Őshonos háziállataink - racka juh

A magyar racka juh (régebben hortobágyi racka juh) régi magyar juhfajta, amely a honfoglalás óta a magyarok társa volt.

Sokáig az alföldi birkapásztorok meghatározó állata volt, mára azonban a magyarországi összállományban a többi hagyományos fajtával (cigája, cikta) együtt sem tesz ki 5%-ot példányszámuk.

A rackajuhok őse az arkal, ez az egyetlen nagy testű vadjuh, amelynek hosszú farka van, és Délnyugat-Ázsiában élt, ahol a juhok háziasítása végbement.

Bökönyi Sándor régészeti kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a magyar racka a népvándorlás korában jelent meg a Kárpát-medencében.

kattints a képekre - érdemes!

2017. January 06. 00:00

Egyéb , Zöld világ

Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Szemerédi Endre (1940)

Szemerédi Endre, élő Széchenyi-díjas magyar matematikus, nemzetünk büszkesége. Az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének munkatársa, akit az elméleti számítástudományt és az információelméletet megalapozó úgynevezett diszkrét matematika területén elért eredményeiért, az Oslói Egyetem matematika tanszékének javaslatára, 2012-ben a matematikai Nobel-díjnak megfelelő Abel-díjjal ismertek el.

2017. January 06. 00:00

Egyéb , Haza és haladás

Dolányi Benczúr Ida (1876-1970) festőművész képeiből

Művész család festő tagja. Benczúr Gyula festőművész és Karolina Max lánya,

Benczúr Elza és Benczúr Olga iparművészek, valamint Benczúr Gyula orvos testvére, Benczúr Béla építész és Gabriel von Max festőművész unokahúga, ifj. Vastagh György szobrászművész sógornője, Vastagh Éva és Vastagh László szobrászművészek nagynénje.

Először édesapja, Benczúr Gyula oktatta, 1907-től 1914-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, mesterei Révész Imre, Bosznay István, Tardos Krenner Viktor és Réti István voltak.

Tanulmányutakon járt Olasz- és Németországban. 1914-től állította ki képeit. Többnyire virágcsendéletek és lakásbelsők festésével foglalkozott.

kattints a képekre - érdemes!

2017. January 05. 00:00

Patkó Károly (1895-1941) festményeiből

Tanulmányait Budapesten végezte, a Képzőművészeti Főiskolán diplomázott, mestere Szőnyi István volt.

A római iskolához tartoztott.

Szigorú rajzos tanulmányú, összefoglaló és egyben monumentalitásra törekvő stílusban festett.

Az első világháború után egy városmajori műtermben festett Aba Novák Vilmossal és Korb Erzsébettel.

Az 1920-as évek közepén nyaranként Aba Novák Vilmossal, Bánk Ernővel Felsőbányán festettek. 1927 és 1928 nyarán Igalra mentek festeni. Kiváló rézkarcoló volt, akárcsak mestere, Szőnyi István.

Számos képe került magántulajdonba és számos képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria.

kattints a képekre - érdemes!

2017. January 04. 00:00

Az Országszászló - Kecskemét - Alföld

Országszászló a főtéren - Kecskemét - Alföld

A hagyományosan erősen nemzeti érzületű kecskeméti polgárság elsők között, 2010. június 4--én, a trianoni gyalázat évfordulóján újra országzászlót emelt a város főterén.

Az emlékmű talapzata Nagy-Magyarországot formázza.

kattints a képekre - érdemes!

2017. January 03. 00:00

Egyéb , Haza és haladás

Ámos Imre (1907-1944) festőművész képeiből

Anna Margit festőművész férje volt. Ungár Imre néven született. Felesége visszaemlékezése szerint „álmos természetűnek” tartotta magát, ezért szignálta korai képeit Ungár Álmos Imreként.

Ebből született meg idővel a bibliai Ámos prófétára utaló művésznév.

1934-ben nevét hivatalosan is Ámosra változtatta. 1935-ben vette feleségül Anna Margit festőnőt.

A Műegyetemen, majd 1929 és 1935 között a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Rudnay Gyula volt a tanára. 1931-től kezdve szerepelt kiállításokon, gyakran feleségével együtt.

1934-től a Munkácsy Céh, majd 1936-ban a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) választotta tagjává. Ettől fogva minden nyáron Szentendrén alkotott.

1938-ban a Nemzeti Szalon tagja lett. 1938 és 1941 között a nyarakat feleségével együtt Szentendrén töltötték, ahol Korniss Dezső és Vajda Lajos is a baráti körükhöz tartozott.

Kezdetben a posztimpresszionizmus (Rippl-Rónai József és a Nabis-csoport hatása) volt jellemző művészetére. Festészetének tematikáját emellett erősen meghatározták gyermekkori élményei, vallásos neveltetése, a nagykállói haszid miliő.

1937-ben Párizsban járt, ahol megismerkedett Marc Chagall-lal. Ettől kezdve művészetére az álomszerű ábrázolás, a második világháború alatt pedig a rettegés, a félelem megjelenítése vált jellemzővé.

Szürrealisztikus motívumvilága leginkább Chagall látomásos művészetéhez áll közel. Színvilága, ecsetkezelése is egyre expresszívebbé vált, mintegy előrevetítve tragikus sorsát.

1940-től gyakran hurcolták munkaszolgálatra, s talán épp hányatott, bizonytalan sorsa okán ebben az időszakban szinte a rajz válik kizárólagos művészi eszközévé.

Sötét idők című sorozata és az 1944-ből származó Szolnoki vázlatkönyv a tragikus sorsú festő utolsó éveinek megrázó emlék

1940-től haláláig – kisebb megszakításokkal – munkaszolgálatos volt.

1944 nyarán Németországban, feltehetően egy szászországi táborban halt meg. (Halálának pontos időpontja nem ismert.)

2017. January 01. 00:00