Márton Áron szobra - Kolozsvár - Erdély
“Másképp harcol a közösségért is, aki a kisebb közösségnek, egy népes családnak az életében naponta érzi és viszi a többekért való felelősséget.”
Márton Áron (1896-1980) – erdélyi magyar katolikus püspök és író
Én Magyarország férfias felvirulása után sóvárgok
"Én Magyarország férfias felvirulása után sóvárgok. Minden, bármi hasznos legyen is egyébiránt, mi e végcélhoz nem vezet, nem közelít, nem elégíti ki lelkem szomját."
Széchenyi István (1791-1860) - politikus, író, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere
Ma van a Nemzeti Összetartozás Napja - "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek..."
A Nemzeti Összetartozás Napja – a 2010. évi XLV. törvénybe foglalt – az 1920-as trianoni diktátum aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon, melyet 2010. május 31-én, az Orbán Viktor nevével fémjelzett kétharmados többségű képviselőcsoportok terjesztettek a Ház elé, és 302 nemzeti érzelmű képviselő igen szavazatával, 55 nem és 12 tartózkodó szavazat mellett iktatott törvénybe az Országgyűlés.
Az erről szóló Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről címet viselő törvényjavaslatot Kövér László (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) kezdeményezte. Az indítványt támogatta a Fidesz, a KDNP és a Jobbik frakciója, míg az MSZP ellene foglalt állást arra hivatkozva, hogy a javaslat „rontja Magyarország jó szomszédi kapcsolatait és nem szolgálja a határon túli magyarok érdekeit”. Az MSZP-ből 55-en a nem gombot nyomták meg, az LMP-ből 12-en tartózkodtak.
Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Cseh-tót kérdés nincs és, az nem más mint a csehek rablási vágya - Tisza István parlamenti hozzászólásából
"Sohasem voltunk a nemzetiségiek elnyomói. Le kell számolnunk az úgynevezett cseh-tót kérdéssel. Vakmerőbb hamisítást a történelem nem tud fölmutatni, mint a cseh-tót aspirációt.
Meg kell érteni, hogy cseh-tót kérdés nincs és, hogy az nem más mint a csehek rablási vágya. (Zajos helyeselés és taps a munkapárton.) Nekünk mindannyiunknak kötelességünk a felvilágosítás fegyverével élni. A nemzetiségeknek csak elenyésző kisebbsége az, amely szembe helyezkedik a nemzeti kerettel."
Tisza István (1861-1918) - politikus, miniszterelnök
A hazaáruló liberál-bolsevista magyarországi álbaloldal hazai és külhoni szereplésének margójára
Verje meg az Isten!
Verje meg az Isten,
Veretlen ne hagyja,
Ki magyar létére
Magát megtagadja.
Szabadságunk fáját
Fosztja, – fosztogatja,
Leveleit, virágait
A viharnak adja.
Verje meg az Isten,
Nem egyszer, de százszor,
Ki magyar létére
Idegenhez pártol.
Ősi jussát önként
Idegennek dobja,
Kincseinket egy más fajnak
Kincstárába hordja.
Verje meg az Isten
Minden kis dolgába;
Ki magyar létére
Egy más faj szolgája,
Mást érez és mást mond
Talpnyaló nyelvével,
Háromszínü lobogónkat
Ronggyá tépi széjjel.
Verje meg az Isten
Ki a magyart bántja,
Ki magyar létére
Száz örvénybe rántja.
Verje meg, verje meg
Minden haragjával!
Júdászerü két kezének
Tüzes ostorával!
Pósa Lajos ( 1850-1914) - író, dalszerző
Markusovszky Lajos (1815-1893) - orvos, honvédorvos, a modern magyar egészségügyi oktatás egyik megszervezője
"Ha valaki nem lehet a fény forrása, akkor legalább lámpavivőként világítsa meg mások útját."
Markusovszky Lajos (1815-1893) - orvos, honvédorvos, a modern magyar egészségügyi oktatás egyik megszervezője
Legszentebb vallás a haza s emberiség
"Legszentebb vallás a haza s emberiség."
Pázmán - részlet
Vörösmarty Mihály (1800-1855) - magyar költő, író,
Márai Sándor
"A Halászbástya csak kirándulóhely, történelmi kilátópont idegenek számára. De a Rákóczi úton odahaza vagyunk, a Rókus és a garniszállók között - itt élünk, őgyelgünk, itt halunk meg. Ez a mi hangulatunk, az igazi." A négy évszak Márai Sándor (1900-1989) - író
Klebelsberg Kuno (1875-1932) - jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatási miniszter
"Éppen népesedési kérdésekkel függ össze az egész magyar sors és különösen a magyar tragikum."
Klebelsberg Kuno (1875-1932) - jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatási miniszter
Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
"Mi, magyarok, önmagunk elmúlt és jövendő nemzedékeivel, érezzük a történelmi felelősséget Európával szemben, amelyet védtünk, amelynek kultúráját a többi nemzettel együtt építettük." Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja