Borsos József (1821-1883) festményeiből
Borsos József (1821-1883) festményeiből
1837 és 1840 között Schoefft József növendékeként tanult, de az igazán nagy hatást művészetére Barabás Miklós gyakorolta.
Mielőtt 1840-ben tanulmányútra utazott, sokszor megfordult Barabás műtermében. Bécsben Leopold Kupelwieser tanítványa volt a Képzőművészeti Akadémián, 1842-től pedig Ferdinand George Waldmüller iskolájában tanult tovább.
Útján korán felfigyeltek rá, komoly sikereket ért el híres kortársairól festett arcképeivel és polgári témájú életképeivel. Művészetére a biedermeier hangulat, az anyagszerűség és a gondos megmunkáltság volt jellemző.
1861-ben Pesten telepedett le és festés helyett fényképezéssel kezdett foglalkozni, fényképműhelyt nyitott.
Alkotásait a Magyar Nemzeti Galéria és magángyűjtemények őrzik.
2016. November 26. 00:00
Fekete-Tisza forrása - Kárpátalja
Fekete-Tisza forrása - Kárpátalja
A Tisza forrásának a Fekete-Tisza forrását tekintik, s innen mérik folyónk hosszát is.
A Fekete-Tisza a Máramarosi Havasokban, a Fagyalos hegységben ered 1265 m-es tengerszint feletti magasságban. A forráshoz 1889-ben, amikor még Magyarországhoz tartozott, egy kőfalat építettek, közepén egy kialakított csurgóval.
Trianon után a magyar nyelvű táblát cseh-ruszin kétnyelvű táblára cserélték. 1939-ben, a visszatéréskor, az emlékkő tetejére turulmadár került, melyet a szovjet fennhatóság alatt leszedtek.
Mostanra az emlékművet újra turul nélkül találjuk.
2006-ban a szegedi Geo-environ egyesület új, magyar-ukrán nyelvű táblát helyezett az emlékműre.
2016. November 26. 00:00
Egri Bazilika
Szent Mihály és Szent János főszékesegyház - Eger - Északi középhegység
Eger város egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb temploma, a Bazilika.
Hild József tervei szerint 1831-1838 között épült. Az épület hosszúsága 93 m, kupolájának szélessége 18 m, két tornya 54 m magas. A lenyűgöző méretek különösen a főhomlokzat előtti impozáns lépcsősorról szembeötlőek.
A templomhoz vezető lépcső két oldalán kőből faragott szobrok állnak: elöl a magyar szent királyok, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál; valamennyi Marco Casagrande műve.
A timpanonnal lezárt portikuszt nyolc darab 17 méter magas korinthoszi oszlop szegélyezi.
A templom külső homlokzatának domborművei Jézus életéből vett jelenetek. A homlokzat magasított oromzatán három szobor áll, a Hit, Remény, Szeretet allegóriái.
A templombelső és az altemplom A dóm belsejét három kupolaboltozat fedi. A festmények is a legrangosabb festők művei.
A főoltáron Olajban főtt Szent János képe - Dannhauser József készítette. A déli mellékhajó első oltárán Michelangelo Grigoletti Szent Mihály képe hívja fel magára a figyelmet.
A bazilika orgonája a XIX század derekán Salzburgban készült. A klasszicista stílusú orgonaépítmény a bejárati orgonakarzattal együtt hatásosan zárja le a belső teret.
A bazilika kriptájába a déli oldalon lehet bemenni. Itt az egri érsekeken kívül a város sok kiváló személyisége nyugszik. Ma is használt temetkezési hely.
2016. November 26. 00:00
Vajda Zsigmond (1860-1931) festőművész munkáiból
Vajda Zsigmond (1860-1931) festőművész munkáiból
Bukarestben született. 1878-ban Budapestre ment és beiratkozott a Mintarajziskolába, ahol Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt.
Ezt követően Münchenbe ment és Benczúr Gyulánál folytatta tanulmányait. Később még Rómában, Velencében és Párizsban is tevékenykedett.
Főleg freskói (budapesti terézvárosi templom, Telefonpalota, Széchenyi Fürdő stb.) révén vált ismertté, de életképeket és tájképeket is festett (Duna-part).
A századfordulón kedvelt arcképfestő is volt (Tisza Kálmán, Auguszta fő hercegnő).
Az 1896. millenáris tárlaton egy történeti képével vett részt (Szilágyi Erzsébet).
Fő munkái az Országház falfestményei (l. Ferenc József 1867-iki koronázása és Az 1848-iki országgyűlés megnyitása.)
A hun mondakör freskóival 1898-ban a Lotz díjat nyerte el. 1906-ban a párizsi szalonban kiállított képei alapján pedig az Union dos beaux arts et des lettres tagjává vá lasztotta.
Számos könyvillusztrációt is készített,
2016. November 24. 00:00
Valentiny János (1842-1902) festőművész képeiből
Valentiny János (1842-1902) festőművész képeiből
Párizsban, Olaszországban, végül 1873-tól Münchenben a Képzőművészeti Akadémián végzett tanulmányokat.
Ahhoz a festőgenerációhoz tartozott, a mely a hatvanas évek vezércikkező festészete után a népélethez fordult.
Miután hazatért, legfőbb témája a cigányság életéből vett jelenetek lettek, amelyekben törekedett a természethűségre.
Lyka Károly a Művészet c. folyóirat első évfolyamában így ír róla:
"A cigányélet legjellegzetesebb alakjait és jeleneteit vitte vászonra. Ez a külön, más emberek előtt ismeretlen világ volt az ő mindene, öröme.
Legsikerültebb képei ebből a világból valók. Speciális festője volt a magyar cigányéletnek, s erről az oldaláról ismerős volt a neve a külföldön is
... tájképeket és egy oltárképet is festett.
Ami tájképe van, annak legtöbbje a Balaton csodaszépségét ábrázolja".
2016. November 23. 00:00
Tornai Gyula (1851-1928) festőművész munkáiból
Tornai Gyula (1851-1928) festőművész munkáiból
Bécsben, a müncheni Képzőművészeti Akadémián Ludwig von Löfftz diákjaként és 1883-tól Budapesten Benczúr mesteriskolájában képezte magát.
Eleinte népi életképeket festett, később hosszú egzotikus tájakon való utazásai során (Olaszország, Spanyolország, Algéria, Marokkó, India, Japán) áttért a Mediterráneum a Közel- és Távol-kelet tematikáira.
Képein odaliszkok, háremőrök, szerecsenek jelennek meg részletező gondossággal megfestve.
Művészetére leginkább mestere Benczúr Gyula stílusa hatott, mely a maga korában roppant népszerű volt.
1907-ben Párizsban és Londonban, 1909-ben Budapesten a Műcsarnokban, 1917-ben a Nemzeti Szalonban volt kiállítása.
2016. November 22. 00:00
Régi magyar filmcsillagok - Kabos Gyula (Budapest, 1887 – New York, 1941) színész, humorista
Régi magyar filmcsillagok - Kabos Gyula (Budapest, 1887 – New York, 1941) színész, humorista
1905-ben Solymosi Elek színiiskoláját végezte el. Pályáját még ez évben Szabadkán kezdte. 1906–1907 között Zomborban, 1907–1910 között ismét Szabadkán játszott.
Pályája Nagyváradon (1910–1913), majd a Királyi Színházban (1913–1914) és a Royal Sörkabaréban folytatódott. 1916–1918 között a Kristálypalotában, a Fővárosi Orfeumban, a Télikertben, 1917-ben a Magyar Színházban és az Intim Kabaréban lépett színpadra, később számtalan színház és kabaré kedvelt sztárja volt.
Pályáját mint táncoskomikus kezdte, majd a pesti kabaré utánozhatatlan egyénisége lett, s maradandót alkotott vígjátékokban, komikus és tragikomikus szerepekben is. Hadaró és dadogó beszéddel, eszköztelen játékkal, félszeg mozdulatokkal, groteszk mimikával teremtett figuráját számos, 1931–1938 között készült film őrzi.
Mai napig a legnépszerűbb filmszínészek egyike.
Filmjei:
1931 Hyppolit, a lakáj
1932 Piri mindent tud, Repülő arany
1933 Mindent a nőért
1934 Márciusi mese, Meseautó, Lila akác, Az új rokon, Emmy, Az iglói diákok
1935 Köszönöm, hogy elgázolt, Ez a villa eladó, Budai cukrászda, Elnökkisasszony, Halló, Budapest!, A csúnya lány, Címzett ismeretlen, Az okos mama
1936 Szenzáció, Nászút féláron, Három sárkány, Dunaparti randevú
1937 Fizessen, nagysád!, Lovagias ügy, Torockói menyasszony, Pesti mese, Szerelemből nősültem, Hotel Kikelet, Viki, A kölcsönkért kastély, Hetenként egyszer láthatom, 120-as tempó, Úrilány szobát keres, 300 ezer pengő az utcán, Maga lesz a férjem, A harapós férj, Hol alszunk vasárnap?, Az én lányom nem olyan
1938 Pillanatnyi pénzzavar, Döntő pillanat, Borcsa Amerikában, Beszállásolás, Rozmaring, Fehérvári huszárok, Papucshős
2016. November 21. 00:00
Neogrády
Neogrády László (1896-1962) festményeiből
A Mintarajziskolában tanult Budapesten. Mestere: Greguss János volt. Művészeti tanulmányait később Münchenben, Nauen magániskolájában, majd 1886-tól a müncheni Képzőművészeti Akadémián folytatta.
1887-ben a müncheni akadémia vásárolta meg egy rajzát. Esterházy-díjat nyert 1894-ben egy akvarell-sorozatával. 1893-1931 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán a vízfestést tanította.
Főként akvarell- és gouche tájképei ismertek. Emellett olajképeket is festett. Különböző lapok számára (Új Idők ) illusztrációkat készített.
1888-tól rendszeresen szerepelt kiállításokon. Gyűjteményes tárlata volt Budapesten (1904) és Aradon (1908).
Művei találhatók a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében.
2016. November 20. 00:00
Bibó istván
"Kifordítom, befordítom, mégis bunda, a bunda"
magyar népdal
A felsőbbrendűség tudatában tetszelgő - nagyon demokratikus - osztrák elit számára kiegészítjük a jeles magyar tudós, Bibó István gondolatát azzal: demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem csalni.
„Abban a görcsös félelmi állapotban, mely elhiszi, hogy a szabadság előrehaladása veszélyezteti a nemzet ügyét, nem lehet élni a demokrácia javaival.
Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni: nem félni a más véleményűektől, a más nyelvűektől, a más fajúaktól, a forradalomtól, az összeesküvésektől, az ellenség ismeretlen gonosz szándékaitól, az ellenséges propagandától, a lekicsinyléstől és egyáltalán mindazoktól az imaginárius veszedelmektől, melyek azáltal válnak valódi veszedelmekké, hogy félünk tőlük.
Közép- és Kelet-Európa országai azért féltek, mert nem voltak kész, érett demokráciák, s minthogy féltek, nem is tudtak azokká válni."
A kelet-európai kisállamok nyomorúsága - 1946 - részlet
Bibó István (1911-1979) - Széchenyi-díjas, jogi professzor, politikai fogoly
fotón: "Elegáns" fehér (!) osztrák bunda - természetesen puccos, első osztályú - európai minőség! :D
Az "osztrák demokrácia" romokban hever - a meghatározó súlyú, és ebből adódóan kormányon lévő két nagy párt, valamint az őket támogató, a közbeszédet terror alatt tartó véleményformálók, nettó csalók: elcsalták a májusi államelnök választást - bundáztak
2016. November 18. 00:00
Hungarikumok - Makói vöröshagyma
Hungarikumok - Makói vöröshagyma
A makói vöröshagyma hungarikum, és ezért csak az ezen a területen ültetett hagymára használható ez a kifejezés. 2009-ben az Európai Bizottság felvette a védett elnevezésű termékek szűk körű európai uniós listájára a makói vöröshagymát.
A népi nemesítés magas iskolájának eredményeként született meg a makói vöröshagyma-fajta. A világ hagymatermesztésének túlnyomó többségét a magról vetik.
Makón mint száraz éghajlatú területen, szükségmegoldásként született meg a dughagymás eljárás. A makói ősfajta a kisebb méretű, kemény fejű, élénk, világos színű kelet-európai hagymák családjába tartozik.
Kisebb termetű, élénk színű, kemény és alakjára nézve nem telten gömbölyű, hanem inkább szikárabb. Az ízvilága, szárazanyagtartalma adja meg különleges tulajdonságait - a jellegzetes magyar ételek, a pörkölfélék, vagy például a halászléfőzés elengedhetetlen alapanyagának számít.
kattints a képekre - érdemes!
2016. November 18. 00:00