Cseh-tót kérdés nincs és, az nem más mint a csehek rablási vágya - Tisza István parlamenti hozzászólásából
"Sohasem voltunk a nemzetiségiek elnyomói. Le kell számolnunk az úgynevezett cseh-tót kérdéssel. Vakmerőbb hamisítást a történelem nem tud fölmutatni, mint a cseh-tót aspirációt.
Meg kell érteni, hogy cseh-tót kérdés nincs és, hogy az nem más mint a csehek rablási vágya. (Zajos helyeselés és taps a munkapárton.) Nekünk mindannyiunknak kötelességünk a felvilágosítás fegyverével élni. A nemzetiségeknek csak elenyésző kisebbsége az, amely szembe helyezkedik a nemzeti kerettel."
Tisza István (1861-1918) - politikus, miniszterelnök
A hazaáruló liberál-bolsevista magyarországi álbaloldal hazai és külhoni szereplésének margójára
Verje meg az Isten!
Verje meg az Isten,
Veretlen ne hagyja,
Ki magyar létére
Magát megtagadja.
Szabadságunk fáját
Fosztja, – fosztogatja,
Leveleit, virágait
A viharnak adja.
Verje meg az Isten,
Nem egyszer, de százszor,
Ki magyar létére
Idegenhez pártol.
Ősi jussát önként
Idegennek dobja,
Kincseinket egy más fajnak
Kincstárába hordja.
Verje meg az Isten
Minden kis dolgába;
Ki magyar létére
Egy más faj szolgája,
Mást érez és mást mond
Talpnyaló nyelvével,
Háromszínü lobogónkat
Ronggyá tépi széjjel.
Verje meg az Isten
Ki a magyart bántja,
Ki magyar létére
Száz örvénybe rántja.
Verje meg, verje meg
Minden haragjával!
Júdászerü két kezének
Tüzes ostorával!
Pósa Lajos ( 1850-1914) - író, dalszerző
Markusovszky Lajos (1815-1893) - orvos, honvédorvos, a modern magyar egészségügyi oktatás egyik megszervezője
"Ha valaki nem lehet a fény forrása, akkor legalább lámpavivőként világítsa meg mások útját."
Markusovszky Lajos (1815-1893) - orvos, honvédorvos, a modern magyar egészségügyi oktatás egyik megszervezője
Legszentebb vallás a haza s emberiség
"Legszentebb vallás a haza s emberiség."
Pázmán - részlet
Vörösmarty Mihály (1800-1855) - magyar költő, író,
Márai Sándor
"A Halászbástya csak kirándulóhely, történelmi kilátópont idegenek számára. De a Rákóczi úton odahaza vagyunk, a Rókus és a garniszállók között - itt élünk, őgyelgünk, itt halunk meg. Ez a mi hangulatunk, az igazi." A négy évszak Márai Sándor (1900-1989) - író
Klebelsberg Kuno (1875-1932) - jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatási miniszter
"Éppen népesedési kérdésekkel függ össze az egész magyar sors és különösen a magyar tragikum."
Klebelsberg Kuno (1875-1932) - jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatási miniszter
Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
"Mi, magyarok, önmagunk elmúlt és jövendő nemzedékeivel, érezzük a történelmi felelősséget Európával szemben, amelyet védtünk, amelynek kultúráját a többi nemzettel együtt építettük." Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
Milyen igaz ez a mai muszlim invázióval kapcsolatos magyar politika érvényesítése idején is!
"Az élet igazi, nagy vállalkozásai legtöbbször nem hőstettek, hanem türelemjátékok."
Márai Sándor (1900-1989) - író, költő
Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
"A magyar élet formája szerint éltünk, akármi történt körülöttünk Európában. Magyarok maradtunk, és ezzel adtunk legtöbbet Európának." Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
A nyelv volt mindig leghűségesebb kísérőnk
„Tanítsunk irodalmat. A nyelv volt mindig leghűségesebb kísérőnk. Ez pattogott az ősök ajkán.
Ezen kesergett a Rodostóba száműzött magyar. Bánatunkat, dicsőségünket s örömünket is, ha volt, ezen fejezték ki költőink, művészeink. Irodalmunk gazdagságban és színvonalban is vetekedik a nagy nemzetek irodalmával.
...Ismertessük meg a népet az ezer változatú, dússzínű magyar élettel. ...tárjuk elébe a magyar lélek érzés- és gondolatvilágát, becsületes, egyszerű eszejárását. Érezze meg a nyelv sok ízét, s a benne rejlő, összetartó, úrnál és nem úrnál egyazon lelket mutató erőt."
A kiszélesített iskola - 1933 - részletek
Márton Áron (1896-1980) - erdélyi katolikus püspök