A nap verse: Bakos Kiss Károly - Fecske

                    Kis éjkabátján megvillan a fény, Bár súlya van - a súlytalan övé. Szeretnék, mint e madár könnyedén Szállni fel, fel a fájdalom fölé.   Forrás: Bakos Kiss Károly: Legyen vers című kötete, Intermix kiadó, Ungvár - Budapest, 2007 Bakos Kiss Károly 1977 május 9-én született Beregújfaluban. Az Együtt nevű kárpátaljai irodalmi folyóirat neki ítélte oda a 2005-ös év lírai nívó-díját.   Veres Péter - festő, grafikus Csonkapapi, 1943-ban született 1964-68 - Ungvári Iparművészeti Szakközépiskolát végezte Kárpátalja.ma    

2012. November 15. 22:21

Sepsiszentgyörgyi Népzene- és néptánctalálkozó

Széki hagyományőrzők voltak az idei sepsiszentgyörgyi népzene- és néptánctalálkozó fő meghívottai. Újabb sikeres rendezvényt tudhat magáénak a Háromszék Táncegyüttes és a Lajtha László Alapítvány. November 9-11. között zajlott a XXIV. Népzene- és néptánctalálkozó Sepsiszentgyörgyön, a háromnapos rendezvény tanúskodik arról, hogy a résztvevő fiatalok és idősek hagyományos népi kultúrájukat derűvel és odaadással éltetik és élik meg, legyenek akár egyszerű néptánckedvelők vagy hivatásos néptáncosok, népzenészek.   A találkozó minden évben lehetőséget biztosít egy nem hivatásos formában működő néptáncegyüttesnek is a bemutatkozásra, így a kolozsvári Ördögtérgye Néptáncegyüttes Ki mint veti táncát... című előadása nyitotta meg a rendezvényt. A telt házas előadás nem hagyományos folklórműsort, nem is táncszínházi előadást, hanem egy eredeti „népkézláb fantáziát” láthatott a színpadon. A hagyomány által átörökített formáknak és tartalmaknak ma is érvényes megfogalmazásával kísérletező előadásban a budapesti Gázsa zenekar muzsikált. A magas szintű hozzáértésről tanúskodó fiatal csapat körül valósággal felforrott a levegő az előadást záró örkői mulatságban, nem hiába suttogták a nézőtéren ülők egymásnak: „Egyszer jó buli van odafenn!” Azután a Székről érkező hagyományőrzőkkel találkoztak a Háromszék Táncegyüttes táncosai, gyűjtés és közös tánc zajlott a táncegyüttes próbatermében. A találkozó ünnepi gálaműsorára szombat este zsúfolásig megtelt a Tamási Áron Színház nagyterme. A házigazda Háromszék Táncegyüttes vajdaszentiványi és bálványoscsabai koreográfiával, az Ördögtérgye Néptáncegyüttes lánykörtánccal és őrkői cigánytáncokkal, a Százlábú Néptáncegyüttes pedig küküllőmenti táncokkal lépett színpadra. De a táncosok mellett felléptek a széki és magyarpéterlaki hagyományőrző zenekarok, a Heveder zenekar gyergyóit muzsikált, a Gázsa zenekarral együtt pedig küküllőmenti fonódásokat húztak a közönségnek. A gálaest fénypontjában a háttérben ülő idős széki hagyományőrzők álltak fel táncolni, az eredeti népviseletben fellépő székiek tánca eredetiségével és őszinteségével gyönyörködtette a nézőtéren ülőket. A táncot követően az Erdély néptánc gazdája kitüntetést vehették át a fellépő Szabó István - "Kicsi Józsi Pista" bácsi és felesége Szabó Róza, valamint Csorba János - "Kocsmáros" és felesége Csorba Rózsi, akik már húsz évvel ezelőtt is részt vettek a Népzene- és néptánctalálkozón, Sepsiszentgyörgyön. Az ugyancsak Székről érkező fiatal Szalmakalap néptánccsoport pedig bebizonyította, hogy méltón éltetik apáik, nagyapáik örökségét. Mindkét estén hajnalig mulatoztak a résztvevők, a színház előcsarnokában tartott táncházban a végsőkig fokozódott a hangulat. Vasárnap végül több száz gyermek kézműveskedett, játszott, énekelt és táncolt a Szabó Kati Sportcsarnokban. szinpad.ro  

2012. November 15. 21:54

Magyar népdal - Bíró Gergő – A csitári hegyek alatt (magyar és angol felirat) – VIDEÓ!

                            kattints a videóra: http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=-nUmXX666SM#!

2012. November 14. 23:36

Beszéljünk tudatosan, beszéljünk tudatosan magyarul - közönségtalálkozó a felvidéki Búcson

                      A XIII. Katona Mihály Napok keretében a szép számmal megjelent hallgatóság találkozhatott az 1956 óta Svájcban élő Gyimóthy Gábor költővel, műfordítóval, természettudóssal és nem utolsó sorban ipari formatervezővel. „Beszéljünk tudatosan, beszéljünk tudatosan magyarul" címmel tartott rendkívül érdekes és elgondolkodtató előadást. Megtudtuk beszél németül, angolul, olaszul, franciául, és jó ismerője a latin, a spanyol és az orosz nyelvnek is. Ő fordította magyarra a Max und Moritz című gyermekkönyvet. De a nagy szerelem az az anyanyelve – a magyar. Gyimóthy úr évente három-négy alkalommal jön Magyarországra és fájdalommal tapasztalja, hogy a magyar nyelv egyre romlik, silányodik. Ezért elhatározta, hogy „nyelvőrző hadjáratot" indít és ennek egyik állomása volt Búcs (Felvidék), ahol a költő verseit adták elő az alapiskola tanulói. A nyelvekkel való foglalkozás eredményeként  beleszeretett a saját anyanyelvébe és elkezdetett verseket írni.   Első verses kötetét 1999-ben Tillárom-versek címmel adta ki. Azt követte egy madarakról szóló könyve, majd három magyar nyelvű szójátékvers gyűjtemény és egy német-angol-francia-nyelvű. Továbbá megjelent két gyerekeknek szóló könyve, a Találós-madár-mozaik és A kacsalábon forgó vár, ugyancsak a madarakról szóló verses kötet. Versei, szójátékai utánozhatatlanul szellemesek, ötletesek, humorosak, fordulatosak, ugyanakkor tanulságosak is. Elemző összehasonlítást végzett más nyelvekkel, aminek a végkicsengése az, hogy a magyar nem akármilyen nyelv, vétek veszni hagyni. Szinte csoda, hogy az évszázadok során a köznép át tudta menteni a német és latin ellenében. Nyelvünk romlásának előidézőjét vizsgálva több okot is feltárt. Régi elégtelenség az angol szavak indokolatlan használata, ami a számítógép térhódításával még fokozottabban terjed. A link helyett mondhatnánk magyarul, hogy címsor. Vagy miért jobb a spray, mint a permet? A stroke helyett miért nem mondjuk régi szavainkkal, hogy szélütés, agyvérzés, gutaütés vagy szélhűdés. Ezek legalább mindenki számára érthetőek lennének. Rosszabb a helyzet, ha az idegen szavakat helytelenül alkalmazzák, írják vagy hibásan ejtik ki. Akad, aki csak fontoskodásból, műveltsége bizonygatására használja egyre-másra. Külön csoportba sorolta az időnként felkapott divatkifejezéseket. Például: nem igazán, vagy így igaz. Itt is az angolra lehet visszavezetni az kútforrást. A fölöslegesen használt, nem odaillő igekötők is zavaróak lehetnek egy nyelvész fülének. A bealszik, vagy beájul ma már gyakran elhangzik a médiában. Továbbá nem használ sem a közbeszédnek, sem a felnövekvő generációnak a trágár szavak hangoztatása. Nem mindenáron magyarosítást követel a nyelvész, hanem tudatos beszédmódra sarkall. Példának hozta fel a globalizáció kifejezést, amit beilleszthetünk szókincsünkbe, mert nehéz lenne röviden magyarra fordítani. Anyanyelv szeretete nem csak versek írásában nyilvánul meg, hanem abban is, hogy Magyarországot járva-kelve lázadozik a mai helytelen, sekélyes magyar nyelvhasználat ellen. Sőt ennek hangot is ad, hisz mindenfelé, otthon és külföldön is. Végül álljon itt Gyimóthy Gábor ars poeticája, azaz költői hitvallása, melyet így fogalmazott meg: „Amikor verset írok, gyakran szándékomban sincs verset írni, csupán játszadozom a szavakkal, és a végén összeáll a vers. Lehet, hogy régimódi elképzeléseim vannak afelől, milyen is legyen egy vers, de én valahogy mindig úgy gondolkoztam, hogy rímelnie kell, üteme legyen, sőt még az sem árt, ha mondanivalója is van". A magyar nyelv különlegességét Nyelvlecke című költeményében fejezi ki a legtalálóbban, amikor a megy szó jelentését annak 75 rokon értelmű megfelelőjével írja le. A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását. Személyes küldetésének érzi a magyar nyelv egyedülállóságának, szépségének és napjainkra egyre hanyatló helyességének megőrzését. Miriák Ferenc, Felvidék.ma

2012. November 13. 09:49

Páll Lajos korondi költőt, festőművészt november 12.-én kísérik utolsó útjára

Páll Laji, sokunk barátja elment, örökre itt hagyta ezt a számára is viszontagságokkal teli  földi létet. Szinte hihetetlen felfogni, elfogadni, hogy nem találkozhatunk vele többé Székelyudvarhely felé menet meglátogatva őt Korondi házában. Most már csak ránk hagyott verseiben, és képeiben él tovább, és persze lelkünkben, számtalan közös emlékünkben. Nemcsak számunkra, barátokra, hanem az egész nemzetre nagy-nagy örökséget hagytál. Munkásságod a nemzeti kincseink elválaszthatatlan részévé lett, s ezt senki el nem veheti tőlünk! Tőlünk barátoktól, a magyar nemzettől! Nyugodj békében Laji! Mészáros László   Ezen a szomorú napon felidézek egy közös emléket, amely  az ő számára is kiemelkedően fontos volt, és mindig is emlékezetes maradt: Az első kötetét, melynek a címe, Szárazvillámlás - jómagam adtam ki 1993-ban, Kollár K. Attila és Sellei Aba barátaimmal, a velük közösen akkortájt alapított Euro-Hungária Alapítvány gondozásában. Ez volt az az első pillanat, amikor a hosszú hallgatásra ítélt művész számára, a szilencium megszünését követően  meg tudtuk teremteni egy kötet finanszírozásának a feltételeit. Nagy várakozással volt a régóta várt nagyobb nyilvánosságot jelentő első kötet szerkesztésének heteiben. Válogatta verseit, rakosgatta a képeit, hogy melyik kerüljön bele. Persze sok kimaradt (ezek későbbi könyveiben fellelhetők az újabbakkal együtt). Jellemzi ezen öröm pillanatainak groteszkségét, (1993-at írunk), hogy a címadó verset a Szárazvillámlást  még 1959-ben írta. És válogatta festményeket, nagyon sok egészen kiváló megvolt már akkor is. Akár három nagy kiállításra való is. Elmentem hozzá egy kisbusszal és elhoztunk Budapestre vagy százat közülük. Rendeztünk egy nagy sikerű kiállítást a Budapest Galériában a Rákóczi úton. Ott Váli Miklós fotós barátom az este zárásokat követően esténként profi fotókat készített mindegyikről. Laji ezek alapján válogatta ki végül is a kötetbe bekerülteket.   Íme a címadó vers:   Szárazvillámlás     Fülledt szürkületkor megnémult villámok, halott ősök ragadnak el járni panasztáncot.   Nagyapámért, nagyanyámért, Kontyon koppant fakanálért, Lányért, földért, Szűzanyáért, Hulló kőért, szép halálért.   Nekem nincs menekvés, Törvénytartó népem ajkán én már ki nem mondott káromkodás lettem.   Korond, 1959. januárban   Ez lett hát annak a bizonyos első kötetnek is a címe. Szárazvillámlás      

2012. November 11. 22:35

Páll Lajos képeiből - Korond - Erdély

[gallery]

2012. November 11. 00:05

Páll Lajos: Szárazvillámlás

Páll Lajos  (Korond, 1938. április 2. – Székelyudvarhely, 2012. november 9.) erdélyi magyar költő és festőművész. Kiváló művész (2011). A Magyar Művészeti Akadémia tagja (2005).                   Szárazvillámlás   Fülledt szürkületkor megnémult villámok, halott ősök ragadnak el járni panasztáncot.   Nagyapámért, nagyanyámért, Kontyon koppant fakanálért, Lányért, földért, Szűzanyáért, Hulló kőért, szép halálért.   Nekem nincs menekvés, Törvénytartó népem ajkán én már ki nem mondott káromkodás lettem.   Korond, 1959. januárban

2012. November 10. 23:14

Maghalt Páll Lajos költő, festőművész

                                              74 éves korában meghalt Páll Lajos, pénteken Székelyudvarhelyen,  a kórházban, temetése hétfőn Korondon, a római katolikus temetőben lesz. Páll Lajos egy korondi fazekascsalád gyermekeként a kolozsvári képzőművészeti akadémián kezdte tanulmányait, amelyeket nem tudott befejezni. Az 1956-os magyar forradalmat követően 1958-ban összeesküvés vádjával bebörtönözték. 1962-es szabadulása után Korondon élt és alkotott. Képeinek témája szülőföldjének tája és népe; lírájában a népköltészeti hagyomány avantgárd stilizálással ötvöződik. Versesköteteit saját képeivel illusztrálta. Életpályája során rangos irodalmi és művészeti díjakat vett át: 1995-ben Aranka György irodalmi díjjal, 1998-ban Pro Cultura Hungarica díjjal, 2002-ben a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díjjal, 2011-ben a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze díjjal tüntették ki, 2006-ban az '56-os aranykeresztet, 2011 decemberében pedig a Szervátiusz-díjat vehette át. Páll Lajos hangulatos képei, lélekkel teli versei egymástól elválaszthatatlanok, egymást kiegészítik.  Páll Lajos életútjával, művészetével kitörölhetetlen nyomot hagyott az erdélyi, a székelyföldi kulturális örökségben, munkái az egész nemzet kulturális értékkészletének fontos darabjai . székelyhon.ro, Patrióta Európa Mozgalom

2012. November 10. 20:03

Szabó Gyula (1907-1972) losonci festőművész képeiből - Felvidék

  [gallery]  

2012. November 09. 15:51

Irodalomoktatás másként Gyergyóalfaluban - Erdély

A heti rendszerességgel tartott tevékenységek mellett hétvégén intenzív képzésre, gyakorlatozásra várta az irodalmi kör diákjait a gyergyóalfalvi Antropocentrum Kulturális Egyesület. A kétnapos tábor során a hermeneutika fogalmát, filozófiáját és módszereit járták körül. Iskolán kívül is fejleszthetik irodalomtudásukat azok a gyergyóalfalvi diákok, akik részt vesznek az Antropocentrum Kulturális Egyesület által idén ősztől indított irodalmi kör tevékenységein. Amint azt Farkas Wellmann Endre körvezető magyartanár portálunknak elmondta, a műhely az irodalommal való igényes foglalkozást kínálja a gyerekeknek, a hetente tartott foglalkozásokon olyan ismereteket szerezhetnek, melyekre az iskolai tananyag által nincs lehetőségük.   Hozzátette: a hangsúlyt a szövegértelmezésre fektetik, a hétvégi táborban a hermeneutika fogalmával, filozófiájával és módszereivel ismerkedtek. „Témaköröket járunk körül olyan kulcsfogalmak szintjén, melyek nemcsak az irodalom megértéséhez, hanem saját életünk megértéséhez egyaránt szükségesek, vagy amelyek szerepet játszanak bármilyen értelmezési folyamatban” – magyarázta. „Az értelmezés az értelmünket szólítja meg, a gondolkodásunkat állítja kihívások elé, és itt mi mindannyian azt szeretnénk, hogy ezen a téren fejlődjünk” – fűzte hozzá. Bár alig több mint egy hónapja működik a műhely, eredményessége máris megmutatkozott. Amint arról Farkas Wellmann beszámolt, a tevékenységeken kortárs író novelláját vették górcső alá, a kör tagjainak egyéni értelmezései a szerző publicisztikai blogjára is felkerültek, az internetes felületen pedig a diákok munkáira visszajelzések érkeztek. „Pozitív visszaigazolás, hogy a gyerekek néhány szép kommentet is kaptak, ez azt jelenti, hogy értelme van ennek a munkának” – vonta le a következtetést Farkas Wellman. Az irodalmi kör – bár elsősorban a Sövér Elek Iskolaközpont diákjait célozza meg – nyitott. A szerdánként este 7 órától a Márton Árpád-galériában zajló tevékenységekre a „gondolkodni” vágyó, irodalom iránt elkötelezett érdeklődőket várják. székelyhon.ro, Patrióta Európa Mozgalom.hu

2012. November 07. 20:20
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

78. oldal/98