Legelőször is szögezzük le: teljességgel helytelen, sőt kifejezetten ártalmas a Farkasházy Tivadar kertjében megtartott összeröffenéseket szárszói találkozóként elkönyvelni. Ugyanis az eredeti, 1943. augusztus 23. és 29. között megtartott szárszói konferenciát a Soli Deo Gloria Szövetséggel közösen szervezte a Magyar Élet Könyvbarátai Társasága, és azon a parasztság és a munkásság képviselőin kívül a református ifjak, valamint a katolikus ifjúság képviselői és a kor legjelentősebb írói és költői vettek részt.
A résztvevők egyik legjelesebbike, Németh László fogalmazta ott a harmadik útról vallott elképzelésének lényegét, imigyen: „Tegyük fel, hogy van Új-Guineában egy párt, amely azt vallja, hogy Új-Guineának az angolokénak kell lennie. A másik szerint Új-Guinea csak a hollandok alatt lehet boldog. S most föláll valaki, és azt kérdi: Nem lehetne Új-Guinea a pápuáké? – Ez a harmadik oldal.”
Nos, Farkasházy kertjében nincsen senki, aki odaférhetett volna az eredeti szárszói konferencia tagjai közé – vagy ha volt ilyen valaha, az már régen elveszítette önmagát és a jogot, hogy az igazi szárszói konferencia utódjaként tetszeleghessen.
Farkasházy kertjében azok gyűlnek össze, akik csak azt nem tudják eldönteni, hogy Új-Guinea angol vagy holland legyen-e. Minden más kérdés irreleváns a számukra – miképpen az odasereglő liberális újságírófalka is csak azon tud töprengeni, hogy Farkasházy klozettját vagy Farkasházy gombás lábujjait fényképezze-e le, imigyen „csinálva viccet” a penetráns testi-szellemi proliságból.
Éppen ezért most először és utoljára ejtünk szót erről az egész beteg, szájszagú vircsaftról. De most szót ejtünk róla, éspedig egyetlenegy résztvevő miatt.
Ez az egy pedig Heller Ágnes.
Nevezett filozófus 1929-ben született, tehát most nyolcvannégy éves. És nyolcvannégy évesen megjelent Farkasházy kertjében egy világos sortban, hozzá fehér Scholl szandiban, amelyet fekete zokedlivel tett elbűvölővé, és felülre olyan pólót bírt felhúzni, amelyből kilátszott a hasa.
Sajnos nincsen mód aggkori elhülyülésre hivatkozni. Ez kizárólag azokat a vénasszonyokat illeti meg, akik a Gerbeaud teraszán ücsörögnek naphosszat, és vastagon ki van rúzsozva a protézisük. Velük szemben Heller Ágnes a hazai baloldal orákuluma, aki nélkül fel sem kel a nap.
És az orákulum úgy érzi, nyolcvannégy évesen „kintvanahasam” pólóban kell feszítenie Farkasházy „rendszerváltó” dzsemboriján.
Pfuj.
És ez a pfuj nem pusztán annak a hasnak szól.
Sokkal inkább annak a „nekem mindent szabad” trágár és gátlástalan bunkóságnak, ami ezeket jellemzi, és ami jellemezte őket egész nyomorult, semmirevaló, rettenetes életükben.
Ezek valósították meg életükben a magyar társadalom valóságos identitásától való „megszabadítását” és a valóságos identitás helyett a kívülről vezérelt társadalom megteremtését. És rettenetes művük éppen félig sikerült. Mert az ördög mindig csak félig tud győzni.
De félig TUD győzni.
És amikor az 1990-es, első szabad választáson alig ötvenszázalékos volt a részvétel, és az MSZP már akkor tíz százalékot kapott, akkor lehetett tudni, hogy az ördög félig győzött.
És most Farkasházy kertjébe jár, hogy beteljesítse művét.
Nincsen más, nincsen fontosabb küldetése a magyar polgári középnek, mint hogy megszüntesse a magyar társadalom kívülről vezéreltségét és visszaadja annak eredeti identitását. Ezért és csak ezért gyűlölnek bennünket engesztelhetetlenül.
De nekünk nincsen dolgunk ezzel a gyűlölettel.
Nekünk a valódi munkánkra kell koncentrálnunk – de közben kénytelenek vagyunk vetni egy pillantást Farkasházy kertjébe és Heller Ágnes hasára. Csak azért, hogy ne felejtsük el a közeget, amelyben létezünk.
S hogy ne felejtsük el sohasem: az antik görögöknél temploma volt az öregségnek.
Na oda nem kerülhetett volna be soha Heller Ágnes. És nem pusztán a kinézete miatt.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Új alaptörvényünk – melynek megalkotása az unió szabályai szerint tagállami hatáskör – a maga családfogalmával, a kereszténységre való utalással, a nemzeti múlt vállalásával vörös posztó a föderális Európáról álmodó brüsszeli bürokrácia és a véleményformáló médiaértelmiség vagy a nagykövetét az úgynevezett melegfelvonulásra elküldő washingtoni adminisztráció szemében.
Szerető Szabolcs
Magyar Nemzet
A gyűlölködő, humortalan humorista (Farkasházy) kerti partiján összegyűlt dísztelen társaság jellemzésére elég megtekinteni a helyszínen készült fényképeket és elolvasni a baráti kommentárokat, a szánalmasság és nevetségesség már nem fokozható.
Egyvalamit azonban meg kell jegyeznünk: ez a négyszáz ember jelentős szerepet játszott Magyarország tönkretételében, és ezt a munkát szívesen folytatná.
Mostanában arról panaszkodnak, hogy kettészakadt az ország, pedig ők a béke barátai, és örömmel kiegyeznének, miként tették 1990 után. Szerencsére vagyunk még néhányan, akik jól emlékszünk erre a nagy békére, kiegyezésre és méltányosságra, az MSZP és az SZDSZ „progresszív” kormányzásának ciklusaira és arra a kíméletlenségre, amellyel mindenre lecsaptak, ami keresztény és magyar.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
A Civil Összefogás Fórum által megalakított Szellemi Honvédelem Mozgalom, mely immáron ötezer tagot számlál, a mai napon nyílt levelet küld Viviane Reding asszonynak, az EU alelnökének és biztosának azzal a céllal, hogy helyes irányba terelje a tevékenységét. A dolog fontosságára való tekintettel – hiszen éppen ma nemzetközi sajtótájékoztató keretében mutatjuk be a levelet – ezúttal e levél tartalmát szeretném Önök elé tárni, nem eltitkolva, hogy javarészt a saját munkám, de a szellemi honvédők összes értékes észrevételét figyelembe véve készült.
Tisztelt Viviane Reding biztos asszony!
Nekünk, magyar állampolgároknak, civileknek, a Civil Összefogás Fórum által szervezett Szellemi Honvédelem tagjainak, volt egy álmunk.
Volt egy álmunk egy olyan európai uniós tagságról, melyben a tagországok teljes egyenjogúságot élveznek, minden ország egyenlő elbírálásban részesül, s az EU vezető szervei nem alkalmaznak kettős mércét (vagy ha így érthetőbb: diszkriminációt) egyetlen országgal szemben sem. Miként a lisszaboni szerződés 4. pontja fogalmazza: „Az unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a szerződések előtti egyenlőségét. […] A tagállamok segítik az uniót feladatainak teljesítésében, és tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti az unió célkitűzéseinek megvalósíthatóságát.” Tehát az unió és a tagállamok viszonya egyenrangú, kölcsönösen segítik és támogatják egymást a célok elérésében.
Most viszont mi, magyar állampolgárok immáron hónapok óta azt tapasztaljuk, hogy országunkat módszeres, rendszeres, összehangolt támadássorozat éri, olyan támadássorozat, amely egyetlen országgal szemben sem volt még az Európai Unió történetében. Támadják az új alkotmányt, a médiatörvényt, a bírósági ítélkezési rendet, a politikai reklámok szabályait, vádolnak minket kisebbségellenességgel, rasszizmussal, antiszemitizmussal – és még lehetne egy-két példát mondani.
És ebben a végtelenül igazságtalan, elfogult és egyoldalú támadássorozatban Ön, Reding asszony mint az Európai Bizottság alelnöke és emberi jogi biztos sajnos kiemelkedő szerepet játszik.
Tudnia kell, Reding asszony, hogy mi, magyar állampolgárok alapjaiban nem értünk egyet az Ön és mások kritikáival, és visszautasítjuk.
Mi itt élünk ebben az országban, és képzelje el, mi ennek az országnak a lakóit ugyanolyan szabadságszerető, a demokráciát tisztelő népnek tartjuk az Orbán-kormány alatt is, mint 1956-ban, amikor az egész világ csodált minket a kommunista diktatúrával szembeni fellépésünkért.
Egyetlen ország kormánya sem tökéletes, az Öné sem, mely országban az alkotmányt hat hónap alatt hatszor, majd hat év alatt tizenkétszer módosítottak. És most Ön azzal vádolja az Orbán-kormányt a Der Standardnak adott interjújában, hogy, „az alkotmány nem játékszer, melyet néhány hónaponként meg lehet változtatni”. Mi ez, ha nem kettős mérce, Reding asszony? Ezek után hogyan tartsuk hitelesnek azt, amit Ön mond és nyilatkozik?
Higgye el nekünk: az Orbán-kormány sem tökéletes, de mutasson egy tökéletes demokráciát bárhol a világon! Magyarországon demokrácia van, szabadság, sajtószabadság van, érvényesülnek az emberi jogok és virágzik a zsidó kultúra (miként arról nemrég Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete egyértelműen nyilatkozott).
Éppen ezért nyomatékosan kérjük, sőt felszólítjuk Önt arra, hogy forduljon felénk bizalommal, több nyitottsággal. A magyar nemzet hagyományosan befogadó nemzet, s Önnel is szívesen együttműködünk az EU céljai érdekében a 4. cikk szellemében, csak legyen partnerünk az egyenlő és egyenrangú együttműködésben.
Végezetül: Ön részt vett a Bilderberg-csoport ez évi rendezvényén Angliában, s ott állítólag elképesztő dolgok hagyták el a száját.
Kijelentjük, ha igaz az, hogy Ön a Bilderberg-csoporttal arról egyeztetett, hogy a jövő évi magyar parlamenti választások legitimitását gyengíteni akarja, ha igaz az, hogy erről már egyeztetett nem kormányzati civil szervezetekkel és konkrétan Bajnai Gordonnal, s ha igaz az, hogy Ön és ezek a szervezetek célja, hogy a választásokig elhitessék a nemzetközi közvéleménnyel, hogy Magyarországon a félelem uralkodik és az emberek nem mernek szabadon szavazni, ha mindez igaz, Reding asszony, akkor a Szellemi Honvédelem összes tagjának nevében a leghatározottabban felszólítjuk Önt arra, hogy azonnali hatállyal mondjon le az összes pozíciójáról, amit az EU-ban betölt, mert Ön a legszentebb európai demokratikus és emberi jogi értékeket gyalázta meg, valamint lábbal tiporta a nemzeti szuverenitás értékét, s mindezért mélységesen elítéljük Önt.
Ám reménykedünk abban, hogy mindez nem igaz, de ha a fenti információkat nem tudja érdemben és tényszerűen cáfolni, akkor Önnek nincs helye az európai és a demokratikus politikában.
Fricz Tamás
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
v
Régi tétel, hogy a szélsőjobb összeér a szélsőballal, a szélsőséges liberálisokkal. Céljuk mindig is azonos volt: a hatalom megszerzése bármi áron. Ezt olykor elérték erőszakkal, agresszivitással, dezinformációval, hamis hírekkel, rémhírterjesztéssel, hazugságokkal, ha kellett, külföldi támogatással, megszálló hadsereggel.
Ez történt 1919-ben az úgynevezett „patkánylázadással”, amikor a kisebbségben lévő bolsevista kommunisták, áruló, szabadkőműves szociáldemokraták, egy megbomlott agyú arisztokrata segítségével magukhoz ragadták a hatalmat, Tanácsköztársaság névvel. Emléküket a történelmi Magyarország szétverése, Trianon őrzi. Aztán 1944 végén a szélsőjobb, a nyilasok vették kezükbe az ország irányítását a megszálló német hadsereg, az SS-különítményesek tényleges irányításával. Útjukat százezrek pusztulása, a főváros lerombolása, a magyar holokauszt kísérte.
A magyar történelem egyik legtragikusabb negyven évét újra a kisebbségben lévő szélsőbalnak (MKP, MDP, MSZMP) köszönhetjük. Amely együtt járt a szovjet megszállással, a Gulaggal, a magyar arisztokrácia és a középosztály kiirtásával, ellehetetlenítésével, a parasztság fellazításával, a szakképzett munkásság amortizálásával, az ország teljes eladósításával. Összegezve: a hazai szélsőbal és szélsőjobb mindig is háttérbe szorította nemzete érdekeit, kisebbségi létét, tömegbázisa hiányát hazugságokkal, hangoskodással, s nem létező ereje fitogtatásával kompenzálta.
Ezek ők.
A rendszerváltás óta eltelt több mint húsz év alatt a magyar demokrácia egy már majdnem elfeledett, új típusú politikai erőteret hozott ismét a felszínre az utcán és az Országházban egyaránt. Harcmodora nem a parlamentarizmus, hanem az erőszak, az agresszivitás, a megfélemlítés.
Idegen testként, szinte a föld alól került elő például Szabó Alberték és Bácsfi Dianáék nyilas időket idéző csapata, amelyet a háttérből egyértelműen a balliberális oldal pénzelt, és azok a körök, amelyeknek érdekük volt a nem létező antiszemitizmus szítása.
Aztán jöttek a cigányokat gyilkolók titkosszolgálati segédlettel, és a fekete egyenruhás Gárda, a három éve szélsőjobboldali parlamenti párt segédcsapata. Közös vonásuk, hogy életterük csak az MSZP–SZDSZ, a Horn–Gyurcsány-kormányzás alatt tudott kiteljesedni.
Közös céljuk a félelemkeltés, a bizonytalanság és létükkel az anarchia érzetének erősítése.
Amióta a Fidesz–KDNP pártszövetség vezeti az országot, ezek a formációk eltűntek, jelentéktelenné váltak. A polgári, konzervatív jobboldalt lejárató, álszélsőjobbos szervezetecskék nem teljesítették a hozzájuk fűzött reményt. Ezért mostanság váratlanul úgymond szabad szellemű, baloldali, liberális utcai harcosok jelentek meg diákjelmezben – senki által nem támogatva –, akik egyetemi tantermeket foglalnak el, vagy betörnek a Fidesz-székházba, jobb híján az oktatásért felelős minisztérium épületébe.
Követelésük ködös, zavaros – elzavarnák a kétharmados kormányt –, stílusuk erőszakos, képzelegnek egy 1968-as párizsi diáklázadásban, és ki szeretnék erőszakolni, hogy a rendőrség durván közbelépjen. Nem jött be. Anyagi és a szellemi támogatóik amerikai és hazai balliberális erőforrásokból táplálkoznak: Sorostól Bajnaiig. Látszólag ők az utca hangadói, az álegyetemisták. Tanulni nem akarnak, csak balhézni.
Nos, ha az utca a rendbontásra, az államrend megdöntésére nem jött be, akkor maradt az Országház, a parlamenti ülésterem. Ez már mutatja egyes politikai erők tehetetlenségét s alkalmatlanságát a politizálásra. Mindenesetre a jel figyelmeztető, mert valakinél, valakiknél elszakadhat a cérna.
Lehet, hogy ez a cél? Nem tudom. Pénteken mindenesetre példátlan dolog történt. A földtörvény zárószavazásakor a Jobbik parlamenti képviselőcsoportja elfoglalta a házelnöki pulpitust. Ezzel fizikailag akadályozta a levezető elnök, Latorcai János munkáját. Ugyanekkor az eszdéeszes gyökerű Párbeszéd Magyarországért képviselői és az LMP egyes tagjai hangosbeszélővel tiltakoztak.
Ez a fajta agresszivitás a parlamentben nem az első, a legsúlyosabb az volt, amikor a liberálisok az emeletről kötegnyi röpcédulával fejbe dobták Wittner Máriát.
A kérdés, hogy meddig lehet ezeket az atrocitásokat a szabadon választott parlamentben folytatni. Hol a határ? Ott, ahol a szó, az érvek már nem számítanak? Következik a pisztolygolyó, mint százegy évvel ezelőtt, 1912. június 4-én, amikor Tisza István miniszterelnökre a véderőtörvény elfogadásakor többször rálőttek? Idáig kell elmenni?
Hiszen ahogyan illetéktelenül körbevették az agresszív képviselők a levezető elnököt, már csak egy ideges ember rossz mozdulata kellett volna. A szocialisták ebben a tragikomédiába fulladt akcióban nem vettek részt, inkább folytatják külföldről szervezett, Magyarország elleni aknamunkájukat. Ez is harcmodor.
A dolgok jelenlegi állása szerint ez tartani fog a kifulladásig. Miután az oxigén azon a térfélen fogyatkozik, egyre agresszívabbá válik a politizálásuk. Pedig az agresszivitás, a gyűlölet nem jó tanácsadó.
Stefka István
Magyar Hírlap
Az MSZP pártalapítványa 180 ezer forintot fizetett ki arra, hogy Ángyán József akkor még fideszes agrárállamtitkár tavaly előadást tartson Pécsett. A Táncsics Alapítvány kifizetéseiről készült dokumentumok szerint a politikust a pécsi szocialista frakció vezetője, Tóth Bertalan hívta meg.
Új szintjére jutott a korrupció Magyarországon is – ezt a bírálatot fogalmazta meg Ángyán József a formálódó földtörvény kapcsán még tavaly októberben egy olyan rendezvényen, amelyet a Magyar Nemzet birtokában lévő dokumentumok szerint az MSZP pártalapítványa finanszírozott.
A Táncsics Alapítvány tavalyi kifizetéseiről készült kimutatás szerint a volt államtitkár, aki múlt pénteken a földtörvény elfogadását követően kilépett a Fidesz-frakcióból, a pécsi szocialisták meghívására tartott előadást tavaly év végén a baranyai megyeszékhelyen, éles bírálatokat fogalmazva meg a magyarországi földügyekkel kapcsolatban.
Közben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a földtörvény aláírását kéri Áder János köztársasági elnöktől. A kamara szerint az Országgyűlés által pénteken elfogadott jogszabály széles bázison egyeztetett törvény, így – mint írták – természetes, hogy a szélsőséges elképzelésektől távol, középen helyezkedik el. Álláspontjuk szerint a törvény támogatja, hogy a föld azé legyen, aki megműveli.
Ismert, Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető szombaton a képviselőcsoport nevében ugyancsak nyílt levélben kérte az államfőt, írja alá a földtörvényt. Azt írta, az új jogszabály „történelmi lépést jelent a magyar föld védelmének érdekében”, hiszen az uniós normáknak is megfelelő jogszabály hatékonyan tudja megakadályozni, hogy Magyarországon külföldiek földet szerezhessenek.
mno.hu
Fazekas Sándor, mezőgazdasági miniszter: Meggyőződésem, hogy a mostani választási ciklus egyik legfontosabb törvényét szentesítették a honatyák, nem másról, mint a vidék alkotmányáról van szó. Egyértelműen új korszak kezdődik a magyar mezőgazdaságban, ezeregyszáz éves vita végére tettünk pontot. Uniós viszonylatban az egyik legjobb, legerősebb földtörvény a magyar, sok tagország örülne, ha ilyen regula védené nemzeti kincsét. Nincs annál erősebb jogosítvány a magyar föld védelmére, mint amelyet a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény biztosít.
Magyar Hírlap
Ha egy múlttal deklaráltan szakítani akaró párt képviseletében szólásra emelkedik az agitpropka Lendvai Ildikó vagy Kovács László egykori MSZMP központi bizottsági tag, az új produktum eladhatósága úgy zuhan, mint Macskássy Izolda festményeinek ára azt követően, hogy bevallotta a volt titkosszolga-miniszterelnök, Medgyessy Péter iránti olthatatlan szeretetét.
Lovas István
Magyar Nemzet