Kós Károly A múlt ismerete, és értékeinek megőrzése nélkül nem teremthetünk új értékeket sem, és akkor jövőnk sincs többé
A múlt ismerete, és értékeinek megőrzése nélkül nem teremthetünk új értékeket sem, és akkor jövőnk sincs többé
"Üzenetet írok mindazoknak, akik közülünk valók voltak és elindultak új világba, új emberek közé, mindazoknak, akik új utakat akarnak törni, és rombolni akarnak mindent, ami régi.
Üzenek nektek, ti új emberek, én a régi ember. Valamikor nemrégen még többen jártuk ezeket a hegyeket. Sokan és fiatalok mind és magyarok mind, de megapadtunk.
Többen más utakra fordultak, könnyebb utakra. Sima völgyi utakra tértek, mert nehéz hegyet járni. De én itt maradtam a hegyek között. Járom a tövises ösvényt és hosszú esztendőkön által körülfújt fagyos szél és perzselt a nap és nemsokára talán utolsó leszek az utolsók között.
De lesznek, akik utánam jönnek, az én maradékaim. Amikor én már elpihentem, erős ifjú lábakkal nyomomba lépnek ők. És nem szállnak le a hegyről, hogy láncos rabjai legyenek hírnek, dicsőségnek és idegen kultúrának. Mert erősek lesznek. Hatalmasok és magyarok.
Az én lábam nyomát pedig eltemeti a hó, de síromon sohasem lesz korhadt a fejfa, de a felém boruló domb virágos lesz mindig, tudom. És emlegetni fognak engem is, apáimat is az én véreim.
Az én munkámat folytatják ők és az én életem örökkévaló lesz bennük."
Régi Kalotaszeg - részlet
Kós Károly - (Temesvár, 1883 - Kolozsvár, 1977) - építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus
Kós Károly portréján a felirat: „A kozmopolitizmus - ostobaság... Nemzeten kívül nincs művészet; sajátarc nélkül ideális arc sincsen"
Eredeti, teljes gondolata:
„A kozmopolitizmus - ostobaság;
a kozmopolita - nulla, annál is kevesebb;
nemzeten kívül nincs művészet, nincs igazság, nincs élet, semmi sincsen.
Igazi arc nélkül eszményi arc sincs;
igazi arc nélkül csak kifejezéstelen, üres lehet az arc.”
2017. August 03. 00:00
Petőfi-emlékmű az Ispánkútnál, a költő elestének helyszínén - Fehéregyháza - Erdély
1849. július 31-én a Fehéregyháztól keletre lévő sík mezőn ütközött meg egymással a túlerőben lévő orosz cári csapat és a Bem Apó által vezetett magyar sereg. Az ütközet feltételezett színhelyén Ispánkútnál esett el Petőfi Sándor nemzeti költőnk. Az akkori szemtanúk az Ispánkúttól kissé nyugatra lévő hídon látták utoljára a forradalmár lírikust. Sírja ismeretlen, de a legtöbb indok azt igazolja, hogy azon a mezőn található valahol. Az Ispánkút fölé, az 1867-es kiegyezés után emeltek egy Petőfi emlékművet, de ezt a Trianoni döntés után lerombolták. Ennek talpazatát sikerült a református egyháznak megmenteni és a marosvásárhelyi református temetőbe menekíteni. 1969-ben, Petőfi halálának 120. évfordulójára készült el a mai piramisszerű emlékmű, melynek nyugati oldalára felkerült a Hunyadi László szobrász által kőbe faragott Petőfi domborműve. Mindezt Sütő András író és további marosvásárhelyi értelmiségiek kezdeményezésére állították. Az 1990 márciusi erdélyi, felszított magyarellenes hangulatban a domborművet vandál kezek megrongálták és az emlékművet meggyalázták. Ma is látható a csonka dombormű. 2005 nyarán avatták újra az emlékművet és ekkor leplezték le a Gyarmathy János szobrász által megmintázott bronz plakettet, melyet az emlékmű északi, főút felőli oldalán helyeztek el. Az emlékmű talapzatát állandó jelleggel magyar szalagos koszorúk díszítik. kattints a képekre - érdemes!
2017. August 02. 00:00
Értékeink és a politika
Értékeink és a politika
Kedves Barátaink!
Az elmúlt hetekben ismét többen jelezték: nem értik, hogy "mit keres" az oldalunkon a politika is - egy olyan oldalon, amely a legmagasabb színvonalon mutatja be értékeinket.
A Patrióta Európa Mozgalom Facebook oldala igyekszik minél többet megmutatni azokból az értékekből, amelyekkel mi magyarok a közös európai kultúrát, történelmet, hagyományokat, stb. gazdagítjuk, s ily módon része, részesei vagyunk annak.
Az értékeinket azonban meg is kell védeni, mert azokat mindig is támadták, amióta világ a világ. Meg kell mutatnunk azt is, hogy kik, (mik) azok a hazai illetve külhoni személyek, (erők), akik, (amelyek) e támadások mögött állnak.
Meg kell neveznünk az ellenünk - az érdekeink, értékeink ellen tevékenykedőket, meg kell mutatnunk azok törekvéseit, megnyilvánulásait. Szükséges felvillantani azt is, hogy melyek azok a külhoni és hazai események, cselekedetek, irányok, szervezetek, pártok, kik azok a személyek, amelyek, (akik) védeni igyekeznek érdekeinket, értékeinket.
Mindezt pedig úgy nevezik: politika. A politika az életünk szerves része, értékeink jövője, a jó, vagy rossz politikán áll, vagy bukik. Nem élhetünk egy álomvilágban, ahol nem veszünk tudomást az életünket alapvetően meghatározó politikai világról.
Nem viselkedhetünk struccmadárként, amely életveszélyes helyzetben a homokba dugja fejét és várja a sorsát.
A mozgalom jelszava: "A pénzhatalom és a bürokraták Európája helyett mi az értékek és a nemzetek Európájának létrejöttét kívánjuk elősegíteni!"
Tehát hagyományaink, gyökereink őrzése nem jelentheti csupán azt, hogy szép képekkel, jó idézetekkel, a hagyományaink, a tudományos eredményeink, kiváló személyiségeink, kultúránk, művészeteink, stb. bemutatásával kimerülne a vállalt feladatunk, ugyanis mindezeket az értékeket meg is kell védenünk a folyamatos rombolástól, tudatos támadásoktól.
A politika az nem valami bűnös dolog. Az is lehet jó - ha az érdekeinket megtestesítő szolgálatot jelenti - de lehet bűnös fegyver is olyanok kezében, akik nem a nemzet, az emberek szolgálatát tartják mindenek előtti feladatuknak, hanem valami egészen más célok szolgáivá szegődtek.
Tudomásul kell vennünk, hogy az égadta világon minden, minden politika. A politika dönt életünk, társadalmunk minden feltételéről: az iskoláról, a gyerekeink jövőjéről, a nyugdíjakról, rezsink nagyságáról, de a magyar érdekek védelmétől (vagy az elárulásától) kezdve, egészen a családok helyzetén keresztül, az adók mértékének a megállapításáig, a művészetek finanszírozásától, a sport támogatásáig.
A politika törvények formájában befolyásolja, sokszor meghatározza alapvető értékeink, érdekeink jövőjét. Az elmúlt hat évben hozott törvények alapvetően változtatták meg éppen ezeknek az értékeinknek a helyzetét, kilátásait.
Persze a Gyurcsány-Bajnai korszakban is hoztak fontos törvényeket, csak azok éppen hogy romboltak mindent, ami nekünk, embereknek fontos, ami érték.
Minden politika: az értékeink védelme is az. A politikát nem megvetnünk kell, hanem aktívan közreműködnünk abban, hogy a jó politika kaphasson esélyt továbbra is.
Ha szükséges Békemenettel is, ha kell népszavazáson való részvételünkkel, és amikor ott lesz az ideje a választásokon szavazatunkkal - a haza, a nemzet érdekeinek a védelmében!
Hiszen ez az érdekünk, ez a magyar érdek!
Mészáros László - a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
2017. August 02. 00:00
Petőfi körtefája - Gyárfás fogadó udvara - Székelykeresztúr - Székelyföld - Erdély
Petőfi körtefája - Gyárfás fogadó udvara - Székelykeresztúr - Székelyföld - Erdély
A legenda szerint ez a körtefa még Petőfit is "látta" ezt a fát.
Kányádi Sándor erről szóló négy sorát márványtáblába vésték, és a fát ölelő kerítésen helyezték el.
"Haldoklik az öreg tanú,
Petőfi vén körtefája.
Azt beszélik ő látta volt
verset írni utoljára."
Kányádi Sándor (1929) - költő
kattints a képekre - érdemes!
2017. August 02. 00:00
Kákonyi Csilla (Radnót - Erdély - 1940) festőművész képeiből - I. rész
Édesapja Kákonyi József, ötvösművész, rajztanár. Középiskolát a marosvásárhelyi Zene és Képzőművészeti Liceumban végezte. 1960-66 között a kolozsvári "Ion Andreescu" Képzőművészeti Akadémia festészeti karán diplomázott. Férje, Bálint Zsigmond, mérnök, fotóművész. A képek fotóinak is a készítője. A székelyföldi Marosvásárhelyen élő és alkotó művész, legkiválóbb kortárs festőművészeink egyike.
2017. July 31. 00:00
Jókai emberismerete
Jókai emberismerete
"Ha tudnád, hogy milyen szép a világ; dehogy hagynád azt magadtól elzárva tartani! Ha tudnád, hogy milyen édes a szerelem, dehogy ismernél törvényt, mely azt megtiltja tőled! Ha tudnád, hogy mennyire bűnös minden ember; dehogy szégyellenéd magadat előttük."
Jókai Mór (1825-1904) - író
2017. July 30. 00:00
József Attila - Talán eltűnök hirtelen - rövid - VIDEÓ
József Attila - Talán eltűnök hirtelen - rövid - VIDEÓ
Elmondja: Latinovits Zoltán
"Ifjúságom, e zöld vadont
szabadnak hittem és öröknek
és most könnyezve hallgatom,
a száraz ágak hogy zörögnek"
kattints a VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=SJBUs0djk4M
2017. July 27. 00:00
Heinrich Ede (1819 - 1885) festőművész képeiből
Heinrich Ede (1819 - 1885) festőművész képeiből
Bécsben, majd Rómában képezte magát. 1844-62 között Itáliában élt. Miksa főherceg megbízására képciklust festett a Miramarekastély számára.
1863-ban a Pollack Mihály téri Festetics Palota falképeit festette.
Bécsi akadémikus stílusban készített portrékat, életképeket és történelmi témákat.
Két olajvázlata a Szépművészeti Múzeumba,
egy pasztellje és tusrajza az Ernst Múzeumba került.
2017. July 25. 00:00
Mátyás király-szobor - Kard helyett kapával - annak emlékére, hogy Gömörben megkapáltatta a főurakat - Sajógömör - Felvidék
Holló Barnabás (1865-1917) - Mátyás király-szobor - Kard helyett kapával - annak emlékére, hogy Gömörben megkapáltatta a főurakat - Sajógömör - Felvidék
:D :D
kattints a képekre - érdemes!
2017. July 24. 00:00
Egyéb
,
Than Mór (Óbecse, 1828 - Trieszt, 1899) - festőművész képeiből
Than Mór (Óbecse, 1828 - Trieszt, 1899) - festőművész képeiből
A 19. századi magyar festészet jelentős alakja. Kalocsán járt gimnáziumba, majd Pesten filozófiát és jogot tanult.
Tanulmányai mellett Barabás Miklós festőnövendéke is volt. Tanulmányait félbeszakította, és az 1848–49-es szabadságharc alatt Görgey mellett lett hadifestő.
Később betegsége miatt nem sorozták be a császári seregbe. Már mint jogász egész albumot rajzolt tele a magyar történelemből merített tárgyakkal és a szabadságharc után pedig komolyan elhatározta, hogy művészi pályára lép.
Bécsbe, majd 1855-ben Párizsban, később pedig Olaszországban tanult és dolgozott, majd az 1860-as évek elején hazatért, és műtermet nyitott Pesten.
1864-től Lotz Károly mellett dolgozott a Pesti Vigadó falképein, majd 1870-től vele együtt készítette a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőházának falfestményeit.
kattints a képekre - érdemes!
2017. July 24. 00:00