Kultúránk ősi világban gyökerezik
A Csángóföldön és Gyergyó vidékén tartott előadásokat a magyarországi Harangozó Imre néprajzkutató, majd hazafele Nyárádszeredát is útba ejtette. Nemcsak a népművészetről és a népi tudásátadásról, hanem a csángók szakrális világáról is ízelítőt adott a hallgatóságnak.
Előadásában a magyar népművészetről és tágabb kincsvilágáról is beszélt, de beszámolt a csángók körében folytatott gyűjtéseiről is. „A magyar műveltség hatalmas kincs, és boldog vagyok, hogy nekem sokat megmutatott” – mondta a kutató.
A népművészet nem másol, hanem alkot
Ezt állítja Harangozó, amikor a magyar népművészetről beszél. A minta a hímzőasszonyok, botfaragó pásztorok lelkében van, ezért lesz egyedi és mindenki felismeri, hogy kitől származik és minden rajta levő jegy olvasható üzenetet hordoz. A népművészet egy nagyon régi műveltségben gyökerezik, és megvannak a maga törvényei. A tudásátadással kapcsolatban az a véleménye, hogy az ember tanítás nélkül is tanul: belenő környezete információvilágába, megérti annak rendjét. Igaz, hogy a többség nem érti a kódokat, de tovább viszi, ám aki megérti, abból fantasztikus újító lesz. „Az emberiség gondolkodása, műveltsége a környezetet, a teremtett világot modellezi. Amikor megszületünk, ezt még tudjuk hiszen minden azonosan működik, mint a gyermeki logika” – véli a néprajzkutató, aki szerint eltávolodtunk a természetes, ésszerű és logikus szellemi alapjainktól.
Lovon vagy csónakon a túlvilágra
Érdekes részleteket mesélt Harangozó Imre az évtizedek óta tartó csángóföldi kutatásairól, hangsúlyt fektetve a halotti kultuszra. Vizsgálódásai döbbenetes archaikus hitvilágra nyúlnak vissza: a csángók világképében a Föld egy sík terület, amelyet tenger vesz körül, ez pedig összenő az éggel. A halott csónakon, esetleg lovon jut át a másvilágra, ezért van benne az ősmagyar és középkori, néha pedig jelenkori szokásvilágunkban a lovas temetés és a csónak alakú fejfa. Érdekes bizonyítékokra is bukkant, hisz egy gyergyói faluban gyűjtött hímzésmintát egy halotti lepedőről, azon pedig ott a ló, akárcsak az egyik mondában, amely szerint a legény lovon menekül a halál elöl, s amikor elérik a tengert, a táltos ló csónakká változtatva menti meg gazdáját. A csángók halotti kultuszaiból is ízelítőt kapott a közönség: a szokások spirituális és mentális segítséget jelentenek, hogy mind a halott, mind a hátramaradottak a „helyükre kerüljenek”. Beszélt a tuva sámánok és a csángó siratóasszonyok döbbenetes hasonlóságú révületéről, de az Istennel való találkozás archiakus motívumairól, amelyek mai napig kultúránkban gyökereznek, és nem hagyhatta szó nélkül a csángók körében tapasztalt nyelv- és tudatvesztést sem.
(szekelyhon.ro)
Szólt az ének
A székelyudvarhelyi Művelődési Ház koncerttermében, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont szervezésében tartották meg a Székelyföldi Népdalvetélkedők II. döntőjét, melyen Csík és Gyergyó vidéke, Udvarhelyszék, Háromszék és Aranyosszék területi versenyeinek nyertesei vettek részt.
(szekelyhon.ro)
Véget értek a Kosztolányi Dezső Napok
A szabadkai Városi Könyvtárban az idén második alkalommal megrendezett Kosztolányi-talány című vetélkedő eredményhirdetésével véget ért a Kosztolányi Dezső Napok három napos rendezvénysorozata.
Tartalmas programokkal, előadásokkal, könyvbemutatókkal, beszélgetésekkel várta vendégeit a szabadkai Városi Könyvtár, mely a programsorozattal emlékezett meg Kosztolányi Dezső születésének évfordulójáról. A vetélkedő célja az volt, hogy a középiskolások ma Szabadkán felfedezzék Kosztolányi és Csáth Szabadkáját.
csapatok zsűrizésénél Hicsik Dóra, a verseny szerkesztője és Sagmeister Péity Laura festőművész is közreműködött. A Kosztolányi-talány irodalmi-műveltségi vetélkedő harmadik helyezettje a szabadkai Svetozar Marković Gimnázium egyik csapata lett. A második helyen a topolyai Dositelj Obradović Gimnázium és a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium diákjai osztoztak. A rangadó első helyezettjei szintén a szabadkai Svetozar Marković Gimnázium tanulói közül kerültek ki.
(www.vajma.info)
Bartók Bélára emlékeztek a Szatmár Megyei Múzeumban
Kevesen tudják, hogy Bartók teljese neve Bartók Béla Viktor János volt. Ez ugyan nem, ezen kívül azonban minden fontos elhangzott a világhírű zeneszerzőről szombat délelőtt a Szatmár Megyei Múzeumban tartott emlékműsoron.
A Bertók Béla vezette Bartók Béla Hagyományőrző Egyesület szervezésében kicsik és nagyok, művészek és műkedvelők emlékezhettek meg az 1881 március 25-én Nagyszentmiklóson, a mai Temes megyében született zsenire. Amint a zeneszerző életművét bemutató Gregorovics István tanár úr fogalmazott, „Bartók a magyar kultúra legkiemelkedőbb egyénisége. Azért, mert ő az, aki magyarként legtöbbet hozzá tudott tenni az egyetemes emberi kultúrához".
Az ünnepséget a Bartók Béla Hagyományőrző Egyesület újonnan alakult kórusa nyitotta meg, melynek vezetője Fejér Kálmán, karmestere pedig Hencz József volt. Ezt követően Schuller Elza tanítványai mutattak be részleteket a Cantata Profana című kórusműből. Közben Savianu Corina és Balaskó Balázs ifjú zongoristapalántái játszották el Bartók egy-egy művének részleteit a dugig megtelt előadóteremben.
(szatmar.ro)
Kolozsváron a Székelyföldi Legendárium
A hangulatos székelyderzsi, szalonnakóstolóval egybekötött könyvbemutató után, Kolozsváron is bemutatták a Székelyföldi Legendáriumot.
A tízezer példányszámban kinyomtatott, 155 mondát és legendát tartalmazó gyermekkönyvet az egyik kolozsvári központi könyvesboltban is bemutatták. Az ötletgazda a székelyudvarhelyi Fazakas Szabolcs operatőr, aki a hiánypótló könyvet megjelentető Visus Kulturális Egyesület elnöke is.
(RTV kolozsvári magyar adás)
Ábrahám Jakab üzenetei – Grafikai kiállítás a Bernády Házban
Különleges műgonddal, kiemelkedő rajztehetséggel és -tudással megalkotott grafikai lapok – rajzok, metszetek – vonzzák az érdeklődőket a marosvásárhelyi Bernády Ház földszinti galériáiba. Ábrahám Jakab hozta el képeit ifjúkori tanulmányai színhelyére, amely mostanáig valahogy kimaradt egyéni megmérettetései útvonalából. Pedig Brassó, ahol a kolozsvári egyetemi diplomavizsga után letelepedett és alkotói munkásságát kiteljesítette, nincs is nagyon messze a Bolyaiak városától, na meg szíve, nosztalgiakeltő, gazdag emléktára is vezethette volna erre korábban is, mégsem jött össze eddig a bemutatkozás. Hatvanadik életéve viszont jubileumi ranggal is emeli vásárhelyi tárlatának ázsióját.
(e-nepujsag.ro)
Rubik-kockát formázó múzeum épülhet Budapesten
Az elmúlt 1100 év magyar szellemi teljesítményét bemutató, Rubik-kockát formázó múzeum épülhet a budapesti Rákóczi híd budai hídfőjénél 2017-re.
Ezt Fürjes Balázs budapesti nagyberuházásokért felelős kormánybiztos közölte a fővárosban; a bejelentést követően Orbán Viktor miniszterelnök és Rubik Ernő a programról szóló együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá.
A bejelentésen a kormányfő hangsúlyozta: a Rubik-kocka a magyar szellem szimbólumának is tekinthető, a kormány pedig abban bízik, hogy az új, a világhírű találmányt idéző, a magyar szellemi teljesítményeket bemutató központ a 21. századi magyar újjászületés szimbóluma lesz.
A magyarokban él egy elszigeteltség-érzés - fogalmazott beszédében Orbán Viktor -, amelynek leginkább a nyelvi elszigeteltség az oka. A magyarok ezért keresik azokat a lehetőségeket, amelyek alkalmával "torzítás nélkül" megoszthatják a világról vallott gondolataikat. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a világra szóló találmányok gazdáit Magyarországon különleges tisztelet övezi, mert egy-egy ilyen feltaláló "kiszabadít bennünket" a nyelvi elszigetelődésből - mondta.
Radnai Péter, a program kreatív főtanácsadója felidézte: 2009-ben civilként álmodta meg, milyen lenne, ha Budapest is rendelkezne egy olyan múzeummal, amely modern szimbóluma lenne a városnak, ahol a mai fiataloknak megmutatják, mi az, amire az ország büszke lehet. Mint hozzátette, Rubik Ernő után a kulturális és tudományos élet számos képviselőjével is megvitatta a tervet, többek között Finta József építésszel és Baán László múzeumigazgatóval, valamint az azóta főpolgármesterré választott Tarlós Istvánnal.
Fürjes Balázs budapesti nagyberuházásokért felelős kormánybiztos kiemelte: 2011 végén született
az a kormányzati szándék, hogy - amennyiben Rubik Ernő ezzel egyet ért - létrejöjjön egy nagy múzeum, amely izgalmasan, lebilincselően mutatja be 1100 év kiemelkedő magyar szellemi teljesítményét, valamint a kocka történetét.
Mindezt olyan épületben, amely a Rubik-kockát juttatja eszünkbe - jegyezte meg, hozzátéve: a legvalószínűbb helyszín a Rákóczi híd budai hídfőjénél található állami telek, de az épület elhelyezését még a szakmai szervezetek képviselőivel is megvitatják. Jövőre a kormány nemzetközi építészeti pályázatot ír ki, melynek zsűrijében Rubik Ernő is helyet kap, majd 2014 és 2017 között a tervek szerint lezajlik a beruházás.
(MTI)
Kolozsváron is nyíljon magyar kulturális intézet
Fontos, hogy Kolozsváron is nyíljon magyar kulturális intézet, és ezt a felvetést a román kulturális kormányzat is támogatja; erről L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának fideszes elnöke beszélt, miután csütörtökön Hatos Pállal, a Balassi Intézet főigazgatójával bukaresti hivatalában felkereste Kelemen Hunor román kulturális és örökségvédelmi minisztert.
"A kolozsvári magyar kulturális intézet nyitásának igénye a kolozsvári magyar értelmiségiekkel folytatott januári megbeszélésen vetődött fel, a már létező bukaresti és sepsiszentgyörgyi központ mellett. Támogatjuk az elképzelést és ismerve a nemzetpolitikai törekvéseket, valamint a jelenlegi jogszabályi környezetet, a kezdeményezés találkozik a kormány stratégiai irányaival" - mondta L. Simon László.
Hatos Pál szerint a kolozsvári magyar intézet létrehozásának fontos nemzetpolitikai vetülete van. "Kolozsvár kulturális értelemben Erdély és az erdélyi magyarság fővárosa, a magyar kultúra egyik bölcsője, ma is fontos egyetemi, múzeumi, művészeti központ, ahol Magyarország kulturálisan is jelen kíván lenni" - fogalmazott a főigazgató.
Kelemen Hunor, a bukaresti kormány kulturális és örökségvédelmi minisztere hangsúlyozta, hogy a kolozsvári magyar kulturális intézet létrehozásáról a két ország külügyminisztériumának kell megállapodnia, de ebben fontos véleményezési szerepe lesz a kulturális tárcának. Hozzátette: miniszterként támogatja a tervet.
(MTI)
Bárdos Judit kapta a századik Igric-díjat
Kiosztották Szlovákia legrégibb nemzeti filmművészeti díját, az Igricet. A századik díjazott Bárdos Judit szlovákiai magyar színésznő lett, aki A ház című cseh-szlovák koprodukcióban készült film főszerepéért kapta az elismerést.
A 24 éves színésznő a Pozsonyi Színművészeti Egyetem negyedéves hallgatója, s ez volt a második elismerése, amelyet A házért kapott – korábban a trencsénteplici Artfilmfest fesztiválon Kék Angyal-díjban részesült.
A ház című filmet először 2011 januárjában a berlini Berlinale nemzetközi filmfesztiválon mutatták be, Szlovákiában 2011 szeptemberében volt a premierje. Azóta Zuzana Liová alkotása több szlovákiai és nemzetközi fesztiválon is sikerrel szerepelt, mint például az egyesült államokbeli Palm Springsben, vagy az olaszországi Trisztben.
Az Igric-díjat a Szlovák Filmesek Szövetsége, a Szlovák Televíziós Alkotók Uniója és az Irodalmi Alap ítéli oda minden évben, idén immár 23. alkalommal.
(Fotó: ujszo.com)
Állandó a párbeszéd a határon túli magyarság szervezeteivel
A párbeszéd fontosságát hangsúlyozta a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a II. hungarológiai kongresszuson pénteken a fővárosban. Répás Zsuzsanna a tanácskozáson általa elmondottakról közölte: a kormányváltás után újjáépítették a kapcsolattartást a külhoni magyarsággal.
Állandó a párbeszéd a határon túli magyarság szervezeteivel, és ennek egyik legfontosabb fóruma a Magyar Állandó Értekezlet (Máért), amely a legfelsőbb szintű politikai dialógust biztosítja a magyarországi külhoni szervezetek között. Működik a Máért szakbizottsági rendszere is, amely szakpolitikai kérdésekkel foglalkozik - fűzte hozzá.
A helyettes államtitkár kitért arra, hogy a kabinet a diaszpóra felé is odafordult. Ezt azért tartotta fontosnak, mert az elmúlt 20-22 évben nem volt megoldott a diaszpórával való kapcsolattartást. Ennek orvoslására hozták létre a Diaszpóra Tanácsot tavaly év végén - idézte fel.
Az államtitkár a konferencia résztvevőinek figyelmét felhívta a külhoni magyar óvodák éve programra. Kifejtette: az első pontra igyekeztek fókuszálni, ahol a gyermekek belépnek az oktatási rendszerbe.
A programra a kabinet 100 millió forintot különített el - jelezte, hozzátéve: zajlik a részprogramok kidolgozása, hogy népszerűvé tegyék a külhoni magyar óvodákat.
Répás Zsuzsanna beszélt a Határtalanul! programról is, amelynek keretében arra nyílik lehetőség, hogy diákok külhoni magyarlakta területekre ellátogassanak.
A Bethlen Gábor Alapkezelő a Határtalanul! program keretében március 9-én tett közzé pályázati felhívást a Kárpát-medence magyarlakta területeire irányuló iskolai utazásokról. A 2012/13-as tanévben mintegy ötszáz iskola, az iskolákon keresztül pedig csaknem tizenötezer diák kapcsolódhat be a programba.
II. Hungarológia és információtechnológia konferenciát és továbbképzést csütörtök és vasárnap között rendezik. A konferencia célja a külhoni magyar pedagógusok megismertetése az információtechnológia nyújtotta legújabb lehetőségekkel.
(MTI)