi-kiszorítósdinak sem a választási győzelem a tétje, hanem csupán helyezkedés, hogy ki lesz a következő ciklus látszatellenzékének meghatározó alakja. ( hvg.hu   Kiszelly Zoltán rámutat: Gyurcsánynak így nem kell megküzdenie önállóan a parlamentbe jutásért. A közös lista miatti küzdelem hiánya Bajnaiéknak is előnyös, a megállapodással ugyanakkor teljesen elveszítették az állandóan hangoztatott korszakváltás hitelességét. Az ellenzéki megállapodásból profitálhat az LMP, hiszen hozzájuk húzhatnak, akik eddig hittek Bajnaiéknak és hittek a korszakváltásban. Magyar Nemzet   Schiffer András szerint Együtt 2006-nek lehetne nevezni az ellenzéki megállapodás közös listáját, amelybe többszörösen megbukott figurák kerültek. A kép tisztul, az LMP kínálja az egyedüli reményt azoknak, akik 2010-ben a kormány leváltására szavaztak, s 2014-ben is a jelenlegi kabinet távozására voksolnának. Magyar Nemzet   Schiffer szerint az LMP már 2012-ben elmondta: aki Bajnai Gordont választja, az megkapja Gyurcsány Ferencet és Kuncze Gábort is. Magyar Hírlap

Három lépésben csökken tovább a rezsi

                          Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szombati sajtótájékoztatóján bejelentette, a kormánypártok évadnyitó frakcióülésén született döntés értelmében 2014-ben három lépésben valósítják meg a harmadik rezsicsökkentést. Elmondta, a rezsicsökkentés azért is volt megvalósítható, mert a Fidesz–KDNP más szemléletet képvisel a Gyurcsány-koalícióhoz képest, amely a közműszolgáltatást profitorientált szolgáltatásként fogta fel. 2002 és 2010 között a villamos energia és a gáz ára még akkor is emelkedett, amikor a világpiaci árak csökkentek – tette hozzá. A Fidesz szerint ebben a szektorban nonprofit szolgáltatás kell, többek között azért, mert a közműszolgáltatók monopóliumok. A harmadik rezsicsökkentés során három lépésben a rezsi három komponensének ára csökken majd: 2014 április elsejétől 6,5 százalékkal a gáz fogyasztói ára, szeptember elsejétől 5,7 százalékkal a villamos energiáé, míg októbertől 3,3 százalékkal a távhőé. A rövid tavaszi országgyűlési ülésszak során február 3-a és 10-a között a parlament törvényben fogja rögzíteni a rezsicsökkentés újabb lépéseit – jelentette be. Rogán Antal szólt arról is, hogy a nonprofit közműszolgáltatásokról szóló indítvány is elkészül még a parlamenti választás előtt, de azt javasolják, hogy arról a választópolgárok döntsenek április 6-án. Így ha a Fidesz–KDNP megnyeri a választást, akkor azt követően elfogadja az Országgyűlés az előterjesztést, ha azonban a „Gyurcsány-koalíció” kerül kormányra, visszatér a profitalapú közműszolgáltatás – fogalmazott a frakcióvezető.

Bayer Zsolt: Szobrok (1.)

                                    A most felállítandó Szabadság téri emlékmű miatt botrányt kavart a baloldali ellenzék és a Mazsihisz. S ahogy lenni szokott, mindjárt bele is élték magukat az orákulum szerepébe. Hiszen ők tévedhetetlenek, véleményük az egyedüli elfogadható vélemény. Teszik ezt annak biztos és megnyugtató tudatában, hogy immáron 69 éve írják a hazug történelmet. Hatvankilenc évvel ezelőtt láttak neki meghamisítani a tényeket, és saját beteg és torz ideológiájuknak megfelelően „elmagyarázni” újabb és újabb felnövekvő nemzedékeknek a történelem „helyes értelmezését”. Mindehhez az alaphangot és a vezérmotívumot Rákosi elvtárs híres mondata szolgáltatta: „Kilencmillió reakciós-fasisztával kell szocializmust építenem.” Nos, a botrányt kavarók nem voltak képesek túllépni Rákosi elvtárson. Ezt a tételt igazolja az V. kerület egyik szocialista képviselőjének mondata a szoborvitában. Ezt mondta: „1944-ben Magyarországot nem Németország, hanem a nácik szállták meg.” Nos, miről is szól a vita? Arról, hogy ki(k) felelősek a magyarországi zsidóság második világháborús tragédiájáért. S bár a Szabadság téri emlékműnek mindehhez semmi köze, ez csak a mesterségesen gerjesztett botrány kiindulópontja, azért egy pillanatra álljunk meg az idézett kijelentésnél, és helyezzük el a vita értelmezési mezejében. Tehát: a holokausztért ezek szerint nem felelős Németország és a német állam, csak a „nácik”. Ezzel szemben Magyarországon a zsidóság tragédiájáért az egyetemes magyar nemzet, a magyar állam felelős, immáron hetedíziglen. Íme: máris megérkeztünk Rákosi kilencmillió fasisztájához, a Mazsihisz és a magyarországi baloldal interpretálásában. S innen már csak egy ugrás, hogy internacionalista német barátaink hazai elvtársaikkal karöltve az egész második világháborút a magyarok nyakába varrják. Ehhez képest álljon itt újra néhány tény. Először is: a korabeli magyar állam semmivel sem viselkedett hitványabbul, mint a francia Vichy-kormány, amely már 1940 júliusában elkezdte a zsidók jogegyenlőségének felszámolását, minden német nyomás nélkül. Majd nekilátott a külföldi zsidók összeírásához és internálótáborokba gyűjtéséhez. Az elfogott zsidókat Drancyba, Baume de Roland-ba, Pithiviers-be internálták, körülbelül negyvenezer ember zsúfolódott itt össze. A németek aztán innen válogatták a szabotázsakciókért megtorlásként agyonlövendőket, valamint első hullámban innen deportáltak hétezer zsidót a haláltáborokba. Mégsem hallom, hogy a franciák a szőnyeg szélén állnának - hetedíziglen immár. A szőnyeg szélén mi állunk, holott Magyarország egészen az 1944-es német megszállásig a zsidók menedéke volt – tetszik ez a Mazsihisznek vagy sem. Amúgy nem számít, tetszik-e neki. Ugyanis a tények számítanak. Az számít, hogy a németek és a szovjetek által egyszerre megszállt Lengyelországból tömegesen hozzánk menekültek a lengyelek, közöttük lengyel zsidók, különösen zsidó árva gyerekek. Ezt bizonyítja egyebek mellett, hogy idősebb Antall József menekültügyi kormánybiztos körlevelet adott ki minden magyar közigazgatási szervnek ezzel a szöveggel: „Magyarországon nincsenek lengyel zsidók, csak lengyel menekültek!” Ezt mindenki érti, aki érteni akarja - kivéve a botránykavarókat. Miképpen azt is érti mindenki, hogy bizony egyedül Magyarországon fordult elő a megszállt országok közül, hogy reguláris haderő védelmezte a deportálásra váró zsidókat. Ezt tette Koszorús Ferenc és Kudar Lajos is – többek között. A német megszállásnak pedig rengeteg áldozata volt – a megszállás után elhurcolt zsidókon kívül is. „Az összefoglaló néven csak Gestapóként emlegetett német állambiztonsági szervek valójában több titkosszolgálatot takartak, amelyek közül a politikai rendészeti munkáért a Biztonsági Szolgálat (SD - Sicherheitsdienst) felelt Magyarországon. Ez a tevékenység az ismert hazai németellenes közéleti szereplők, politikusok, üzletemberek elhurcolásával és „védőőrizetbe” vételével kezdődött rögtön a bevonulást követő napokban. Ekkor tartóztatták le az ország biztonságáért felelős vezetőket, mint például Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisztert, Ujszászy István vezérőrnagyot, az Államvédelmi Központ (ÁVK) vezetőjét, valamint Kádár Gyula ezredest, a Honvéd Vezérkar főnöke alá tartozó hírszerző és kémelhárító osztály (2. Vkf) parancsnokát. A rendőrség sem kerülte el a tisztogatást. Éliássy Sándor budapesti rendőrfőkapitány, Siménfalvy Sándor, a KEOKH (Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság) vezetője és Sombor-Schweinitzer József, a politikai rendészeti osztály első számú irányítója szintén az SD fogságába került. Az angolszász orientációjú kormányzati elitet az a politikusi garnitúra váltotta, amely a Horthy-rendszer szélsőjobboldali ellenzékeként már az 1930-as évek közepétől elkötelezett híve volt a náci Németországnak.” (Varga Krisztián: A politikai rendőrség működése 1944. március 19. és október 15. között.) S az áldozatokhoz tegyük hozzá Tartsay Vilmost, Bajcsy-Zsilinszky Endrét, továbbá a betiltott lapokat, például az akkor betiltott Népszavát, amely most alig győzi nácizni a nemzetet. Nekik is emléket állít a leendő emlékmű. Végre. Bayer Zsolt Magyar Hírlap  

Magyar emlékek a nagyvilágban - Magyar katonahősök emléktáblája a NATO székházkomplexumában – Brüsszel - Belgium

                                                A belga fővárosban, az atlanti szövetség székházkomplexumában található állandó magyar NATO-képviseleten Martonyi János külügyminiszter és Hende Csaba honvédelmi miniszter avatta fel a NATO-műveletekben elesett, illetve megsebesült magyar katonák tiszteletére készített emléktáblát. Az emléktábla avatásakor mondott rövid ünnepi beszédében Hende Csaba felidézte a 2010. augusztus 23-án Afganisztánban magyar katonai konvoj ellen elkövetett, halálos áldozatokkal járó merényletet, és kiemelte a magyar katonák helytállását a NATO műveleteiben. Az emléktáblán Benkő Tibor vezérkari főnök helyezte el a kegyelet koszorúját. Különböző nemzetközi békefenntartó missziókban több száz magyar katona teljesít szolgálatot szerte a világban, Koszovótól Cipruson és a Sínai-félszigeten át egészen Afganisztánig.

A kalotaszegi népviselet - Erdély

                          Kalotaszeg tájegység Erdélyben,  Kolozsvártól nyugatra. Nyugat-Erdély kevés tömb magyar területeinek egyike, régi erdélyi magyar népi hagyományok őrzője. A kalotaszegi népviselet különleges színgazdagságának, díszességének köszönhetően a magyarság egyik legismertebb hagyományos népviselete. 

Csak az kárhozik el, aki tunya, közönyös, konok

                                    "... valamennyien vétkezünk a nyelv ellen. Nem is az a fontos, hogy ne vétkezzünk, hanem hogy ébredezzék régóta szunnyadó nyelvi lelkiismeretünk, s tudjuk, hogy vétkezhetünk. Az ilyen bűnös máris bocsánatot kap. Csak az kárhozik el, aki tunya, közönyös, konok, s nem törődik azzal, hogy vétkezik vagy vétkezhetik. ... Mindenekelőtt azt vetik ellenünk, hogy egyetlen alkotó költő és író többet használhat a nyelvnek, mint egy sereg tudós, aki tarsolyában hordozza a nyelv döntvénytárát. Ezt senki se tagadja." Kosztolányi Dezső

Magyar népi díszítések - Árapataki szálánvarrott „veszett utas” hímzés - Erdély

                        A fonott keresztszemnek illetve zsinórvarrásnak is nevezett öltésmód Erdélyben elterjedt; a régi hímzések többnyire piros színűek. A testtől távolodó tűmozgással, balról jobbra készül.

Újvidék főtere - Délvidék

                        Újvidék a legnagyobb város a Délvidéken, mely a Dél-bácskai körzetben helyezkedik el. A Délvidék lakosságának kb. 10%-a él itt. Az Alföld déli részén, a Duna folyam bal partján, a Duna-Tisza csatorna torkolatánál található, Belgrádtól északnyugatra, a túlparti hegyen fekvő Péterváraddal szemben. Újvidék főterén áll a városháza, ahonnét az utcák legyezőszerűen nyílnak szét. Itt található a neogótikus katolikus templom is.