Ha nincs békénk, az azért van, mert elfelejtettük, hogy egymáshoz tartozunk
"Ha nincs békénk, az azért van, mert elfelejtettük, hogy egymáshoz tartozunk."
Kalkuttai Boldolog Teréz (1910-1997)
Történelmi pillanatnak lehettünk részesei mikor kilátástalannak tűnő problémáinak terhével, hosszú-hosszú évtizedeken át tartó, a közönyös kívülálló szemlélő szerepéből kilépve, újra felismerte a nemzet, hogy érdekeiért, értékeiért, családjaiért rajta kívül az égadta világon senki, és semmi nem fog kiállni, problémáit rajta kívül senki nem fogja orvosolni, megoldani - sebeit senki nem fogja begyógyítani.
Előbb a kétharmados felhatalmazást, mint tényt - majd magát az országot, és ezt a kétharmados felhatalmazást létrehozó magyar nemzetet ért aljasságokat érzékelve, értékelve, ellentmondást nem tűrő elhatározottsággal mutatta meg a magyar nép - a Békemenet formájában is - hogy Magyarország sorsát az újra nemzetté kovácsolódott, szuverén állammal rendelkező magyarság kívánja irányítani, az általa megválasztott nemzeti érdekeket érvényesítő Országgyűlésén, és kormányán keresztül, és céljait illetően nem kíván engedni semmiféle belső illetve külső nyomásnak. Egyértelműen tudtára adtuk a világnak: nem kívánunk gyarmattá válni!
Mindehhez megvolt a kellő elhatározottságunk - és volt újra kovászunk is. A kovász neve pedig éppen a Kalkuttai Boldog Teréz által emlegetett egymáshoz tartozás érzése volt, amely hogyha létezik - márpedig a magyarság új erejének ez az alapja - csodákra képes egy nép.
Olyan csodákra, amely a tévedhetetlennek hirdetett közgazdaság tudományok, de még a matematika törvényeit is felülírja: ahol az egy meg egy, nem kettő, hanem annál lényegesen több. Különösen, ha milliók a résztvevői az egyenletnek.
Nem felejtettük el hát, hogy összetartozunk! Erőnk, az egészséges tudattal rendelkező nemzet ereje. És azért oly szikla szilárd - mert az egymás iránti szeretet és a béke pillérein nyugszik."
Mészáros László - Patrióta Európa Mozgalom alapítója, a Békemenet egyik főszervezője
Március 29-én - szombaton újra Békemenet Budapesten - Üzenet haza című versből - részlet
"Jön ezer új Kőmíves Kelemen,
ki nem hamuval és nem embervérrel
köti meg a békesség falát,
de szenteltvízzel és búzakenyérrel
és épít régi kőből új hazát."
Wass Albert (1908-1998) - író, költő
Március 29-én, szombat délután indul sorsdöntő útjára a Békemenet - készülődünk, szerveződünk
Eldőlt, hogy március 29-én, szombat délután indul sorsdöntő útjára a Békemenet: a választások sikeréért, tisztaságáért, a megkezdett út folytatásának jogáért, Magyarországért.
Utunk célja a Fidesz naggyűlése lesz, melyet a budapesti Hősök terén tartanak. A részletekről a menetet szervező Békemenet Magyarországért Egyesület nevében hétfőn sajtótájékoztatón számolunk be.
Ha egyetért céljainkkal, kérjük, erejéhez mérten támogassa egyesületünket, mely nem kért és nem is kapott állami támogatást, minden eddigi vállalkozását önerőből s a meneteken résztvevők áldozatvállalásával hajtotta végre.
Békemenet Magyarországért Egyesület elnöksége
(bekemenetegyesulet.hu)
Számlaszámunk:
MKB-Bank 10300002-10594364-49020014
De túl minden bún, minden szenvedésen
"De túl minden bún, minden szenvedésen,
Önérzetünket nem feledve mégsem,
Nagy szívvel, melyben nem apad a hűség,
Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség!"
Sajó Sándor (1868-1933) - költő, tanár, drámaíró
Éneklő pogány asszonyok dalolásából született...
"Éneklő pogány asszonyok dalolásából született a magyar nyelv. A csodaszarvas rázta le agancsával az erdő ékszereit, a piros bogyókat, hogy szép magyar szavak legyenek belőlük."
Krúdy Gyula (1878-1933) - író, hírlapíró
Egy hónappal a választások előtt különösen aktuális a Teleki gondolata - a nemzeti erők újbóli összefogásával a következő Orbán-kormány teljesen befejezheti a megkezdett valódi rendszerváltoztatást, és az ország véglegesen egy jó gazdasági, társadalmi pályára állhat végre
Kedves Barátaink!
Egy hónappal a választások előtt különösen aktuális a Teleki Pál gondolata - a nemzeti erők újbóli összefogásával a következő Orbán-kormány ugyanis teljesen befejezheti a megkezdett valódi rendszerváltoztatást, és az ország véglegesen egy jó gazdasági, társadalmi pályára állhat végre.
Amit 2010-ben közös nemzeti akarattal elkezdtünk. 2014-ben folytatnunk kell. Az asztalra csapunk, és azt mondjuk: "ha négy év alatt a csőd szélén tántorgott országunk sorsán ekkorát fordítottunk, a félúton csak nem állunk már meg!"
Barátsággal:
Mészáros László, a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
"Tudom, hogy a magyaroknak nehéz összetarást hirdetni. Mégis meg kell tennem ezt is.
Tehetem, mert bár nem visz rá a lázadó, büszke, egyéni természetünk, felbuzdulásunkban mégis mindig össze tudtunk fogni és ha ököllel az asztalra vágtunk, mondván: "most pedig ezt csináljuk", csodákat tudtunk művelni.
Most pedig olyan időket élünk, amikor mindnyájunknak az asztalra kell csapni, hogy "most pedig összefogunk"."
Teleki Pál - (1879-1941) - geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
Pongrátz Gergely (1932-2005) sírhelye az 56-os Kápolnában - Kiskunmajsa - Alföld
Pongrátz Gergely (Szamosújvár, 1932 - Kiskunmajsa, 2005) a Corvin közi legendás felkelőcsoport főparancsnoka az 1956-os forradalom idején.
Jaj annak, akit sorsa kiszakít
"Jaj annak, akit sorsa kiszakít hazájából, anyanyelvéből, de ezerszer jaj annak, aki kész feledni mindkettőt; mert új hazát s új anyanyelvet cserébe nem ád a másik ország, ahol élsz s az új nyelv, bárhogy betölti mindennapjaid! Míg neved magyar, idegen maradsz, míg múltad magyar, idegen maradsz, bárhova vet a sorsod!" Sulyok Vince (Ménfő, 1932– Oslo, 2009) - könyvtáros, költő, író, műfordító 1957-ben Jugoszláviába, majd onnan Norvégiába emigrált
Híres nők a magyar történelemben – Petrőczy Kata Szidónia
Petrőczy Kata Szidónia (Kaszavár - Felvidék 1658 – Beregszentmiklós - Kárpátalja1708) - a magyar barokk első ismert költőnője, a kegyességi próza alkotója, a pietizmus hazai képviselője.
Protestáns (evangélikus) családból származott. Édesanyja Thököly Imre fejedelem nagynénje volt. Testvérbátyja ifjabb Petrőczy István Thököly Imre egyik legnagyobb hadvezére volt, aki Thökölyt török száműzetésébe két évtizedre elkísérte,majd azután II. Rákóczi Ferenc tábornokaként tért vissza, és Szenátusának is tagja lett.
Családja Erdélybe menekülésekor Petrőczy Kata Szidónia 1681. július-augusztus körül feleségül ment a református Petrovinai Pekry Lőrinchez, Bethlen Miklós féltestvéréhez. Öt lányuk született.
Versei a magyarózdi kastélyban maradtak fenn, nagyrészt saját kézírásával, összesen 45 darab. B. Radák Istvánné, Rhédey Klára fedezte fel, majd Thaly Kálmán lemásolta, ismertette s legnagyobb részét a költőnő életrajzával együtt közölte az Athenaeumban.
Veres Pálné, (született: Beniczky Hermin - 1815–1895) - az iskolaalapítás magyar nagyasszonya, az Országos Nőképző Egyesület alapítója
"Amilyen a nő, olyan a család, amilyen a család, olyan az egész társadalom."
Veres Pálné - (született: Beniczky Hermin - 1815–1895) - az iskolaalapítás magyar nagyasszonya, az Országos Nőképző Egyesület alapítója