Kolozsvárott 23. alkalommal emlékezett a tragikus sorsú Szabédi Lászlóra az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület.
Szabédi László 1959. április 18-án Szamosfalva határában vonat elé vetette magát, öngyilkosságával tiltakozva a kolozsvári Bolyai Egyetem beolvasztása ellen. Fő művét A magyar nyelv őstörténete. A finnugor és az indoeurópai nyelvek közös eredetének bizonyítékai címmel egy évvel korábban fejezte be, ám ez csak 1974-ben jelenhetett meg.
Költőként is jelentős életművet hagyott hátra, számos folyóirat munkatársa volt, tanított a Bolyai Egyetemen is.
A Szabédi-nap a Lázár utca 30. szám alatt található Szabédi László-emlékház udvarán kezdődött koszorúzással, ahol Kántor Lajos irodalomtörténész mondott beszédet.
Az emléknap az Unitárius Püspökség dísztermében szervezett konferenciával folytatódott, ahol Pomogáts Béla irodalomtörténész, Kötő József színháztörténész és Bartha Katalin Ágnes levéltáros, a Szabédi-emlékház vezetője tartott előadást, Gálfalvi Zsolt és Kántor Lajos pedig „az időszerű Szabédiról" beszélgettek.
Az emléknap a kolozsvári Házsongárdi temetőben ért véget, ahol az egybegyűltek megkoszorúzzák Szabédi László sírját.
kronika.ro
“Talán eljön a pillanat, mikor elmondhatod, hogy az egészet akartad.
Az egészet, az igazit, nem a pótlékot, a hasonlót, a mellékeset: az egészet, a boldogságot és az igazat, az igazságot, akármilyen félelmes és földközeli.
Nem akartál az élet helyett valamit, ami csak hasonlít az életre, nem akartál lélek és betű helyett olyasmit, ami csak ügyes torzképe a léleknek és a betűnek; igazi nőket akartál szeretni, igazi könyveket akartál írni, igazi emberekkel akartál harcolni és megbékélni.
Az egészet akartad, nem valamilyen törlesztéses részletet. Vágyad nem teljesedett be. Elbuktál. De a földön és a sárban heverve, ledöfött harcos, dadogjad ezt:
'Legalább vágytam az egészre, legalább akartam az igazit, legalább ennyit értsetek és bocsássatok meg.' ”
Ég és Föld - részlet
Márai Sándor (Kassa, 1900 - San Diego, Kalifornia, USA, 1989) - író, költő, újságíró
kattints a VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=L-zUSxA9c60&feature=youtu.be
"Miből készült az anyag, melyet elszakítanak az emberek, mikor 'szakítanak'?
A magyar nyelv szavai pontosak, érzékletesek; belső és jelképes értelmükre érdemes mindig odafigyelni; tehát; két ember elválik egymástól, "szakítanak", s e pillanatokban csakugyan elszakad valamilyen finom huzal, fonál, érzésből, vonzalomból, ingerből, kíváncsiságból, szomorúságból, vágyból szőtt... asztrálszövet, mely eddig együtt tartotta őket.
Elszakadt, mert szakítottak, s most már nem tartja őket... Valahogy így szakadt el a Föld a Naptól, a Gondolat az Érzéstől s a végén Jancsi, Juliskától. Most bámulnak az égre, s azt hiszik, a szakítás magányügy. De ilyenkor a világűrben is történik valami."
Márai Sándor (1900-1989) - író, költő
"Szomorú, hogy a magyar népben az ősi bizalmatlanság teljesen indokolt."
Halász Margit (1964) - írónő
- A Német-Római császár kancellárja írta 1444-ben:
“Nagy hatalma van Magyarországnak és nagy az ereje, de ahhoz, hogy a törököt Európából kiűzhessék, sokkal nagyobbra lenne szükség.”
- V. Miklós pápa 1449-ben, majd III. Callixtus pápa 1455-ben “A Kereszténység védő pajzsa” címmel tüntette ki Magyarországot.
- II. Pius pápa Hunyadi János seregének világjelentőségű nándorfehérvári diadala után (1456) a következőket írta III. Frigyes császárhoz küldött levelében:
“Magyarország a kereszténység pajzsa és a nyugati civilizáció védője.”
Jól rendelték az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni.
Móricz Zsigmond (1879-1942) - író, újságíró, szerkesztő
"Aki elfoglalja Magyarországot, az ura az egész világnak." II. Murad szultán (1404-1451)
A Fidesz EP-listájának első 21 helyezettje:
1. Pelczné Gáll Ildikó
2. Szájer József
3. Tőkés László (Erdély, Partium, Máramaros, Bánság)
4. Deutsch Tamás
5. Gyürk András
6. Gál Kinga
7. Schöpflin György
8. Erdős Norbert
9. Kárpátalja - név még nincs
10. Vajdaság - név még nincs
11. Kósa Ádám
12. Hölvényi György
13. Dömötör Csaba
14. Hidvégi Balázs
15. Tóth Edina
16. Rákossy Balázs
17. Csóti György
18. Szemerkényi Réka
19. Király Nóra
20. Pálffy István
21. Felvidék - név még nincs
"A magyar a katasztrófák nemzete s hogy ennek ellenére mégis életben maradt, ez főképpen megújhodási képességének volt köszönhető."
Klebelsberg Kuno (1875-1932) - jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, belügy-, majd vallás- és közoktatási miniszter