Kárpáti Piroska: Üzenet Erdélyből - rövid Videó! - és a vers szövege
Kárpáti Piroska: Üzenet Erdélyből - rövid Videó! - és a vers szövege
A vers írója, Kárpáti – egyes források szerint Tábori Piroska székely tanítónő, akit az alábbi megrázó, és felkavaró művéért a románok kivégeztek, felakasztották Aradon 1920-ban. A vértanú fiatal tanítónő versét ezzel a tudattal hallgassuk és olvassuk!
Barátsággal: Mészáros László - a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
https://www.youtube.com/watch?v=niKFSSQs6Mc
Kárpáti Piroska: Üzenet Erdélyből
Üzent az Olt, Maros, Szamos,
Minden hullámuk vértől zavaros,
Halljátok, ott túl a Tiszán,
Mit zúg a szél a Hargitán?
Mit visszhangoznak a csíki hegyek?
Erdély hegyein sűrű fellegek.
Ez itt magyar föld és az is marad,
Tiporják bár most idegen hadak.
Csaba mondája új erőre kel,
Segít a vihar és segít a szél,
Segít a tűz, a víz, a csillagok,
S mi nem leszünk mások, csak magyarok!
Ha szól a kürt, egy szálig felkelünk,
Halott vitézek lelke jár velünk!
Előttünk száll az ős Turulmadár,
Nem is lesz gát, és nem lesz akadály.
Ember lakol, ki ellenünk szegül!
A székely állja, rendületlenül.
Üzenik a gyergyói havasok:
Megvannak még a régi fokosok.
Elő velük, jertek, segítsetek!
Székely anya küld egy üzenetet:
Hollók, keselyűk tépik a szívünket,
Rablóhordák szívják a vérünket.
Ha nem harcoltok vélünk, elveszünk!
E végső harcban egyedül leszünk.
És a honszerző hősök hantja vár,
Ha odavész az ősmagyar határ!
És ha rablóknak kedvez a világ,
Mutassunk akkor egy új, nagy csodát!
Megmozdulnak mind a csíki hegyek,
Székelyföld nem terem több kenyeret,
Elhervad minden illatos virág,
Mérget terem minden gyümölcsfaág.
Vizek háta nem ringat csónakot,
Székely anya nem szül több magzatot.
Vadon, puszta lesz az egész vidék,
S végezetül, ha ez sem lesz elég,
A föld megindul, a mennybolt leszakad,
De Erdély földje csak magyar marad!
fotón: Harangláb - Pottyond - Erdély
kép: Székely György - Vándor székely hazatalál oldal
2018. September 09. 00:00
Kós Károly A múlt ismerete, és értékeinek megőrzése nélkül nem teremthetünk új értékeket sem, és akkor jövőnk sincs többé
A múlt ismerete, és értékeinek megőrzése nélkül nem teremthetünk új értékeket sem, és akkor jövőnk sincs többé
"Üzenetet írok mindazoknak, akik közülünk valók voltak és elindultak új világba, új emberek közé, mindazoknak, akik új utakat akarnak törni, és rombolni akarnak mindent, ami régi.
Üzenek nektek, ti új emberek, én a régi ember. Valamikor nemrégen még többen jártuk ezeket a hegyeket. Sokan és fiatalok mind és magyarok mind, de megapadtunk.
Többen más utakra fordultak, könnyebb utakra. Sima völgyi utakra tértek, mert nehéz hegyet járni. De én itt maradtam a hegyek között. Járom a tövises ösvényt és hosszú esztendőkön által körülfújt fagyos szél és perzselt a nap és nemsokára talán utolsó leszek az utolsók között.
De lesznek, akik utánam jönnek, az én maradékaim. Amikor én már elpihentem, erős ifjú lábakkal nyomomba lépnek ők. És nem szállnak le a hegyről, hogy láncos rabjai legyenek hírnek, dicsőségnek és idegen kultúrának. Mert erősek lesznek. Hatalmasok és magyarok.
Az én lábam nyomát pedig eltemeti a hó, de síromon sohasem lesz korhadt a fejfa, de a felém boruló domb virágos lesz mindig, tudom. És emlegetni fognak engem is, apáimat is az én véreim.
Az én munkámat folytatják ők és az én életem örökkévaló lesz bennük."
Régi Kalotaszeg - részlet
Kós Károly - (Temesvár, 1883 - Kolozsvár, 1977) - építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus
Kós Károly portréján a felirat: „A kozmopolitizmus - ostobaság... Nemzeten kívül nincs művészet; sajátarc nélkül ideális arc sincsen"
Eredeti, teljes gondolata:
„A kozmopolitizmus - ostobaság;
a kozmopolita - nulla, annál is kevesebb;
nemzeten kívül nincs művészet, nincs igazság, nincs élet, semmi sincsen.
Igazi arc nélkül eszményi arc sincs;
igazi arc nélkül csak kifejezéstelen, üres lehet az arc.”
2017. August 03. 00:00
Magyar emlékek a a nagyvilágban - I. világháborús magyar katonai emlékmű a régi temetőben - Taskent - Üzbegisztán
Magyar emlékek a a nagyvilágban - I. világháborús magyar katonai emlékmű a régi temetőben - Taskent - Üzbegisztán
Az első világháborúban (1914-1918), az orosz fronton 1917 októberéig több mint félmillió magyar katona esett fogságba. Legtöbbjüket Szibériában és Közép-Ázsiában - akkori nevén Turkesztánban - őrizték, de sokan még a Bajkálon túlra is elsodródtak.
Ahol munkalehetőség adódott, bányában, az iparban és a mezőgazdaságban is foglalkoztatták őket. Az októberi forradalmat követő polgárháborúban táboraik hol a fehérek, hol a vörösök fennhatósága alá kerültek, s rábeszéléssel vagy erőszakkal mindkét fél igyekezett közülük minél többet a maga oldalára állítani.
Összesen mintegy százezerre teszik az internacionalisták soraiban küzdött magyarok számát, közülük harmincezren el is estek a frontokon.
Sok hadifogoly azonban el sem jutott eddig, hiszen az éhség, a sokféle járvány már a táborokban megtizedelte soraikat.
Az üzbég főváros régi temetőjében az így elhunyt katonáknak állítottak síremléket. A majdnem három méter magas, a szentistváni koronára emlékeztető fejdíszt viselő szfinx előtt összegörnyedt katona jelképezi mindazt a fájdalmat és kínt, amit a hadifoglyoknak el kellett viselniük.
A tömegsír feletti emlékművet a hatvanas évek végén fedezték fel újból a TV Híradó arra járt munkatársai, Pásztor Ferenc és Zih Béla, akiknek még néhány ott maradt idős magyart is sikerült megszólaltatniuk.
2017. July 20. 00:00
Cseh Tamás - Republic: Elindultam szép hazámból - a vers és rövid VIDEÓ!
Elindultam szép hazámból
Sír az ég felettem
Azt hallottam várnak már rám
Túl a magas hegyeken
Lovam hátán sejehajj
Félrefordult a nyereg
Nem ölelsz már engem többé,
Nem!
Elátkozott föld a szívem
Gyászban vagyok teérted
Árva lettél mindörökre
A harang szól most feletted
Lovam hátán sejehajj
Félrefordult a nyereg
Nem jöhetsz már
vissza hozzám,Nem!
Lovam hátán sejehajj
Félrefordult a nyereg
Nem ölelsz már engem többé.
Nem!
Lovam hátán sejehajj
Félrefordult a nyereg
Nem jöhetsz már vissza hozzám.
kattints a VIDEÓRA:
https://www.youtube.com/watch?v=m0KwWJCBvNk
2017. July 17. 00:00