Trianon gyógyítása
A nemzeti összetartozás napjáról döntő törvény indoklásában ezt állt:„a nemzeti emlékezés, a Kárpát-medence népei közös jövőjének elősegítése és az európai értékek érvényesülése azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását. Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk: a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására”. Jó látni, hogy komolyan gondolták. Lukács Csaba Magyar Nemzet
Székely miatyánk - VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=9fi1-xTeHyo
Trianon - nem kell beszélni róla sohasem, de mindig, mindig gondoljunk reá
Egy szó, amelybe szinte benne foglaltatik az egész XX. századi magyar történelem, pontosabban annak az 1920. június 4-e utáni időszaka. Az I. világháborús vereséget követően a győztes antant hatalmak a korábban hangoztatott békeelveket „feledve” igazi győztesként viselkedtek. Nem figyeltek sem a korábbi ígéreteikre, sem a legyőzöttek helyzetére. Új világot alakítottak ki a Párizs környéki békeszerződések – amelyek inkább voltak diktátumok, mint szerződések – által. A világháború vesztesei nem egyszerűen legyőzettek, hanem meg is aláztattak. Nemzeti önbecsülésüket is porba taposták, és a győztesek diadalittas elégedettségével osztották az igazságot és a legyőzött országok területét az arra érdemeseknek vélteknek. Magyarország, mint az Osztrák-Magyar Monarchia társországa a lehető legsúlyosabb feltételeket kapta. Elveszítette területének több mint kétharmadát, magyar nemzetiségű lakosságának egyharmadát, és a békediktátum katonai előírásai segítségével örökre a legyőzött helyzetét írták elő a számára. E helyzet akkor sem politikai, sem katonai erővel nem volt megváltoztatható. A győztesek már 1919 tavaszára lényegében eldöntötték Magyarország sorsát. Európai kis országgá fog változni a valamikori európai nagyhatalom, amelynek létezése sokak számára szinte elfogadhatatlan volt. A háború folyamán annak a területéből ígértek sok tízezer négyzetkilométert Romániának, Szerbiának, a létrehozni szándékozott Cseh-Szlovák államnak. S ezeket az ígéreteket betartották. S hogy ennek a következménye egy soknemzetiségű ország feldarabolása lett és annak következtében sok soknemzetiségű állam jött létre, már senkit nem érdekelt. Mert mivel is gondolták elejét venni a jövő háborújának? Többek között azzal, hogy a soknemzetiségű államok helyét a nemzetállamok foglalják el Európa térképén – mert a világháború azért a területi kiterjedését tekintve inkább csak európai volt --, amelyek nem akarnak és nem is fognak nemzettársaik sérelmei miatt fegyvert fogni. A feltételezés természetesen csak álom maradt. A békekötéseknek az igazi értelmét – a tartós békét -- a Párizs környéki békerendszer nem hozta, nem hozhatta el. Egykori sérelmeket újabb, másfajta sérelmekkel váltott fel, s alapozta meg azzal egy alig két évtizeddel később kirobbant háború lehetőségét. Magyarország annak a háborúnak is résztvevője és vesztese lett, mert nem tudta elfogadni és elviselni a trianoni igazságtalanságot. Trianon ugyanis nem a régi sebeket gyógyította be, hanem újakat ejtett, egy nemzet egész testén. S ezek a sebek a magyarság egészét érintették. Nem csoda és nem véletlen, hogy társadalmi állásra, politikai szimpátiára és felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül elutasította a békediktátumot az egész magyar társadalom. Konzervatívok és liberálisok, keresztények, keresztyének és zsidók, szegények és gazdagok fogadták el a korszak általánossá vált jelszavát: Nem, nem soha! Azaz nem, nem és soha nem fogadja el a magyarság a trianoni megaláztatást, az ország addig nem látott megcsonkítását, több mint három millió magyar kisebbségi sorsba taszítását. Trianon – ez a Párizs melletti Versailles-ban található kastély (abból is a nagyobb) – örökre beírta magát a magyar történelembe, a magyar szívekbe. Több mint kilenc évtizeddel a tragikus szerződés aláírása után is emlékeznünk és emlékeztetnünk kell arra, hogy a magyarság ezen XX. századi tragédiája napjaikig hat. Az egykoron elcsatolt területeken az elmúlt néhány évtizedben rohamosan csökken a magyarság lélekszáma, a beolvadás végleges megsemmisüléssel fenyeget, a magyar múlt emlékei eltűnnek, és új történelmet írnak, amelyből bennünket kiírnak. Ha többért nem is, de ezért emlékeznünk és emlékeztetnünk kell magunkat és másokat is a múltra. A múltra, amely a miénk (is) volt, és amelynek megtartása a jövőnk záloga is lehet, mert múlt nélkül nem létezik sem jelen sem jövő. Nekünk, magyaroknak pedig a múltunk, a jelenünk és a jövőnk is fontos és meghatározó. Ne vegye el tőlünk azt se Trianon, se a felejtés, se más. S mivel lehet azt megtartani? Talán Juhász Gyula fejezte ki legszebben a Trianonról írt versében, amikor azt írta: "Nem kell beszélni róla sohasem, de mindig, mindig gondoljunk reá." Tegyük most mi is ezt, valamennyien magyarok, éljünk is a világ bármely pontján, közös múltunk szomorú emlékezetű történésének napján, amely mára Nemzeti Összetartozás Napjává nemesedett, és szétszakíttatásunkban fejezi ki a remélt együvé tartozást. Szakály Sándor történész
A délvidéki magyar színjátszás kiválósága, Karna Margit, elhunyt
Életének 82. évében elhunyt Karna Margit, a vajdasági magyar színjátszás nagyasszonya, “a szép beszéd királynője”.
Karna Margit Kishegyesen született. Pályáját a topolyai járási magyar színházánál kezdte 1949-ben, amely utazó társulatként működött. Elvitte a művészetet Vajdaság szinte minden magyarlakta településére. Tíz évvel később, amikor egy tollvonással megszüntették a topolyai színházat, a szabadkai Népszínházhoz szerződött, és 1988-ig - nyugdíjba vonulásáig - a színház egyik meghatározó egyénisége volt.
Sokszínű, lefegyverző technikájú alakításával számtalan előadást tett igazán emlékezetessé. A „szép beszéd királynőjének” is nevezett Karna Margit Életjel-esteken, iskolákban és különböző rendezvényeken is népszerűsítette a magyar kultúrát.
Pályája során számos elismerésben részesült. Többek között a Szerbiai Drámaművészek Szövetségétől színészi díjakat és elismerő oklevelet, a vajdasági színházi találkozókon számos színészi díjat kapott.
Elismerésben részesült a III. Pécsi Országos Színházi Találkozón. Megkapta a Színikritikusok díját Budapesten valamint a 2003-ban Kisvárdán megrendezett Határon Túli Magyar Színházak fesztiválján az Életmű Díjat. Tavaly a Külhoni Magyarságért Díj egyik kitüntetettje volt.
Karna Margit halála alkalmából gyászülést tartottak a szabadkai Városháza dísztermében.
Vajdaság Ma
Újra látogatható a Jézus-kápolna Székelyudvarhelyen
Hosszú idő után ismét látogatható a Jézus-kápolna Székelyudvarhelyen. Az ásatás után új téglapadlózatot kapott a kápolna belseje, kisebb-nagyobb állagmegőrzési munkákat is végeztek. Az épület készen áll arra, hogy újabb falkutatások után egy teljes restauráláson és konzerváláson essen át. Május 17-én délután került sor arra a kiállításmegnyitóval egybekötött ünnepélyes átadóra, amelyen a Haáz Rezső Múzeum átvette a Szent Miklós-hegyi Római Katolikus Plébánia tulajdonában levő épületegyüttest – a kápolnát magát, a hozzá tartozó szolgálati épületet, a kőkerítést és a telket, amelyet a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány segítségével és kaláka szervezésével sikerült a közelmúltban megtisztítani és rendezni. A kiállítást Sófalvi András régész készítette, amely képpel gazdagon illusztrált pannókból áll, s bemutatja a kápolna történetét. Főtisztelendő Mátyás Károly főesperes-plébános rövid áhítat után megáldotta és megszentelte az épületet. szekelyhon.ro
Szeretném a magyarság figyelmét az élet felé fordítani
Szeretném a magyarság figyelmét az élet felé fordítani. A gyermeki élet pedig maga a csoda. Minden gyermek üzenet az emberiség számára: Isten szeret bennünket. Gyermeket nevelni – Istennel való találkozás. Jézus azt mondta: aki egyetlent is befogad a legkisebbek közül, engem fogad be.
Böjte Csaba
Mága Zoltán - Ifjú Mága Zoltán - Székely Himnusz - VIDEÓ!
Kattint a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=axvi_ZdArmk
A kényelmes napokról nekünk le kell mondanunk
A vállainkra nehezedő szerep nagy és felelősségteljes, de úgy becsülnek meg, s az idők mérlegén annyit nyomunk, amennyi értéket önmagunkban, magatartásunkban, feladataink teljesítésében felmutatunk.
A saját sorsunkat magunk kovácsoljuk, az élettől annyi kegyre számíthatunk, amennyit tőle makacs kitartással, megbonthatatlan összefogással, céltudatos és szívós munkával kikényszerítünk.
A kényelmes napokról nekünk le kell mondanunk: harcok idején, történelmi fordulóban, eszmék és népek elkeseredett mérkőzésekor születtünk, de a nagy időkhöz nagy nemzedék kell, s megéri, hogy a szerepet vállaljuk, összefogjunk, mint még soha, s a nyomasztó jelenben is tántoríthatatlan bizalommal dolgozzunk és mindent megtegyünk a szent célért, azokért, akik utánunk következnek.
Templom és iskola - 1939
Márton Áron (1896-1980) - az erdélyi katolikus egyház püspöke
Az EP is beismerte: alapjogok sérülnek Szlovákiában
Az EP petíciós bizottsága napirenden tartja azt a petíciót, amely a szlovák állampolgársági törvény azon rendelkezését kifogásolja, amely szerint elveszíti a szlovák állampolgárságát az, aki felveszi egy másik országét. A bizottság tovább foglalkozik azzal beadvánnyal is, amely a Benes-dekrétumok sérthetetlenségét kimondó 2007-es szlovák parlamenti határozat miatt született – jelentette be a bizottság hétfői zárt ülését követően Hankiss Ágnes, a testület fideszes tagja.
A politikus úgy fogalmazott, hogy sikerült időt nyerni, a testület ugyanis úgy döntött, mindaddig napirenden tartja a kérdést, amíg a szlovák alkotmánybíróság nem dönt az ügyben. Azt ugyanis a szlovák alaptörvény is kimondja, hogy akarata ellenére senkit nem lehet megfosztani szlovák állampolgárságától.
Ez a „brutalitás” emberi alapjogokat sért
A szlovák fél a vitában azt hangsúlyozta, hogy az uniónak ebbe nincs beleszólása, az állampolgárság szabályozása tagállami hatáskör. Ezt Hankiss sem vitatta, de elmondta, hogy az a „brutalitás”, amellyel a törvényt az érintetteteken végrehajtják, az már nem tagállami hatáskör, ez ugyanis emberi alapjogokat sért, ami szerinte nagyon is uniós kompetencia.
A petíciót jegyző Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke úgy vélekedett, hogy a mai a felvidéki magyarság napja Brüsszelben, mert mind a Benes-dekrétumok sérthetetlenségét kimondó pozsonyi parlamenti határozat, mind az állampolgársági törvény ügyében beadott petíció napirenden maradt. Ez olyan siker, ami talán a szlovákokat is elgondolkodtatja – fogalmazott a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke.
Árt Szlovákia image-ének és gazdaságának
Gubík László, akit megfosztottak szlovák állampolgárságától, elmondta: 2011 nyarán vette fel a magyar állampolgárságot, és azóta jogi értelemben bevándorlóként él szülőföldjén. Úgy vélekedett, hogy a kérdés rendezése Szlovákia érdeke is. Szlovákiának ugyanis szerinte nem érdeke, hogy elveszítsen munkavállalókat, tehetséges fiatalokat, értelmiségieket, adófizetőket.
„Ez nem tesz jót sem Szlovákia image-ének, sem Szlovákia gazdaságának. Ez nem csak szlovák–magyar kérdés” – hangsúlyozta Gubík.
Tőkés László, egykori királyhágómelléki református püspök úgy vélekedett, hogy a szlovák törvény egyértelműen a magyarok ellen irányul. Elmondta, hogy az ülésen egyfajta egyensúlyozási törekvést vélt érzékelni. „Valahol érzékelik az Európai Parlamentben, hogy túlságosan messze mentek el a Magyarország elleni eljárásmódban” – hangsúlyozta az erdélyi magyar politikus, aki szerint például az Európai Bizottság alapjogi biztosa nem törődik a külhoni magyar kisebbségekkel, miközben a magyarországi kisebbségek miatt aggodalmát fejezi ki.
Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke is eljött a bizottsági ülésre Brüsszelbe, bár a zárt ülést végül nem követhette figyelemmel a teremben. A pártelnök úgy véli, a petíciós bizottság döntése a szlovák alkotmánybíróság döntését is felgyorsíthatja, sőt, akár annak kereteit is meghatározhatja.
„Szlovákiának döntenie kell, hogy ezt a kérdést megoldja az alkotmány értelmében civilizált módon, vagy ezt a vitát, veszekedést továbbra is folytatni akarja európai színtéren” – húzta alá a jelenleg parlamenten kívüli párt vezetője.
„Sikerült a teljes nemzetközi nyomás és az összeurópai pártpolitikai összefogás ellenére áterőltetni a bizottságon azt az álláspontot, hogy kérjük fel az Európai Parlament jogi bizottságát, hogy jogi aspektusokból vizsgálja meg az ügyet” – mondta el Bagó Zoltán, aki abszolút sikerként értékelte a bizottság döntését.
MTI
A kolozsvári Szabó Ábel fotószerű festményei
Szabó Ábel kolozsvári származású képzőművész egyéni tárlatát nyitották meg a csíkszeredai Pál Aukciósház és Galériában.
„Szabó Ábel a fotórealizmus európai hagyományaihoz kapcsolódva, jól kiválasztott helyszíni fotók alapján készíti alkotásait, de nem vetítő segítségével, hanem elmélyülten, akadémikus módon.
Azt hiszem, ebben is rejlik képeinek nagyszerűsége. Jellegzetesen nagyvárosi, oxigénhiányos levegőt árasztanak a képek. Tárgyilagos közléssel, hideg, elidegenítő távolságtartással létrehozott kompozíciók.
Mintha turistaként bámészkodnánk, miközben ez a környezet életünk tere, tele idegenséggel, málladozó falakkal, a múlt rozsdásodó relikviáival. És nincs perspektíva, illetve ha időnként van is, nem túl biztató.
Szabó Ábel nem ódzkodik a társadalmi üzenetektől, tényszerűen, közvetlen módon, ugyanakkor nyersen és éles látóan mutatja meg környezetét” – emelte ki a tárlatot megnyitó Túros Eszter művészettörténész.
szekelyhon.ro, Patrióta Európa Mozgalom