Tematikus számot készített a Látó irodalmi folyóirat Örkényről
A Látó című erdélyi irodalmi havilap áprilisi száma a száz éve született Örkény Istvánnak állít emléket. Örkény István özvegyének, Radnóti Zsuzsának köszönhetően először olvasható az eddig kiadatlan Örkény-kisregény, az Április a lap oldalain.
A Látó interjút is közöl Radnóti Zsuzsával – mondta Demény Péter, a folyóirat esszé rovatának és a centenáriumi számnak a szerkesztője. A tematikus számban két operalibrettó is olvasható Örkény művei alapján, az egyiket Visky András író, dramaturg, a másikat Lászlóffy Aladár költő írta.
Mindkettőhöz Demény Attila kolozsvári zeneszerző komponált zeneművet. Kötő József és Zakariás Erzsébet egy-egy tanulmánya az Örkény-művek erdélyi, illetve kolozsvári megjelenéseit összegzi, Adorjáni Panna pedig Örkény István wants to be your friend on Facebook-esszéje azt vizsgálja, mit kezd a mai kultúra Örkénnyel.
A Látó évente két-három tematikus számmal jelentkezik, az augusztus-szeptemberi mindig a színművészettel foglalkozik. Az előző, márciusi megjelenés Kolozsvárral foglalkozott. A korábbi "város-számokból" válogatás-kötetet is kiadott már a Látó –tette hozzá Demény Péter.
MTI
Irodalomtörténeti könyvsorozatot indít a Szlovákiai Magyar Írók Társasága
A Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT) Opus-könyvek címmel indít új könyvsorozatot, amelyben a szlovákiai magyar irodalomtudománnyal és irodalomtörténettel foglalkozó tanulmányok jelennek meg. Az első kötet, amelynek címe: Vita a szlovákiai magyar líra értelmezhetőségéről Dunaszerdahelyen tartják a bemutatóját.
A Szlovákiai Magyar Írók Társasága 22 évvel ezelőtt alakult a szlovákiai magyar írásbeliség képviselőinek független szervezeteként. Célja hozzájárulni a kisebbségi magyar irodalom fejlődéséhez. A társaság jelenleg mintegy 130 szlovákiai magyar írót, irodalomtudóst, művészettörténészt, műkritikust és műfordítót tömörít - mondta Hodossy Gyula a bemutatót beharangozó sajtótájékoztatón.
kultura.hu
Szobrot kapott Herceg János író Zomborban
A zombori Városi Könyvtár előtti díszkertben leleplezték Herceg János írónak, akadémikusnak, fordítónak, a vajdasági magyar irodalom talán legsokoldalúbb, legkövetkezetesebb és legtermékenyebb szerzőjének mellszobrát, amelynek felállítását nyomban halálát követően kezdeményezte a zombori Bielitzky Károly Városi Könyvtár igazgatóbizottsága.A szoboravatás után a városházi díszteremben az ünneplő közönség rövid alkalmi felszólalások keretében tisztelgett az ünnepeltre. Többek között elhangzott, hogy ő az, akinek szövegeiben „Zombor az a hely, ahonnan mindig új utak, új elágazások nyílnak, ahonnan a szabadkai vagy az újvidéki vonatok továbbszáguldanak, ahol felkavaró bécsi távlatok kísértenek, az évszakok változást hoznak, egy-egy intézmény vagy kávéháztípus viszont külön értelmet és célt ad a tereknek." Hang és látvány egybetartozik a Herceg Jánosi-i szövegvilág felvillanó "városmitológiájában", az időnként megnyilvánuló mitologikus sűrítettségben. Ami pedig az elbeszélői horizontból valamiképpen hiányzik, az olvasói látásmódban szövődik össze.
vajma.info
Kőrösi Csoma Sándor Napok Kovásznán
Kovásznán 23. alkalommal rendezte meg a hétvégén a Kőrösi Csoma Sándor Napokat a nyelvtudós, őshazakutató, orientalista emlékét ápoló közművelődési egyesület. Az Egyesület a rendszerváltás óta minden évben tudományos konferenciával, népi hagyományőrző előadásokkal, képzőművészeti kiállítással, tanulmánykötet megjelentetésével tiszteleg a hely legnagyobb szülöttének emléke előtt. Kőrösi Csoma Sándor szülőfaluja, Csomakőrös ma közigazgatásilag Kovászna városhoz tartozik.
A rendezvénysorozat egy-egy – Kőrösi Csoma életművével kapcsolatos – tematikát választ: idén, a tibetológus halálának 170. évfordulóján a tiszteletére rendezett tudományos konferenciát a népek lelki életének, a vallásosságnak szentelték, a képzőművészeti tárlatot pedig „Szakrális tér” címmel rendezték
erdely.ma
Hatvan éves Tőkés László
Most hatvan éves Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, volt királyhágómelléki református püspök. Tőkés László a keresztény értékek védelméért, az erdélyi magyarság nemzettudatának erősítéséért és az autonómia kivívásáért dolgozik. Fontos szerepe volt a rendszerváltás utáni Erdély intézményeinek újraalakításában és az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásában (EMNP) is.
A református lelkész fontos szerepet játszott az 1989. évi változásokban. 1990-ben lett a Királyhágó melléki Református Egyházkerület püspöke. Egyházszervező munkája mellett megalapította Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem elődjét.
Tőkés Lászlónak meghatározó szerepe volt az erdélyi magyar nemzetpolitika alakításában is. Az ő kezdeményezésére fogadták el 1992-ben a Kolozsvári Nyilatkozatot, amely először rendelkezett az erdélyi magyarok autonómijáról. Ez teljesedett ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsban (EMNT), majd a tavaly megalakult Erdélyi Magyar Néppártban.
Tőkés Lászlót 2007-ben választották meg Európai Parlamenti képviselővé, ahol következetesen kiállt a keresztény értékek megőrzéséért. Születésnapján a temesvári áldozatvállalására mutattak be könyvet, majd azoknak az eseményeknek a plakátjairól nyílt kiállítás, amelyet Tőkés László az Európai Parlament alelnökeként szervezett.
Duna Tv
Új tankönyvsorozatot indított határon túli magyar gyermekeknek a Balassi Intézet
Határon túli és diaszpórában élő, magyar származású gyermekek számára indított új tankönyvsorozatot a fővárosi Balassi Intézet, a Balassi-füzetek első részében magyar művelődéstörténeti és történelmi ismereteket gyűjtöttek össze.
Az intézet tájékoztatója szerint a modulszerűen variálható füzeteket elsősorban hétvégi és délutáni magyar iskolákban lehet használni, de ha nincs a közelben csoportos tanulási lehetőség, akkor azokat akár egyedül is érdemes felütni.
Az első - zöld színnel jelölt - sorozatot azoknak szánják, akik otthon is hallanak magyar szót, a szüleikkel, testvéreikkel magyarul beszélnek, de iskolai tanulmányaikat nem magyar nyelven folytatják, és ezért szükséges nyelvi készségeik fejlesztése. Az első rész a Miénk a vár! címet kapta, ez magyar művelődéstörténeti, történelmi ismereteket tartalmaz, a második rész, az Ünnepeljünk együtt! a többi között a magyarországi ünnepekkel kapcsolatos nyelvi fejlesztésre koncentrál.
A készülő harmadik füzet a Kalandtúra Magyarországon címet viseli, a piros színnel jelölt kiadványt azoknak szánják, akiknek kevesebb lehetőségük volt a szüleikkel, nagyszüleikkel, testvérekkel való nyelvgyakorlásra, szűkebb a szókincsük, és más nyelvi készségeiket is fejleszteni kell.
MTI
És feltámadott
Mert megölhették hitvány zsoldosok,
és megszünhetett dobogni szive –
Harmadnapra legyőzte a halált.
Et resurrexit tertia die.
Pilinszky János
Együtt fejlesztett tantervet a szabadkai és a kecskeméti főiskola
Közösen fejlesztett tantervet autóipari szakemberek képzéséhez a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola és a Kecskeméti Főiskola műszaki kara a Szerbia-Magyarország IPA Határon átnyúló együttműködési programból elnyert 80 millió forintos támogatásból - mondta Tóth Ákos projektvezető.
A pályázat keretében a mechatronika tananyagot fejlesztették az alap- és a mesterképzés számára - tette hozzá a Kecskeméti Főiskola technológiai transzfer vezetője. A mechatronika elfogadott és szükséges tudás az autóiparban, ilyen szakemberekre szükség van a dél-alföldi és a szabadkai régióban is - jegyezte meg.
A Kecskeméti Főiskolának van kidolgozott tananyaga, az volt a feladatunk, hogy a szabadkai partnert szakmailag segítsük a szerb felsőoktatási törvény szerinti tananyag kifejlesztésében - mondta Tóth Ákos. Véleménye szerint a közös munka sikeres volt, mert a fejlesztés nyomán a szabadkai főiskola az alapképzésre és a mesterszakra is benyújtotta az akkreditációt Szerbiában.
A projektvezető szólt arról, hogy a két intézmény oktatói között kutatási együttműködések kezdődtek, illetve tervezik további közös pályázatok benyújtását is.
MTI
Kossuth-szobrot találtak a marosvásárhelyi múzeum pincéjében
Ritkaságszámba menő szoborra bukkantak a Maros Megyei Múzeum munkatársai a néprajzi részleg tatarozása közben. Egy XIX. századi Kossuth-mellszobor került elő a pincéből, megrongálódott állapotban. A feltehetően szoborpályázatra szánt, 1892-ben készült alkotás a magyar historikus szobrászat egyik legnagyobb alakjának, Kiss Györgynek a munkája.
Pokorny Attila restaurátor azt mondja, ennek a mintának bronzba öntött változata megtalálható Szegeden és Bárándon is. Kiss György rangos művész volt, Zala György és Stróbl Alajos kortársa, a budapesti Hősök terén található a Károly Róbert szobra. A mellszobor valószínűleg az 1919-ben megszűnt Székely Iparmúzeum hagyatékából került a Maros Megyei Múzeumhoz, a leltárban nem is szerepelt. A Kossuth-szoborról szilikon mintát készítenek, majd a Kultúrpalota Bernárdy hagyatékot őrző termében állítják ki.
Kossuth Rádió, Krónika
Rákóczi népeinek találkozója Borsiban Anno 2012
Ezen a tavaszon is megrendezték Borsiban — II. Rákóczi Ferenc szülőhelyén — a hagyományos Rákóczi megemlékezést a fejedelem születésnapjának tiszteletére.
A Sátoraljaújhelytől mintegy tíz kilométerre lévő község a rendszerváltás óta kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy az anyaország magyarjai és a határon túliak találkozzanak és eszmét cserélhessenek. A programokra rendszerint azon iskolák vagy intézmények kapnak meghívót, amelyek a Rákóczi nevet viselik.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola évek óta képviselteti magát ezen a megemlékezésen, amelynek fő programja a Borsi Rákóczi-kastély megtekintése és a fejedelem szobrának megkoszorúzása. Korhű kellékekben és öltözékben pompázó kurucok kíséretében a vendégsereg a Kultúrházból a kastélyhoz vonul, ahol ágyúlövéssel jelzik a Nagyságos Fejedelem világra jöttét. Kuruc lovasok vonulnak fel, kitüntetéseket adnak át, a beszédeket tartanak, színes kulturális műsorra kerül sor. Minden résztvevő tanulhat egy kis hazaszeretetet, hagyományőrzést, múlttiszteletet és nem utolsósorban magyarságot.