A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, mely az 1896-ban a nagybányai művésztelepen bontakozott ki, majd csak a második világháború vetett véget működésének. A művésztelep 1902-től szabad iskolává alakult, ahol az új magyar festőgeneráció majd minden jelentős alakja megfordult.
Az iskola fő érdeme, hogy a naturalizmus és a plein air festészet eredményeit meghonosította. A korai időszakban a nagybányai stílus egyik legmeghatározóbb egyénisége Ferenczy Károly volt. Alapítói: Hollósy Simon, Réti István, Ferenczy Károly, Thorma János, Iványi-Grünwald Béla.
A nagybányai iskola a 20. század első felében mindvégig nagy hatással volt a hazai festőművészekre, hatása érvényesült a MIÉNK, a Nyolcak, a Szinyei Merse Pál Társaság, a KUT, az alföldi festők, de még a szentendrei iskola, a miskolci művésztelep festőinél is, át meg áthatotta a magyar festőművészetet, ez volt az első festőiskola, melynek munkásságát a magyar közönség keblére ölelte s tisztelte.
kattints a VIDEÓRA - és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=tHjx9ud5kqo
"Éppen népesedési kérdésekkel függ össze az egész magyar sors és különösen a magyar tragikum."
Klebelsberg Kuno (1875-1932) - jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatási miniszter
Megszólalásig hasonlít egy régi gramofonhoz, de ez marcipánból készült. Kopcsik Lajos, többszörös nemzetközi díjat nyert cukrászmester munkája. Egerben, a harangöntő utca, "Marcipánia" kiállítóteremben látható.
kattints a VIDEÓRA!
https://www.youtube.com/watch?v=jITqxCpzV80
kattints a VIDEÓRA és a képekre!
https://www.youtube.com/watch?v=sCajg39ZgB8
kattints a VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=tSrzX-wagHM
kattints a VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=6agmcQsryHI
Zsúfolt ház fogadta a pontosan érkezőt a nagybalogi kultúrházban március 6-án. Az elkövetkező két óra pompás hangzavar jegyében zajlik, a legfiatalabb alig lehet két éves, a legöregebb jócskán hetven felett. A falu apraja-nagyja csemadokozik. Nem is oly rég panaszkodott a szervezet egyik regionális vezetője, hogy a szervezet megállíthatatlanul az elöregedés útjára lépett, a fiatalokat már nincs mivel megfogni, a számítógép, a facebook elragadja a fiatalokat a közösségi lét kötelékeiből. Hogy mennyire nincs igaza, azt mi sem bizonyította jobban, mint a Csemadok-évzáró Nagybalogon. Persze, bizonyítván azt is, ahol vannak fanatikus emberek, ott él és virágzik a közösségi kultúra. Nagybalogon a Pál házaspár vette kezébe jó tíz éve a Csemadok irányítását (igaz, nem a semmiből kellett építkezniük, a szervezet addig is jó kezekben volt, hisz Pál Dénes vagy Kovács László is azok közé tartozott, akik szívvel-lélekkel ápolták a helyi hagyományokat és igazi közösségi szellemet tudtak teremteni), akik a legkisebbektől a nyugdíjasokig „kisajátították" maguknak az egész települést, s viruló közösséget tudtak teremteni. 52787 Ilonka néni Koós István Az évzárón megemlékeztek a Csemadok alapításának 65. évfordulójáról, emléklapokat adtak át a még élő helyi alapítóknak, így Asztalos Mártának, Koleszár Szerénkének, s Tamás Ilonka néninek, míg Koós István, az alapszervezet mellett működő Gyöngyösi István Irodalmi Kör vezetője és a Szivárvány Népdalkör köszönőlevelet vehetett át. Az évzáró első felében a résztvevőket az alapiskolások, ahogy a Bátkába járó felsőtagozatosak Pósa Lajos-műsora köszöntötte, akikhez csatlakozott a Szivárvány Népdalkör és gitárja kíséretében Páko Mária is. Pál Csaba hosszas beszámolója is szinte csak arra elég, hogy pontokba szedje a tavalyi év eseménydús mozzanatait (portálunk szerencsére a rendezvények többségéről beszámolt), a kiszeűzéstől (amelyet a mai napig Pál Dénes készít elő felváltva az óvodásokkal és az alapiskolásokkal), de nem feledkeznek meg a márciusi hősökről, az aradi vértanúkról és a málenkij robot áldozatairól, ahogy Gyöngyösi Istvánról sem. Az elmúlt években több alkalommal járt náluk a kassai Thália Színház és a losonci Kármán József Színház, tavaly jártak a szentendrei skanzenban, az anyák napját Nemesradnóton ünnepelték, míg a GMKÜ-t Jánosiban. Tavaly sem maradhattak el a közösségteremtő családi rendezvények, a Gyöngyösi István nyomában címet viselő egész napos családi összejövetel, ahogy a Mikulás és a karácsony köszöntése, míg az évet karácsonyi bállal zárták. A Szivárvány Népdalkör számos fellépést abszolvált tavaly is, jártak Jánosiban, Rakottyáson, s Harkácson is. 52787 Szivárvány Énekkar Az alapszervezet remek kapcsolatot ápol a helyi szervezetekkel, ahogy a református egyházközséggel (Gebe László, község református lelkipásztora, az évzáró résztvevőit verssel köszöntötte), a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezetével (amelynek elnöke, Homoly Erzsébet szintén emléklappal mondott köszönetet a közös munkáért) és a helyi önkormányzattal (nem hiányozhatott Csúr Tibor polgármester sem) is. Az évzárót megtisztelte jelenlétével Povinszky Elvira, a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának titkára és Csirmaz Miklós, a választmány tagja is. A nagybalogiak áldásos munkájának híre a Csemadok országos vezetőségének fülébe is eljutott, tavaly Pál Dénes vehetett át Diószegen kitüntetést, az idén Galántán a Pál házaspárt méltatták. Pál Csaba röviden ismertette az idei terveket is, az alapszervezet az összes, ma már hagyományosnak számító rendezvényét továbbviszi. „Minden korosztály együtt, kell ennél csodálatosabb?" – Homoly Erzsébet szintén köszönetet mondott, s e sorok írója csak megerősítheti a köszöntő szavakat, hozzátéve Csirmaz Miklós megállapítását, aki szerint példaértékű munka zajlik Nagybalogon.
"Az emberek olyanok, mint a tükör; ha egy tükörbe belegrimaszkodok, akkor vicsorgó alak néz vissza rám; de ha belemosolygok, akkor egy mosolygós arcot mutat nekem - a legtöbb ember ilyen.
Merjünk belemosolyogni, szeretettel belenézni a másik szemébe, és akkor egész biztos ő is a szép arcát fogja mutatni nekünk!"
Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes