Az RMDSZ egy román tömeggyilkos szobrának a felállítását támogatja Kovásznán - „Mintha a zsidók Hitler-szobor állítását támogatnák” - rövid lapszemle

                        Pilhál Tamás jegyzetében emlékeztet rá, hogy 1848-ban császári segédlettel az erdélyi románok fölfegyverzett alakulatai megrohanták a védelem nélkül maradt falvakat, és ott brutális kegyetlenséggel lemészárolták a fegyvertelen magyar lakosságot. E vérgőzös horda vezetője volt Avram Iancu. Ez az alak ma Románia egyik ünnepelt történelmi hőse. Példakép. A magyar vezetésű Kovászna önkormányzata 19 ezer lejes (csaknem másfél millió forint) támogatást ítélt meg a vajnafalvi Avram Iacu Gimnáziumnak, hogy névadójának szobrot állítson. A javaslatot több magyar képviselő támogatta. Csak ketten ellenezték. Thiesz János (RMDSZ) polgármester azzal próbálta leszerelni a tiltakozókat, hogy nem kellene etnikai ellentétet szítani. Tényleg nem! Éppen ezért nem kellene egy tömeggyilkosnak szobrot emelni. Se, Erdélyben, sem máshol. Margittai Gábor szerint az ortodox templomok hagymakupolái éppolyan megfékezhetetlenül szaporodnak, mint az egyik legbarbárabb etnikai tisztogatásért felelős Avram Iancu szobrai a városok főterén. A napokban Kovászna önkormányzatának RMDSZ-es tagjai is – két kivétellel –megszavazták a pénzügyi támogatást egy Iancu-szobornak. „Mintha a zsidók Hitler-szobor állítását támogatnák” – vélekednek a döntésről egyesek, hozzátéve, hogy Iancu magyar áldozatainak a legtöbb helyen a mai napig nincs emlékhelyük. Meg kell hát becsülni azokat a román szakembereket, akik a történelemről inkább a szikár tények, semmint a vágyak alapján írnak. Lucian Boia bukaresti történész egyike a kevés román mítoszkritikusnak. Boia kijelenti, hogy Erdély soha nem tartozott román állami keretekhez, és bár a románok hivatkozhatnak etnikai érvekre, történelmi jogra nem. Boia kételkedik abban, hogy az „erdélyi testvérek” valóban szerettek volna „felszabadulni” és Romániához csatlakozni, hiszen miközben a Regátban magas volt az analfabetizmus, Erdélyben sűrű iskolahálózatot tarthattak fenn, egyházaik kitűnően szervezettek voltak, változatos és kemény hangú sajtó adhatott hangot követeléseiknek, szoros kapcsolatot ápolhattak Romániával. „Minden jogos kritika ellenére Magyarország jogállam volt, alkotmányos és parlamentáris” – ismeri el a történész, rendíthetetlenül szembemenetelve a mai napig eleven román alapelvvel, amely szerint Erdély román történelme a rabszolgaság és a hun rombolás históriája. Magyar hírlap

A cigányok a mezőgazdasági termelésben való részt vétele jelenthetné a felemelkedésük zálogát - rövid lapszemle

                          Forgács István cigány származású szakértő megérti azokat, akik ma úgy látják, hogy a cigányoknak, akiknek nyolcvan százalékuk vidéken él, a természet, a termőföld elvétve jelent előbbre lépést. Pedig elemi érdekük lenne, hogy ebbe a kincsbe, lehetőségbe belekapaszkodjanak. A helyi közösségek csakis akkor lehetnek erősek, ha saját erőforrásaikra egyre nagyobb mértékben támaszkodnak. Miért kellene bárkinek is éheznie egy olyan országban, amely alapjában véve mezőgazdasági termelésre alkalmas? Jelen pillanatban az egyetlen kitörési lehetőség, sőt egyfajta utolsó megoldás az lehet a cigányok számára, hogy érdemi módon megjelenik a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés a hétköznapjaikban. Forgács már annak is örülne, ha egy falu szélén lenne néhány cigány család, amelyekkel meg lehet értetni, hogy a földben érték, étel és élet rejlik, és megtanulható, hogy az hogyan legyen az övék is. Kell valaki, aki megtanítja, hogy ez hogyan lehet az övék, és kell rengeteg bizalom a helyi többségi társadalomtól, helyi döntéshozóktól, támogatás a kormánytól, gyakorlatilag bármi, ami hozzátehet ahhoz, hogy ők maguk, a legszegényebbek eljussanak idáig. Az illetékes minisztériumoknak és államtitkárságoknak a társadalmi felzárkózás folyamatán belül a lehető legtöbb teret és erőforrást kellene kínálniuk arra, hogy a cigányok számára a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés legyen a jövő útja. Össze kell hangolni a közmunkaprogramokat helyi szinten az önkormányzatok által felkínálható földek megművelésével vagy a helyi állattartással. A szociális szövetkezetek többségének arra lenne érdemes koncentrálnia, hogyan lehetne a helyi közösségekben a legrászorulóbbak számára az éhezést megszüntetni. A Szent István Egyetem külön szakmai csoport felállításán dolgozik, így kínálva segítséget a helyi közösségeknek és településeknek, amelyek hisznek abban, hogy ilyenformán is tehetnek valamit még önmagukért. Magyar Hírlap

Megnyugtató változás csak akkor lesz, ha a cigányság önképében történik változás - rövid lapszemle

                        Németh György szerint Magyarország legnagyobb társadalmi problémája a cigányság leszakadása, és szerette volna megérteni ennek okát. A „piacon” kapható magyarázat szerinte hamis. Nem tartja ugyanis kielégítőnek azt a főáramú magyarázatot, hogy a cigányság - minden általa lakott országban tapasztalható - hátrányos helyzetének oka kizárólag a mindenütt jelenlévő cigányellenes rasszizmus. Németh úgy gondolja, mivel más területen van állása, e témában sebezhetetlen. „Ha az akadémiai szférában lennék, vagy bekényszerültem volna a sorba vagy átvágták volna a torkom”. Szerinte a papírvékony etnonacionalista cigány értelmiségi réteg és a balliberális elit között szövetség köttetett. Utóbbiak támogatják „többség” elleni harcában a cigányságot; ám tudományos kérdésként nem akarják se megoldani, se megérteni azt a problémát, hogy minek tulajdoníthatóan ragadt a cigányság abba helyzetbe, amelyben van. A magyarázat a cigánysággal foglakozó kultúrantropológiai szakirodalom alapján adható meg. A magyarul is olvasható irodalom könyvtárnyi – Michael Stewart Daltestvérek című könyve például magyarországi terepmunka eredménye. Csakhogy ez „népszerűtlen”, mert ellene szól az áldozat-ideológiának. Valójában a cigányság foglyul ejtette önmagát. Az archaikus cigányság fő jellemvonása a gádzsótól (a nem cigánytól) való elkülönülés, az attól való különbözőség mindenáron való fenntartása, mint identitásőrző stratégia. Ez a stratégia úgy- ahogy lehetséges volt a modernitás előtt, amikor a cigány meg tudta találni azokat a tevékenységeket, amelyet monopóliumává tett és a gádzsóval csak akkor érintkezett, amikor termékét eladta vagy elcserélte vele. A modernitással és a cigányság arányszámának emelkedésével azonban fokozatosan eltűntek az elkülönülés fenntartását lehetővé tévő piaci rések, amit a cigányság nem akart tudomásul venni – legfeljebb azután, ha előbb megjárta a pokol legmélyebb bugyrait, de emiatt meg olyan helyzetbe került, ami miatt nagyon nehéz változtatni. Megnyugtató változás csak akkor lesz, ha a cigányság önképében történik változás. mandiner.hu

Az emberek nagy tömege egyszerű fogyasztógéppé vált - rövidke lapszemle

                      Kocsis Fülöp görög katolikus érsek szerint az elmúlt néhány száz évben, az úgynevezett felvilágosodás korának következményeként az emberek nagy tömege egyszerű fogyasztógéppé vált. Már akkor Isten helyében tették az embert, aki attól kezdve egyre nyomorúságosabbá válik, lassan kifordul önmagából. Az eszme, amely kikapcsolja Istent az emberi gondolkodásból, törvényszerűen elvezet a mai fogyasztói szemlélethez, amikor az ember szinte állati szintre süllyed, mert egy fogyasztói tárgy csupán. Az emberben ott van a rosszra hajló természet; ha nem törekszik fölfelé, lefelé csúszik. Ez az oka, hogy a tömeg elbolondítható e silány, igénytelen és pusztán földi, anyagias érdekek követésére. Különben erőfeszítéseket kellene tennie. Magyar Hírlap

500 éves a Csíksomlyói Szűz Mária-szobor - Csíksomlyó - Székelyföld - Erdély

                                A Segítő Szűz Mária szobrának 500 éves évfordulója tiszteletére 2014. szeptember 14-én nyitották meg a jubileumi Mária-évet Csíksomlyón a kegytemplomban. Így az idei pünkösdi búcsú is már ennek a kivételes ünnepnek a jegyében telt. A Mária-év az erdélyi és a világ magyarságának különös alkalma az elmélyülésre, az összetartozás magasztos érzésének a megélésére.  

Kolozsvár nem Cluj Napoca - Erdély - Cluj = Kolozsvár = Klausenburg

                      Kedves Barátaink! Írjuk alá mindannyian! Add tovább, oszd meg barátaidnak, hogy ők is aláírhassák! Barátsággal: Mészáros László - a Patrióta Európa Mozgalom alapítója Egyetértek azzal, hogy Kolozsvár helységnévtábláján magyarul és németül is szerepeljen a város neve. Kolozsvár magyar lakossága a legutóbbi népszámlálás hivatalos eredménye szerint 15.27%-a a város öszlakosságának. 2002-ben az önkormányzat már eldöntötte, hogy háromnyelvű táblát helyeznek el, a döntés végrehajtására azonban nem került sor. Landman Gábor pere újraaktualizálta a kérdést, az ügy sikerét a Polgármesteri Hivatal fellebbezése árnyékolta be. A számunkra előnyös döntést eltörölték, a fellebbezésnek helyt adtak. A Polgármesteri Hivatal megmutatta, hogy számára a multikulturalitás csak látszat, ezért határozottan kell követelnünk, hogy ne csak hangos szólamokban de a valóságban is értékeljék a város sokszínűségét. Tegyék ki a háromnyelvű helységnévtáblákat, Kolozsvár legyen valóban a békés együttélés példája! kattints a linkre - írd alá! http://www.peticiok.com/clujkolozsvarklausenburg

Kárpát-medence madarai - Héja

                        A héja a vágómadárfélék családjába tartozó ragadozó madárfaj. Európa, Ázsia és Észak-Amerika erdejeiben fordul elő, de parkokban és falvakban is él. A Kárpát-medencében főleg a hegy- és dombvidékein vadászik, de az Alföldön is megtalálható. A tojó lényegesen nagyobb a hímnél. Testhossza 50-60 centiméter, szárnyfesztávolsága 95-125 centiméter, testtömege 500-1350 gramm. Hátoldala sötétszürke, melle és hasa szürkésfehér, barna keresztsávokkal. Csüdje rövid és vaskos, ujjai erőteljesek, hegyes karmokkal, a fiatal példányok mellén hosszanti csepp alakú sávok találhatók. Elsősorban különféle rágcsálókkal, kisebb és közepes nagyságú madarakkal táplálkozik. Lesből támadva, nagy sebességgel üldözi zsákmányát, amit általában el is kap. Ahol eltűnnek a héják, ott általában elszaporodnak a rágcsálók. A héja körülbelül 15 évig él.

Pap Vera (1956-2015) - Színésznő fotó 1978-ból

A csillagok örökké égnek. Nem fogynak el, mint az élet...

Idézet Ruttkay Éva egyik dalából

Kárpát-medence madarai - Baglyok - Füles kuvik

                                  A füleskuvik bagolyfélék családjához tartozó madárfaj. Európában, a Közel-Kelet egyes részein és az egykori Szovjetunió területén át egészen Mongóliáig húzódik a költőterülete. Télen a Szahara és az Egyenlítő közötti területre költözik. Testhossza 20 centiméter köorüli, szárnyfesztávolsága 53-63 centiméter, a testtömege évszaktól függően változik, 80 gramm körüli. Fakéreg színű, szürke, barna és fekete tónusú álcázó tollazata szinte láthatatlanná teszi e kis madarat. A tollbóbita nem akadályozza a hallásban, de semmi köze nincs a hallószervhez. Veszély esetén a bagoly lesimítja a tollazatát, merev, egyenes tartást vesz fel, és félig behunyja a szemét. Ilyenkor letört ághoz hasonlít. Ez a testtartás csak nappal figyelhető meg. Napközben egy ágon pihen és éjjel megy vadászni. Tápláléka főként rovarok, kisebb emlősök, gyíkok és madarak. E bagolyfaj legfeljebb 12 évig él. Költöző madár.

Székely történelmi zászlók - Székelyudvarhely - Székelyföld - Erdély

                                  2015 Március 15. alkalmából az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ünnepén a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum "A szabadságharc ereklyéi" című kiállítással tisztelgett a forradalom hősei előtt. Április 2-ától  a székelység, és intézményei, valamint hadi és polgári zászlói is láthatóak voltak, a korábbi korokat felidézve.