"A trianoni béke csak néprajzi, sőt mondhatni nyelvészeti szempontok szerint húzta meg Kelet-Európában az államok új határait a történelmi mozzanatok teljes figyelmen kívül hagyásával.
Európának kétségtelenül bekövetkező jövő nagy válságaiban válik majd el, hogy például a cseh-tót-rutén kapcsolat, vagy a horvát-szerb-szlovén kapcsolat, mint lingvisztikai kötelék erősebbnek fog-e bizonyulni, mint amilyen a történeti kötelék volt, mely a régi Magyarország népeit egy egységes nemzetté összefűzte.
A mi sovinisztáink csak a történeti és közjogi kötelékeket látták, a trianoni államférfiak csak a néprajziakat és nyelvtaniakat.
A politika se nem história, se nem etnográfia, hanem eszméknek, szenvedélyeknek és érdekeknek eleven játéka, melyet Eötvös tisztán látott.
Nemzetiségi felfogásának nagyszerűsége abban áll, hogy a nagy problémának mind a két oldalát: a néprajzit és a történetit egyaránt áttekintette és koncepcióiban kombinálni tudta."
Parlamenti beszéd - 1925 - részlet
Klebelsberg Kuno (1875-1932) - jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatási miniszter
" A mindennapi kenyérnél is fontosabb a remény."
Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
"Hacsak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában megtalálja a valamikori játék hangulatát."
Sütő András (1927-2006) - író
"Az élet fő célja – tett; s tenni magában vagy másokkal együtt senkinek nem lehetetlen. Tehát tégy!"
Kölcsey Ferenc (1790-1838) - költő
"Ahol gyűlölet, pusztító indulat van, ott lehet ugyan, hogy igazság is van - de abból az igazságból én nem kérek. Az az igazság ugyanis olyan, mint az a leves, amely nagyon ízletes ugyan, de döglött legyek vannak benne." Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
"Az iskolának az a feladata, hogy a kérdezést természetes és leküzdhetetlen szokásunkká tegye." Örkény István (1912-1979) - író, drámaíró