Jaj annak, akit sorsa kiszakít
"Jaj annak, akit sorsa kiszakít hazájából, anyanyelvéből, de ezerszer jaj annak, aki kész feledni mindkettőt; mert új hazát s új anyanyelvet cserébe nem ád a másik ország, ahol élsz s az új nyelv, bárhogy betölti mindennapjaid! Míg neved magyar, idegen maradsz, míg múltad magyar, idegen maradsz, bárhova vet a sorsod!" Sulyok Vince (Ménfő, 1932– Oslo, 2009) - könyvtáros, költő, író, műfordító 1957-ben Jugoszláviába, majd onnan Norvégiába emigrált
Híres nők a magyar történelemben – Petrőczy Kata Szidónia
Petrőczy Kata Szidónia (Kaszavár - Felvidék 1658 – Beregszentmiklós - Kárpátalja1708) - a magyar barokk első ismert költőnője, a kegyességi próza alkotója, a pietizmus hazai képviselője.
Protestáns (evangélikus) családból származott. Édesanyja Thököly Imre fejedelem nagynénje volt. Testvérbátyja ifjabb Petrőczy István Thököly Imre egyik legnagyobb hadvezére volt, aki Thökölyt török száműzetésébe két évtizedre elkísérte,majd azután II. Rákóczi Ferenc tábornokaként tért vissza, és Szenátusának is tagja lett.
Családja Erdélybe menekülésekor Petrőczy Kata Szidónia 1681. július-augusztus körül feleségül ment a református Petrovinai Pekry Lőrinchez, Bethlen Miklós féltestvéréhez. Öt lányuk született.
Versei a magyarózdi kastélyban maradtak fenn, nagyrészt saját kézírásával, összesen 45 darab. B. Radák Istvánné, Rhédey Klára fedezte fel, majd Thaly Kálmán lemásolta, ismertette s legnagyobb részét a költőnő életrajzával együtt közölte az Athenaeumban.
Veres Pálné, (született: Beniczky Hermin - 1815–1895) - az iskolaalapítás magyar nagyasszonya, az Országos Nőképző Egyesület alapítója
"Amilyen a nő, olyan a család, amilyen a család, olyan az egész társadalom."
Veres Pálné - (született: Beniczky Hermin - 1815–1895) - az iskolaalapítás magyar nagyasszonya, az Országos Nőképző Egyesület alapítója
Megtanultam megelégedni azzal, amit a sors számomra juttatott
"Megtanultam megelégedni azzal, amit a sors számomra juttatott: az egészséget, a családomat és az Úristennek azt a sok-sok szépségét, amit az emberek nem tudnak elrontani és megcsúfolni, s ami ingyen ajándékként jut minden embernek, csak a szemét kell kinyitni a látásra, fülét a hallásra és lelkét a befogadásra."
Kós Károly (1883-1977) - erdélyi építész, író és szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus
Az RMDSZ kollaboráns vezetésének a figyelmébe ajánljuk e sorokat - azoknak, akik a legnagyobb magyargyűlölőkkel szövetkeznek, működnek együtt, elárulva az eredeti célt, a magyarság megmentését
"Kérem azért az én Istenemet hívő, igaz hittel, hogy áldja meg maradékimat, kik szeretni fogják és meg is tartják ezt a kis világot itt a nagy hegyek között, és kérem az én Istenemet, hogy nehéz kezével sújtson le azokra, akik megunják és elprédálják otthonukat, földjüket, apáik szeretetét."
Kós Károly (1883-1977) - építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus
Az égben a haza szabadítóinak van a legnagyobb becsülete
"Az égben a haza szabadítóinak van a legnagyobb becsülete."
Hunyadi Mátyás (1443-1490) - magyar király
Európát megvédő vár a Duna és a Száva összefolyásánál - Nándorfehérvár - Délvidék
A török szinte feltartóztathatatlanul nyomult előre 1456-ban, de Nándorfehérvárnál Hunyadi János serege és Kapisztrán János keresztesei 1456. július 22-én hatalmas vereséget mértek rá.
A nándorfehérvári győzelem megtörte a török terjeszkedés lendületét, hiszen Magyarország ellen hat és fél évtizeden keresztül nem vezetett a szultán hadjáratot.
A csatában történt a legendás, önfeláldozó egyéni hazafias hőstett:
az egyik bástyán a törökök megvetették a lábukat, és az egyik termetes janicsár zászlót emelt a magasba.
A látvány feltüzelte a törököket, és a védők tudták, hogy a zászló nem maradhat a bástyán.
Dugovics Titusz, a vas megyei vitéz rohant a zászlótartóra, de amikor megérezte, hogy nem bírhat vele, inkább átkarolta, és vele együtt a mélybe vetette magát.
fotón: Wagner Sándor (1838-1919) - Dugovics Titusz önfeláldozása - Nándorfehérvár
A leghordozhatóbb haza kétségtelenül az anyanyelv
"A leghordozhatóbb haza kétségtelenül az anyanyelv."
Lászlóffy Aladár (1937-2009) - költő, író, műfordító, szerkesztő
Világraszóló magyar teljesítmények - Masat–1 - magyar műhold
A Masat–1 (a Magyar és satellite szavakból képzett szó - ejtsd: maszat) az első teljesen magyar építésű műhold. A mintegy 1 kilogramm tömegű, 10 centiméter élhosszú kocka formájú technológiai pikoműholdat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fejlesztették. Magyar idő szerint 2012. február 13-án 11 órakor indították útnak, több más hold társaságában, az ESA új Vega hordozórakétájának első küldetésén, a Francia Guyana-i Kourou melletti űrközpontból. A műholdon helyet kapott egy VGA-felbontású kamera is.
A cél az volt, hogy egy 10 cm-es élhosszúságú kockába integráljanak egy olyan 1 kg tömegű rendszert, mely képes túlélni a felbocsátáskori rázkódást, alkalmazkodik a szélsőséges környezethez (pl. széles hőmérsékleti tartomány, vákuum), a Földtől 2000 km magasságban legalább 3 hétig képes működni és folyamatosan kommunikálni a földi vezérlőállomással.
Az utolsó pillanatban kiderült, hogy még van hely egy kis tömegű kamera elhelyezésére a műholdban Miután a műhold elvégezte alapfeladatait és sikerrel átvészelte a 2012 március eleji napvihart, az üzemelő csapat elkészítette az első sikeres képeket a Földről.
A kis magyar műhold sokszorosan túlteljesíti a konstruktőrök legmerészebb álmait is: a mai napig működik, és szolgáltatja a földi központnak a legkülönfélébb tudományokban felhasználható adatokat.
Wass Albert gondolata a választások előtti napokban kimondottan aktuális - aktuális, amikor a "kizsákmányolóink" vissza szeretnének lopózni a hatalomba
"Cseréljük föl kizsákmányolóink erkölcsét a régi, jól bevált magyar erkölcsre, nyújtson valóban testvérkezet minden magyar minden magyarnak és az Úr-Isten erőt ad újra, hogy megszabadulhassunk a gonosztól és építhessünk együtt egy szabad és igaz új Magyarországot!"
Wass Albert (1908-1998) - író, költő