Kottatár készül a szentegyházi Gyermekfilharmónia által játszott művekből

                      Kottatárat ad ki az erdélyi szentegyházi Gyermekfilharmónia azokból a művekből, amelyeket az elmúlt 31 évben játszott az együttes. Az anyag rendszerezése négy évvel ezelőtt kezdődött el, összegyűjtötték a régi zenekari kéziratokat, így összesen 160 zenekari feldolgozást rendszereznek öt füzetbe, amelyek karácsonyi énekeket, 1848-as dalokat és katonaénekeket, magyar népdalfeldogozásokat, más népek dalait, valamint klasszikus közkedvelt műveket tartalmaznak . Haáz Sándor, a Gyermekfilharmónia alapítója és vezetője elmondta, hogy várhatóan már szeptemberben kaphatók lesznek a csíkszeredai és székelyudvarhelyi könyvüzletekben a kottatárak. A kiadványok megjelentetése segíti a filharmónia működését is, hiszen a gyerekek immár nyomtatott kottákból tanulhatnak. A gyermekénekkarból és zenekarból álló intézmény 1982-ben alakult. A koncerteken általában székely népviseletbe öltözve lép fel a száztagú énekkar és a mintegy negyven tagot számláló zenekar. MTI, Patrióta Európa Mozgalom, erdely.ma  

A Fidesz szerint kizárt az érdemi visszaélés a voksolás során - elkezdődött azoknak a határon túli magyaroknak a választási regisztrációja, akiknek nincs magyarországi állandó lakóhelyük

                            A választási eljárási törvényben rögzített biztonsági garanciák kizárják az olyan választási csalásokat, amelyek érdemben befolyásolhatnák a szavazás eredményét - véli a Fidesz Az Alkotmánybíróság januári döntésével egyértelművé tette, hogy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok esetén a regisztráció elengedhetetlen feltétele a választójog gyakorlásának. A határon túli magyarok választási részvétele biztosítja a nemzet határokon átívelő újraegyesítésének történelmi lehetőségét. A baloldal a saját szégyenteljes, 2004. december 5-i örökségét (kettős állampolgárságról tartott népszavazás) eleveníti fel azzal, hogy választási csalás potenciális elkövetőjeként tekint a határon túli magyarságra. Patrióta Európa Mozgalom

Ponta keményen lecsapna Tőkésre - Bukarestben megijedtek Tőkés szavaitól

                                Nemcsak sértők, hanem büntetendők is Tőkés László európai parlamenti képviselő kijelentései – mondta Victor Ponta román kormányfő kedden, Tőkés Lászlónak a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen elhangzott beszédére utalva. Ponta a keddi kormányülés elején, a sajtó jelenlétében köszönetet mondott a külügyminiszternek, amiért a tárca állást foglalt „Tőkés úr és más urak” kijelentéseivel kapcsolatban. „Sajnálom, hogy Romániának nincs olyan elnöke, aki ellátná alkotmányos feladatait, és állást foglalna, amikor Románia területi épségét és függetlenségét éri támadás, ezért kérem, tegye meg ön” – mondta Ponta a külügyminiszterhez intézve szavait. Felkérte a tárca vezetőjét, hogy tájékoztassa az európai intézményeket valahányszor EP-képviselők, vagy más államok tisztségviselői a román nemzeti és európai érdekekkel ellentétes javaslatokat tesznek.   Megijedtek Tőkés szavaitól Román jobb- és baloldali politikusok, valamint politikai elemzők egyaránt bírálták Tőkés Lászlót. A román sajtóban nagy visszhangot kapott Tőkés azon javaslata, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi státust” az erdélyiek felett úgy, mint Ausztria Dél-Tirol felett. „Tőkés és a többiek kijelentései szerintem nemcsak sértők, hanem a büntető törvénykönyvet is sértik. Talán akad majd valaki – nem mi, mert az igazságszolgáltatás független –, aki utánanéz, hogy miként történhetnek ilyen dolgok egy magára adó európai országban” – jelentette ki a román miniszterelnök. Július 24-én a román külügyminisztérium közleményében egy „romániai szuverén folyamatba” való beavatkozásnak minősítette egyes – meg nem nevezett – magyarországi politikusoknak a romániai közigazgatási átszervezés kapcsán tett kijelentéseit. Július 23. és 28. között a székelyföldi Tusnádfürdőn rendezték meg a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, amelyen több magyarországi és erdélyi politikus bírálta azt a bukaresti közigazgatási átszervezési tervet, amely a Székelyföldet, az ott élők akarata ellenére, román többségű régióba olvasztaná be. MTI, mno.hu

Árpád-kori templomaink - Szent István-kápolna - Felső-Háromszék oltárhegyén - Perkő-tető - Kézdiszentlélek Székelyföld - Erdély

                        A 719 méter tengerszint feletti magasságú Perkő-tető a nyugatról a Bodoki-havasok és a Kászon-patak völgye, északról a Csíki-havasok és az Úz folyó völgye, keletről a Nemere-hegység és a Lassúág-patak völgye, délről a Háromszéki-medence által határolt Répát-hegység legdélibb nyúlványa, Felső-Háromszék oltárhegye. A hegyről rálátás nyílik az egész Háromszéki-medencére, a Csíki- és a Bodoki-havasokra. A hagyomány szerint a tetőn mondtak ítéletet Kézdiszék népe peres ügyeiben, innen eredhet a Perkő elnevezés. A tetőn álló 13. századi római katolikus Szent István-kápolna, mely a tatárjáráskor elpusztított Szentlélek várának helyén épült, a háromszékiek leghíresebb műemlék búcsújáró helye augusztus 20-án, Szent István király napján.  Patrióta Európa Mozgalom

Kovács András: Ez véget vethet a bukaresti gyarmatosításnak - A Kárpát-medence tündérkertje, Erdély nem Bukarest gyarmata

                          A hétvégi erdélyi autonómiatüntetés abból a szempontból elérte a célját, hogy végre konkrétan, közérthetően megfogalmazta a mozgalom szándékait és jelmondatát – állapította meg a Mensura Transylvanica (MT) erdélyi politikaelemző intézet. Úgy látják, hogy egy esetleges polgári engedetlenségi mozgalom eredményesebb lehet, mivel így a világ is felfigyelhetne az erdélyi és partiumi helyzetre. A szervezők szerint mintegy tízezren tüntettek Erdély és Partium 119 helyszínén július 20-án este a kormány régiósítási terve ellen, a történelmi régiók és az autonómia mellett az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezésére. A szervezők valamennyi helyszínen felolvasták a tüntetés kiáltványát, amely a történelmi régiók visszaállításáért száll síkra. „A Kárpát-medence tündérkertje, Erdély nem Bukarest gyarmata” – áll a szövegben, amely arra figyelmeztet, a Bukarest által kikényszerített régiósításnak nemcsak a magyarok, hanem az erdélyi románok is vesztesei lesznek. A Mensura Transylvanica politikaelemző központ szerint az, hogy a tízezer résztvevő sok vagy kevés, relatív. Ahhoz képest, hogy milyen fontos ügyről van szó, illetve ahhoz mérten, hogy senkinek sem kellett több száz kilométert utaznia, lehetne nagyobb is. Ahhoz képest viszont, hogy egy igazi nyári nap estéjén, július 20-án nyolc órától, a szabadságolások és a hétvégi grillezések, túrák időszakában hívták tüntetni az embereket, nem annyira rossz arány – tették hozzá. Az MT úgy látja, a megmozdulás részben újat is tudott mondani, hiszen a helyszíneken felolvasott kiáltvány meglehetősen világosan fogalmazza meg az erdélyi és partiumi magyar közösség autonómiát akaró részének álláspontját: Erdély nem gyarmat.   Románia gyarmatosítóként viselkedik A politikaelemző központ szerint bár a jelszó a magyar kormány IMF-fel és EU-val szembeni „szabadságharcának” jelmondatát (Nem leszünk gyarmat!) idézi, ebben az esetben sokkal helyénvalóbb. Akármilyen közhelyesen hangzik is, Románia amióta csak megszerezte Erdélyt, gyarmatosítóként viselkedik. Előbb csak a hivatalokat, majd a települések lakosságát töltötte fel a Kárpátokon túlról „importált” személyekkel, miközben a térségből befolyó adók jelentős részét Bukarest és a Kárpátokon túli megyék élik fel – olvasható a tanulmányban. Ezért cserébe Bukarest időről időre abban a „kegyben” részesíti Erdélyt, hogy olyan közigazgatási reformokat kényszerít rá, amelyek sok esetben fittyet hánynak a történelmi, kulturális és földrajzi hagyományokra, tényekre. Ilyen volt az 1968-as megyésítés – melynek során megszüntették a Magyar Autonóm Tartományt –, de még annál is károsabbnak ígérkezik a jelenlegi USL-kormány által tervezett régiósítás, amelyben a Székelyföld szétszabdalását s a székely és a partiumi magyarlakta megyék nagyobb, román tömbbe való beolvasztását tervezik – állapította meg az MT.   Központosítás zajlik Ebben a helyzetben valóban indokolt a „Nem leszünk gyarmat!” jelszó alkalmazása, már csak azért is, mert a bukaresti hatalom a jelek szerint meglehetősen lekezelően bánik az itteniekkel – olvasható a tanulmányban. „Liviu Dragnea közigazgatásért felelős miniszterelnök-helyettes – miközben az EMNP-vel szemben az RMDSZ »higgadtságát« dicsérte, amivel bizonyára többet ártott a szövetségnek, mint amennyit használt – amolyan igazi, »felvilágosult« jakobinus gőggel próbálta meg úgy beállítani a helyzetet, mintha Bukarest csak jót akarna a székelyföldieknek, akiknek meg kell érteniük, hogy a legfontosabb közös érdekük a fejlődés.” Az MT úgy látja, a helyiek tudják a lehető legjobban, hogy fejleszteni kell a régiót – csakhogy azt szeretnék, ha Bukarest nem önkényesen, a kormányhivatalok illetékeseinek irodájában kidolgozott, a valósággal köszönő viszonyban sem levő tervek alapján, hanem a helyiek kívánságait és igényeit figyelembe véve akarna fejleszteni. A jelenlegi hatalom célja azonban a jelek szerint egyáltalán nem ez. A decentralizáció jelszavával csak a központosítást növelik, hiszen a tervezett régiókkal csak újabb bürokratikus szintet iktatnának be a megyék és a kormány közé. A mostani tüntetés a politikaelemző központ szerint abból a szempontból elérte a célját, hogy végre konkrétan, közérthetően megfogalmazta a mozgalom szándékait és jelmondatát. A kilátásba helyezett polgári engedetlenségi mozgalom már ütősebb lehet, amennyiben Bukarest az eddigi arroganciával viszonyul a célokhoz. Csak arra kell odafigyelni, hogy az akciót a lehető legszélesebb magyar összefogással valósítsák meg. Egy ilyen mozgalom ugyanis – amennyiben kellően széles és hatékony – immár a világ figyelmét is ráirányíthatja az erdélyi és partiumi magyarság jogköveteléseire – zárul az elemzés. Kovács András mno.hu  

Berényi: Ki kell irtani a „szlovmagy” identitást – nem vagyunk szlovmagyarok, hanem magyarok vagyunk!

                          Nemzetpolitikai kérdésekről, Magyarország új alaptörvényéről és a felvidéki magyarság lehetséges kitörési pontjairól folytatott eszmecserét Kövér László házelnök és Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke a felvidéki magyarság egyik legnagyobb nyári rendezvényén, az I. Martosi Szabadegyetem keretén belül. Kövér László, az Országgyűlés elnöke a beszélgetés kezdetén azt hangoztatta: a nemzetpolitika megvalósítása terén ma nehezebb a helyzet, mint 20 éve volt. Rámutatott: korábban abban reménykedtek, hogy az anyaország és a többi olyan ország között, ahol magyar kisebbség él, intenzívebb lesz a kapcsolat a korábbinál, ugyanakkor az azóta történtek lerombolták ezeket a reményeket. „Zordabb lett a nemzetközi környezet” – szögezte le Kövér László, aki szerint ez összefügg a Magyarország által folytatott gazdasági szabadságharccal. Magyarország új alkotmánya kapcsán a házelnök emlékeztetett: a jelenlegi alaptörvény alapján Magyarország ellen számos támadás indult, ennek ellenére annak elfogadása több szempontból is jelentős előrelépésnek értékelhető. Rámutatott: az új alaptörvénynek nemzetpolitikai szempontból is jelentős hozadékai vannak, hiszen az a korábbi alkotmányoktól eltérően nem tesz minőségi különbséget magyar állampolgárok között, mivel mindegyiküknek megadja a szavazati jogot. Berényi József, az MKP elnöke arról beszélt: az elmúlt néhány év során megmutatkozott, hogy Közép-Európán belül Szlovákiában a legkevésbé toleráns a magyarok iránt a hatalom. „Óriási a bizalmatlanság a magyarsággal és Magyarországgal szemben” – hangsúlyozta. Hozzátette: a jelenségen nem változtat az sem, hogy „papíron jól működik a szlovák–magyarság partnerség”. Berényi szerint ugyanakkor a Kárpát-medence régiójában akad kedvező példa is, ilyennek jelölte azt is, hogy Csehország nemrégiben egy törvénymódosítás elfogadásával lehetővé tette polgárai számára a kettős állampolgárság megszerzését. A felvidéki magyar párt elnöke beszámolt arról, hogy az elmúlt években egy sajnálatos jelenség ütötte fel a fejét a Felvidéken, szerinte ez az úgynevezett „szlovmagy identitás” (szlovák–magyar vegyes identitás), amelynek esetleges terjedése egyértelműen az önfeladás útjának veszélyét hordozza magában. „A szlovmagy identitás vírusa már néhány éve jelen van, ezt a vírust jó lenne kiirtani” – fogalmazott. Hozzátette: „Akik azt hiszik, létezhet a szlovmagy identitás, azoknak azt üzenem, nem vagyunk szlovmagyarok, hanem magyarok vagyunk!”  MTI, MNO, Patrióta Európa Mozgalom

Szepesi vára és környéke - Felvidék

                        A szepesi vár  4 hektáros (41 426 m²) kiterjedésével Közép-Európa legnagyobb vára. A vár és a társított kulturális emlékművei (Szepeshely, Szepesváralja, Zsigra) együttesen a Világörökség részei.

Lóhavasi-vízesés - Borsafürdő - Radnai-havasok - Erdély

                                          A Lóhavasi vízesés a Radnai-havasok egy északra tartó völgyében zúdul le, a Gonoszkő északi oldalán . Vízhozama nagyon változó, tavaszi hóolvadás idején igen bővizű. A vízesést legkönnyebben Borsafüred felől lehet megközelíteni.

Radnai-havasok - Erdély

                            A Keleti-Kárpátok északi csoportjához tartozó masszívum 50 km hosszú és 30-40 km széles, legmagasabb csúcsa a 2303 méter magas Köves-havas. Ezen kívül még  öt csúcs magassága haladja meg a 2200 métert (Ünőkő, Kis-Ünőkő, Rebra, Kis-Rebra és Grohotu), és hat további csúcs magassága van 2100 méter fölött. Alpesi jellegét a gleccservölgyek, tengerszemek sokasága fokozza. A legnagyobb területű tengerszem a Nagy-Lála, mely 0,56 hektár kiterjedésű és 1,6 méter mély. A gyors, hegyi patakok vize helyenként merész vízeséseken hull alá, megtörve a sziklákon. A legszebb és legismertebb a Ló-havasi-vízesés, mely 80 méteres magasságával Erdély egyik legnagyobb vízesése. A hegység barlangokban is gazdag, itt van Erdély legmélyebb barlangja, a Forrás barlang, amely 479 méterre nyúlik le a felszín alá. A Radnai-havasok egyik fő vonzereje, hogy viszonylag kevesen ismerik, napokig barangolhatunk, anélkül, hogy emberrel találkozzunk.

Páll Lajos (1938-2012) - Önarckép - Korond - Erdély