Wéber Henrik (1818-1866) festményeiből

Wéber Henrik (1818-1866) festőművész alkotásaiból

Pesten Kärgling János Tóbiás arcképfestő növendéke volt, majd 1835-től a bécsi képzőművészeti akadémia történelmi festészeti osztályán Johann Ender és Leopold Kupelwieser irányítása alatt folytatta tanulmányait.

Bécsben tanításból és litografálásból élt. Az 1830-as évek végén életképekkel jelentkezett, majd 1840-ben a müncheni képzőművészeti akadémia növendéke lett, ahol 1842-ben szerzett diplomát.

Hazatérése után számos történeti képet festett, ezek legtöbbjén Hunyadi-házzal kapcsolatos eseményt dolgoz fel.

1845–47-ben Itáliában járt, ahol több népi viseletbe öltözött nőalakot örökített meg. Számos kiváló portrét festett.

Biedermeier festészetünk jelentős alakja. Az 1860-as években az Ország tükre című folyóirat számára magyar történelmi eseményeket bemutató litográfiákat készített.

kattints a képekre - érdemes!

2017. July 24. 00:00

József Attila egyik keltezetlen töredéke

Kedves Barátaink! A költészet napján József Attila egy keltezetlen töredékét ajánljuk elolvasására!

A költő egyik keltezetlen töredéke

"Én költő vagyok, de nem kell dicsőség,

ne ünnepelje bennem senki hősét,

ily ünneplést én Istenre hagyok.

Ő az, hogy nincs nagy, kinél nincs nagyobb.

Versem azé, ki szivem versbe kérte

és nékem elég a barátság érte."

József Attila (1905-1937)

2017. July 24. 00:00

Egyéb

Egy "közepes termetű" magyar ember, aki nemcsak hazájában, hanem külhonban is, "egy fejjel magasabbra nőtt" szinte minden állami vezetőnél

A magyar miniszterelnök az első pillanattól tisztán látja a helyzetet muszlim invázió-ügyben is.

Pontosan tudja, hogy mit beszél, és ezért képes kiforrottan, megfontoltan cselekedni a haza és Európa érdekében!

C:\Users\user\Pictures\képp A magyar miniszterelnök az első pillanattól tisztán látja a helyzetet muszlim unvázió ügyben is, pontosan tudja, hogy mit beszél, és tisztában van vele, hogy mit cselekszik.jpg

2017. July 20. 00:00

Nincs rovathoz rendelve

Magyar emlékek a a nagyvilágban - I. világháborús magyar katonai emlékmű a régi temetőben - Taskent - Üzbegisztán

Az első világháborúban (1914-1918), az orosz fronton 1917 októberéig több mint félmillió magyar katona esett fogságba. Legtöbbjüket Szibériában és Közép-Ázsiában - akkori nevén Turkesztánban - őrizték, de sokan még a Bajkálon túlra is elsodródtak.

Ahol munkalehetőség adódott, bányában, az iparban és a mezőgazdaságban is foglalkoztatták őket. Az októberi forradalmat követő polgárháborúban táboraik hol a fehérek, hol a vörösök fennhatósága alá kerültek, s rábeszéléssel vagy erőszakkal mindkét fél igyekezett közülük minél többet a maga oldalára állítani.

Összesen mintegy százezerre teszik az internacionalisták soraiban küzdött magyarok számát, közülük harmincezren el is estek a frontokon.

Sok hadifogoly azonban el sem jutott eddig, hiszen az éhség, a sokféle járvány már a táborokban megtizedelte soraikat.

Az üzbég főváros régi temetőjében az így elhunyt katonáknak állítottak síremléket. A majdnem három méter magas, a szentistváni koronára emlékeztető fejdíszt viselő szfinx előtt összegörnyedt katona jelképezi mindazt a fájdalmat és kínt, amit a hadifoglyoknak el kellett viselniük.

A tömegsír feletti emlékművet a hatvanas évek végén fedezték fel újból a TV Híradó arra járt munkatársai, Pásztor Ferenc és Zih Béla, akiknek még néhány ott maradt idős magyart is sikerült megszólaltatniuk.

2017. July 20. 00:00

Egyéb , Magyarok a nagyvilágban

Marie Curie

"Az élet egyikünk számára sem könnyű. Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, és azt a valamit bármi áron is, de el kell érnünk."

Marie Curie (1864-1934) - lengyel fizikus és kémikus, a radioaktivitás úttörő kutatója, és mártírja

2017. July 19. 00:00

Egyéb , Haza és haladás

Márai Sándor: Felelni kell egyszer

Felelni kell egyszer

"Néha felelni kell az élet kiszámíthatatlanul bekövetkező, s elodázhatatlanul végzetes pillanataiban: felelni kell, az egészre.

Ki vagyok? Mit akarok? Ki ellen, kinek érdekében akarok élni? Miért?

Milyen képességekkel, eszközökkel, felkészültséggel? Ami fontosabb mindennél: milyen szándékkal?

... És, felelni az egészre: hol tartok? Van-e még tartalékom áldozatkészségből, önzetlenségből, vagy már csak megóvni és megmenteni akarok maradék készleteket?

Ez a pillanat az életben, amikor felelni kell. Várják a választ, a csend nagy, drámai. De ilyenkor megtudod és észreveszed, hogy e kérdésekre szavakkal nem, csak az élettel lehet felelni.

Márai Sándor (1900-1989) - író, költő, újságíró

2017. July 19. 00:00

Egyéb

Egry József (1883-1951) - festőművész munkáiból

Idézet tőle:

"Egy nemzetnél nemcsak az a fontos, hogy vannak-e értékei, hanem az is, hogy vannak-e értékeinek megbecsülői."

Avantgárd festő. Az expresszionista és a konstruktív stílusok mentén alakította ki egyedi természetelvű szemléletét.

Napszámos paraszt családban született. Autodidakta módon kezdett festeni, majd Lyka Károly segítségével egy évet Párizsban töltött. Onnan került a Képzőművészeti Főiskolára Szinyei Merse Pál és Ferenczy Károly mellé.

Az első világháborúban gyakorlat közben súlyos baleset érte, mely után a badacsonyi hadikórházba került gyógyulni, itt ismerte meg későbbi feleségét Vízkeletyné Pauler Juliskát, aki önkéntes ápolónőként tevékenykedett a kórházban.

Az 1920-as években kezdett a fény átalakító erejével foglalkozni. Eleinte az expresszionista szimbolikával közeledett a napkultuszhoz, egyéni erővel festett zaklatott, nyugtalan képeket.

Olaj-pasztell vegyes technikát fejlesztett ki, hogy a fényköri jelenségekhez alkalmas testtelen felületekkel dolgozhasson.

A fénytől átjárt atmoszféra maradt a témája mindvégig. 1924-1929 között megtalálta a rendet. „Ünnepi ruhát veszek a lelkemre, mikor festek.”

„Aki belép a természetbe, elveszti reális valóját.”

Szivárvány képét a Grünewald isenheimi oltárán látott szivárványos félkör halál utáni lét szimbóluma inspirálta.

Ezt bevonta saját fényjelenség-megfigyeléseibe. Önarcképei és a Kikiáltó, ami rejtett önarckép, magányosságának dokumentumai.

Részben a háborús sérülése következtében bekövetkező egészségi állapot-romlása miatt olaszországi utakra ment, főleg Sziciliába. Taormina (1930), majd Nervi (1938) című alkotásai ezekről az utakról származtak.

Az ott látott erős fények megszilárdították elképzeléseit.

Művei egy témát variáltak, legfőképpen a balatoni tájat. Egyszerre szétbont és szerkeszt. A természetelvűség új értelmezése ez, amely teljesen eredeti hang az európai festészetben.

Utolsó befejezett műve az 1944-es Aranykapu.

1948-ban az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat. 1951-ben halt meg a Badacsonyban, a badacsonytomaji temetőben nyugszik.

2017. July 18. 00:00

Zichy Mihály (1827-1906) - Illusztrációk Madách Imre Az ember tragédiája című művéhez

Festő, grafikus, a magyar romantikus festészet jelentős alakja. 1842-től Pesten jogi tanulmányokat folytatott s egyidejűleg Marastoni Jakab festőiskolájának növendéke volt.

1844-ben Bécsbe került. Itt készült 1846-ban első jelentős műve, a Mentőcsónak c. festménye, mely a romantika kedvelt témáját mély pszichológiai kifejezőerővel dolgozta fel.

1847-től Waldmüller ajánlására Szentpéterváron a cár egyik rokonának rajztanára lett.

Az első magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos arcképének megfestésével (1849) hitet tett a szabadságharc eszméje mellett.

1850-től egy fényképésznél dolgozott retusőrként, miközben számos ceruzarajza, akverell- és olajportréja látott napvilágot.

A gatsinai vadászatról a cár megrendelésére 1853-ban készült rajzsorozata megszerezte számára az udvari művész rangot. Az udvari élet eseményeit megörökítő rajzokon kívül azonban a népélet ábrázolására is talált módot utazásai során.

1867-ben a nyomorgó festők támogatására megalapította az ún. Pénteki Társaságot. 1868-ban festette a spanyol inkvizíció borzalmait megelevenítő Autodafé c. festményét. 1871-ben nagy európai utazásra indult, majd 1874-ben Párizsban telepedett le.

1881-ben elhagyta Párizst, s rövid nizzai, bécsi és zalai tartózkodás után visszatért Szentpétervárra.

Ettől kezdve főleg illusztrálással foglalkozott. Ebben a műfajban alkotta legjelentősebb műveit. Madách Imre A ember tragédiájának (1887) és Arany János 24 balladájának illusztrációja (1894-98) fakszimile kiadásban jelent meg.

Ritka rajzkészséggel és drámai erővel elevenítette meg Lermontov, Gogol, Puskin, Madách, Arany és Petőfi műveit.

Alkotásainak mély politikai, filozófiai és erkölcsi mondanivalója biztosított rendkívüli és maradandó hatást.

2017. July 18. 00:00

Egyéb

Dorffmaister István (1725-1997) festőművész képeiből

A festő a bécsi akadémia neveltje, ahol 1751-59 között tanult. Egészen fiatalon, 1760-ban Maulbertsch mellett dolgozott Kromérízben, de 1761-től már Magyarországon van (Türje, premontrei templom, falképek).

1762-ben Sopronban telepedett le, s innen 35 éven át haláláig szinte kivétel nélkül magyarországi megrendelőknek dolgozott. A magyarországi barokk festészet legtermékenyebb mestere, Maulbertsch mellett a legnépszerűbb barokk festő Magyarországon.

Számos dunántúli templom teljes belső terét kifestette, legtöbbször oltárképekkel együtt. Foglalkoztatták őt dunántúli kastélyok urai is.

Pályája az 1780-as évektől teljesedik ki, amikor a felvilágosodás kihívására és a felvilágosodással szembeforduló magyar nemesi mozgalom hatására a magyar katolikus egyház vezetői monumentális történeti képek egész sorának elkészítésével bízzák meg.

Templomi mennyezetképekkel, oltárképekkel és püspöki- és apáti fogadótermek táblaképeinek megfestésével.

kattints a képekre - érdemes!

2017. July 18. 00:00

Szamossy Elek (Déva, 1826 – Budapest, 1888) festőművész és litográfus munkáiból

Első mestere a bécsi Karl Rahl volt, de csak rövid ideig. 1855 és 1859 között Velencében dolgozott, majd a békésgyulai kastélyban portrékat festett.

Ebben a városban fedezte fel Munkácsy Mihály tehetségét, aki akkor még asztalosinas volt.

Két évig lelkesen oktatta az ifjú Munkácsyt, magával vitte dél-magyarországi körútjaira is, ahová arcképfestés céljából hívták.

Később Budapestre költözött, itt is több portrét festett, de 1865-ben mégis hivatalnok lett a hadügyminisztériumban. Később innen is elköltözött, s Nagyváradon rajzot oktatott.

Szűz Mária című festményét a Szépművészeti Múzeum őrzi.

A legnagyobb Szamossy-gyűjtemény 22 képet tesz ki és a Temesvári Szépművészeti Múzeumban őrzik, ahová Szamossy egyik pártfogója, Ormós Zsigmond főispán hagyatékából került.

2017. July 17. 00:00