Tornai Gyula (1851-1928) festőművész munkáiból

Bécsben, a müncheni Képzőművészeti Akadémián Ludwig von Löfftz diákjaként és 1883-tól Budapesten Benczúr mesteriskolájában képezte magát.

Eleinte népi életképeket festett, később hosszú egzotikus tájakon való utazásai során (Olaszország, Spanyolország, Algéria, Marokkó, India, Japán) áttért a Mediterráneum a Közel- és Távol-kelet tematikáira.

Képein odaliszkok, háremőrök, szerecsenek jelennek meg részletező gondossággal megfestve.

Művészetére leginkább mestere Benczúr Gyula stílusa hatott, mely a maga korában roppant népszerű volt.

1907-ben Párizsban és Londonban, 1909-ben Budapesten a Műcsarnokban, 1917-ben a Nemzeti Szalonban volt kiállítása.

2016. November 22. 00:00

Régi magyar filmcsillagok - Kabos Gyula (Budapest, 1887 – New York, 1941) színész, humorista

1905-ben Solymosi Elek színiiskoláját végezte el. Pályáját még ez évben Szabadkán kezdte. 1906–1907 között Zomborban, 1907–1910 között ismét Szabadkán játszott.

Pályája Nagyváradon (1910–1913), majd a Királyi Színházban (1913–1914) és a Royal Sörkabaréban folytatódott. 1916–1918 között a Kristálypalotában, a Fővárosi Orfeumban, a Télikertben, 1917-ben a Magyar Színházban és az Intim Kabaréban lépett színpadra, később számtalan színház és kabaré kedvelt sztárja volt.

Pályáját mint táncoskomikus kezdte, majd a pesti kabaré utánozhatatlan egyénisége lett, s maradandót alkotott vígjátékokban, komikus és tragikomikus szerepekben is. Hadaró és dadogó beszéddel, eszköztelen játékkal, félszeg mozdulatokkal, groteszk mimikával teremtett figuráját számos, 1931–1938 között készült film őrzi.

Mai napig a legnépszerűbb filmszínészek egyike.

Filmjei:

1931 Hyppolit, a lakáj

1932 Piri mindent tud, Repülő arany

1933 Mindent a nőért

1934 Márciusi mese, Meseautó, Lila akác, Az új rokon, Emmy, Az iglói diákok

1935 Köszönöm, hogy elgázolt, Ez a villa eladó, Budai cukrászda, Elnökkisasszony, Halló, Budapest!, A csúnya lány, Címzett ismeretlen, Az okos mama

1936 Szenzáció, Nászút féláron, Három sárkány, Dunaparti randevú

1937 Fizessen, nagysád!, Lovagias ügy, Torockói menyasszony, Pesti mese, Szerelemből nősültem, Hotel Kikelet, Viki, A kölcsönkért kastély, Hetenként egyszer láthatom, 120-as tempó, Úrilány szobát keres, 300 ezer pengő az utcán, Maga lesz a férjem, A harapós férj, Hol alszunk vasárnap?, Az én lányom nem olyan

1938 Pillanatnyi pénzzavar, Döntő pillanat, Borcsa Amerikában, Beszállásolás, Rozmaring, Fehérvári huszárok, Papucshős

2016. November 21. 00:00

Egyéb

Neogrády

Neogrády László (1896-1962) festményeiből

A Mintarajziskolában tanult Budapesten. Mestere: Greguss János volt. Művészeti tanulmányait később Münchenben, Nauen magániskolájában, majd 1886-tól a müncheni Képzőművészeti Akadémián folytatta.

1887-ben a müncheni akadémia vásárolta meg egy rajzát. Esterházy-díjat nyert 1894-ben egy akvarell-sorozatával. 1893-1931 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán a vízfestést tanította.

Főként akvarell- és gouche tájképei ismertek. Emellett olajképeket is festett. Különböző lapok számára (Új Idők ) illusztrációkat készített.

1888-tól rendszeresen szerepelt kiállításokon. Gyűjteményes tárlata volt Budapesten (1904) és Aradon (1908).

Művei találhatók a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében.

2016. November 20. 00:00

Bibó istván

"Kifordítom, befordítom, mégis bunda, a bunda"
magyar népdal

A felsőbbrendűség tudatában tetszelgő - nagyon demokratikus - osztrák elit számára kiegészítjük a jeles magyar tudós, Bibó István gondolatát azzal: demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem csalni.

„Abban a görcsös félelmi állapotban, mely elhiszi, hogy a szabadság előrehaladása veszélyezteti a nemzet ügyét, nem lehet élni a demokrácia javaival.

Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni: nem félni a más véleményűektől, a más nyelvűektől, a más fajúaktól, a forradalomtól, az összeesküvésektől, az ellenség ismeretlen gonosz szándékaitól, az ellenséges propagandától, a lekicsinyléstől és egyáltalán mindazoktól az imaginárius veszedelmektől, melyek azáltal válnak valódi veszedelmekké, hogy félünk tőlük.

Közép- és Kelet-Európa országai azért féltek, mert nem voltak kész, érett demokráciák, s minthogy féltek, nem is tudtak azokká válni."

A kelet-európai kisállamok nyomorúsága - 1946 - részlet

Bibó István (1911-1979) - Széchenyi-díjas, jogi professzor, politikai fogoly

fotón: "Elegáns" fehér (!) osztrák bunda - természetesen puccos, első osztályú - európai minőség! :D
Az "osztrák demokrácia" romokban hever - a meghatározó súlyú, és ebből adódóan kormányon lévő két nagy párt, valamint az őket támogató, a közbeszédet terror alatt tartó véleményformálók, nettó csalók: elcsalták a májusi államelnök választást - bundáztak

2016. November 18. 00:00

Egyéb , Haza és haladás

Hungarikumok - Makói vöröshagyma

A makói vöröshagyma hungarikum, és ezért csak az ezen a területen ültetett hagymára használható ez a kifejezés. 2009-ben az Európai Bizottság felvette a védett elnevezésű termékek szűk körű európai uniós listájára a makói vöröshagymát.

A népi nemesítés magas iskolájának eredményeként született meg a makói vöröshagyma-fajta. A világ hagymatermesztésének túlnyomó többségét a magról vetik.

Makón mint száraz éghajlatú területen, szükségmegoldásként született meg a dughagymás eljárás. A makói ősfajta a kisebb méretű, kemény fejű, élénk, világos színű kelet-európai hagymák családjába tartozik.

Kisebb termetű, élénk színű, kemény és alakjára nézve nem telten gömbölyű, hanem inkább szikárabb. Az ízvilága, szárazanyagtartalma adja meg különleges tulajdonságait - a jellegzetes magyar ételek, a pörkölfélék, vagy például a halászléfőzés elengedhetetlen alapanyagának számít.

kattints a képekre - érdemes!

2016. November 18. 00:00

Egyéb , Zöld világ

Élet vagy halál - rövid VIDEÓ! Előadja: Kállai Ferenc

[/c

Élet vagy halál - rövid VIDEÓ!

Előadja: Kállai Ferenc

kattints a rövid VIDEÓRA - érdemes!

https://www.youtube.com/watch?v=HdcznVY4lsE

"A Kárpátoktól le az Al-Dunáig

Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar! Szétszórt

hajával, véres homlokával

Áll a viharban maga a magyar.

Ha nem születtem volna is magyarnak,

E néphez állanék ezennel én,

Mert elhagyott, mert a legelhagyottabb

Minden népek közt a föld kerekén."

Élet vagy Halál! - 1848. szeptember 30. - részlet

Petőfi Sándor (1823-1949) - költő

2016. November 15. 00:00

Videó , Haza és haladás

Árpád-kori templomaink - Római katolikus kerek kápolna - Őskü - Dunántúl

Az ősküi épület, a római katolikus kerek kápolna – félköríves szentéllyel, félgömbös-gerezdes zsindelytetővel és tölcséridomú, lőrésszerű ablakokkal áll a faluban.

Kiugró lábazata még a római korból származik, midőn a duzzasztógátat védő vár tornya lehetett. További része Árpád-kori, XII. századi.

Bejárata most a déli oldalon van, régen az északi oldalon volt. A hajó belső átmérője 7,3 m. Falvastagsága 1,9 m. A hajó felmenő fala vegyes: kő és tégla.

Eredetileg kőből rakott kupola-boltozat fedte, mely kúp alakú tetőzet lehetett. A szentélyt is valószínűleg negyedgömb kupola fedte.

Építését az építészeti jellemzők miatt, falvastagsága alapján a XI. század közepére teszik a kutatók.

kattints a képekre - érdemes!

2016. November 15. 00:00

Egyéb

Nagy Oszkár (1893-1965) festményeiből

Életműve fiatal korától erős szálakkal kötődött a nagybányai művésztelephez. Iskolába Aradon járt, majd a lugosi gimnáziumban érettségizett.

Gyermekkorától kezdve kedveli a rajzolást, egy rövid önéletrajzában az iskola "legjobb"rajzosának" mondja magát. 1912-ben üres zsebbel érkezik Nagybányára, ahol az első időkben - Réti engedélyével -nem kell modellpénzt fizetnie.

Nem sok időt tölt Nagybányán, mert egy év múlva fölveszik a budapesti képzőművészeti Főiskolára, ahol Ferenczy Károly tanítvány lesz. Három főiskolai év után sorozzák be katonának és 1915-ben az olasz frontra kerül.

1917-ben fogságba esik. Pádua és Montecassino fogságának színhelyei. 1919-es szabadulása után hazatér Aradra, de rövid idő múlva már a szolnoki művésztelepen találjuk Fényes Adolf mellett.

A következő évben, 1920-ban néhány hónapig a kecskeméti művésztelepen dolgozik, majd még abban az évben visszatér Nagybányára, amely élete és művészete hátralevő több mint negyven esztendejének állandó színtere lesz.

A harmincas években sok jelentős műve születik, ezekből számos kiállítást rendez Erdély nagyvárosaiban.

2016. November 14. 00:00

Már a trianoni diktátum idején voltak is voltak "RMDSZ-lelkű" romániai magyar vezetők - áruló magatartásukat észleve fogalmazta meg keserű kiáltását Kós Károly 1921-ben

Kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája

"Valóságokat akartam láttatni, igazságokat akartam kiáltani.

Valóságokat és igazságokat, amik fájnak a gyávának, elnémítják az árulót, megrontják az ellenséget, megállítják az elnyomni akarót.

Amik bátorságot adnak a csüggedőknek, világot gyújtanak a sötétben tévelygőknek, fegyvert adnak a védteleneknek.

Ezt akartam kiáltani, és lehet, hogy kiáltó szó leszek a pusztában…

Mégis kiáltok! Neked: Erdély, Bánság, Körös vidéke és Máramaros ezeresztendős magyarsága: Kiáltom a jelszót: építenünk kell, szervezkedjünk át a munkára.

Kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája. De kiáltom még egyszer azt is: aki gyáva, aki rest, aki alkudni akar, az nem közénk való, mert az a mi igazi ellenségünk; a mi árulónk.

Ezt kiáltom, és hinni akarom, hogy nem leszek mégsem pusztában kiáltó szó csupán…"

Kiáltó Szó – 1921. január - részlet

Kós Károly (Temesvár, 1883. december 16. – Kolozsvár, 1977. augusztus 25.) - építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus

2016. November 11. 00:00

Haza és haladás

Régi magyar filmcsillagok - Tolnay Klári (1914-1998)

Tolnay Klári, eredetileg Tolnay Rózsi (1914-1998) kétszeres Kossuth-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Első férje Ráthonyi Ákos rendező, második férje Darvas Iván Kossuth-díjas színművész. Bár a fővárosban született, a Nógrád megyei Mohora faluban töltötte gyermekkorát apja középbirtokán.

Gyerekkorától kezdve énekelt és zenélt, majd rokona, Bókay János szerkesztő bátorítására meghallgatásokon vett részt Rajnai Gábornál, Heltai Jenőnél és Hevesi Sándornál. A kezdeti kudarcok után Gaál Béla filmrendező karolta fel, és így filmszínészként indult karrierje a Hunnia Filmgyárban.

Első nagyobb szerepét a sikeres Meseautóban kapta, ezután vették át 1934-ben a Vígszínházba. 1950-től haláláig a Madách Színházban szerepelt. 1936-ban Ráthonyi Ákos rendezőhöz ment feleségül, lányuk, Zsuzsanna 1940-ben született.

Második gyermekük fiú lett volna, de egy bombatámadás miatt idő előtt megindult a szülés, és a Mátrában a gyermeket nem lehetett megmenteni.

Mészöly Dezső 1993-as tévéműsorában vallott a művésznő először Márai Sándorhoz fűződő titkos viszonyáról.

1945-ben mutatta be a Vígszínház Márai: Varázs című darabját, amelynek kapcsán megismerkedett személyesen is az íróval.

Tolnay a Művész Színházban ismerkedett meg Darvas Ivánnal, akivel össze is házasodott, de 1958-ban elváltak.

2016. November 11. 00:00

Egyéb