Nézzünk sikeres régi magyar filmet! Osszuk meg!

120- as tempó - 1937 - Kabos Gyula, Muráti Lili, Mihályffi Béla, Mezey Mária, Básti Lajos szereplésével

 

kattints a teljes filmre - érdemes!

https://www.youtube.com/watch?v=O1IK2wonpcM

Régi magyar filmcsillagok - Szeleczky Zita (1915-1999)

 

A művésznő előadásában meghallgatható: A kanyargó Tisza partján című dal, az anyag végén található linkre történő kattintással

 

1933-ban érettségizett a budapesti Veres Pálné Leánykollégiumban. 1936-tól 1944-ig közel harminc magyar és egy olasz–magyar film női főszerepét alakította.

 

1937-ben végezte a Színművészeti Akadémiát. A Nemzeti Színház tagja lett, majd a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött. 1945-ben elhagyta az országot, a népbíróság elítélte "háborús magatartása miatt."

 

Ausztriában, Olaszországban élt, 1948-ban Argentínába költözött, ahol kezdetben a Magyar Színjátszó Társaság előadásain szerepelt. 1951-ben megalapította az Argentínai Magyar Nemzeti Színházat s fellépett emigráns német színházak előadásain is.

 

1949-1974 között a világ magyar településeit látogatta önálló műsoraival. 1962-ben az USA-ba költözött. Wass Alberttel szinte azonnal felvette a kapcsolatot.

 

Levelezésükből kiderül, hogy a későbbiekben az egyetemes magyar ügy szolgálatában végzett munkájukban szorosan együttműködtek.

 

Több hanglemezt is kiadott. Vonzó külsejével, színpadi megjelenésével, intelligens és természetes játékával fiatal leányokat, lírai hősnőket és naivákat játszott rövid magyarországi pályáján.

 

Emigrációs előadóművészi tevékenységét kulturális misszióvá szélesítette. 1993-ban a Legfelsőbb Bíróság felmentette az 1947-es koholt vádak alól, és teljes rehabilitációban részesítette.

 

Még abban az évben Wass Alberttel együtt megkapták a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést.

 

1998 őszén hazatelepült, Érden élt. 84 esztendősen, 1999. július 12-én halt meg. 2007-ben posztumusz Magyar Örökség díjban részesült.

 

kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!

https://www.youtube.com/watch?v=0QH8K1defFo

 

Latinovits Zoltán (1931-1976) - A "színészkirály"

 

Kossuth-, Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas magyar színész. A nemzet legnépszerűbb színészeinek egyike, sokan úgy is nevezik: „a Színészkirály”

 

Saját bevallása szerint nagyapja, Gundel Károly éttermében, „éppen Krúdy Gyula bácsi asztala fölött” született. Édesapja Latinovits Oszkár földbirtokos, édesanyja Gundel Katalin, a legendás vendéglátós família sarja.

 

Az édesapa gyermeke születése után nem sokkal elhagyta a családot, ami élete végéig fájdalommal töltötte el Latinovitsot.

 

Édesanyja 1941-ben férjhez ment Frenreisz István orvoshoz, akitől még két gyermeke született: István (1942), aki Bujtor István néven volt színész, és Károly (1946), aki Frenreisz Károly néven zenész lett.

 

A konyhaművész Gundel unokájaként a tizenhárom nagybácsi, a gyermeklélek számára csodás-misztikus állatkert, és a nevezetes étterem alkotta hangulatos légkörben nevelkedett.

 

„Tört fényű kagylókkal érkeztem a világra, babonás füvekkel, virágszirmokkal, ördögfintorral, gömbölyű boszorkánykavicsokkal. Felhők, napok, csillagok szikráinak barlanghomályos rajzát hurcoltam magammal, elkezdett kanyaros vonalakat, kis görcsös köröket, befejezetlen görbéket” - vallja.

 

1952-ig „bizonyos koráramlat” folytán asztalostanonc, majd hídépítő munkás lesz, de hamarosan beiratkozik a Budapesti Műszaki Egyetemre, és 1956-ban építészmérnökként vörös diplomát kap.

 

Mindeközben 1951-től már NB I-es (tartalék) játékos a Haladás SE kosárlabdacsapatában, ezenkívül nagyon jó vitorlásversenyző.

 

Az egyetemi évek alatt is folyamatosan ad elő verseket, Lehotay Árpád és Galamb Sándor tanítványaként, valamint, a MÁVAG színjátszó csoportjának tagjaként ismerkedik a színészmesterség fortélyaival, s mint később bevallja: igencsak nehezen ment neki.

 

1956-ban mégis szerződtetik Debrecenbe.

 

Latinovits Zoltán modern játékstílusát intellektuális szerepértelmezés, az indulatok aprólékos ábrázolása, kivételes ironizáló hajlam jellemezte.

 

Művészi pályáján elsősorban klasszikus hősöket, valamint torz lelkű gonoszokat formált meg kivételes találékonysággal, alázatos, tiszta alakításokkal. Színházi munkáinak sorából kiemelkedik a Rómeó és Júlia címszerepe (Júlia Ruttkai Éva volt), a Játék a kastélyban (Ádám), a Mario és a varázsló (Cipolla), a Tóték (Őrnagy), Az ügynök halála (Willy Loman). Jelentős kései alakítása fűződik a Ványa bácsi c. Csehov-darabhoz, amelynek címszerepét játszotta.

 

Veszprémben megvalósíthatta régi álmát: rendezhetett. Németh László Győzelem c. drámáját valósíthatta meg. Első rendezése az év nagy színházi eseménye volt.

 

Bár a színházi színészetet sokkal előbbre sorolta, a magyar filmművészet számára is maradandót alkotott: először Krisztyán Tódorként az 1962-es Aranyember-feldolgozásban, majd a Pacsirta, a Szegénylegények, az Alfa Rómeó és Júlia, a Szindbád,

 

A Pendragon-legenda, Az ötödik pecsét szerepeiben. Az Utazás a koponyám körül filmadaptációjáért a San Sebastián Nemzetközi Filmfesztivál legjobb férfiszínésznek járó díját vihette haza.

 

Már 3 éves kora óta szavalt, majd az egyetem évei alatt folyamatosan mondott verset. Színészként a magyar előadó-művészet talán legnagyobb alakjává vált.

 

Ady Endre, József Attila, Illyés Gyula, Kosztolányi Dezső és más költők verseinek ihletett előadójaként összetéveszthetetlen, fülsimogató baritonján senki máshoz sem fogható művészi elevenséggel élte meg a magyar sors minden aspektusát.

 

„Gondolatom az, hogy az előadóművésznek magát a költőt kell megjátszania, vagyis az alkotás hosszú folyamatát kell olyan röviden összefoglalnia, mint maga a vers, a költőt kell életre keltenie úgy, ahogy ő a költőt a mű első élményében, az alkotás küzdelmében elképzeli” - vallotta.

 

Újfajta látásmódjával szakított az egyoldalú, távolságtartó versmondói stílussal, és ezerárnyalatú, hajlékony előadóművészetével hű folytatója lett Ascher Oszkár és Egressy Gábor versmondói munkásságának.

 

Szavalatainak hangulata, csengő-bongó rímei előre kimunkált hangsúlyozással és artikulációval párosultak.

 

Önmagáról mondta:

"Igazságomból nem engedtem soha, káros szenvedélyem a dohányzás, meg az, hogy tehetségtelen, ezért rosszakaratú emberekkel összeférhetetlen vagyok."

Kárpát-medence madarai - Kerecsensólyom

 

Elsősorban a ligetes erdőkkel, fasorokkal, ürgés legelőkkel tarkított élőhelyeket kedveli. A ragadozó madarak leggyorsabb képviselője.

 

Az égbolt legveszélyesebb vadásza. A sólyom kitűnő látásáról ismert, ezért méltán hordozza magával a képi gondolkodás, a szárnyaló képzelet szimbolikáját is.

 

A magyar ősi mondavilágának egyik "főszereplője", turulmadárként emlegetve.

 

kattints a képekre - érdemes!

December

 

Nem pesti hónap: budai hónap,

Kisvárosi, falusi hónap,

Nem jazzal, rádióval hangos

Vásáros, mai hónap:

Százév előtti, régimódi, biedermeier hónap,

Gyermekéveink hónapja,

A szülei ház hónapja és a nagy téli szünidőé,

A Megfagyott Gyermek hónapja,

És Andersen kis gyufaárus lányáé,

A fehérszakállú Mikulásé

És a kisded Jézusé,

Jóság és szeretet hónapja,

A megfogyatkozott jóságé és a

megcsappant szereteté.

Mert kihűlt a remény kemencéje a Földön,

Nincs, aki újra befűtse.

Didereg az Ember,

Haldoklik a világ.

Ez a melegségre szomjas jégvilág,

Mely időtlen idők óta koldusan nyeli

Az áldott Nap maradék-tüzét,

A türelmes föld gyérülő szenét

És a jóság és szeretet isteni kenyerének morzsáit.

Hová lett az isteni kenyér,

Mely azért volt, hogy mindenkinek

Jusson belőle egy karéj?

Alig maradt belőle egy decemberre való

Egy napra való

Egy estre való,

Egy karácsonyestre való!

Talán imádkozni kellene!

Vagy visszanézve arra, mi mögöttünk van,

Megfogni egymás kezét,

Összebújni, egymást megölelni

És utolsó szikrájából annak, mi bennünk emberi,

Új tüzet rakni új jövőhöz

És friss kenyérsütéshez.

 

Heltai Jenő (1871-1957) - író, költő, újságíró, producer, dramaturg

Orlai Petrics Soma (1822-1880) festményeiből

 

Felvidéki eredetű evangélikus családban született, anyai ágon Petőfi Sándor másod-unokatestvére. Középiskoláit Mezőberényben, Szarvason és Sopronban végezte,

 

Pápán pedig jogi végzettséget szerzett. Tanulmányai egy részét Petőfivel és Jókaival töltötte, hatásukra írogatott is. 1846-tól festészeti tanulmányokat folytatott Bécsben Ferdinand Georg Waldmüllernél, Münchenben Wilhelm von Kaulbachnál, később Rómában és Párizsban.

 

Egy ideig Debrecenben arcképfestésből jól megélt, majd ismét Bécsben telepedett le, de a pesti állandó műtárlat megalakulása után 1855-ben Pestre költözött.

 

1851-től használta az Orlai nevet. 1861-től az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgató-választmányi tagja, olyan neves festők társaságában, mint Barabás Miklós, Zichy Jenő, Than Mór.

Adventre készülünk, a kegyelmi idő kiteljesedésére - kegyelem csak a bűnbánóknak jár

 

Fodor Lajos írta Halmiból - Partium

 

Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét (Zsoltárok 129)

 

Sokunkban felmerül az a kérdés, érdemes-e istenfélő, keresztyén életet élni, mi a hasznunk abból, hogy Isten törvényét megtartjuk. A világ mást mutat: az erőszakosoké, a törtetőké a jövendő.

 

Az egyik szülő így biztatta gyermekét: “Ne légy olyan csendes és hátrahúzódó, harcold ki magadnak osztálytársaid előtt, ami téged megillet”.

Még “tanítással” is alátámasztotta igazát: ”Az életben is az érvényesül, aki legyőzi a másikat.”

 

A zsoltáros azokra panaszkodik, akik ifjúsága óta elnyomták, kisemmizték, sokszor emberségéből is kivetkőztették Izráelt. Az elmúlt héten emlékeztek azokra, akiket ” malenykij robotra” vagy a Gulákra hurcoltak. Kevesen tértek vissza közülük.

 

Az egyik idős asszony azt mondotta, hogy egyáltalán nem tekintették embernek őket. A másik vélemény pedig arra a valóságra mutat rá, hogy a pribékek egyáltalán nem akartak senkit életben tartani, de ki akarták használni az embertömeg utolsó energia tartalékait, ezért dolgoztatták őket kíméletlenül.

 

A háborús bűnösök vagy a tömeggyilkosok legtöbbje megkapta már méltó büntetését, de még sok helyen tabutéma az ártatlanok szenvedtetése.

 

Léteznek ” tabuemberek”, akik rejtőznek, nem mernek a világ elé állni. Titkos bűnök is léteznek, amelyek még nem kerültek felszínre mind a mai napig.

 

A zsoltáríró szerint Isten igazsága érvényesül előbb vagy utóbb, a bűnösöket utoléri a büntetés. Advent van, a kegyelmi idő kiteljesedése.

A kegyelem csak a bűnbánóknak jár. Ámen!

refszatmar.eu

Áldott hetet mindenkinek!

Magyar népi díszítések - Beregi hímzés - Kárpátalja - Alföld

 

A beregi keresztszemes mintáknak megszámlálhatatlan változata van. Piros és fekete, vagy kék és fekete színezéssel készülnek.

 

A mintáknak jelentése van: találunk tulipánt, pávát, szarvast, vagy éppen gránátalmát, szegfűt. Régen a kézzel szútt vászonba hímeztek, ma már inkább fehér kongréba kerülnek a színek.

 

A keresztszemes hímzés - ahogyan a neve is mutatja - szemenként, öltésenként kerül az anyagra. Nincs előrajzolva a minta, a hímzők meglévő hímzéseket másolnak át öltésről-öltésre haladva.

 

Érdemes megfordítani ezeket a munkákat, s megnézni a hátoldalukat: elképesztő pontosságot és finomságot mutat a hímzések fonákja is.

 

A minták párnákat, abroszokat, apró terítőket, használati tárgyakat díszítenek. A színviláguk miatt jól illenek modern stílusú lakásokba is.

 

A fonalak és a vászon tartós, így nem kell a "tisztaszobában" érintetlenül tartani, nyugodtan lehet használni terítéknek az asztalon.

 

kattints a képekre - érdemes!

Kárpát-medence madarai - Vadlúd sokadalom az Öreg tó felett - Tata - Dunántúl

 

A tatai madártalálkozó Magyarország egyik különleges természeti és természetvédelmi jelensége és eseménye.

 

A tatai Öreg-tavon késő ősszel több ezer vadlúd találkozik, hogy itt teleljenek, ha nem túl hideg a tél.

 

A vadludak mellett számos más madár is látogatja az Öreg tavat.