Eötvös Károly (1842-1916) - politikus, ügyvéd, író, publicista

                              "S a nemzet gazdagságát nemcsak vagyonának ezermilliói, erejét nemcsak katonáinak százezrei teszik. Gazdagságának hatalmasabb és fenségesebb része múltjának dicsősége, hőseinek sokasága.És az az önérzet, amelyet ezek fénye költ ki s növel magasra és terebélyessé. Rengeteg erdő a nemzeti önbizalom, de a világosság nélkül, melyet az ősök dicső példáinak napfénye gerjeszt, elsárgul és elhervad az." Eötvös Károly (1842-1916) -  politikus, ügyvéd, író, publicista

Radnóti Miklós

                                „Ember vigyázz, figyeld meg jól világod: ez volt a múlt, emez a vad jelen, - hordozd szívedben. Éld e rossz világot és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte, hogy más legyen.” Radnóti Miklós (1909-1944) - költő

Csak éppen a világtörténelem folyását meghatározó globális hatalomnak egészen más az érdeke

                                "Ha egyszer eszébe jutna az embereknek, hogy világtörténelmet az összetartozandóság és nem az ellentétek alapján írjanak, ha ezt tanítanák az iskolákban, ha ezt éreznék az államférfiak és nem a pillanatnyi múlót, akkor könnyű feladat volna az embereket összehozni." Teleki Pál - (1879-1941) - geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök

Magyarország a mai népvándorlás idején ismét Európa védőbástyája lett – de mára mindezért nem elégszünk meg csupán a váll veregetéssel - tiszteletet és megbecsülést követelünk magunknak méltó szerepünkért

                    "Magyarország foglalja vissza helyét a nemzetek között, és legyen az, ami régente volt: Európa legbüszkébb védőbástyája." R. Backwill - angol politikai író  - 1841

Kölcsey Ferenc

                              "Szállj versenyre, magyar; s fog kelni körűled az élet." Versenyemlékek - részlet Kölcsey Ferenc (1790-1838) - költő, politikus és nyelvújító

Horthy Miklós köszöntője a szégyenletes nemzetvesztési kísérlet, a tanácsköztársaság bukását követő Budapestre történő bevonulásakor - rövid szöveg és VIDEÓ!

Szívből köszönöm szíves üdvözlő szavait. Mondhatom, nem vagyok abban a lelkiállapotban, hogy e percben megszokott frázisokat használjak, igazságérzetem azt parancsolja, hogy minden kertelés nélkül azt mondjam, amit e percben érzek. Mikor még távol voltunk innen, és csak a remény sugara pislogott lelkünkben, akkor — kimondom — gyűlöltük és átkoztuk Budapestet, mert nem azokat láttuk benne, akik szenvedtek, akik mártírok lettek, hanem az országnak itt összefolyt piszkát. Szerettük, becéztük ezt a várost, amely az elmúlt évben a nemzet megrontója lett. Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat. De minél jobban közeledtünk, annál jobban leolvadt szívünkről a jég, és készek vagyunk megbocsátani. Megbocsátunk akkor, hogy ha ez a megtévelyedett város visszatér megint a hazájához, szívéből, lelkéből szeretni fogja a rögöt, amelyben őseink csontjai porladoznak, szeretni azt a rögöt, amelyet verítékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, szeretni a koronát, a dupla keresztet. Katonáim, miután földjeikről betakarították Isten áldását, fegyvert vettek a kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt e hazában. Ezek a kezek nyitva állanak testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak, ha kell. Meg vagyok győződve róla, azaz úgy remélem, hogy erre nem fog sor kerülni, hanem ellenkezőleg, akik bűnösöknek érzik magukat, megtérnek, és hatványozott erõvel segítenek a nemzeti reményekben tündöklő Budapest felépítésében. A mártírokat, az itt sokat szenvedett véreinket meleg szeretettel öleljük szívünkhöz. Horthy Miklós beszéde 1919. november 16-án, a Budapestre való bevonulás alkalmával kattints a VIDEÓRA - és a képekre - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=u5UmS7E1o6U

Európát saját vesztébe sodró felelőtlen, önző politikai, gazdasági és kulturális hatalmasságok figyelmébe!

                            "A kereszténység nem mindenki számára kötelező hit ugyan, de mindenki számára erkölcsi és kulturális érték." Barankovics István (1906–1974) hírlapíró, kereszténydemokrata politikus

Ha az igazságot bántják, nem tudom elviselni

                                 

 

Ha engem bántanak, aránylag könnyen elviselem. Ha az igazságot bántják, nem tudom elviselni, személyemben vagyok érintve.

Hamvas Béla (Eperjes, 1897 – Budapest, 1968) -  író, filozófus

Sir John Bowring (1792-1872) – A magyar nyelvről

                            Sir John Bowring neves angol nyelvész és államférfi sok nyelvet beszélt, többek között magyarul is. Sok magyar költeményt fordított angolra, s egy irodalmi szöveggyűjteményt is kiadott. Könyvének előszavában a következőket írja: "A magyar nyelv távoli és magányos. Pontos megértéséhez más nyelvek tanulmányozása rendkívül csekély haszonnal jár. Lényegében saját öntőformájából került ki, kialakulása és felépítése bízvást oly korszakra tehető, amikor a mai európai nyelvek többsége vagy nem is létezett, vagy nem hatott a magyarlakta térségre."    

Orbán Viktor a Merkel-találkozó sajtótájékoztatóján mondta

                                  „Nem minden demokrácia szükségszerűen liberális, s ha valaki azt akarja mondani, hogy a demokrácia szükségszerűen liberális, az privilégiumot követel egy eszmerendszernek, amit nem adhatunk meg neki.” Orbán Viktor – Budapest – 2015.02.02